11/08/2025
Három történet, egy tanulság: ha eltűnnek a fékek és ellensúlyok, mindig teljhatalom és vérzivatar következik.
Kr.e. 49 – Julius Caesar és a Római Köztársaság
A késő köztársaságban a hatalom megosztása évszázadokon át biztosította, hogy egyetlen ember se uralkodhasson korlátlanul.
• Két konzul évente választva, egymást ellenőrizve
• Szenátus, amely felügyelte a törvényhozást és a külpolitikát
• Néptribunusok vétójoga a törvények és döntések ellen
• Rövid hivatali idők, mandátumkorlátok
• Hadvezérek tilalma, hogy légióval belépjenek Itáliába
• Vallási tisztségek és katonai parancsnokság elkülönítése a politikától
Caesar a galliai hadjárat után átlépte a Rubicont, ezzel megszegte a hadvezérekre vonatkozó tilalmat. Polgárháborút robbantott ki, majd híveivel feltöltötte a szenátust, életfogytig tartó diktátori címet szerzett, és magához vonta a néptribunusi jogkört is. A katonai, politikai és vallási hatalom egy kézbe került, a köztársaság megszűnt, és a császárság kora kezdődött.
1799 – Napóleon és a forradalmi Franciaország
A forradalom után Franciaországban még működött a hatalommegosztás, célja az abszolutizmus visszatérésének megakadályozása volt.
• Öttagú Direktórium vezette a végrehajtást, tagjai egymást ellenőrizték
• Kétkamarás törvényhozás (Alsóház és Öregek Tanácsa)
• Független bíróságok
• Rendszeres választások a képviselők megújítására
• Sajtó- és szólásszabadság
• Katonai és politikai vezetés szétválasztása
Napóleon államcsínnyel feloszlatta a Direktóriumot és a törvényhozást, majd első konzul lett, két társkonzul pusztán dísznek maradt. Élethosszig tartó első konzul címet szerzett, végül császárrá koronázta magát. A bíróságokat és a közigazgatást központi irányítás alá vonta, a választások formálisak lettek, a sajtót cenzúrázták. Franciaország monarchiává alakult vissza, és két évtizednyi háború következett.
1933 – Adolf Hi**er és a Weimari Köztársaság
A weimari demokrácia jogállami keretei még léteztek, és korlátozták a kormány hatalmát.
• Parlament (Reichstag) törvényhozási jogkörrel, kormány ellenőrzésével
• Alkotmányos alapjogok: sajtó-, szólás-, gyülekezési szabadság
• Szövetségi berendezkedés, tartományi kormányok önállósága
• Többpártrendszer és szabad választások
• Független bíróságok
• Szabad, független sajtó
Hi**er a Reichstag felgyújtására hivatkozva felfüggesztette az alapjogokat, bevezette a cenzúrát, majd a Felhatalmazási törvénnyel a parlamentet kiiktatta, a kormány az alkotmánytól eltérő törvényeket is hozhatott. A tartományi önállóság megszűnt, a pártokat betiltották az NSDAP kivételével, a bíróságokat náci irányítás alá vonták, a sajtó teljes állami kontroll alá került. A demokratikus intézményrendszer megszűnt, a totális állam pedig világháborúba és népirtásba vitte az országot.
A fékek és ellensúlyok nem díszletek – ők akadályozzák meg, hogy a hatalom elszabaduljon. Amikor ezeket lebontják, a rendszer egyetlen ember akaratára épül, és ez előbb-utóbb a közösség kárára válik.
Ma Magyarországon Orbán Viktor kiütötte a fékeket és ellensúlyokat: a parlament bólintógép, folyamatos veszélyhelyzet miatt az ellenőrző szerepköre is tényegesen lecsökkent, ráadásul tudjuk, hogy ezek csak mondvacsinált feltételek. Az ügyészség nem vizsgálja a kormány ügyeit, az Alkotmánybíróság a kormány embereivel van tele, a közmédia pártpropaganda, a bíróságokra politikai nyomás nehezedik. Ezt kell helyreállítani. És ha valaki ebbe a fékek és ellensúlyok nélküli helyzetbe ül be, kizárja a többieket, és minden hatalmat magának akar, az ugyanazt a hatalmi gépezetet működteti tovább – csak más logó alatt.
💬 Ha egyetértesz: nyomj egy lájkot, oszd meg, hogy más is lássa, és kövess be, hogy ne maradj le azokról a gondolatokról, amelyeket én képviselek.
**er
