11/04/2025
Egy arc Józsefvárosból: József Attila
✒️Április 11-e a költészet napja. Ezen a napon, a Gát utcában született József Attila gyermekkora nagy részét Ferencvárosban töltötte, de több éven keresztül járt Józsefvárosban, az Üllői úton is iskolába – már ha éppen nem lógott. Néhány évvel később előszeretettel látogatta a VIII. kerületi Simplon és a Múzeum kávézót is, jókat játszva Karinthy Frigyessel! A kerületben működött József Attila verseit, írásait sokszor közlő Népszava szerkesztősége is, ahol a költő szintén gyakran megfordult. Még akkor is, ha nem mindig látták szívesen.
👶„Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban stb.” – írja gyermekkoráról József Attila (Curriculum Vitae). A Ferencvárosban nőtt fel, ahol édesanyjával és testvéreivel több helyen is laktak. Talán eljárt fát és szenet lopni a Józsefvárosi pályaudvarra is. Az sem volt tőlük olyan mesze.
📋József Attila 1916–1917-es tanévben a józsefvárosi Üllői út 54. szám alatti polgári iskola I. osztályába iratkozott be. A tanítási szüneteket feltehetőleg szabadszállási rokonainál töltötte. József Jolán – aki később több, fontos könyvet is írt testvéréről – szerint az első polgári végzésének idején születhettek József Attila első költeményei. (Így például a Kedves Jocó! című verse.)
👉„Pénzecskéjének egy részét betette a takarékba. Beíratási díjra gyűjtött, meg körzőre. Mert az minden gyereknek volt az iskolában, csak neki nem. És tornacipője sem volt, meg tornatrikója. De ha kellett, kivette sokszor majdnem tíz koronát kitévő takarékbetétjét, ideadta és kezdte elölről a gyűjtést" – írja az iskolás Attiláról József Jolán. Aki többek között „kenyeresként”, illetve kifutó inasként dolgozott a közeli EMKÉ-ben a Blaha Lujza téren. 1919 szeptemberében beiratkozott még a IV. osztályba, ám iskolába feltehetőleg nem igen járt. 1920 júliusában a VIII. kerületi, Homok utcai polgári iskolában magántanulóként vizsgázott a negyedik osztály anyagából.
József Attila az 1920-as évek elejétől kezdett rendszeresen verseket írni. A Tolnai Lajos utca 4. szám alatt működött a Népszava szerkesztősége, a napilap a húszas évek közepétől az elsők közt hozta le a fiatal költő verseit, a szerkesztőségben József Attila is gyakran megfordult.
☕️A kávéházakat az iskolákkal szemben a későbbiekben azonban előszeretettel látogatta. Az 1930-as években Illyés Gyula, Erdélyi József, és persze egyetemisták, képviselők mellett gyakori vendég volt a Múzeum Kávéházban József Attila is. Kedvencei közé tartozott az egykoron a József körút és a Népszínház utca sarkán álló Simplon kávéház is. Ide járt mások mellett Déry Tibor, Illyés Gyula, Vas István és Zelk Zoltán, illetve a Budapesti Hírlap és a Népszava szerkesztői, újságírói, a zeneszerző Szabó Ferenc és képzőművészek sora is.
🎲Ezekben az években – mint Balázs mester írja – a kávéházakban nagy divatja volt a különböző társasjátékoknak, amelyeket Karinthy Frigyes és baráti köre előszeretettel népszerűsített sok helyen. Karinthy rengeteg játékot tudott, az egyik kedvence a „Kimiben” volt – egy irodalmi művet és szerzőjét kellett felismerni pár, alig jellemző idézet alapján –, amelyet előszeretettel játszott József Attilával.
József Attila egyik első verse:
Kedves Jocó!
De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.
Mig a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednék fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.
🎥N.B. Érdekesség, hogy az egykori Kulich Gyula – ma Kálvária – téren működött a József Attila Mozi, most egy irodaépület áll egykori helyén.
📸: 1920 elején készülhetett / Idesereglik ami tovatűnt c. könyvből
——-
