Balogh Bence

Balogh Bence Nemzeti és ökológiai liberalizmus, amiben hiszek. Szükség lenne a magyar liberalizmus megújítására is, de nem lesz könnyű menet.

Digitális demokráciát és jövő minisztériumot!

Most éppen a Paksi Atomerőmű utolsó blokkjának drukkolok, ill. kissé tágabban a Duna párcentis vízszintemelkedésének, me...
04/08/2026

Most éppen a Paksi Atomerőmű utolsó blokkjának drukkolok, ill. kissé tágabban a Duna párcentis vízszintemelkedésének, mert ez azért benne volt a pakliban.

Az elmúlt napokban rákaptam ugyanis arra, hogy a Duna vízgyűjtőinek hidrometeorológiai híreit próbálom begyűjteni és ebből kiokoskodni valamit. A helyzet az volt, hogy vízgyűjtőin voltak lokális esők, helyenként elég brutálisak is, de nem összefüggőek és rövidebbek. A látványos emelkedés ebben nem volt benne, de azért pár centi igen. És lám!

Persze Pakson lokális faktorok is bejátszhattak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ebben a másfél centiben a Duna vízgyűjtőinek esőjét látjuk, ill. hogy csak azt.

Izzadjon velünk percről percre.

15/07/2026

Nagyon helyesen t***e Magyar Péter, hogy nem állt ki közösen a kecskeméti polgármester asszonnyal a Mercedes gyárátadáson

Szemereyné Pataki Klaudia nem csak egy sima nagyvárosi polgármester, hanem a kecskeméti fidesz maffia vezére, az MNB-t lerabló Matolcsy-klán tagja. Szemereyné benne volt abban is, hogy a Neuman János Egyetem Kecskeméti Karának alapítványi pénzét, közel 130 milliárd forintot a Matolcsy-klán eltőzsdézze. Konkrétan Szemereyné a NJEA felügyelőbizottságának tagja volt, a kölcsönadásról szóló döntést pedig az alapítvány hozta meg. Továbbá az is rendkívül valószínú, hogy a Szemereyné vezette Kecskemét egy fideszes mutyikkal és lenyúlásokkal súlyosan terhelt város.

Lehet MP stílusát kritizálni (én is unom már), de hogy egy TOP 50-es/ TOP100-as fidesz bűnözővel, helyi "kiskirály(nő)vel" nem áll egy színpadra, az teljesen rendben van, és fontos politikai gesztus.

Tájkép csata után. Győzelem, boldogság és üszkös romok. Érdekes és érzelmileg is átélhető volt, ahogy az írás visszautaz...
06/07/2026

Tájkép csata után.

Győzelem, boldogság és üszkös romok.

Érdekes és érzelmileg is átélhető volt, ahogy az írás visszautaztat az elmúlt 16 év gyötrelmébe, a folytogató hatalmi gecizésbe, az igazságtalanságba, a relatív tehetetlenségbe és a reménytelenségbe. Mégis ilyenkor végül is boldog vagyok. Elképesztően tudom értékelni, hogy ennek végre vége.

Magyarország szokatlan eufóriában tölti mézesheteit, de ez sem tart örökké. A múlt lezárásához emlékeztetnünk kell magunkat arra, amit tizenhat éven keresztül átéltünk. Újra és újra. Egyedül így haladhatjuk meg az orbánizmust.

Rényi Pál Dániel cikke a 444-en:https://buff.ly/vrpYj14

A hibás, problémás döntések korrekciója nagyon fontos és demokratikus része a kormányzati munkának. A kormányzat önképér...
03/07/2026

A hibás, problémás döntések korrekciója nagyon fontos és demokratikus része a kormányzati munkának. A kormányzat önképéről is szól, arról, h a kormányzó erő nem hiszi azt magáról, h mindentudó. Ha érdemi és értelmes társadalmi ellenvélemény van, akkor gyors korrekció is lehetséges. Ami szintén fontos demokratikus üzenet: merjetek véleményt mondani, számít a vélemény, és van alulról felfelé történő működő kommunikáció is.

Nemrég még úgy volt, hogy a NAV-elnök korábbi helyettese lesz az új elnök. A pénzügyminiszter most már transzparenciát, nyílt pályázatot ígér, meg hogy az elnök nem lesz államtitkár a pénzügyminiszter alatt.

01/07/2026

Pintér Róbert az MI-ről a Klubrádióban
(Podcast napló 1., link kommentben)

Pintér Róbert az egyik kedvenc információs társadalom tudósom. Nyilván elég hosszú ideje már az MI (mesterséges intelligencia) témakörben is motorozik. A Klubrádióban volt vele egy jó kis interjú nemrég. Íme 5 erős állítás a beszélgetésből.

• Az MI-t hajlamosak vagyunk megszemélyesíteni — szándékot, akaratot tulajdonítunk neki, pedig nincs ilyen. „Elkezdjük fetisizálni, antropomorfizálni… úgy beszélni róla, mintha aki lenne, nem ami.”

• Az MI nem cselekszik önállóan — minden mögött emberi döntés, paraméterezés és szándék áll, még akkor is, ha a folyamat automatizált. „Valójában soha nem a mesterséges intelligencia cselekszik… valaki meghatározta az inputokat és a paramétereket.”
• Az MI demokratizálja a manipulációt — a profi manipulációs eszközök ma már bárki számára elérhetők, nem csak államoknak vagy nagy szervezeteknek.

• A „munkahelyek eltűnése” kapcsán meg kell érteni, hogy a szakmák több tevékenységből állnak és ezek komplex kapcsolatban állnak. Noha egyes tevékenységeket képes az MI átvenni, de a szakma egészét nem. A könyvelő, újságíró, sofőr nem ugyanazt csinálja, mint 100 éve; a feladatok változnak, de a „címkék” megmaradnak.

• A technológia fejlődése zátonyra fut a valóság komplexitásán — a szervezetek, folyamatok, emberek nincsenek felkészülve arra, amit a technológia elvileg tudna.

• Nem versenyezni kell az MI-vel, hanem használni — ahogy nem futsz versenyt mezítláb az autóddal, úgy az MI-nél sem kell „jobbnak” lenned. „Be kell ülni a mesterséges intelligenciába, mint az autóba, és használni kell.”

(MI-s munka ez is: leírtam pár dolgot, de kevés volt, így nekiküldtem a Copilot-ot a YT leiratának, és aztán megszűrtem, átdolgoztam, ahol kellett, hogy jobb legyen.)

Atyavilág: hogy lehet egy kormány ekkora balfasz? Persze nyilván a korrupció ebben is benne van, hiszen ebből 20-30%-ot ...
29/06/2026

Atyavilág: hogy lehet egy kormány ekkora balfasz?

Persze nyilván a korrupció ebben is benne van, hiszen ebből 20-30%-ot ki lehetett lapátolni (!), miközben a normál vállalkozói hasznok (profit, kompetencia, kapcsolat, stb.) is nagyok.

Minden kormánynak megvannak a maga prioritásai. Orbánéknak a beton volt. Nem jött be.

27/06/2026

Beton vs. zöld felületek.

A kezdeményezés neve amúgy konkrétan "Kevesebb beton, több élet."

Már legalább két évtizede töröm a fejem, hogy miért ilyen szarok a munkahelyeink, és mit lehetne tenni, hogy ne ilyenek,...
13/06/2026

Már legalább két évtizede töröm a fejem, hogy miért ilyen szarok a munkahelyeink, és mit lehetne tenni, hogy ne ilyenek, ne legyenek elnyomóak, kizsigerelőek, rosszul működőek, a hülye főnökökkel szemben legyen intézményesített védelem, és biztosan lehetne még sorolni tovább. Sajnos egyelőre kevés ember hisz abban, hogy a munkahelyek megjavítás fontos társadalmi prioritás. Ebből az is következik, hogy kevés ember gyakorol konzekvensen nyomást a politikára, és próbálja meggyőzni szervezetten a többieket, hogy itt van egy olyan fontos mindennapi társadalmi működési gyakorlat, amin lehetne, sőt kellene is változtatni.

Dani Rodrik viszont kiemelkedő közgazdász, más nagyon fontos és jó meglátásai is vannak, és ha ő mondja, annak azért van ereje, mert Rodrik pl. tudja befolyásolni a nemzetközi közgazdászközösséget is.

Most pedig elolvasom a cikket is, mert már az inspiráló bevezető és egy jó komment hatására muszáj volt ez lepötyögnöm.

A jövő egyik legfontosabb feladata jó munkahelyeket teremteni, ahol a dolgozó is jól érzi magát, és a gazdaság egésze is nyer ezeken – hogy ezt miként lehet elérni, azt mutatta be Dani Rodrik harvardi közgazdász egy budapesti konferencián. Link az első kommentben 👇
📷 HVG / Cabrera Martin

Kevés értelmesebb és nemesebb célt lehet elképzelni, mint azért dolgozni, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát és a civil...
05/06/2026

Kevés értelmesebb és nemesebb célt lehet elképzelni, mint azért dolgozni, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát és a civilizációs összeomlást. Ennek a két folyamatnak a kibontakozása ugyanis elképesztő mértékű emberi szenvedéssel fog járni. Borítékolhatóan jókora regionális eltérésekkel.

Az meg külön idegesítő, hogy elvben képesek lennénk a globális problémáinkat kezelni, de ehelyett kevésbé lényeges dolgokkal foglalkozunk. Például őrülten tekerjük a kapitalista mókuskereket, hajszoljuk a növekedést, újabb anyagi javak megszerzését. A kapitalizmus jelen keretei között végső soron azért dolgozunk, hajtunk, stresszellünk, hogy aztán jól kicsináljuk a globális civilizációt mondjuk 10-20-30-40 év múlva. Vagyis minimum megszivassuk a gyerekeinket, de ha pechünk van, már saját nyugdíjaséveinket is jól hazavágjuk. Persze nem kizárt valami techno-optimista forgatókönyv bekövetkezése, ahol nincs szükség a jelenlegi működési módok mély átgondolására és átalakítására, csak ennek a forgatókönyvnek elég kicsi a valószínűsége ahhoz, hogy mindent erre a lapra tegyünk fel.

Miért csak a Covid előtt kezdtünk komolyabban is foglalkozni a fenntarthatósággal, ha már az 1970-es években is megkongatták a vészharangot?

Cím

Budapest

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Balogh Bence új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás