Csűry Csaba

28/10/2025

Bukarest ünnepi fényben ragyog: zászlók lengenek, szónoklatok visszhangzanak, a templom kupolája alatt díszes tömeg hirdeti a román nemzet dicsőséget. Minden részlet pompát és büszkeséget hivatott sugározni, csakhogy az egész díszlet mögött kínos igazság húzódik.

Az a templom, amely ma a román “nagyság”jelképének számít, magyar pénzből emelkedett. Az építéshez szükséges alapokat ugyanis nem saját forrásból, hanem egykori budapesti kölcsönből teremtették meg, mintegy hárommillió forint értékben, amelyet azóta sem törlesztettek.

1879-ben Románia még nem szégyellt segítséget kérni, s Magyarország volt a legfőbb támogatója. A gesztus, amelyet akkor baráti bizalom hívott életre, mára 17 milliárdos, kamatmentes tartozássá duzzadt.

És mi, magyarok, nézhetjük is csendben, ahogy a román nemzeti öntudat a mi pénzünkből csillog. De hát ilyen ez a történelem: ők építenek, mi fizetünk, ők felejtenek, mi emlékezünk.

23/10/2025

1956 október 23-án a magyar nemzet újra felemelte szavát a zsarnokság ellen, és kimondta azt, amit addig csak suttogni mert: elég volt.

A második világháború után Magyarországra a szovjet megszállás sötét árnyéka borult. Idegen hatalom irányította hazánkat, amely eltörölni akarta múltunkat, hitünket, hagyományainkat. Felszámolták a nemességet, elvették a magántulajdont, eltiporták az emberi méltóságot és mindezt a kommunizmus hazug eszméjének nevében. A szovjet terror évei alatt családok ezreit üldözték el, kastélyok és otthonok váltak romhalmazzá, a magyar kultúra értékei pedig idegen kezekbe kerültek.

Mégis, a nemzet lelke nem tört meg. 1956-ban egy nép újra felállt, és a szabadságért, a becsületért, a hazáért vívta meg a maga igaz harcát. Bár a forradalmat végül leverték, erkölcsi győzelme örökre beíródott a magyar történelembe.

Ám fájó valóság, hogy a rendszerváltozás után sem valósult meg teljesen a történelmi igazságtétel. Az elrabolt tulajdon, a tönkretett életek és a megalázott családok valódi restitúciója mindmáig várat magára.

Emlékeznünk kell nemcsak a hősökre, hanem a kötelességünkre is: visszaadni a múltnak a becsületét, a jövőnek pedig a hitet.

22/10/2025

Az erdélyi Castellum Bál minden esztendőben különleges jelentőséggel bír számomra. Ez az alkalom nem pusztán egy előkelő társasági esemény, hanem az erdélyi nemesség és arisztokrácia élő találkozása, ahol a tradíció és a jelen értékei méltó harmóniában fonódnak össze. Hiszem, hogy e találkozások nemcsak a múlt dicső örökségét idézik fel, hanem annak továbbélését is biztosítják a jövő számára.

Fontos számunkra, hogy évről évre az “unokatestvérek” körében összegyűljünk, hogy megerősítsük összetartozásunkat, és vállaljuk azt a felelősséget, melyet elődeink ránk hagytak: a nemzeti hagyomány, a méltóság, a kultúra és az erkölcsi értékek őrzését. Meggyőződésem, hogy a nemesség és arisztokrácia ma is képes példát adni, nem külsőségekben, hanem belső tartásban, hűségben és szolgálatban.

Az erdélyi Castellum Bál számomra az örökség, az elegancia és az összetartozás ünnepe, egy este, amikor az idő mintha megállna, és a múlt nagyjaihoz méltón mi is tanúságot tehetünk arról, hogy a nemesi szellem ma is él és irányt mutat.

18/10/2025

Ismét meglátogattam a válaszúti Bánffy-kastélyt, mely Erdély egyik legértékesebb arisztokrata kastélya. Az épület a 19. század második felében nyerte el jelenleg formáját, és különlegessége, hogy belső faburkolatai, faragott díszítményei, valamint párizsi világkiállításon díjazott cserépkályhái szinte érintetlenül maradtak fenn. Az elmúlt években teljes körű restauráláson esett át, amely nemcsak az épület külső homlokzatát, hanem belső tereit és a kastélyparkot is érintette.

A kastély most kulturális központként működik, könyvbemutatóknak, kiállításoknak és konferenciáknak ad otthont, miközben a felújított park és a tó visszaadja a hely régi fényét. A Bánffy-kastély ritkaságszámba megy Erdélyben, hiszen megőrizte eredeti, gazdag belső tereit, ellentétben sok más épülettel, ahol a berendezés elpusztult vagy elveszett. Ez a kastély élő kapcsolat a múlt és a jelen között, méltó emléke nemesi örökségnek.

A kastély különlegessége, hogy nem csupán egy arisztokrata kastély, hanem egy valódi művészi önkifejezés tere is. Báró Bánffy Ádám (1847–1887) nem a politikában és diplomáciában, hanem művészi tevékenységében találta meg igazi kiteljesedését. A kolozsvári Református Kollégiumban és Berlinben tanult, majd Nyugat-Európát bejárva ismerte meg a kor kézműves és iparművészeti irányzatait. Miután Svájcban a breinzi fafaragó mesterektől tanult, Válaszútra hazatérve saját műhelyt rendezett be kastélyában, ahol több mint tíz éven át dolgozott.

Munkái lenyűgöző gazdagsággal töltötték meg a kastély belső tereit: ő maga készítette a tölgyfa burkolatokat, a díszes mennyezetet, a bútorokat, valamint a lépcsőház faragványait és a kárpitok közé illesztett domborműveket. Alkotásai közül legismertebb a zöldmázas cserépkályha, amelyet 1879-ben a székesfehérvári országos kiállításon mutatott be, majd Ferenc József királynak ajándékozott. A kályha második példányát a válaszúti kastély ebédlőjébe készítette, és ez alapján rekonstruálták a gödöllői királyi palota darabját is.

A faburkolatok, szobrok és bútorok stílusa a német reneszánsz formakincséből merít, mégis egyedi, bensőséges hangulatú — egy nemesi művész lélek lenyomata, aki saját otthonát „összművészeti alkotássá” formálta. Bánffy Ádám életműve máig tanúsítja, hogy a válaszúti kastély nemcsak építészeti, hanem lelki és művészi örökség is: egy alkotó önazonosságának legteljesebb kifejezése.

Ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a történelem, a magyar nemesség és a kulturális örökség iránt.

13/10/2025

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély különleges hely: az egyik szárnyban ma is a gróf és a grófné élnek, így nemcsak múzeum, hanem egy igazi otthon. Az épületet Ybl Miklós tervezte az 1850-es években, és körülötte hatalmas, 50 hektáros park terül el.

Megjártuk a kastélyt, sétáltunk a csónakázótó partján, és láttuk, hogyan él a múlt a jelenben – nem csak a falak között, hanem egy család mindennapjaiban is.

Ez a hely nem csak a múlt értékét hordozza, de egyúttal a jelen felelősségét is, amit csak együtt, az utódok által lehet életben tartani.

06/10/2025

Nem elég magyarnak születni, azzá is kell válni

Ma, tisztelettel és alázattal hajtunk fejet mindazok előtt, akik értünk, a magyar szabadságért és nemzetért áldozták életüket. Az Aradi 13 vértanú nem csupán katonák voltak: ők a magyarság legnemesebb eszméjének megtestesítői, akik a hazaszeretet drámai és örök példáját hagyták ránk.

Ők nem a vér szülöttei voltak mind, de szívük mindvégig magyarul dobogott. Tanúságuk üzenete mindannyiunkhoz szól: nem elég magyarnak születni, azzá is kell válni; vállalni a felelősséget, az áldozatot és a szeretetet, amely csak a hazához méltó ember lelkében élhet.
Emlékezzünk, mert a magyarság nem csupán egy nemzet, hanem küldetés.

Az Aradi vértanúk példájából merítve őrizzük meg hitünket, szabadságunkat és egységünket, mert csak így leszünk méltók elődeink hősi emlékéhez.

28/09/2025

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az ünnepélyes vitézavatáson átvehettem a Vitézi Rend Tisztikeresztjét, valamint a Bajor Katonai Szövetség és a Vitézi Rend 25 éves szövetségének arany emlékérmét.

E kitüntetések számomra a közösséghez és a hagyományainkhoz való elkötelezettség jelei, melyeket örömmel és felelősséggel viselek. A Vitézi Rend nagyköveteként továbbra is arra törekszem, hogy méltó módon képviseljem a rend eszméit, és erősítsem a bajtársi szellemet, amely összeköt bennünket.

Köszönet illet mindenkit, aki hozzájárult ehhez az ünnepélyes pillanathoz és a közös munkához. Együtt még sok eredményt érhetünk el a jövőben. Bár az ellenszél nagy, de kitartani mindig érdemes, hiszen jól tudjuk, a jó oldalon harcolunk és győzni fogunk!

20/09/2025

Feleségemmel a jubileumi szentév alkalmából Rómában jártunk, és meglátogattuk a négy pápai bazilikát: a Lateráni Szent János-, a Szent Péter-, a Santa Maria Maggiore- és a Szent Pál-bazilikát.

A jubileumi szentév egy különleges, 25 évente tartott év a katolikus egyházban, amelynek célja a lelki megújulás, a bűnbocsánat elnyerése és a hit megerősítése. Ez az év az irgalom, a megújulás és a szeretet különleges időszaka, amikor a hívek teljes búcsúkat és kegyelmeket nyerhetnek.

Örülünk, hogy mi is részesei lehettünk!

11/09/2025

Szomorúan halottam a hírt, hogy tragikus merénylet során életét vesztette a mindössze 31 éves Charlie Kirk, a fiatal konzervatív mozgalom egyik legmeghatározóbb alakja. Szívszorító, hogy éppen akkor lőtték le, amikor diákokkal folytatott párbeszédet értékekről és közéletről.

Charlie Kirk karizmatikus személyiség volt, aki fiatalok százezreit tudta megszólítani, és bátorító hangot adott azoknak, akik hitükben, családjuk fontosságában és hazaszeretetükben kerestek megerősítést. Olyan ember volt, aki soha nem félt kiállni a meggyőződése mellett, és ezért sokak számára vált példaképpé.

Halála nagy veszteség mindazoknak, akik hisznek az igazságban, a szabad véleménynyilvánításban és a közösség felemelésében. Mindemellett öröksége az, hogy továbbra is emlékeztet bennünket: a becsület, a hit és a haza értékei maradandóak, és kötelességünk azokat továbbadni.

10/09/2025

Isten áldja vitéz Lukijan Pantelić metropolita további szolgálatát!

A Vitézi Rend vezetője, vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány úr vitézzé avatta a szerb származású, Lukijan Pantelić ortodox érsek, aki több mint 20 éve munkálkodik a szerb-magyar kapcsolatok erősítésén.

07/09/2025

Rendhagyó vitézavatást tartottunk a Néprajzi Múzeumban. 2025-ös Szerb Napok megnyitóján Lukijan budai ortodox metropolita lépett a Vitézi Rend soraiba. Ez az elismerés jól mutatja, hogy a Vitézi Rend nemcsak a háborús érdemeket, hanem a békeidőben végzett, a magyar és szerb kapcsolatok megerősítésén alapuló szolgálatot is nagyra értékeli.

Lukijan metropolita több mint húsz éve fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy összekovácsolja népeinket, és közelebb hozza egymáshoz a magyar és szerb nemzetet. Az eseményen jelenlétével emelte az ünnep fényét a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a szerb és magyar kulturális miniszterek, valamint számos államtitkár, tartományi vezető, diplomata és egyházi vezető.

A vitézavatás után elhangzott köszöntőbeszédek és a gazdag kulturális programok igazán felejthetetlenné tették ezt a jeles alkalmat.

30/08/2025

Az igazságosabb háborús rendezés pillanata, amelyet a második bécsi döntés hozott el nekünk augusztus 30-án, sajnos nem tartott örökké: Észak-Erdélyt újra elveszítettük, és a magyarságnak ismét szembesülnie kellett történelmi veszteségeivel.

Ma, amikor Kárpátalja sorsa az ukrán háború és nemzetközi viták kereszttüzébe került, újra felmerül a kérdés: lehetséges-e igazságosabb rendezés, lehetséges-e a magyar közösségek visszacsatolása, mint egykor Észak-Erdély esetében? A remény él, de tudjuk, hogy minden ilyen folyamatban ott rejlik a veszély és a bizonytalanság is – a magyar nemzet csak békében és egységben léphet előre.

Isten áldja mindazokat, akik az igazságért és a magyar közösségekért küzdenek – Erdélyben, Kárpátalján és szerte a világban!