VanKözöd

VanKözöd Szókimondó platform egyéni és társadalmi felelősségvállalásról a tudatos emberért. Mert van hozzá közöd!

https://www.youtube.com/
https://www.vankozod.hu/ Ha nagyüzemi gyártásra használnád a receptet, recepteket, mert például cukrász vagy, légy szíves jelöld meg oldaladon, terméked címkéjén a forrást. Az oldalon megjelent képek, írások és receptek az engedélyem nélkül nem publikálhatóak.

Vegyes óvodai csoportok szülői értekezletein visszatérően előkerülő téma a délutáni alvás. Nem véletlenül: egy hároméves...
17/09/2026

Vegyes óvodai csoportok szülői értekezletein visszatérően előkerülő téma a délutáni alvás. Nem véletlenül: egy hároméves és egy hatéves gyerek alvásigénye jelentősen eltérhet, miközben ugyanabban a csoportban, ugyanahhoz a napirendhez kell alkalmazkodniuk.

A helyzet az óvodák számára sem egyszerű. Sok intézményben sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem teszik lehetővé, hogy az alvó és a délutáni alvást már nem igénylő gyerekek külön töltsék ezt az időt. A csoportszoba közös, a rendelkezésre álló felnőttek száma adott, a napirendnek pedig egy egész csoport számára működnie kell.

De ha a feltételek nem teszik lehetővé minden gyermek egyéni szükségletének követését, végül kinek a szempontjaihoz igazodik a rendszer?

A kisebbekéhez, akiknek valóban szükségük van az alvásra? A csoport egészéhez? Az intézmény működési lehetőségeihez? És mit jelent mindez annak az öt-hat éves gyereknek, aki már hónapok vagy akár évek óta nem alszik délután, mégis minden nap hosszú időt tölt az ágyában?

A kérdés jóval többről szól annál, hogy alszik-e egy gyerek ebéd után. Arról is szól, hogyan lehet összeegyeztetni a gyerekek eltérő szükségleteit egy olyan óvodai napirenddel, amelynek egy egész csoport számára kell működnie.

Mert miközben egy háromévesnek még valódi szükséglete lehet a délutáni alvás, egy öt-hat éves számára ugyanaz a másfél-két óra már egészen mást jelenthet.

Mit jelent valójában a „pihenés” az óvodában? Kell-e aludnia annak, aki már nem álmos? És kell-e hosszú ideig feküdnie annak, aki nem alszik?

Olvasd el a teljes írást:
https://www.vankozod.hu/news/ha-mar-nincs-a-delutani-alvasra-szuksege-miert-kell-megis-fekudnie

A szakértői vélemény leírja, milyen fejlesztésre van szüksége egy SNI-s gyermeknek. A vizsgált EGYMI-k mindössze 47 száz...
14/09/2026

A szakértői vélemény leírja, milyen fejlesztésre van szüksége egy SNI-s gyermeknek. A vizsgált EGYMI-k mindössze 47 százaléka biztosította az abban előírt heti kötelező óraszámot.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala átfogó vizsgálatban nézte meg a fogyatékossággal élő gyermekek oktatásának helyzetét. Harminc EGYMI-től kértek adatokat, tizenkét intézményben helyszíni vizsgálatot is végeztek.

A 42 oldalas jelentésből egy súlyos kép rajzolódik ki. Szakemberhiány, elmaradó fejlesztési órák, túl nagy fejlesztőcsoportok, hiányos akadálymentesítés és tárgyi feltételek nehezítik az ellátást. Van olyan intézmény, ahol a segítségre szoruló gyermek tisztába tételéhez sincs megfelelő külön helyiség.

Különösen gyorsan nő az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek száma: 2021/2022-ben 8437, két tanévvel később már 11 685 ilyen gyermek és tanuló vett részt a köznevelésben. Ezzel párhuzamosan éppen az autizmus spektrum pedagógiája az egyik olyan terület, ahol komoly szakemberhiányt jeleztek az intézmények.

Az ombudsman több területen alapjogi visszásságot állapított meg, és intézkedést kért az érintett állami szervektől.
A cikkben megmutatjuk, mit talált az ombudsmani vizsgálat, és mit mond mindez egy olyan köznevelési rendszerről, amelyben már több mint 107 ezer SNI-s gyermek és tanuló vesz részt.

👉 A teljes cikk a VanKözödön:
https://www.vankozod.hu/news/van-ahol-a-gyermek-tisztaba-tetelehez-sincs-megfelelo-helyiseg

A gyerekvállalás első évében az anyák munkából származó jövedelme gyakorlatilag nullára csökken. Három évvel később még ...
09/09/2026

A gyerekvállalás első évében az anyák munkából származó jövedelme gyakorlatilag nullára csökken. Három évvel később még mindig csak körülbelül feleannyi, mint amennyi gyerekvállalás nélkül várható lenne. És a különbség hat év után sem tűnik el nyomtalanul.

Hat évvel a szülés után az anyák munkajövedelme 31 százalékkal alacsonyabb, foglalkoztatási esélyük pedig 32 százalékkal kisebb. Akik visszatérnek dolgozni, átlagosan 7 százalékkal kevesebb órát dolgoznak, az órabérük pedig 12 százalékkal alacsonyabb.

Vagyis nem szimplán arról van szó, hogy az anyák a gyermekkel otthon töltött idő alatt keresnek kevesebbet. A gyerekvállalás után rosszabb munkaerőpiaci feltételekkel is térnek vissza.

Mindez különösen fontos egy olyan országban, ahol évek óta központi kérdés a gyermekvállalás ösztönzése. Miközben sok szó esik arról, hogyan lehetne több gyermek vállalására ösztönözni a családokat, jóval kevesebbet beszélünk arról, milyen hosszú távú gazdasági következményeket viselnek ezért az anyák.

Link a kommentek között. 👇

Egy friss magyar kutatás vizsgálta, mi alapján dönt egy pedagógus arról, hogy gyermekvédelmi jelzést tesz-e. Az eredmény...
09/09/2026

Egy friss magyar kutatás vizsgálta, mi alapján dönt egy pedagógus arról, hogy gyermekvédelmi jelzést tesz-e.
Az eredmény megdöbbentő, mert nem csak az számít, mi történt a gyerekkel, hanem az is, a szülő „együttműködőnek" látszik-e.

270 pedagógusnak mutattak be ugyanolyan veszélyeztetési helyzeteket más szociális, társadalmi háttérrel. A kutatás eredménye szerint a pedagógusok nagyobb eséllyel látták veszélyeztetettnek:
– a szegény családból érkező gyereket,
– a roma származású gyereket,
– a „kevésbé együttműködő" szülő gyermekét.

A legelgondolkodtatóbb szám talán mégis az, hogy amikor a pedagógus arról dönt, jelezze-e az esetet, annak csupán alig több mint negyede múlik magán a helyzeten. Vagyis ugyanaz a család más megítélést kaphat attól függően, ki és mi alapján ítéli meg egy helyzet összefüggéseit.

A jelzések 43 százaléka az iskolából indul. A kutatás rámutat, milyen szubjektivizáló tényezők befolyásolhatják a pedagógust, amikor jelez a gyermek érdekében.

A kutatási eredmények tükrében indokolt felvetni a kérdést: milyen garanciák biztosítják, hogy egy iskolai konfliktus vagy egy szubjektív családi narratíva ne váljon megalapozatlanul hivatalos gyermekvédelmi tényezővé.

Olvasd el teljes írásunkat:
https://www.vankozod.hu/news/a-gyermekvedelmi-jelzes-43-szazaleka-az-iskolabol-indul

“Páger Pál Attila gyógypedagógust 2026. augusztus 20. után vette fel az igazgató. A pedagógusokat az intézményvezető vál...
07/09/2026

“Páger Pál Attila gyógypedagógust 2026. augusztus 20. után vette fel az igazgató. A pedagógusokat az intézményvezető választja ki és nevezi ki. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az igazgató vezetői tisztségében ilyen mértékben felelőtlenül járt el. Páger Pál Attila neve nem csak a közösségi médiában szerepelt, hanem február óta folyamatban van ellene egy vizsgálati eljárás is gyermekbántalmazás ügyben.
A döntés hátterének azonnali kivizsgálást kértem és intézkedtem. Az igazgató vezetői megbízását visszavontam.”

Előző hét végén újabb csontváz esett ki a szekrényből. A csepeli Farkas Bertalan Általános Iskola gyógypedagógia tanárát, aki ugyan érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, de a Fóti Gyermekotthonban elkövetett gyermekbántalmazási érintettséggel jutott gyógypedagógusi megbízáshoz, szeptember 4-én azonnali hatállyal felmentette az intézmény vezetője.

Páger Pál Attila gyógypedagógust 2026. augusztus 20. után vette fel az igazgató. A pedagógusokat az intézményvezető választja ki és nevezi ki. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az igazgató vezetői tisztségében ilyen mértékben felelőtlenül járt el. Páger Pál Attila neve nem csak a közösségi médiában szerepelt, hanem február óta folyamatban van ellene egy vizsgálati eljárás is gyermekbántalmazás ügyben.
A döntés hátterének azonnali kivizsgálást kértem és intézkedtem. Az igazgató vezetői megbízását visszavontam.

Az eset sajnos a rendszer súlyos hiányosságára mutat rá. Egyfelől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a kinevezett tanár adminisztratív szempontból megfelelt. Ez egy hatalmas felkiáltójel. Az érvényes erkölcsi bizonyítvány immár nem lesz elegendő egy vezetői döntés meghozatalához.

A csepeli Farkas Bertalan Általános Iskola vezetője kinevezését követően, semmilyen más szempontot nem mérlegelt.
Súlyos örökség ez. Nem nehéz sajnos visszaemlékezni arra, amikor a „nem volt kiskorú érintettje az ügynek” hamis és hazug állítás bejárta a médiát és az országot, tagadva és marginalizálva azt az óriási bűnt, amit egy hatalmi pozícióban lévő felnőtt egy kiskorúval szemben elkövetett. A Fidesz -KDNP kormány nemhogy gyermekközpontú oktatáspolitikát nem folytatott, hanem egyenesen a gyermekek kárára és ellenében cselekedett és döntött védhetetlen felnőttek érdekében. Ennek a működésnek csírája sem maradhat a hazai oktatási rendszerben és oktatáspolitikában.

A vezetői autonómia nem csupán szabadságot jelent, hanem óriási felelősséget is. Azt várom el az ország minden intézményvezetőjétől és tankerület vezetőjétől, hogy a gyermekek érdekeit messzemenőlég a legfontosabb szempontnak tekintsék minden döntésüknél és a tisztségük betöltése során minden egyes nap.

Ez az eset elfogadhatatlan és a jövőben nem fordulhat elő. Nem maradhat következmények nélkül.

Fontos a meglévő jelzőrendszer felülvizsgálata és megerősítése, amely a vezetői autonómiát nem sértve, egy alapos háttérképet ad minden kinevezés előtt. Nem keveredhet olyan felnőtt, pedagógus a magyar oktatási rendszerben gyermekek közelébe, aki bármilyen szempontból veszélyt jelenthet számukra, aki nem azon dolgozik nap mint nap, hogy a rábízott gyermekeket a legjobb tudása és legjobb szándéka szerint tanítsa, segítse, támogassa.

Sokat beszélünk az iskolai bullyingról, és arról is, hogy a gyerekek tudnak egymással végtelenül kegyetlenek lenni. Hogy...
07/09/2026

Sokat beszélünk az iskolai bullyingról, és arról is, hogy a gyerekek tudnak egymással végtelenül kegyetlenek lenni. Hogy egyre több a verbális bántalmazás, a kiközösítés, a megszégyenítés, és hogy az online tér ezt még tovább erősíti.

Közben szombat este egy országos televízióban felnőttek mutatják meg több százezer ember előtt, hogyan lehet valaki személyéből, gesztusaiból, életútjából vagy éppen iskolai végzettségéből közös poént csinálni.

A Megasztár új évadának első adásában egy versenyző összetévesztette Dallos Bogit Tóth Gabival. Dallos Bogi a tévedést továbbvitte: Tóth Gabi gesztusait és beszédstílusát utánozta, majd az énekesnő érettségijére is utalt a „Mindjárt leteszem az érettségit, gyerekek, ezután már” mondattal. A helyzethez a többi zsűritag is kapcsolódott, a közönség pedig nevetett. Tóth Gabi később méltatlannak nevezte a történteket.

Dallos Bogi vasárnap este nyilvánosan bocsánatot kért. Azt írta, hogy a versenyző tévedéséből akart viccet csinálni, sajnálja, hogy ezzel Tóth Gabit megbántotta vagy bárkiben rossz érzést keltett, és a versenyzővel később tisztázta a helyzetet. A bocsánatkérésnek van jelentősége, és annak is, hogy valaki utólag képes felismerni: egy viccnek szánt helyzet más ember számára megalázó lehet. Ez mondjuk szintén az országos csatornán főműsoridőben kellene bemutatni.

Számunkra azonban ennél sokkal érdekesebb és fontosabb kérdést vet fel ez a történet.

Mit tanítunk a gyerekeinknek a bántalmazásról, ha a másik ember megszégyenítése a felnőttek világában a szórakoztatás elfogadott eszközévé válik?

Az iskolai bullying ugyanis ritkán születik a semmiből. A bullying közösségi és társaskultúra, a legritkább esetben két érintett kizárólagos ügye.
A gyerekek folyamatosan figyelik a felnőttek világát, és abból tanulják meg, milyen viselkedés növeli valakinek a státuszát egy közösségben. Látják, min nevetünk, kit ünneplünk, milyen mondatok kapnak figyelmet, és azt is, hogy egy másik ember gyenge pontjának megtalálása milyen könnyen válhat társasági sikerélménnyé.

Amikor egy gyerek az osztályban kiparodizálja egy másik gyerek beszédét, járását, ruháját vagy viselkedését, majd az egész osztály nevetni kezd, pontosan ugyanaz a társas mechanizmus működik. Valaki a közösség előtt egy másik emberből készít poént, a többiek reakciója pedig jutalmazza ezt. A szereplők, a helyszín és a következmények különböznek, a csoportdinamika azonban kísértetiesen ismerős.

Ezért fontos, ami a Megasztárban történt. Tóth Gabi személyéről, politikai szerepvállalásáról, zenei munkásságáról vagy közéleti megnyilvánulásairól bárki alkothat véleményt, és lehet szeretni, kritizálni, vitatkozni vele, sőt keményen bírálni is.
Az emberi méltóság azonban egészen más kategória. Az érettségi hiánya ráadásul egy konkrét életút része.

A kereskedelmi televízió pontosan ismeri a konfliktus értékét. A feszültségből videó készül, a videóból kattintás, a kattintásból elérés, az elérésből pedig bevétel. A Megasztár idei válogatójáról szóló beszámolókban maga a műsor is olyan jelenetekkel került a hírekbe, amelyekben a zsűri konfliktusai, kivonulások és egymás közötti összecsapások kaptak hangsúlyt; az egyik tudósítás egyenesen a „zenés Mónika-show” visszatéréséről írt.

Ennek azonban társadalmi ára is van. Ha a felnőttek médiakultúrájában a megszégyenítés humor, a gúny karakteresség, a személyeskedés őszinteség, a másik gyenge pontjának megtalálása pedig jó televízió, akkor különösen nehéz hitelesen elmagyarázni egy tizenkét éves gyereknek, hogy az osztálytársát ugyanezekkel az eszközökkel bántani elfogadhatatlan.

A gyerek ugyanis joggal kérdezheti, miért számít bullyingnak az iskola folyosóján az, amin szombat este egy egész stúdió nevet?

Ezért érdemes ezt az ügyet messzebbről nézni, mint Dallos Bogi és Tóth Gabi konfliktusát. A kérdés számunkra sokkal inkább az, milyen közösségi kultúrát építünk. Mit jutalmazunk figyelemmel? Milyen humort tartunk elfogadhatónak? Hol húzzuk meg a határt az irónia és a megalázás között? És milyen felelőssége van ebben egy országos televíziónak, amelynek műsorát gyerekek és kamaszok is nézik?

A bullying elleni küzdelem nem az iskola kapujában kezdődik. Azzal kezdődik, ahogyan mi, felnőttek beszélünk egymással, ahogyan konfliktust kezelünk, ahogyan humort csinálunk valakiből, és ahogyan reagálunk arra, amikor egy közösség együtt nevet egy másik ember rovására.

Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeink értsék az emberi méltóság határait, akkor nekünk kell megmutatnunk ezeket a határokat. A televízióban, a közösségi médiában, a politikában, a munkahelyen és otthon egyaránt.

Mert a gyerekek számára végül az válik normává, amit a felnőttek világában rendszeresen látnak, és felesleges tőlük mást várni, mint amit a többségi társadalom és a média közvetít feléjük. És amíg a megalázásból műsorszámot készítünk, addig nagyon nehéz lesz hitelesen számon kérni rajtuk, hogy egymással miért teszik ugyanezt.

Miért számít még mindig kivételnek egy férfi a bölcsődei nevelésben?Egy kisgyermek életének első éveiben természetesnek ...
07/09/2026

Miért számít még mindig kivételnek egy férfi a bölcsődei nevelésben?

Egy kisgyermek életének első éveiben természetesnek tartjuk, hogy férfiak és nők egyaránt fontos szerepet töltenek be körülötte. Aztán belépünk a bölcsődébe, ahol alig találkozunk férfiakkal.
De vajon miért?

Azért, mert a férfiak nem választják ezt a hivatást? Mert a fizetés és a szakma társadalmi megbecsültsége nem teszi vonzóvá számukra? Vagy azért is, mert még mindig mélyen él bennünk az elképzelés, hogy a kisgyermek gondozása, az ölelés, a vigasztalás, a pelenkázás, az érzelmi jelenlét és általában a gondoskodás elsősorban női feladat?

És talán van egy ennél kényelmetlenebb kérdés is. Mi, szülők hogyan reagálnánk, ha reggel a bölcsődében egy férfi kisgyermeknevelő várná a gyermekünket?
Ugyanolyan természetesnek vennénk, mint ha egy nő állna ott? Ugyanolyan bizalommal bíznánk rá a gondozási feladatokat is? Vagy megjelenne bennünk valamilyen fenntartás, amelynek az eredetét talán magunk sem tudnánk elsőre megmagyarázni?

Pedig éppen a gyerekektől várjuk majd el, hogy ne merev női és férfi szerepekben gondolkodjanak. Hogy természetes legyen számukra az érzelmileg jelen lévő, gondoskodó férfi ugyanúgy, mint az erős, önálló nő. Ennek egyik első tapasztalata akár a bölcsődében is megszülethetne.

A bölcsődei ellátásról és annak rendszeréről szóló sorozatunkban ezúttal Szudóczki Róbert csecsemő- és kisgyermeknevelő írását közöljük, aki férfiként maga is ezen a pályán dolgozik. Történelmi előzményekről, társadalmi sztereotípiákról, a szakma megbecsültségéről és saját tapasztalatairól is ír.

Szülőként ugyanolyan természetességgel bíznátok férfi kisgyermeknevelőre a gyermeketeket? Ha nem, mi okozna bennetek bizonytalanságot? És vajon miért tartjuk még 2026-ban is külön említésre méltónak, ha egy férfi kisgyermekek nevelését választja hivatásul?

👉 A teljes írás itt olvasható:
https://www.vankozod.hu/news/miert-szamit-meg-mindig-kivetelnek-egy-ferfi-a-bolcsodei-nevelesben

Komolyan érdekelne, ha az volt a "rendszerváltás" egyik jelentős ígérete, hogy a korábbi vezetőket eltávolítják, miért m...
06/09/2026

Komolyan érdekelne, ha az volt a "rendszerváltás" egyik jelentős ígérete, hogy a korábbi vezetőket eltávolítják, miért maradtak abban látható számban mégis jónéhányan?
Kiváló szakemberek tudásukkal segítik a jelenlegi kormányzatot, mások segítették a korábbit is. Nem ezzel van gond.

"A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. cége, a Kulturális Vagyonkezelő Kft. veszi át a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány minden feladatát, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány valamennyi feladatát számolt be róla a Magyar Közlöny nyomán a HVG. A Kulturális Vagyonkezelő Kft. vezérigazgatója, Gyorgyevics Benedek. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatótanácsának elnöke Baán László.

Ennek igazán nem örülünk, mert újabb feladatok helyett inkább a Városliget Zrt. átvilágítására és megszüntetésére lenne szükség.
Reméljük, hogy ahogy a cikk említi, a megoldás átmeneti és csak az időhiány miatt történt, hiszen sietni kellett a kekvák megszüntetésével, mert ez volt az uniós pénzek felszabadításának egyik feltétele.

A HVG cikkében még ez is szerepel:
„Úgy tudjuk, hogy kezdetben övezte némi bizalmatlanság a Városliget Zrt.-t, de Tarr Zoltánék látták, hogy egy átláthatóan és jól működő céggel van dolguk, amelyet érdemes megtartani. Valószínűleg jó referenciákat kaptak róla Vitézy Dávidtól is, aki a cég alkalmazottja volt akkor, amikor a Közlekedési Múzeum felépítéséért felelt, amelyet akkor még a Városligetben terveztek. Illetve a TKKM egyik helyettes államtitkára, Petrik Máté is itt dolgozott korábban informatikai igazgatóként. A cég egyébként a Liget Budapest projekt lezárulása óta az itteni ingatlanok, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a városligeti mélygarázs, a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ üzemeltetésével, illetve a Városliget parkfenntartásával foglalkozik, amire 250 munkatárs áll rendelkezésre.”"

A Ligetvédők Facebook-oldaláról a napokban megjelent Facebook-bejegyzésből idéztem, de ugyanez igaz az oktatás területére, emellett a magyar könnyűzene, irodalom és részben képzőművészet területén működő Petőfi Ügynökség Nonprofit Zrt-re is, amely a 2026. július 31-én, a beszántott KEKVA-alapítványokkal együtt a Magyar Kultúráért Alapítvány megszüntetését követően közvetlenül került a Társadalmi kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium alá.

Hogyan maradhat pozícióban valaki, aki korábban egy, a területen meghatározó vezető mellett kabinetvezető, majd egy alapítvány alá tartozó nonprofit cég boardjának tagja volt szintén vezetőként, és a mai napig ugyanott vezető tisztségviselőként hivatkozik rá az e-cégjegyzék – de ugyanígy hivatkozott rá egy éve is?

Hogyan maradhat valaki főosztályvezető a "régi" rendszerből, akinek kulcsszerepe van abban, hogy a bölcsődei ellátórendszer minden jelentős területe egy civil szervezet kezében összpontosul? Nem államtitkárság alatt, nem minisztériumi eljárásrenden belül. Hanem civil szervezetnél. Rengeteg bevételi forrással.

A kérdés költői.

A következő hetekben ezeket a kérdéseket is sorra vesszük.

Egy tartós betegség, fogyatékosság vagy egy gyermek folyamatos gondozási szükséglete az egész család életét átrendezi. A...
06/09/2026

Egy tartós betegség, fogyatékosság vagy egy gyermek folyamatos gondozási szükséglete az egész család életét átrendezi.
Az érintett családok látható része idővel egyszülős családdá válik, az esetek nyolcvan százalékában az édesanya egyedül viszi tovább a gondozás, a fejlesztések, az orvosi vizsgálatok, az iskola, az ügyintézés és a család megélhetésének felelősségét, sokszor éveken vagy akár egy egész életen keresztül.

Ez a jelenség számunkra azért is fontos, mert a VanKözödhöz érkező történetekben rendszeresen találkozunk olyan édesanyákkal, akik egyedül maradtak egy rendkívül nehéz élethelyzetben. A mindennapi gondozás mellett dolgoznak, szerveznek, ügyeket intéznek, ellátórendszerekkel küzdenek, és közben egy olyan felelősséget visznek, amely eredetileg két ember közös felelőssége volt. Ezeknek a családoknak a helyzetéről és az egyszülőssé válás okairól is érdemes sokkal többet beszélnünk.

Kinga Kutai írásában saját életének tapasztalataiból jut el a felelősségvállalás kérdéséig. Nyolc éve gyakorlatilag egyedül neveli a kisfiát, és arról ír, hogyan alakította át mindez azt, amit ma egy felnőtt párkapcsolatról, a társ szerepéről és a valódi partnerségről gondol. Számára az egyik legfontosabb kérdéssé az vált, hogy lehet-e számítani a másik emberre akkor is, amikor az élet nehézzé válik.

Olvasd el Kinga írását a VanKözödön:
https://www.vankozod.hu/news/hol-vannak-a-ferfiak-akik-felelosseget-is-vallalnak

Cím

Ó Utca 4
Budapest
1066

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni VanKözöd új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória