22/10/2025
💡 Egy alma, egy bútor és egy fizetés története – két világ, két rendszer (A tegnapi adó posztom, kifejtése. Hanyatt fogsz esni!)
***
🏦 A világ, amiben most élünk
Veszel egy kiló almát 450 forintért.
A termelő ezért az almáért 100 forintot kapott.
Közte van néhány ember, egy fuvar, egy bolt…
De hova lett a másik 350 forint?
Nem a kereskedő lopta el.
A rendszer viszi el.
🍎 Az alma (rövid lánc)
A termelő 100 Ft-ért adja → 27% ÁFA → 127 Ft.
A kereskedő rárak 20%, ő is ÁFÁ-zik.
A bolt megint 20%, megint ÁFÁ-zik.
Papíron „semleges”, de valójában mindenki előre fizet és utólag igényel vissza – azaz mindenki az államot hitelezi.
A kamat, az admin, a várakozás mind beépül az árba.
Így lesz a 100 Ft-os alma 450 forint.
🪑 A bútor (hosszú lánc)
A faanyag 100000 Ft.
Tíz szereplőn megy át: fűrész, lapszabász, gyár, logisztika, bolt.
Mind 20% árrés, 27% ÁFA, járulék, helyi adó.
A végén a bútor 700–800000 Ft, pedig a valódi munkaérték 3-400000 Ft körül lenne.
A különbség: adó az adón, admin az adminon.
💼 A munka ma
A vállalkozó 500 000 Ft-ot szeretne kifizetni.
Ehhez 700 000-et kell megtermelnie.
A dolgozó végül 450 ezret kap.
A többi elmegy SZJA-ra, járulékra, szochóra.
A munka túl van adóztatva, a pénz megakad.
🔄 A világ, ami lehetne – a Tranzit-adó
Most képzeld el, hogy nem tízféle adó van,
hanem egy egyszerű szabály:
💬 Amikor pénz mozog, egy kis része az államé.
Minden más a tiéd.
Ez a Tranzit-adó.
Nem ÁFA, nem járulék, hanem automatikus, átlátható,
nincs bevallás, nincs visszaigénylés, nincs papírhegy.
🍎 Az alma újra
A termelő eladja 100 Ft-ért.
A rendszer automatikusan levon 2–3% tranzit-adót.
A vásárlás pillanatában a végfogyasztó 15–17%-ot fizet.
Az alma így 150–170 Ft körül kerül a boltba – ugyanaz a termék, csak tisztább folyamat.
🪑 A bútor újra
A 10 szint mind 2–3%-ot fizet, a végső értékesítésnél 15–17% zárja a folyamatot.
A 700–800 Ft-os bútor 300–350 Ft lenne, miközben az állam bevétele nem csökken, csak nem szorzódik az adó az adón.
💼 A munka az új rendszerben
A vállalkozó 500 000 Ft-ot utal.
A bank levon 2%-ot → az állam kap 10 000 Ft-ot, a dolgozó 490 000 Ft-ot kap kézhez.
Nincs járulék, SZJA, szocho.
A munkáltató nem fizet 30–40% rejtett béradót, így 20–25%-kal magasabb bért adhat.
A dolgozónak több pénze marad, és amikor vásárol, a 15–17% adóval együtt is olcsóbban él.
📊 A matek is kijön
A magyar gazdaság éves forgalma kb. 240 000 milliárd Ft.
A költségvetés bevétele 43 000 milliárd Ft.
Ezt a kétkulcsos rendszer – 2–3% termelői + 15–17% fogyasztói –
átlagosan 13–18% adóteherrel fedezi.
Ha a gazdaság élénkül, a kulcs csökken.
⚖️ Két világ, két irány
Ma
Sokféle adó, sok papír
Az adó beépül az árba
A termék drága, a bér kevés
Az állam késve jut pénzhez
A gazdaság papírozik
Tranzit-adóval
Egy mozdulat, automatikus
Az adó az áramlással együtt mozog
A termék olcsóbb, a bér valós
Az állam azonnal látja a forgalmat
A gazdaság dolgozik
A pénz akkor érték, ha áramlik – nem akkor, ha megakad az állam papírjaiban. 🍎🪑💼
🌍 És mi van a külvilággal? – A tranzit-adó nemzetközi szinten is működhet
Sokan kérdeztétek:
„Jó, jó… de ez Magyarországon talán működne, de mi van a külkereskedelemmel, a multikkal, meg az EU-val?”
A válasz: pont ott működne igazán.
💶 1. Nem új adó, hanem új logika
A tranzit-adó nem a nyereséget és nem a fogyasztást méri, hanem a pénz mozgását.
És pénz mindenhol mozog: forintban, euróban, dollárban, kriptóban.
Ezért nem valutához, hanem valós gazdasági cselekvéshez kötött.
Ez a logika nemzetközileg is értelmezhető.
🇪🇺 2. Európai keretek között is beilleszthető
Az EU ÁFA-irányelve ma is engedi, hogy egy tagállam kísérleti modellt vezessen be (395. cikk).
Ha a bevétel azonos és a torzítás megszűnik, akkor ez teljesen jogszerű alternatíva.
A tranzit-adó ráadásul összhangban van az OECD irányelvekkel is:
nem nyereséget adóztat, hanem valós forgalmat, így nincs mit „áthelyezni” egy adóparadicsomba.
💳 3. A digitális korszak adója
A világ pénzügyi rendszere már így működik: - azonnali átutalás, valós idejű elszámolás.
A tranzit-adó ehhez igazodik: - a bankrendszer automatikusan levonja a 2–3%-ot a mozgáskor, és az állam valós időben kapja meg a bevételt.
Ez illeszkedik az Európai Központi Bank digitális euró-stratégiájához is.
Nem papír, nem bevallás – hanem adat és automatizmus.
🏢 4. A multik sem tudják kijátszani
Ma a globális cégek ott vallanak nyereséget, ahol épp kedvezőbb az adó.
A tranzit-adó ezt megszünteti.
Nem számít, hol könyvel a cég, ha Magyarországon fizet, itt adózik.
Az adó a pénz útját követi, nem a papírt.
💱 5. Export és import
Export: adómentes, mint ma.
Import: az országba bejövő pénzmozgásnál 2–3% tranzit-adó.
Nem bünteti a kereskedelmet, de megakadályozza, hogy az import teljesen adómentesen torzítson.
Ez a legfinomabb gazdaságvédelmi eszköz, amit valaha kitaláltunk.
🌐 6. És ha ez működik…
A tranzit-adó nemzetközi modell lehet.
Egy jövő, ahol az országok nem a kiskapukkal versenyeznek, hanem átlátható, valós idejű gazdaságokkal.
Ahol a pénz mozgása maga az adórendszer.
Ez nem egy magyar álom.
Ez a digitális korszak logikus következő lépése.
Egy rendszer, ahol mindenki látja, mi történik –
és senki sem tud elbújni a számok mögé. 🌍💡
💬 Kérdés:
Ha ez a modell egyszerűbb, tisztább és igazságosabb,
miért ne pont Magyarország legyen az első, aki bevezeti?
Juhász Zoli
Ha kell, megmutatom a matekot is... Hidd el, hogy igazam van.
Oszd meg, hátha... valaki... megérti...
