03/02/2026
Ez egy jó ügy! A politikától függetlenül, az óvodai konyhások, a kertész-karbantartók, a takarítók megérdemlik a több éves szabadságot és a magasabb bért! Szurkolunk! ✌️
A köznevelési intézményekben foglalkoztatott technikai dolgozók bérrendezése, hátrányos megkülönböztetésük megszüntetése érdekében nyújtottam be országgyűlési indítványt ma.
Tisztelt Belügyminiszter Úr!
A tavalyi év során több alkalommal feltett kérdéseimre adott válaszaiban a kormány következetesen a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók (NOKS) bérrendezésére és létszámnövekedésére szorítkozott, miközben az azonos intézményekben dolgozó technikai kisegítő munkatársak helyzete teljes mértékben kimaradt az érdemi válaszadásból.
Az óvodai és köznevelési intézményekben dolgozó technikai munkatársak – így különösen az óvodai konyhai dolgozók, takarítók, karbantartók, kertészek – az intézmények mindennapi működésének nélkülözhetetlen szereplői. Munkájuk nem pusztán technikai jellegű: számos esetben közvetlenül segítik a gyermekeket és az óvodapedagógusok munkáját is. Ennek ellenére a 2024-ben bevezetett új köznevelési szabályozás következtében példátlan és méltánytalan különbség alakult ki az intézményeken belül.
Míg a NOKS-munkakörben foglalkoztatott dolgozók egységesen évi 50 nap szabadságra jogosultak, addig az Mt. hatálya alá sorolt technikai dolgozók továbbra is mindössze 20-30 nap éves pihenőidővel rendelkeznek. Ez a megkülönböztetés súlyos belső feszültségeket okoz a munkavállalók között, és hosszú távon az intézmények működőképességét is veszélyezteti.
Hasonló aránytalanság tapasztalható a bérezés területén is. A Pedagógusok Szakszervezetének legutóbbi kongresszusi követeléscsomagja megerősít***e, hogy míg a NOKS munkakörök esetében a kiindulási bér a garantált bérminimum 150%-a, addig a technikai dolgozóknál csupán a garantált bérminimumot jelölik meg alapként. A méltatlan bérezés következményeként számos intézményben már nemcsak a fluktuáció jelent problémát, hanem az is, hogy egyes munkaköröket egyszerűen nem tudnak betölteni. Több helyen a munkaerőhiány odáig fajult, hogy az alapvető működés fenntartásához alkalmanként a szülők közreműködésére is szükség van, ami egyértelműen a rendszer súlyos működési hiányosságaira világít rá.
Mindezek fényében kérdezem miniszter urat:
− Miért maradtak ki a köznevelési és óvodai intézményekben dolgozó technikai kisegítő munkatársak a 2024-ben bevezetett, a köznevelésben foglalkoztatottak pihenőidejét egységesen bővítő szabályozásból, és tervezi-e a kormány ennek az aránytalanságnak a megszüntetését?
− Vizsgálja-e a kormány annak lehetőségét, hogy a technikai dolgozók bérezése ne kizárólag a garantált bérminimumhoz, hanem a NOKS-munkakörökhöz hasonlóan magasabb szorzószámhoz igazodjon?
− Mikor és milyen formában kívánja a kormány egységesen kezelni az azonos intézményekben dolgozó, az oktatási-nevelési feladatellátást biztosító munkavállalók bér- és szabadságjogi helyzetét?
A Mi Hazánk Mozgalom szerint az oktatás és nevelés jövője nemcsak a pedagógusokon és a NOKS-dolgozókon múlik, hanem azokon a technikai munkatársakon is, akiknek helyzete jelenleg következetesen háttérbe szorul. A fennálló különbségek fenntartása indokolatlan és méltánytalan.
Várom miniszter úr érdemi válaszát arra vonatkozóan, hogy mikor számíthatnak ezek a dolgozók is valódi megbecsülésre.
Tisztelettel:
Novák Előd
a Mi Hazánk országgyűlési képviselője
