Hírek Lengyelországból

Hírek Lengyelországból Egyre több dezinformáció és pártokhoz köthető propaganda kerül át Lengyelországból a magyar médiába. Ezt próbáljuk ellensúlyozni!

Lengyelországot egyáltalán nem ismerő politikailag motivált "újságírók" hazugságokat terjesztenek a lengyel politikáról. Lengyelbarát magyarok vagyunk, akiknek elege van a magyar-lengyel kapcsolatok átpolitizálásából. Lengyelország egy szuper hely, a lengyel emberek pedig csodálatosak.

Az USA botrányos feltételeket akar rákényszeríteni Ukrajnára. Ez veszélyes Lengyelországra nézve isHa a vezető amerikai ...
20/11/2025

Az USA botrányos feltételeket akar rákényszeríteni Ukrajnára. Ez veszélyes Lengyelországra nézve is

Ha a vezető amerikai és brit médiumok – köztük a rendkívül tekintélyes Financial Times és a megbízható Reuters – által közölt hírek az amerikai béketerv részleteiről igaznak bizonyulnak, az azt jelenti, hogy az Egyesült Államok a háborúban Oroszország oldalára állt. Azok a feltételek, amelyeket az amerikaiak Ukrajnára akarnak erőltetni, valójában Ukrajna tényleges kapitulációját jelentenék, és rendkívül veszélyesek Lengyelországra nézve is.

A megállapodás egyik eleme többek között az lenne, hogy Ukrajna visszavonul a még meg nem szállt donbásszi területekről. Ez azt jelenti, hogy elveszítenék az évek alatt felépített védelmi vonalakat és erődítéseket, és ha az oroszok megszegnék a megállapodást és újra támadnának, az ukránok gyakorlatilag védtelenek lennének.

Ennél is rosszabb pontja a tervnek az ukrán fegyveres erők csökkentése (egyes hírek szerint akár a felére is). Egy ilyen csökkentés – ha nem jár együtt NATO-csapatok Ukrajnába vezénylésével (ami az amerikai engedmények fényében elképzelhetetlennek tűnik), illetve az orosz hadsereg jelentős csökkentésével (amiről szintén nem hallani semmit) – azt jelentené, hogy ha Vlagyimir Putyin úgy döntene, újra háborút indít Ukrajna ellen, Kijev gyakorlatilag teljesen védtelen lenne.

Ennek pedig alapvető jelentősége van Lengyelország számára.

Az ukrán hadsereg ma nem csupán megakadályozza, hogy az oroszok elfoglalják Ukrajnát, hanem olyan nagy orosz erőket köt le, hogy az oroszok jelenleg képtelenek lennének megtámadni sem a balti államokat, sem Lengyelországot. Trump terve ezt a képességet adná vissza az oroszoknak. Az amerikai „béketerv” botrányos, káros és őszintén szólva ostoba.

Az a lengyel politikus, aki támogatná ezt a tervet, vagy teljesen felelőtlen, vagy ideológiai értelemben elvakította a Trump-imádat.

Az az állítás, hogy Donald Trump „nekünk jó” elnök lenne, ma már nem extravagancia, hanem egyenesen ostobaság kifejeződése. Sajnos pontosan ezt gondolja a Jog és Igazságosság (P*S) politikusainak többsége, és minden jel szerint Karol Nawrocki elnök is.

A lengyel jobboldal éppen most ütközik bele abba a valóságba, amelyet nagyon hosszú ideig próbált nem észrevenni. Külön pikantériát ad a dolognak, hogy az amerikai béketervről szóló hírek kevesebb mint egy nappal azután jelentek meg, hogy kiderült: az Egyesült Államok azt szeretné, ha a NATO európai erőinek élére először a történelemben ne amerikai, hanem német tábornok kerüljön.

A P*S politikusai és a hozzájuk kötődő szakértők, publicisták sokszor fest***ek olyan víziókat, amelyekben Lengyelország átveszi Németország helyét az amerikai érdekek térképén. Ez elejétől fogva teljes illúzió volt. Íme, a „Németország leváltása” az amerikai térképen végső akkordja az, hogy az amerikaiak éppen a Német Szövetségi Köztársaságnak adják át a NATO európai parancsnokságát.

Meg kell jegyezni: a Jog és Igazságosság politikusai kétségtelenül hatalmas érdemeket szereztek a lengyel biztonság erősítésében. Ilyen vitathatatlan teljesítmény a fegyverek nagy volumenű beszerzése, valamint a fegyverszállítások Ukrajnának.

Csakhogy ezek az érdemek – mint minden a politikában és a diplomáciában – ma már csak tiszteletreméltó emlékek. A lengyel jobboldalnak végre el kell búcsúznia intellektuális aberrációjától, vagyis a Trump iránti rajongástól és attól a korlátlan – nem is egyszerűen nem-önérvényesítő, hanem egyenesen gyűlölködő – magatartástól, amit európai partnereinkkel szemben tanúsít.

Ha a lengyel jobboldal nem bizonyul képesnek az önreflexióra, és továbbra is a valóságtól teljesen elszakadt fantazmagóriákkal helyettesíti a realitások értékelését, a múltbéli érdemei semmit nem változtatnak azon a tényen, hogy jobb lenne, ha soha többé nem foglalkozna külpolitikával.

Karol Nawrocki elnök részt vesz a visegrádi országok elnökeinek decemberi találkozóján, amelyet Magyarországon tartanak....
20/11/2025

Karol Nawrocki elnök részt vesz a visegrádi országok elnökeinek decemberi találkozóján, amelyet Magyarországon tartanak. A látogatás híre élénk vitát váltott ki a lengyel politikusok körében. A "Fakt" c. lappal folytatott beszélgetésben a különböző frakciók képviselői értékelték az elnök terveit.

Roman Giertych felhívást intézett az elnökhöz. „Remélem, hogy hazahozza őket [Ziobrót és Romanowskit]. Én amellett lennék, hogy biztosítsunk számukra ingyenes utazást Lengyelországba. Úgy gondolom, hogy a lengyel állam legfőbb képviselőjeként, legalábbis ezt a funkciót betöltve, vállalnia kellene Romanowski és Ziobro hazahozatalát Lengyelországba. Ez összhangban lenne a lengyel nemzeti érdekkel és joggal” – mondta a Polgári Koalíció (KO) képviselője a "Fakt" riporterének.

Giertych szavaihoz csatlakozott a KO másik képviselője, Witold Zembaczyński: „Ha az elnök úr fel akarja fedni tartózkodási helyüket, és a lengyel igazságszolgáltatás elé akarja állítani őket – az nagyon jó. De ha valamilyen világnézeti-propagandatengelyt akar létrehozni magával Orbánnal, az nagyon rossz, mert Orbán ma aknákat helyez az európai jogrend alá.”

Teljesen más szemszögből nézte az elnöki utat a P*S képviselője, Marek Ast: „Elsősorban azért megy, hogy találkozzon Orbán Viktorral. Hangsúlyozni akarja a jó kapcsolatainkat. Hiszen létezik a közmondásos lengyel-magyar barátság” – értékelte Ast.

Mérsékeltebb véleményt fogalmazott meg a digitalizációért felelős miniszterhelyettes, Michał Gramatyka (Polska 2050): „Nem fogok ezen viccelődni. Sok közös téma van, amiről érdemes beszélni a magyarokkal. Úgy gondolom, hogy fontos témák ezek az Európai Unió működése, de a mi biztonságunk szempontjából is. Érdemes lenne, ha valaki elmondaná a magyaroknak, hogyan is néz ki valójában Lengyelország és Magyarország biztonsági kérdése. Talán Magyarország akkor megváltoztatja az Ukrajnához fűződő hozzáállását” – állapította meg Gramatyka.

Eltérően nyilatkozott az elnök budapesti látogatásáról a Nowa Lewica (Új Baloldal) képviselője, Tomasz Trela:
„Ha Karol Nawrocki találkozni akarna Ziobróval és Romanowskival, az azt jelentené, hogy legitimálná a menekülésüket. Gyáva húzás azoktól az emberektől, akiknek a lengyel ügyészség és az igazságszolgáltatás előtt kellene állniuk” – mondta a politikus.

[Radosław Sikorski miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter mai beszéde, számos magyar vonatkozással, a Szejmben, a l...
19/11/2025

[Radosław Sikorski miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter mai beszéde, számos magyar vonatkozással, a Szejmben, a legfontosabb részeket az alább közöljük.]

- Kilenc év alatt először, amióta a külügyminiszteri posztot betöltöm, kértem a felszólalás lehetőségét itt, a Szejmben, mert a Tisztelt Ház számára mondanivalóm van, amit a legmagasabb fontosságú ügynek tartok.

- Mint tudják, az elmúlt napokban szabotázsakciók történtek, amelyek vasúti katasztrófát és sok ember halálát okozhatták volna. Egy külföldi állam jól felkészült szabotőröket küldött. Csak csoda folytán nem érték el céljukat. Tudjuk, hogyan volt ez korábban. Az orosz GRU rendszeresen alvállalkozókat bérelt fel piszkos munkájához. A kinetikus akciókat a dezinformációs cunami kísérte. Ez történik most is. Ez alapvető kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki az ellensége Lengyelországnak ebben a hibrid háborúban, és ki a szövetségesünk.

- Egy héttel ezelőtt ünnepeltük a Függetlenség Napját, ami örömteli nap minden lengyel számára. Sajnos, a varsói felvonulás alatt elégették az Európai Unió zászlaját, az elnök úr pedig felszólalásában nem talált helyet arra, hogy megemlítse az orosz agressziót és Kijev bombázását. Ehelyett kijelent***e, hogy „egyes lengyel politikusok készek arra, hogy darabonként átadják a lengyel szabadságot, függetlenséget és szuverenitást külföldi intézményeknek, törvényszékeknek, az Európai Unió külföldi ügynökségeinek” – mondta.

- Külügyminiszterként, de egyben miniszterelnök-helyettesként és az európai ügyekért felelős miniszterként nem maradhatok közömbös az ilyen szavak hallatán. Ezek nemcsak sértőek, hanem veszélyesek is. Szeretném emlékeztetni a Tisztelt Házat valamire, ami eddig evidensnek tűnt mindenki számára ebben a teremben: nem az EU-tagság vezet a szuverenitás elvesztéséhez, hanem épp ellenkezőleg – a kommunista járom lerázásának és a szuverenitás visszaszerzésének köszönhető, hogy beléphettünk az Európai Unióba.

- Ezt tudja Ukrajna, amely éppen azért harcol, hogy megszabaduljon a "ruszkij mir" alól és csatlakozzon a nyugati intézményekhez. Önök is tudták ezt valamikor. Már elfelejtették, hogy is néz ki valójában a korlátozott szuverenitás? Az Állami Levéltárban megvan a Lengyel Népköztársaság alkotmányának egy példánya, Sztálin kézzel írt javításaival. Gondoljanak bele, mi történt volna, ha akkor megpróbáltunk volna kilépni a Varsói Szerződésből vagy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsából? Orosz tankok tapostak volna szét minket, mint a magyarokat 1956-ban vagy a cseheket 1968-ban.

- Tényleg azt gondolják, hogy Brüsszel tankokat küld, hogy rákényszerítsen minket az egységes telefontöltők használatára? Hány bombát dobott le Londonra, hogy megbüntesse a briteket a Brexitért és visszatérésre kényszerítse őket? És tényleg azt hiszik, hogy ha az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló szavazáshoz nem kellene egyhangúság, és az Önök barátai Budapesten már nem védhetnék Putyint, akkor Lengyelország elveszítené függetlenségét? Az Európai Unió alapító atyái, Alcide de Gasperi és Robert Schuman baloldaliak voltak? Nem. Kereszténydemokraták voltak, csak nem nacionalisták. A boldoggá avatásuk folyamata megkezdődött.

- Félrevezetnek azzal, hogy az Unió fejlődik, hogy amikor járvány vagy háború tör ki, új feladatokat tűz maga elé, amit az európaiak igényelnek. Félrevezetnek azzal, hogy titokban föderációvá válhat, amelyben a szuverenitás Brüsszelbe kerül. Ostobaság. A Brexit bebizonyította, hogy a végső szuverenitás a tagállamoké. Tudom, hogyan működik ez a mechanizmus. Néhányan, különösen a jobboldalon, soha nem léptek be mentálisan az Unióba, és az Unió számukra még mindig valami "ők". Azok, akik Ukrajnát vádolják az orosz cselekményekért Lengyelországban, politikai szabotőrök. Oroszország pedig milliárdokat költ az ilyen érzelmek szítására, a dezinformációra és a propagandára. Azt akarja, hogy a közvélemény egy része szomszédaink ellen, az Unió ellen és az orosz bombák elől Lengyelországba menekült ukrán menekültek ellen forduljon.

- Miért teszi ezt Putyin? Ugyanazért, amiért támogatta a Brexitet, finanszírozta a szeparatista mozgalmat Spanyolországban, támogatja Magyarország nacionalista kormányát és a szélsőséges pártokat, amelyek azt ígérik, hogy belülről szétverik az Uniót. Az ok nyilvánvaló: Unióként óriás vagyunk Oroszországgal szemben, viszont Oroszország nagyhatalomnak tűnik bármelyik tagállammal szemben külön-külön. Ennyire nehéz ezt megérteni?

- Elnök Úr, Önnek joga van magánvéleményéhez. Természetesen az Európai Unió, mint minden emberi entitás, nem tökéletes. Lehet kritizálni. De a kritika, mint tudjuk az életből, kétfajta: az egyik arra irányul, hogy a kritika tárgyát javítsa, a másik pedig arra, hogy a kritika tárgyát hiteltelenítse és tönkretegye. Én az első fajtát ösztönzöm, sőt a megoldások javaslatát is. De azzal, hogy azt sugallja, az európai integráció Lengyelország ellen irányuló összeesküvés, nem segít sem az Uniónak, sem Lengyelországnak. Ön pszichológiai és politikai talajt készít elő az EU-ból való kilépéshez, a Polexithez. Ha Ön és a terem jobboldala ezt akarja elérni, mondják ki világosan, ahelyett, hogy a szuverenitás fenyegetéseiről hazudoznának.

- Nem tetszik Önöknek az Unió. Akkor elmondom, mi történne a kilépés utáni napon. Ön gazda? Elveszítené a támogatásokat és az uniós piacra való könnyű export lehetőségét. Ön orvos, ápoló vagy informatikus? Ahhoz, hogy az Unióban dolgozhasson, honosítania kellene a diplomáját. Ön zenész? Kérjen munkavízumot, mielőtt Párizsban koncertezik. Ön vállalkozó, és termékeit más országban akarja értékesíteni? Sok sikert a versenyben az uniós országok gyártóival, akiknek nem kell vámot fizetniük. Exportunk 75 százaléka az Unióba irányul.

- Elnök Úr, Önnek joga van a nacionalista nézeteihez. Ha azonban ezeket meg is akarja valósítani, akkor a miniszterelnöki tisztségre kellett volna pályáznia. Mert az alkotmányos szerep, amire a nemzet Önt megválasztotta, nem engedi, hogy saját belátása szerint alakítsa a lengyel külpolitikát.

- Ön hamarosan Magyarországra utazik, és ez jól van [a V4-es budapesti államfői csúcsra december elején]. A külügyminisztérium, mint minden utazása előtt, profin elkészített tájékoztató anyagokat készít Önnek. Ne feledje, hogy olyan országba utazik, amelynek kormánya egyszerre a leginkább ukránellenes és a leginkább oroszpárti az Unióban. Ez az egybeesés nem véletlen. Ez egy olyan ország is, amely korrupt nacionalisták uralma alatt az Unió legszegényebb országává vált. Ez sem véletlen. Természetesen nem számítok arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás elől szökött személyeket hoz vissza Budapestről. De felvetheti a magyar vétó visszavonását kétmilliárd złoty [185 milliárd HUF] kifizetésével kapcsolatban a Lengyel Hadsereg Modernizációs Alapjára, valamint a magyar blokád feloldását az Ukrajnával folytatandó uniós bővítési tárgyalások megkezdésével kapcsolatban, még akkor is, ha személyesen nem kedveli Ukrajnát. Az integrációja a Nyugattal ugyanis Lengyelország és az Unió stratégiai érdeke.

- Mint már említ***em, a lengyel vasúthálózat elleni támadás arra kényszerít minket, hogy eldöntsük, ki a szövetségesünk és ki az ellenségünk ebben a háborúban, ami remélhetőleg nem válik teljes körűvé. Ez fantáziát és komolyságot igényel. Az ellenség vajon a brüsszeli hivatalnok, aki a Lengyelország számára szánt újjáépítési vagy védelem-erősítési alapok kifizetését vizsgálja? Vagy talán a német katona, aki meghosszabbított műszakban üzemelteti a rzeszówi Patriot üteget? Talán az ukrán eladónő, aki a megkeresett pénzt a fronton harcoló férjének vagy barátjának küldi? Vagy a bátran harcoló Ukrajna? Esetleg a lengyel kormány, amelyet Európa többi része a Putyinnal szembeni ellenállás bástyájának tekint? Nem. Az ellenség az, aki szabotőröket küld hozzánk azzal a feladattal, hogy lengyeleket gyilkoljanak.

Miért keresett Orbán Viktor pénzügyi pajzsot az USA-ban? A magyar miniszterelnök a jövő évi választások előtt a régi trü...
19/11/2025

Miért keresett Orbán Viktor pénzügyi pajzsot az USA-ban? A magyar miniszterelnök a jövő évi választások előtt a régi trükkjéhez akar nyúlni: a közkiadások növelésével próbálja javítani a gazdasági helyzetet és a választók hangulatát.

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor sikeresnek ítélheti a nemrégiben tett washingtoni látogatását. Nemcsak azért, mert Donald Trump adminisztrációja kivételes engedélyt adott Magyarországnak az orosz kőolaj további importjára, cserébe az amerikaiak azt az ígéretet kapták, hogy Magyarország 600 millió USD értékben vásárol amerikai gázt és a Westinghouse vállalattól nukleáris üzemanyagot.

Orbán ezen felül nyert is valamit, amit „pénzügyi pajzsnak” nevezett. „Ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot vagy annak pénzügyi rendszerét, az amerikaiak szavukat adták, hogy ebben az esetben megvédik Magyarország pénzügyi stabilitását” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök.

Az ország így ígéretet kapott arra, hogy az USA szükség esetén hasonló módon támogatja, ahogy Argentínának segített, amely 20 milliárd USD támogatást kapott az amerikai pénzügyminisztériumtól. Felmerül a kérdés: vajon Orbán attól tart, hogy az Európai Unió elzárja a forrásokat a következő parlamenti választások előtt? Vagy esetleg egy másik magyar válságtól tart?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben meglepte a befektetőket az államháztartási hiány új célkitűzéseinek bemutatásával. Míg korábban 2025-re 3,7% volt a GDP-arányos hiánycél (2026-ra is ugyanennyi), a jelenlegi és a jövő évre vonatkozó célokat 5%-ra emelték. Az elsődleges hiány (amely nem tartalmazza az adósságszolgálati költségeket) a GDP 1%-a körül alakul majd, miközben korábban nullához közeli szintet terveztek. A kormány nyilvánvalóan nem tartotta reálisnak az eddigi hiányprojekciókat.

Különösen igaz ez, mivel a választási kampány során biztosan lesz politikai igény a kormányzati kiadások növelésére. Végül is a fiskális nagylelkűség segít***e a kormánypártot, a Fideszt, hogy az elmúlt három parlamenti voksolást nagy többséggel megnyerje. Most sokkal szorosabb választási küzdelem várható, így nagy lesz a kísértés a küszködő gazdaság erősebb ösztönzésére.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője így nyilatkozott: „Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltbeli költségvetési közleménye inkább a valósághoz való igazodás volt, a piacok eladási hullámot tapasztaltak. Bejelentésére közvetlenül az USA és Magyarország közötti pénzügyi megállapodásról (a 'pénzügyi pajzsról') szóló hír után került sor. Ráadásul az energiaügyi megállapodás és a globális kockázati hangulat segített a magyar eszközöknek erősödni. Ezen bejelentések időzítése célzottnak tűnik: a pozitív hírek segít***ek enyhíteni a későbbi negatív frissítés hatását, csökkentve a piaci kockázatot. Mindazonáltal a befektetői hangulat továbbra is nyugtalan, valószínűleg a közelgő szuverén hitelminősítői döntések miatt.”

Az első magyar hitelminősítői döntésre november 28-án kerül sor, amikor a Moody’s teszi közzé a közleményét.

„50 százalékos esélyt becsülünk a leminősítésre. Mostanra azonban az esélyek egyértelműen a 'Baa3' szintre történő leminősítés felé tolódtak. Ami a Fitch-et illeti, a stabil kilátás kevésbé valószínűvé teszi a december 5-i közvetlen leminősítést; jelentős esélyt látunk azonban a negatív kilátásra történő váltásra. Végül az S&P-nek egyértelmű terve van: a magyar költségvetési hiány drámai növekedése, a magasabb inflációval és a devizapiaci nyomással együtt, veszélyeztetheti Magyarország hitelminősítését, amely jelenleg a befektetési kategória legalacsonyabb szintjén áll” – t***e hozzá Virovácz.

Az Európai Bizottság tavasszal még azt prognosztizálta, hogy a magyar államadósság idén a GDP 74,5%-a, jövőre pedig 74,3%-a lesz. Ez a szint azonban közel van az elmúlt évekhez, és Magyarország nem szerepel az EU leginkább eladósodott országai között. Az államadósság szintje alig változott az utóbbi években, és amikor Orbán 2010-ben hatalomra került, az adósság valamivel meghaladta a GDP 80%-át. A magyar miniszterelnöknek sok mindent fel lehet róni, de az meglepő, hogy 15 év alatt miként tudta kordában tartani az adósságot a fiskális expanzió ellenére. Nehezebben boldogul az adósságszolgálat költségeinek féken tartásával. A múlt hét végén a tízéves magyar államkötvények hozama meghaladta a 7%-ot, míg a hasonló lengyel papírok hozama 5,3% körül mozgott. (Lengyelországban a jegybanki alapkamat 4,25%, Magyarországon 6,5%). Azonban volt már rosszabb helyzet is: 2022 őszén a magyar tízéves kötvények hozama meghaladta a 10%-ot.

Magyarországot az utóbbi időben „az EU legszegényebb országának” nevezték. Ez nem teljesen igaz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint a magyar egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) idén 48,16 ezer USD lesz. Rosszabbul teljesít e tekintetben Görögország (44,99 ezer USD), Lettország (44,11 ezer USD) és Bulgária (42,48 ezer USD). Magyarország azonban 2024-ben az utolsó helyen állt az EU-ban az egy főre jutó fogyasztás tekintetében. Az Eurostat adatai szerint az uniós átlag 72%-a volt ez a mutató, míg Bulgáriában 74%, Szlovákiában 78%, Csehországban 82%, Lengyelországban 84%, Romániában pedig 88%. Ugyanakkor még 2014-ben is csak 63% volt az egy főre jutó fogyasztás szintje Magyarországon az uniós átlaghoz képest (Lengyelországban 76%, Romániában 57%).

2010-ben, Orbán hatalomra kerülésének évében, a magyar egy főre jutó GDP 21,87 ezer USD volt, ami magasabb volt, mint a lengyel (21,35 ezer USD) és a román (18,26 ezer USD). 15 év alatt ez a mutató Lengyelországban 55,34 ezer USD-re (2015-2023 között 27,08 ezerről 52,15 ezer USD-re), Romániában pedig 46,95 ezer USD-re nőtt. Időtávlatból nézve tehát látszik, hogy Orbán gyengébb fejlődési stratégiát választott.

A magyar kormány az elmúlt évtizedben azzal dicsekedett, hogy folyamatosan vonzza a nagy autóipari beruházásokat. Orbán ezzel növelte Magyarország függőségét egyetlen ipari szektortól, és ezzel egyidejűleg a gazdaságot egyre szorosabban kötötte Németországhoz és az euróövezethez. Az utóbbi években azonban Németország a recesszió szélén egyensúlyozott, és autóipara komoly válságba került, mivel nehezen birkózott meg a szigorú ökológiai normákkal és a növekvő kínai versennyel. Ez visszaütött a magyar gazdaságra is.

Az elmúlt években a magyar gazdaság láthatóan gyengébben teljesített a többi regionális gazdasághoz képest. Magyarország GDP-je 2023-ban 0,8%-kal csökkent, 2024-ben pedig csak 0,5%-kal nőtt. Az IMF 0,9%-os növekedést vár idén, és 2,1%-ot jövőre. Az elemzők előrejelzései szerint a magyar GDP-növekedés 2025-re 0,3% (többek között Goldman Sachs és JPMorgan Chase) és 1,5% (MFUG) között mozog, 0,7% mediánnal. 2026-ra ez a tartomány 1,4% (Scope Ratings) és 3,1% (SEB) között van, 2,5% mediánnal. Orbán valószínűleg arra számít, hogy a várható gazdasági fellendülés, a fiskális ösztönzőkkel együtt, segít neki megnyerni az áprilisi választásokat.

A magyar miniszterelnök nemrégiben nagy tisztelettel fogadta Budapesten a megbukott korábbi német kancellárt, Angela Merkelt. Ez, a magyar kormány gázvezeték szabotázs miatti felháborodásával együtt, jól mutatja, mennyire függővé t***e Orbán Magyarországot Németországtól.

[Egy hallatlanul fontos írás ezen mozgalmas nap végére.]Witold Jurasz, Onet.pl: Az oroszok által felrobbantott vasúti sí...
18/11/2025

[Egy hallatlanul fontos írás ezen mozgalmas nap végére.]

Witold Jurasz, Onet.pl: Az oroszok által felrobbantott vasúti sínek Lengyelországban csak az első a két probléma közül. A második az árulók

A vasúti sínek felrobbantása Lengyelországban olyan példátlan esemény, hogy három teljesen alapvető kérdést kell feltennünk.

Először: előre eldönthetjük-e, hogy Oroszország áll ennek a legújabb lengyelországi szabotázsnak a hátterében?

Másodszor: azok az emberek, akik azt állítják, hogy ezt Ukrajna követte el, csupán a szólásszabadságot gyakorolják, és tiszteletben kell tartanunk a véleményüket, vagy pedig valamilyen nagyon határozott módon kell minősítenünk a viselkedésüket.

Harmadszor: ha Oroszország szabotázst követett el, az azt jelenti, hogy háborúban állunk vele?

Az első kérdésre a válasz nagyon egyszerű. Az elmúlt 20 évben a történelem egyetlen olyan esetet sem jegyzett fel, amikor az ukrán titkosszolgálatok bármilyen szabotázst vagy diverziós akciót hajtottak volna végre bármely nyugati állam területén [a Nord Stream-et nemzetközi vizeken robbantották fel].

Ezzel szemben több száz bizonyítékunk van arra, hogy Oroszország igenis végrehajtott ilyen akciókat, többek között:

- robbanószerkezetek elhelyezése például cseh lőszerraktárakban,
- politikai gyilkosságok Németországban és Nagy-Britanniában,
- gyújtogatások Lengyelországban.

Mindezek miatt még a végleges bizonyítékok hiányában is szinte 100%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a lengyelországi vasúti sínek felrobbantása mögött Oroszország áll.

Oroszország – és nem Ukrajna – Európa agresszív, revizionista, fasiszta és terrorista állama. Oroszország indította el a háborút, Oroszország követi el a civil lakosság elleni bűnöket, Oroszország fenyegeti háborúval többek között Lengyelországot is, és Oroszország az, amelyik időről időre nukleáris fenyegetést alkalmaz. Az orosz propaganda tele van goebbelsi gyűlölettel, és az orosz propagandisták népirtó nyelvezetet használnak.

Mindez megválaszolja a második kérdést is. Akik azt állítják, hogy „talán Ukrajna” küldte a drónokat Lengyelország fölé, és most azt, hogy „talán Ukrajna” robbantotta fel a vasúti síneket, azok vagy orosz ügynökök, vagy „csak” hitszegők. Mindkét esetben a lengyel nemzet árulói.

Az, hogy ezt pénzért csinálják-e vagy csupán a Kreml hasznos idiótái, semmit sem változtat a dolgon.

A lengyel államnak joga van védekezni az ilyen emberek ellen. Oroszországnak való kedvezés nem a szólásszabadság gyakorlása, hanem árulás, amit büntetni kell – úgy, ahogy a második világháború idején is büntetni kellett a megszállókkal való kollaborációt. Árulás nemcsak Oroszország támogatása, hanem a lengyelekben a Nyugat iránti gyűlölet szítása is.

Mert Lengyelországnak ilyen földrajzi helyzetében két lehetőség van: vagy a Nyugat része lesz, vagy Belarusszá válik – netán, ami még rosszabb, Ukrajnává.

A kérdés, hogy háborúban állunk-e Oroszországgal, látszólag egyszerű, valójában azonban nem az. Egyfelől mondhatnánk, hogy klasszikus háborúban nem vagyunk.

Másfelől viszont, ha Oroszország gyújtogat Lengyelországban – mint például a varsói Marywilska utcai csarnok esetében –, vagy felrobbantja a vasúti síneket, akkor azt is mondhatnánk, hogy hadüzenet nélküli háborúban állunk Oroszországgal.

A probléma az, hogy még ha az utóbbi nézetet fogadjuk is el, akkor is meggondolatlan lenne azt mondani, hogy Lengyelország és az Oroszországi Föderáció között háború van.

Mert ahogy a háborút csak egyszer lehet elkezdeni, úgy csak egyszer lehet kihirdetni is. Jobb tehát, ha mi most nem tesszük. Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak, hogy az oroszok csak egy nyelvet értenek, és csak egy nyelv képes néha megváltoztatni a viselkedésüket. Ez a nyelv az erő nyelve.

Egyszóval: itt az ideje egy – az oroszok által oly kedvelt kifejezéssel élve – aszimmetrikus válasznak.

Ez az aszimmetria jelentheti azt, hogy Lengyelország most még nem követ el szabotázst az Oroszországi Föderáció területén, de például szándékosan gyújtószerkezet nélküli robbanóanyagot helyezhet el orosz vasúti sínek mellé. Az ilyen csonka töltet mellett ott kellene hagyni egy nagyon egyértelmű nyomot, amely világosan mutatja, ki helyezte el.

Alternatív megoldásként a Marywilska csarnok hamvai között vagy pontosan ott, ahol a sínek a levegőbe repültek, meg lehetne szervezni egy ünnepélyes átadást, amelyen újabb néhány harckocsit adunk át Ukrajnának a készleteinkből.

Bárhogy is nézzük, klasszikus értelemben nem vagyunk háborúban, de itt az idő a háború nyelvére, ami mindig is vagy a fenyegetés, vagy a bosszú volt. Azoknak pedig, akik ezt olvasva azt gondolják, hogy egy ilyen lépés az eszkaláció kockázatával járna, érdemes emlékeztetni arra, hogy mit akar valójában Oroszország.

Moszkva ambíciói ugyanis nem állnak meg Kijevnél. Ukrajnának az orosz tervek szerint gyarmatnak kell lennie, Lengyelország pedig „csak” egy félig független államnak. Éppen ezért Oroszországnak semmiben nem szabad engedni és semmit nem szabad neki adni.

„A Legfőbb Ügyészség kérelmére visszavontam Zbigniew Z. diplomata útlevelét” – tájékoztatott az X platformon Radosław Si...
18/11/2025

„A Legfőbb Ügyészség kérelmére visszavontam Zbigniew Z. diplomata útlevelét” – tájékoztatott az X platformon Radosław Sikorski.

Az Ügyészség 26 vádat kíván emelni a volt igazságügyi miniszter ellen, amelyek elsősorban az Igazságügyi Alappal kapcsolatosak. A politikus jelenleg Magyarországon tartózkodik, és a kialakult helyzetet Donald Tusk „bosszújának és megtorlásának” nevezi.

A diplomata útlevél egy speciális okmány, amely feljogosít arra, hogy birtokosa hivatali kötelességeinek külföldön történő ellátása során kiváltságokban és mentességekben részesüljön. Ezt az okmányt a külügyekért felelős lengyel miniszter, jelen esetben Radosław Sikorski állítja ki.

BRÉKING - a hétvégi vasúti szabotázsakciókat az orosz titkosszolgalatokkal együttműködő ukránok követték elA szolgálatok...
18/11/2025

BRÉKING - a hétvégi vasúti szabotázsakciókat az orosz titkosszolgalatokkal együttműködő ukránok követték el

A szolgálatok és az ügyészség intenzív munkája t***e lehetővé a szabotázsakciókért felelős személyek azonosítását – mondta Donald Tusk miniszterelnök a Szejmben. Az azonosított személyek két ukrán állampolgár, akik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) működtek együtt, és sikerült elhagyniuk Lengyelországot. A kormányfő megerősít***e, hogy Puławyban is történt szabotázsakció. A miniszterelnök az incidensekkel kapcsolatban tartott Kormányzati Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után nyilatkozott, amelyek a Varsó-Lublin útvonalon történtek.

A miniszterelnök által közölt információk a 7-es számú vasútvonal kritikus infrastruktúrája elleni szabotázsakcióra vonatkoznak. Az elkövetők egyike egy ukrán állampolgár, akit Ukrajna területén elkövetett szabotázsakciókért ítéltek el, és Fehéroroszországban tartózkodik. A másik egy Donbasz-beli lakos. Mindketten Fehéroroszországból érkeztek Lengyelországba ez év őszén, közvetlenül a támadások előtt.

Az ukránok a szabotázs elkövetése után közvetlenül elhagyták Lengyelország területét a terespoli határátkelőn keresztül. Ahogy a miniszterelnök elmondta, ez még a szabotázsakciók nyilvánosságra hozatala előtt történt.

– A lengyel szolgálatok rendelkeznek ezen személyek minden adatával és rögzített arcképükkel – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a Mika település melleti síneken elhelyezett egyik robbanószer nem robbant fel egy tehervonat áthaladása közben. A másik töltet enyhe kárt okozott a vonatban, de a mozdonyvezető ezt nem vette észre.
– Az első bejelentés szombaton, november 15-én 21:40-kor történt. Ezt egy, az esemény helyszínének közelében, Mika településen élő lakos t***e, aki arról számolt be a rendőrségnek, hogy robbanást hallott – közölte a miniszterelnök.

A Kormányzati Nemzetbiztonsági Bizottság keddi ülésen részt vett többek között a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettesek, miniszterek, valamint katonai parancsnokok, a szolgálatok vezetői és az elnök képviselője. Az ülés a Varsó-Lublin vasútvonalon történt incidensekkel volt összefüggésben.

Az első incidens következtében a sínek egy darabja megsemmisült a Mazóviában, Garwolin járásban található Mika PKP állomás közelében. Ezzel szemben a lublini vajdaságban, Puławy járásbban található Gołąb település közelében a sérült vasúti sínek miatt fékezésre kényszerült egy 475 utast szállító vonat mozdonyvezetője. Senki sem sérült meg.

Marcin Kierwiński belügyminiszter hétfőn tájékoztatott arról, hogy az incidenseket a szolgálatok vizsgálják. Tomasz Siemoniak, a különleges szolgálatok koordináló minisztere biztosított arról, hogy a legjobb tisztek és szakértők vettek részt az ügy tisztázásában. Kiemelte, hogy nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a történtek idegen szolgálatok megbízásából történtek.

– El fogjuk érni, hogy a merénylet elkövetőit és megrendelőit bíróság elé állítsák Lengyelországban – hangsúlyozta.

Az ügyészség hétfőn bejelent***e, hogy nyomozást indított a terrorista jellegű szabotázsakciók ügyében. A közlemény szerint ezek a cselekmények közvetlen katasztrófaveszélyt idéztek elő a szárazföldi forgalomban, sok ember életét és egészségét, valamint nagy értékű vagyont veszélyeztetve. A nyomozást ügyészekből álló csoport fogja vezetni. A csoport tagjai a Mazóviai Nemzeti Ügyészség osztályának ügyészei, valamint a Belbiztonsági Ügynökség (ABW) és a Központi Nyomozó Iroda (CBŚP) tisztjei lesznek.

Cím

Budapest

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Hírek Lengyelországból új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás