19/11/2025
[Radosław Sikorski miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter mai beszéde, számos magyar vonatkozással, a Szejmben, a legfontosabb részeket az alább közöljük.]
- Kilenc év alatt először, amióta a külügyminiszteri posztot betöltöm, kértem a felszólalás lehetőségét itt, a Szejmben, mert a Tisztelt Ház számára mondanivalóm van, amit a legmagasabb fontosságú ügynek tartok.
- Mint tudják, az elmúlt napokban szabotázsakciók történtek, amelyek vasúti katasztrófát és sok ember halálát okozhatták volna. Egy külföldi állam jól felkészült szabotőröket küldött. Csak csoda folytán nem érték el céljukat. Tudjuk, hogyan volt ez korábban. Az orosz GRU rendszeresen alvállalkozókat bérelt fel piszkos munkájához. A kinetikus akciókat a dezinformációs cunami kísérte. Ez történik most is. Ez alapvető kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki az ellensége Lengyelországnak ebben a hibrid háborúban, és ki a szövetségesünk.
- Egy héttel ezelőtt ünnepeltük a Függetlenség Napját, ami örömteli nap minden lengyel számára. Sajnos, a varsói felvonulás alatt elégették az Európai Unió zászlaját, az elnök úr pedig felszólalásában nem talált helyet arra, hogy megemlítse az orosz agressziót és Kijev bombázását. Ehelyett kijelent***e, hogy „egyes lengyel politikusok készek arra, hogy darabonként átadják a lengyel szabadságot, függetlenséget és szuverenitást külföldi intézményeknek, törvényszékeknek, az Európai Unió külföldi ügynökségeinek” – mondta.
- Külügyminiszterként, de egyben miniszterelnök-helyettesként és az európai ügyekért felelős miniszterként nem maradhatok közömbös az ilyen szavak hallatán. Ezek nemcsak sértőek, hanem veszélyesek is. Szeretném emlékeztetni a Tisztelt Házat valamire, ami eddig evidensnek tűnt mindenki számára ebben a teremben: nem az EU-tagság vezet a szuverenitás elvesztéséhez, hanem épp ellenkezőleg – a kommunista járom lerázásának és a szuverenitás visszaszerzésének köszönhető, hogy beléphettünk az Európai Unióba.
- Ezt tudja Ukrajna, amely éppen azért harcol, hogy megszabaduljon a "ruszkij mir" alól és csatlakozzon a nyugati intézményekhez. Önök is tudták ezt valamikor. Már elfelejtették, hogy is néz ki valójában a korlátozott szuverenitás? Az Állami Levéltárban megvan a Lengyel Népköztársaság alkotmányának egy példánya, Sztálin kézzel írt javításaival. Gondoljanak bele, mi történt volna, ha akkor megpróbáltunk volna kilépni a Varsói Szerződésből vagy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsából? Orosz tankok tapostak volna szét minket, mint a magyarokat 1956-ban vagy a cseheket 1968-ban.
- Tényleg azt gondolják, hogy Brüsszel tankokat küld, hogy rákényszerítsen minket az egységes telefontöltők használatára? Hány bombát dobott le Londonra, hogy megbüntesse a briteket a Brexitért és visszatérésre kényszerítse őket? És tényleg azt hiszik, hogy ha az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló szavazáshoz nem kellene egyhangúság, és az Önök barátai Budapesten már nem védhetnék Putyint, akkor Lengyelország elveszítené függetlenségét? Az Európai Unió alapító atyái, Alcide de Gasperi és Robert Schuman baloldaliak voltak? Nem. Kereszténydemokraták voltak, csak nem nacionalisták. A boldoggá avatásuk folyamata megkezdődött.
- Félrevezetnek azzal, hogy az Unió fejlődik, hogy amikor járvány vagy háború tör ki, új feladatokat tűz maga elé, amit az európaiak igényelnek. Félrevezetnek azzal, hogy titokban föderációvá válhat, amelyben a szuverenitás Brüsszelbe kerül. Ostobaság. A Brexit bebizonyította, hogy a végső szuverenitás a tagállamoké. Tudom, hogyan működik ez a mechanizmus. Néhányan, különösen a jobboldalon, soha nem léptek be mentálisan az Unióba, és az Unió számukra még mindig valami "ők". Azok, akik Ukrajnát vádolják az orosz cselekményekért Lengyelországban, politikai szabotőrök. Oroszország pedig milliárdokat költ az ilyen érzelmek szítására, a dezinformációra és a propagandára. Azt akarja, hogy a közvélemény egy része szomszédaink ellen, az Unió ellen és az orosz bombák elől Lengyelországba menekült ukrán menekültek ellen forduljon.
- Miért teszi ezt Putyin? Ugyanazért, amiért támogatta a Brexitet, finanszírozta a szeparatista mozgalmat Spanyolországban, támogatja Magyarország nacionalista kormányát és a szélsőséges pártokat, amelyek azt ígérik, hogy belülről szétverik az Uniót. Az ok nyilvánvaló: Unióként óriás vagyunk Oroszországgal szemben, viszont Oroszország nagyhatalomnak tűnik bármelyik tagállammal szemben külön-külön. Ennyire nehéz ezt megérteni?
- Elnök Úr, Önnek joga van magánvéleményéhez. Természetesen az Európai Unió, mint minden emberi entitás, nem tökéletes. Lehet kritizálni. De a kritika, mint tudjuk az életből, kétfajta: az egyik arra irányul, hogy a kritika tárgyát javítsa, a másik pedig arra, hogy a kritika tárgyát hiteltelenítse és tönkretegye. Én az első fajtát ösztönzöm, sőt a megoldások javaslatát is. De azzal, hogy azt sugallja, az európai integráció Lengyelország ellen irányuló összeesküvés, nem segít sem az Uniónak, sem Lengyelországnak. Ön pszichológiai és politikai talajt készít elő az EU-ból való kilépéshez, a Polexithez. Ha Ön és a terem jobboldala ezt akarja elérni, mondják ki világosan, ahelyett, hogy a szuverenitás fenyegetéseiről hazudoznának.
- Nem tetszik Önöknek az Unió. Akkor elmondom, mi történne a kilépés utáni napon. Ön gazda? Elveszítené a támogatásokat és az uniós piacra való könnyű export lehetőségét. Ön orvos, ápoló vagy informatikus? Ahhoz, hogy az Unióban dolgozhasson, honosítania kellene a diplomáját. Ön zenész? Kérjen munkavízumot, mielőtt Párizsban koncertezik. Ön vállalkozó, és termékeit más országban akarja értékesíteni? Sok sikert a versenyben az uniós országok gyártóival, akiknek nem kell vámot fizetniük. Exportunk 75 százaléka az Unióba irányul.
- Elnök Úr, Önnek joga van a nacionalista nézeteihez. Ha azonban ezeket meg is akarja valósítani, akkor a miniszterelnöki tisztségre kellett volna pályáznia. Mert az alkotmányos szerep, amire a nemzet Önt megválasztotta, nem engedi, hogy saját belátása szerint alakítsa a lengyel külpolitikát.
- Ön hamarosan Magyarországra utazik, és ez jól van [a V4-es budapesti államfői csúcsra december elején]. A külügyminisztérium, mint minden utazása előtt, profin elkészített tájékoztató anyagokat készít Önnek. Ne feledje, hogy olyan országba utazik, amelynek kormánya egyszerre a leginkább ukránellenes és a leginkább oroszpárti az Unióban. Ez az egybeesés nem véletlen. Ez egy olyan ország is, amely korrupt nacionalisták uralma alatt az Unió legszegényebb országává vált. Ez sem véletlen. Természetesen nem számítok arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás elől szökött személyeket hoz vissza Budapestről. De felvetheti a magyar vétó visszavonását kétmilliárd złoty [185 milliárd HUF] kifizetésével kapcsolatban a Lengyel Hadsereg Modernizációs Alapjára, valamint a magyar blokád feloldását az Ukrajnával folytatandó uniós bővítési tárgyalások megkezdésével kapcsolatban, még akkor is, ha személyesen nem kedveli Ukrajnát. Az integrációja a Nyugattal ugyanis Lengyelország és az Unió stratégiai érdeke.
- Mint már említ***em, a lengyel vasúthálózat elleni támadás arra kényszerít minket, hogy eldöntsük, ki a szövetségesünk és ki az ellenségünk ebben a háborúban, ami remélhetőleg nem válik teljes körűvé. Ez fantáziát és komolyságot igényel. Az ellenség vajon a brüsszeli hivatalnok, aki a Lengyelország számára szánt újjáépítési vagy védelem-erősítési alapok kifizetését vizsgálja? Vagy talán a német katona, aki meghosszabbított műszakban üzemelteti a rzeszówi Patriot üteget? Talán az ukrán eladónő, aki a megkeresett pénzt a fronton harcoló férjének vagy barátjának küldi? Vagy a bátran harcoló Ukrajna? Esetleg a lengyel kormány, amelyet Európa többi része a Putyinnal szembeni ellenállás bástyájának tekint? Nem. Az ellenség az, aki szabotőröket küld hozzánk azzal a feladattal, hogy lengyeleket gyilkoljanak.