01/08/2025
Kedves Olvasóim!
A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma részletesen összefoglalta, hogy a múzeumba bekerülő műtárgyakkal mi történik és milyen nyilvántartásokban kapnak helyet, mielőtt még megtörténne a szakleltárkönyvbe vételük. Erről olvashattok az alábbi bejegyzésben - és segítségével egy kicsit be is pillanthattok a kulisszák mögé és láthatjátok, hogy mivel foglalkozik nap, mint nap egy muzeológus.
Múzeumi kulisszatitkok - augusztus
Pár hónapja bemutattuk nektek a múzeumi titkok könyvét, a leltárkönyvet. Említettük, hogy ez jó barátja a muzeológusoknak, hiszen általa könnyen képbe kerülhetnek egy-egy gyűjteményi darabbal.📖
Azonban nem ez az egyetlen nyilvántartás, ami egy múzeumban megtalálható. Amikor egy tárgy újonnan megérkezik az intézménybe, nem rögtön a leltárkönyvbe kerül. Első lépésként az adattári leltárkönyvben rögzítjük.
Ezt követően a gyarapodási naplót vesszük elő. Ebbe nem kerülnek bele annyira részletes információk, mint a leltárkönyvbe, de azért az például helyet kap benne, hogy a tárgy mikor és milyen módon került be a gyűjteménybe, melyik múzeumi gyűjteményi egység fogja befogadni.
A leltárkönyveken kívül van még egy érdekes nyilvántartási rendszer. Ez az, amivel egy hozzánk betévedő kutató először találkozik, amit a kezébe adunk és ami digitalizált formában az interneten is elérhető (ezt a rendszerünket folyamatosan bővítjük). Szóval ez a nyilvántartási forma nem más, mint a leírókartonok rendszere.
Minden egyes leltárkönyvben szereplő tárgyról kell készíteni leírókartont. Erre a dokumentumra szintén hasonló információk kerülnek rá, mint amik a leltárkönyvben szerepelnek, annyi különbséggel, hogy ezen az átadó személyes adatait nem tüntethetjük fel (ezért is adható ki kutatók számára), illetve az adott tárgyról készült fotóval is kiegészíthető. 📸
A leírókartonok további különlegessége, hogy feltüntetjük rajta azoknak a publikációknak a bibliográfiáját, melyben az adott tárgy már megjelent. Ide nemcsak a tanulmányok, hanem a médiamegjelenés, illetve az újságcikkek is beletartoznak.
Mint a fenti sorokból látható egy tárgy tehát nem csak egy nyilvántartásban szerepel, ráadásul ezek csak a papír alapú nyilvántartások és azoknak is csak egy kis (a legfontosabb) szelete. Szóval kijelenthető, hogy mi, muzeológusok bizony nem nagyon unatkozunk.😆
Joggal merülhet fel bennetek a kérdés, hogy de mégis miért van szükség ennyi nyilvántartásra❓🤔
Elsősorban biztonsági okokból. A múzeumok ugyanis jogilag felelősek és etikai szempontból kötelesek naprakész információval szolgálni a gyűjteményeikben őrzött tárgyakról❗
„Ha egy múzeum nem tudja, mi van a gyűjteményében, hol vannak a műtárgyai, milyen az állapotuk, akkor könnyű utat enged a műkincslopásoknak, hiszen adott esetben észre sem vehető egy-egy műtárgy eltűnése, illetve megtalálásukhoz nem lesz információ róluk”.
Nagyon fontosak tehát a nyilvántartások, a múzeumok alappillérjéhez tartoznak.
Idézett szöveg forrása:
https://muzeumcafe.hu/hu/a-nyilvantartas-nyilvanossaga/
