21/07/2025
ÍGY SZÜLETNEK A LEGENDÁK… 1456. július 21-én hajtotta végre állítólagos hőstettét Dugovics Titusz, aki a közismert történet szerint Nándorfehérvár ostroma alatt a mélybe rántott egy török harcost, hogy megakadályozza a lófarkas zászló kitűzését. Halála a XVIII-XIX. század fordulójától a hősi önfeláldozás egyik legismertebb példájának számít a magyarság emlékezetében, a híres vitéz azonban csak több száz évvel az ostrom után „született meg.”
1. Dugovics Titusz legendája tehát az 1456-os nándorfehérvári diadalhoz köthető, melynek során a bátor hős saját életét feláldozva a mélybe rántott egy zászlót kitűzni akaró török katonát.
2. Titusz önfeláldozó t***e – még névtelenül – a kortárs történetíró, Bonfini munkájában jelent meg először, de csak a XIX. század első harmadában kezdett el szélesebb körben is elterjedni.
3. Mátyás udvari krónikása történeti munkájában Jajca 1464-es ostromakor is említ egy hasonló esetet, ami azt bizonyítja, hogy a középkorban oly népszerű vándormotívumnak lehetett valamiféle valós alapja.
4. A magyar írók közül Döbrentei Gábor volt az első, aki nevet kölcsönzött az ismeretlen hősnek. Az országos visszhangot kiváltó, és a Tudományos Gyűjteményben megjelenő 1824-es cikke korabeli nemesi oklevelek és levelek segítségével igazolta Dugovics Titusz származását és dicső tettét.
5. Bár Döbrentei felvetéséről mindig is folytak a viták, csak a rendszerváltást követően sikerült érdemben bizonyítani, hogy a XIX. századi író által bemutatott dokumentumok valójában hamisítványok, és egy Vas megyei nemesúr kreálmányai.
6. Dugovics Titusz hőstettének mind az irodalom, mind a képzőművészet méltó emléket állított. A nemes cselekedetet a legtöbben mégis Wagner Sándor festményéről ismerhetik, amelyet a művész a szabadságharc leverését követően, 1859-ban készített el.
7. Az 1838-ban, Pesten született festő korai munkái a magyar történelem drámai eseményeit dolgozzák fel. Ez idő tájt keletkezett alkotásai közül az Izabella búcsúja Erdélytől című alkotását Bartók Béla a valaha volt legszebb magyar történelmi témájú festménynek nevezte.
8. Wagner Sándor közel négy évtizeden át az Európa-szerte méltán híres müncheni Képzőművészeti Akadémiának volt a tanára. Tanítványai között olyan későbbi hírességeket találunk, mint Stefan Matejko, Alfred Wierusz-Kowalsky, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál vagy Vágó Pál.
9. Wagner Sándor festészete a széles spektrumon megjelenített spanyol témaválasztás miatt is egyedülálló a magyar művészettörténetben: 1877-es ott tartózkodásakor készült 250 rajza és számos festménye mutatja be a korabeli Spanyolország mindennapjait.
10. A magyar történelmi romantikus festészet egyik legismertebb remeke, Wagner Dugovics Titusza jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.
Forrás: https://mult-kor.hu/
Wagner Sándor leginkább Dugovics Titusz önfeláldozása című festményévével került be a magyar művészettörténetbe, az alkotás a Magyar Nemzeti Galériában látható. A kép forrása: Wikimedia Commons
