Májzli naplója

11/08/2026

Ahogy ígértem mesélek a cimbim szülinapi zsűrjáról.

Kiskétlábu ötlete volt, délután készített az ünnepeltnek fejdíszt, meg kutyatortát (mindenféle kutyanasit pakolt egy nagy tálcára).
Azt mondták, mind kaphatunk majd belőle, de először a szülinaposé. Na persze… Kiskutyák meg a türelem, mi?

Jó, Borisz és Bizsu tényleg fegyelmezettek voltak, ők ebben nevelkedtek.
Én nem bírtam várni, végülis sosem voltam ilyen buliban, nekem meg sosem volt szülinapom.
Kétlábúék azt mondták, hogy jövőre már engem is ünneplünk, a hazakerülésem napján,addig már kicsit szófogadóbb leszek.

A lényeg, Borisz 8 éves lett, a buli jól sikerült a nasi fincsi volt, én meg örülök, mert 2 hónap alatt nekem lett a legszuperebb kutyapajtim a világon!

10/08/2026

Nagy nap a mai, fogadott tesóm, legjobb cimbim ma ünnepli 8. szülinapját!
Sok pacsival gratulálok neki!
Drága Borisz, légy még sokáig ilyen f**t és vidám, sok kergetőzést tervezek még veled!
Most ezzel a képpel köszöntöm ( csak mert olyan fotogén), ha minden igaz délután partizunk, majd beszámolok 🥳🐾

08/08/2026

Mit is mondhatnék magamról..

Tudtad, hogy a magyaroknak is van kopasz kutyája? A nem hivatalosan elismert fajta igen ritka, de annál feltűnőbb jelenség. Mit érdemes tudni róla?

07/08/2026

Rég jelentkeztem, kétlábú valami vakációról beszélt.

Nézzétek, ezt a vibráló színű nyakörvet kaptam, ami kétlábú szerint nagyon jól áll nekem, és kiemeli a nőiességem. (Rám is fér, gyakran fiúnak néznek..)

Nekem tetszik, simán hagytam is, hogy rám adják, korábban ezzel is meg kellett küzdeni.

Szerintetek, hogy áll?
Van hozzá póráz és hám is, de azokkal még barátkoznom kell.

25/07/2026

43 nap, ennyi idő kellett.

Többen aggódva írták, hogy milyen rossz nekem mindig csak szalmában látnak, meg kint az udvaron, miért nem vagyok benti kutya?!

Nekem 43 nap kellett, hogy önként, a saját elhatározásomból, a magam 4 kis virgácsán bemenjek a házba.
Mintha egy láthatatlan erővonal húzódott volna a nyitott ajtóban.
Kétlábú mindig kínálta a lehetőséget, de képtelen voltam rá.

Tegnap valami történt.
Lehet kezdem elhinni, hogy ez igaz.
Kicsit kezdek megnyugodni.
Na meg azért bennem volt a nehogy má’ a macska..

Az egész úgy történt, hogy kétlábú megfejte a kecskéket (természetesen megkaptam az adagomat) aztán hozta a tejeskannákat, hogy gyere Májzlikám, csinálunk sajtot. (Kiderült, a tejet ebben a varázsalakjában is nagyon szeretem, eddig a parenyica a kedvencem, de még kóstolgatok)

Ahogy kinyitotta az ajtót, beszaladt Nokedli, Bizsu is beszökkent ( ő a másik kutyatársam, idős hölgy, de nagyon fiatalos) aztán ment kétlábú.
Nem nagyon tudom megfogalmazni, igazából csak úgy megtörtént, a lábaim maguktól mentek, es igen, ekkor magamtól bejöttem.
Kétlábú el sem akarta hinni.

Később mindenkit kiküldött pisilni, azt mondta lefekvés előtt ez a szabály.
Bizsu mindig bent alszik, így kicsit később nyílt az ajtó, és jött a kérdés, bent alszol?
Gondoltam kipróbálom 🙂

Befoglaltam a kanapét, mozdulni sem mertem.
Reggel kétlábú nagyon megdicsért, hogy milyen okos, ügyes voltam elsőre!

(U.i.: Bizsu profi pózoló, majd veszek tőle leckéket😊)

24/07/2026

🩷43🩷

Ma 43. napja van otthonom. Mondják, hogy családom is, amit én is érzek, de a rengeteg rossz után egyszerűen nem merem elhinni.

Vagyis néha igen, amikor teljesen elfeledkezem magamról, de az agyam sokszor még visszakapcsol stressz üzemmódba, és akkor kényszerfélek.

Kétlábú mondja, hogy nem kell, mert szeretnek, én ide tartozom, de ezt az érzést még szoknom kell.

A képen az egyik önfeledt- megőrülök olyan boldog vagyok, hogy földhözveremmagam pillanatomat látjátok ami már egyre gyakrabban fordul elő.

19/07/2026

Vidám vasárnap
Kétlábú rendesen aggódni kezdett mint személyes szórakoztatásomért felelős főreferens. A menhelyem voltak plüsseim, amiket max. 2 nap alatt kivégeztem.
Ahogy költöztem, kiskétlábú adott nekem egy plüss Micimackót. Úgy örültem neki, csak nem fogom szétcincálni.
Ezek meg már aggódnak, hogy mi bajom lehet. Kaptam labdát, hát nem hoz lázba..
Aztán hoztak kötelet, talán lesz kedvem huzakodni - na persze, majd tönkrevágom a gyönyörű mosolyom..
Már teljesen kezdtek kétségbe esni, mikor kiskétlábú felfedezte, hogy tehetséges vájár vagyok. (Akkora gödröt ástam a homokos talajba, hogy Borisz is simán elfért benne, pedig 2x akkora mint én - hihi)
Kiskétlábúnak is megtetszett a gödröm, mondta, hogy jön ő is homokozni, csak leveszi a zokniját.
ZOKNI?
Az mi?
Meg kell néznem. Érdekes.. És illatos.. Különleges aroma…
Vagyis: JÁTÉK
Mikor meglátták kérdő tekintetem, nem tudtak nemet mondani.
A képen lévő szőnyeget is úgy csentem🤭

17/07/2026

Minden nap egy újabb esély, egyre felszabadultabb vagyok.

Említettem Nokedlit - nos igen, ő egy macsek.
Nem elég, hogy macska még fekete is. Tiszta nagyképű, látnátok milyen fejeket vág mikor rám néz, ő a kiskétlábú cicája. Kényszeres késztetést érzek, hogy megkergessem.
Mégis mit csinálnék, ha elkezd futni?! Sosem áll meg beszélgetni.
Borisz meg folyton bevédi, mindig rámszól, hogy azért okosan, kicsit lehet komiszkodni, de bántani nem szabad.

Sokan írtátok, hogy mért nem vagyok benti kutya? A válasz egyszerű: mert kint érzem jól magam. Pásztorkutya vagyok, ráadásul kölyökként disznóólba éltem bezárva. Kétlábú többször bevitt már (szó szerint ölben), ilyenkor nagyon furcsán érzem magam, menekülök a kanapéra. E téren is sokat változtam, már tudom, hogy nem kell rettegnem, de magamtól még nem megyek be, pedig mindig hívnak. Azt mondják rám van bízva.
Amíg másként nem döntök, enyém az udvar, ahol mindent is szemmel tartok.😎

És dupla csavar: kétlábú elkapott és jól bevitt, hogy szeretgessen és jutalomfalatokkal kényeztessen, de besurrant Nokedli is. Kétlábú neki is adott enni, aztán azt mondta, hogy viselkedjünk szépen, csak elférünk egymás mellett.
Csak pislogtam, hát jó, végülis megpróbálhatjuk.
Egész jól elvoltunk..
És akkor.
Hihetetlen.
Fogta, és oda rakta mellém.
Az alvó macskát.
Fujj
Döbbenet.
Asszem a képeken látszik is..
Barátkozunk…

15/07/2026

Elkezdtem barátkozni. Kétlábúék családjában már volt 2 kutya. Borisz, egy 8 éves, ivartalanított kan, az anyukája kaukázusi juhász, az apukája amerikai bulldog.
Mindenki összeféli magát mikor meglátja, oda nem mész be engedély nélkül ahol ő a főnök.
Mikor hazahoztak, bemutattak neki, mondták, hogy itt fogok lakni, ő megszagolt, tudomásul vette. Eddig nem sokat foglalkozott velem, igaz általában én vonultam el.
Szerencsére elkezdtem felé is nyitni, kiderült ő egy végtelenül türelmes, kedves óriás.
Rájöttem, hogy ő is szeret fogócskázni, igaz méretei miatt esélye sincs velem szemben.
Nagyon szófogadó, ismeri a parancsszavakat, és behívható, kétlábú szerint érdemes rá figyelnem, tőle sokat tanulhatok.
Próbál nevelni, mindig rám szól amikor meg akarom kergetni Nokedlit (róla később mesélek- addig lehet tippelni ki lehet 🙂 )
Borisz kedvenc helye a bejárati ajtó előtt a teraszon van, amit már velem is megoszt, így együtt szoktuk várni, hogy kétlábú hazaérjen a munkából, és persze innen lessük, kik járnak az utcában, kit kell megugatni.