Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Munkacsoport

29/10/2025

EGY ELFELEDETT SZEGEDI FESTŐ - JOACHIM JÓZSEF HAZATÉR

A város elismert művésze volt egykor az 1897. szeptember 25-én született Joachim József szobrász és festőművész. Joachim Ferenc szegedi cipészmester és Metz Emilia gyermekeként látta meg a napvilágot, hat testvérével együtt katolikus családban nőtt fel. Az itteni piarista gimnáziumban érettségizett, festeni is a városban, Dinnyés Ferenc festőművésznél kezdett.

Az első világháborús katonai szolgálat után Rómában majd Párizsban folytatott szobrászati és festészeti tanulmányokat. Szakmai sikerekkel a tarsolyában tért haza szülővárosába, ahol 1927-1930 között több kiállításon is bemutatkozott. Eleinte arcképeivel tűnt ki, majd női modellek figurális és aktképeivel is. Legelső retrospektív kiállítását 1928. március 4-én Juhász Gyula nyitotta meg.
E kiállításon mintegy 60 festménnyel, 35 grafikával és 4 szoborral mutatkozott be, amelyek szinte egész addigi pályafutását felölték: Rómában, Párizsban és Szegeden készült művek is szerepeltek közöttük. A tárlatot pozitívan fogadták a kritikusok, Szeged városa pedig meg is vásárolta a művész egyik festményét.
A "Miss Szeged 1930" szépségválasztás győztesének, a közönségdíjasának, illetve a Délmagyarország újság szavazóközönsége kedvencének is megfestette a portréját.

Az 1930-as évek elején Budafokra költözött. Az egyik szemét daganat következtében elveszítette, ettől kezdve felhagyott a szobrászattal, művészetének fő területe a festészet lett: olaj-, a 40-es évektől pedig pasztellképeket is készített. Figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket festett. A második világháborúban is katonaként szolgálta a hazáját, Erdélyben. Előbb felesége zsidó származása miatt, majd a háború után századosi rangja miatt hurcolták meg.

A mindinkább előtérbe kerülő szocreál időszakában az önkifejező festészet terén elszigetelődött, elhallgatott, a kiállítások rendezésétől visszavonult. Ekkor vált a Balaton-felvidék napfényes kazlainak, boglyáinak és asztagjainak festőjévé.

Ezekben az években alkalmi munkából élt: adminisztrátor, hivatalsegéd volt 1951-ig a budafoki papírgyárban, 1951-1953 között pedig portréfestőként alkalmazták a Budapesti Városi Tanács Dekoráció és Kiállítástervező Kivitelező Vállalatánál, ahol többek között transzparenseket festett, rézkarcot készített. 1954 tavaszától éjjeliőrként dolgozott a budafoki Kartonlemezgyárban.

A megélhetési nehézségek ellenére megmaradt elhivatottsága: az 1940-es évék végétől járt a budai rajziskolába, ahol Vén Emil tartott rendszeres rajzi korrekciót. 1954-ben az állami Képzőművészeti Alap bírálati csoportja két képét díjazta. Igyekezett élete szinte utolsó napjáig gyakorolni a rajzolást, az aktmodell utáni egyre eszményibb látványmegjelenítést, a pasztell- és krokikészítés fortélyait. Halálát agyvérzés okozta 1954. október 26-án.

A család kezdeményezésére mutatják be most hagyatékának egy részét Szegeden. Az ebből rendezett kiállítás méltó emléket állít a város egykor ünnepelt festőművészének.

A Dr. Fekete István és Joachim László kurátori munkájával létrejövő tárlatot a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából nyitja meg Sipos Endre képzőművész, művészetfilozófus november 6-án, 18 óra 30 perces kezdettel, az MTA Területi Akadémiai Bizottságának földszinti kiállítóterében. A megnyitón közreműködik prof. Dr. Varga Laura fuvolaművész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja.

A kiállítás november 23-ig, hétköznap 9 és 18 óra között tekinthető meg az MTA TAB székházban: Szeged, Somogyi utca 7.
A művészeti esemény szervezője a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Munkacsoportja támogatásával.

29/10/2025

MAGYAR ZENEI ÖRÖKSÉG ÚJRA HANGOLVA

Hamarosan egy különleges formációval lép fel Szentesen a Kossuth-díjjal kitüntetett Heinczinger Mika, a Magyar Örökség-díjas Misztrál Együttes alapítója.
A Bokros trió legújabb, "Nem vagy egyedül" című anyagának bemutatóján Kertész Ákossal, a szentesi Hangversenyközpont ütőhangszer-művész igazgatójával kiegészülve ad koncertet a kiváló zenészekből álló csapat.

Mindegyik muzsikusra jellemző, hogy a magyar népzenei hagyományt gyakran ötvözik világzenei irányzatokkal, számos akusztikus hangszer bevonásával.

A szentesi koncerten, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia is támogat Szegedi Regionális Munkacsoportján keresztül, különleges hangzásokra számíthat a zenei élményekre fogékony közönség a régi és kortárs költők megzenésített verseinek és világzenei instrumentális számoknak, valamint a színpadra lépő zenészeknek köszönhetően:

Barabás András Balázs - koboz, ír buzuki, ének
Heinczinger Mika - gitár, furulya, ének
Kertész Ákos - ütőhangszerek
Szerényi Béla - tekerő, ének - az MMA akadémikusa
Szerényi Domokos - tekerő, ukulele

🎯Helyszín: Szentesi Hangversenyközpont
⏰Időpont: November 14. 19:30

28/10/2025

FOLYÓIRATOK EGYMÁS SZOMSZÉDSÁGÁBAN - IRODALMI, KÖZÉLETI KALANDOZÁS A SZEGEDI NAGYTÁJBAN

Utolsó állomásához érkezett a szomszédolás, amely három várost: Szabadkát, Aradot és Szegedet érinti. Mindegyik nagyvároshoz egy-egy jelentős folyóirat: az Aracs, az Irodalmi jelen és a Szeged szerkesztése kötődik.
A három különböző küldetésű, mégis hasonló indíttatású helytörténeti, irodalmi, művészeti periodika számos azonos kihívással néz szembe.

❓Milyen szemlélet áll a szerkesztői, újságírói munka mögött?
❓Ki a célközönség?
❓Van-e jövője a nyomtatott folyóiratoknak, vagy csak az online felületre szorulva maradhat fenn az ilyen kulturális értékőrző és teremtő munka?
❓Van-e közösség, ami tovább élteti ezt a szellemi hagyományt?

🎤Ilyen és hasonló kérdésekről esik szó a MMA Szegedi Regionális Munkacsoportja által támogatott Folyóiratok egymás szomszédságában című esten, október 30-án Szegeden a Dóm Látogatóközpontban.

Az irodalmi-közéleti beszélgetés résztvevői:

✅Gubás Ágota, olvasószerkesztő, Kisebbségekért díjas újságíró és
✅Bata János, főszerkesztő, József Attila-díjas költő, műfordító (Aracs)
✅Bene Zoltán József Attila-díjas író, próza rovatvezető (Irodalmi Jelen)
✅Hegedűs Réka újságíró, szerkesztő és Bene Zoltán főszerkesztő (Szeged folyóirat)

🎸A beszélgetést dallal, zenével színesíti H. Balogh Gyula, Móricz Zsigmond ösztöndíjas író, blues-zenész.

A szomszédolás első állomása október 7-én Szabadka volt, ahol az ARACS című folyóirat volt a házigazda, majd Arad következett, október 14-én, ahol az IRODALMI JELEN szerkesztősége működik. A sorozat záróeseménye a SZEGED folyóirat városában lesz.

🎯A Dóm Látogatóközpontba tervezett program résztvevői egy exkluzív lehetőséget is kapnak
⏰a 18 órakor kezdődő beszélgetés előtt:
👉17 órától Kiss Norbert tárlatvezetésével tekinthetik meg az intézmény Klebelsberg kiállítását.

24/10/2025

HARANGOZÓ IMRE KIÁLLÍTÁSA AZ ÓBUDAI NÉPZENEI ISKOLÁBAN

Folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának programsorozata, a Folklról folkra: Harangozó Imre moldvai csángó falvakban készült néprajzi felvételeiből és tárgyi gyűjtéseiből „Napkeletre tekinték…" címmel nyílt kiállítás az Óbudai Népzenei Iskolában.

Harangozó Imre beszélgetőtársa Szerényi Béla - mindketten munkacsoportunk akadémikus tagjai- , az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója volt, a megnyitón közreműködtek az intézmény növendékei és tanárai. A tárlat egy hónapon át látogatható az Óbudai Népzenei Iskola kiállítótermében (Budapest III., Mókus utca 8.).

23/10/2025

SZOLGÁNAK SZÜLETTEK - DOKUMENTUMFILM A GYERMEKI KISZOLGÁLTATOTTSÁGRÓL

Filmvetítés, közönségtalálkozó és alkotói műhely is kapcsolódott a Szolgának születtek című filmballada bemutatásához Szegeden, Magyarkanizsán és Zentán. A programokat a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális munkacsoportja támogatásával szervezte meg a szegedi Zenergia Egyesület azzal a céllal, hogy minél többen megismerhessék ezt a különleges, 25 éven át forgatott dokumentumfilmet.

A film mélyebb, tartalmi rétegeiről és keletkezésének körülményeiről mindhárom helyszínen Bicskei Zoltán grafikus és filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja beszélgetett Moharos Attila rendezővel, az MMA köztestületi tagjával.

A három helyszínen összesen több mint százan látták az erdélyi Sóvidéken élő Fülöp testvérpár szolgasorsát bemutató, megrendítő alkotást, amely négy, más és más időpontban készült rövidebb film szintéziséből áll. Moharos Attila, a Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró a forgatás idején mindvégig ügyelt rá, hogy a kamera és a rendező jelenléte észrevétlen maradjon. Ez volt az egyik eszköze annak, hogy az egész estés dokumentumfilm Levente és Csaba története a vaskos valóságot adja vissza. A drámai hatása pedig azokból a szinte biblikus erejű képekből ered, amelyeken keresztül az operatőrök, Balog Gábor, Dobondi Lehel és Jakab Ervin láttatják a szereplők megdöbbentő életkörülményeit és cipelt traumáit. A film idén júliusban Kassán, Szlovákia legnagyobb nemzetközi filmfesztiválján, a 31. alkalommal megrendezett az Art Film Fesztiválon elnyerte a Kék Angyal díjat a közép-európai filmek versenyében.

A programot Bicskei Zoltán, a szerbiai Magyarkanizsán élő filmrendező, akadémikus kezdeményezte aki a megvalósításban is aktív szerepet vállat.
A vetítéseket mindhárom helyszínen érdeklődés fogadta. Szegeden a Belvárosi moziban a Mozinet Filmnapok keretében, Magyarkanizsán, a Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából a Művészetek házában, Zentán pedig a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Alkotóházában zajlott a vetítés.

Magyarkanizsára, a Cinema Filmműhelyben rendezett vetítésre a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium médiaszakos növendékeit is meghívták, tanárukkal együtt, akikkel a rendező a vetítés után külön is beszélgetett. A zentai Bolyai Filmműhelyben szervezett vetítés és alkotóműhely pedig arra is alkalmat teremtett, hogy a diákokban a film kapcsán felmerült morális kérdéseket is megvitassák.

A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült.
Szöveg: Varga Márta
Fotók: Belvárosi mozi Szeged, Regionális Kreatív Műhely Magyarkanizsa, Kritika online folyóirat

21/10/2025

AZ AKADÉMIA RENDES TAGJÁVÁ VÁLASZTOTTÁK ESZIK ALAJOS KÉPZŐMŰVÉSZT ÉS ZALÁN TIBOR KÖLTŐT

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) legutóbbi közgyűlésén új tagokat választott. A határozat értelmében az akadémia rendes tagjává választották mások mellett munkacsoportunk két tagját is: Zalán Tibor költőt és Eszik Alajos képzőművészt.

Zalán Tibor József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, drámairó, a vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. Nem követ egyetlen kanonizálódott irányzatot sem, sokféle verset ír.

Eszik Alajos azok közé a művészek közé tartozik, akik az emberábrázolás legmagasabb szintjéig eljutva nem távolodtak el a figuratív ábrázolástól, hanem sajátos stílusával elmélyítve korunkat jellemző karaktereket teremt. Egyszerű jelenetek által, szinte alig jelzett háttér előtt dinamikus, de mozgásukban kimerevített figurák jellemző pózai által emblematikus tömörséggel ábrázolja világunkat.

Mindkét rendes taggá vált művész életében, pályájának alakulásában meghatározó szereppel bírt Szeged, ezért mindketten jelentkeztek az MMA Szegedi Regionális Munkacsoportjába és aktívan részt vesznek az itt végzett, kultúraközvetítő, értékőrző munkában is.
Szívből gratulálunk az akadémia rendes tagjaiként tovább munkálkodó művészeknek!

A közgyűlésről szóló beszámoló itt olvasható:
https://kormany.hu/hirek/megvalasztottak-a-magyar-muveszeti-akademia-uj-rendes-es-levelezo-tagjait

20/10/2025

EGY ÉVSZÁZADNYI DERŰ AZ ÉPÍTÉSZETBEN

Még ezen a héten látható Szegeden a "Vadásztársaság" című
tárlat

A tavaly a Pesti Vigadóban is látható kiállítás a legendás építészdinasztia: Vadász Mihály (1900–1967), Vadász György (1933–2024) és Vadász Bence (1964- ) legkiemelkedőbb alkotásait, valamint a Vadásztársaság építésziroda tevékenységét tárja az érdeklődők elé, amely Dénes Eszter kurátori munkáját dicséri.

A tárlat ritka lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók nyomon kövessék a tehetség és a művészi látásmód közel négy generáción át öröklődő fejlődését. Megismerhetik Vadász Mihálynak a Bauhaus és a modernizmus szellemében megálmodott épületeit, az Ybl-, Kossuth- és Prima Primissima díjas Vadász György ikonikus középületeit, továbbá a szintén Ybl-díjas építész és akadémikus Vadász Bence kortárs alkotásait.

De már jelen van a negyedik generáció is, az unokaöcs, Vadász Balázs személyében, akinek a Radnóti Miklós Művelődési Központhoz készített tervei is helyet kapnak a kiállítás anyagában.

Szegeden 2025. október 25-ig, szerdától péntekig 14 és 18 óra között, szombaton pedig 10 órától délig látogatható a tárlat a Kiss Kunszt Galériában.
https://tinyurl.com/5t2vj4d2

16/10/2025

LEVELEZŐ TAGGÁ VÁLASZTOTTÁK ATTALAI ZITÁT!

Szívből gratulálunk Attalai Zitának, munkacsoportunk Ferenczy Noémi-díjjal kitüntetett tagjának, akit a Magyar Művészeti Akadémia legutóbbi közgyűlésén levelező tagjává választott. Az MMA
Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának tagja több mint egy évtizede küzd a szegedi papucs megmentéséért. Újragondolt papucsai merész fantáziával megálmodott kényelmes és modern lábbelik, tervezésüket a múltunkban, hagyományainkban rejlő kincsek ihletik.

Attalai Zita 1987-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán, szakterülete a cipőtervezés. Ipari formatervezői munkája mellett egyedi kisplasztikákat, szoborcipőket készít. A cipőtervezés képzőművészeti kontextusait, funkción túli jelentés tartalmait kutatja. A Ben-Ross & Barben cipőgyárral együttműködve termékfejlesztési munkát végez.

Szellemi kreátora a „Szegedi papucs újratöltve” kollekciónak, a Heel Good márka vezetőtervezője, a My shoe memory cipő design és történeti társasjáték kollekció szerzője és megvalósítója.

2019-ben Ferenczy Noémi-díjat és Az Év Művésze elismerést kapott. A Ziale Design Studio alapítója, a Kulturális Alapítvány a Textilművészetért közhasznú társaság elnöke.

Attalai Zita rendkívül aktív tagja az MMA Szegedi Regionális Munkacsoportjának: elkötelezetten dolgozik azon, hogy a szegedi papucsot hungarikummá nyilvánítsák és újra viselhető és népszerű lábbelivé váljon.

A közgyűlésről bővebben itt olvashat:
https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/megvalasztottak-a-magyar-muveszeti-akademia-uj-levelezo-tagjait

16/10/2025

FOLYÓIRATOK EGYMÁS SZOMSZÉDSÁGÁBAN - IRODALMI, KÖZÉLETI KALANDOZÁS A SZEGEDI NAGYTÁJBAN

Három város.
Három folyóirat.
Három különböző, mégis hasonló kapcsolódás a helyi irodalmi, művészeti közélethez.
Mi bennünk mégis a közös? Milyen szemlélet áll a szerkesztői, újságírói munka mögött? Ki a célközönség? Van-e jövője a nyomtatott periodikáknak?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a beszélgető felek a Folyóiratok egymás szomszédjában című estünkön Szegeden, október 30-án, csütörtökön 18 órától a Dóm Látogatóközpontban.

A folyóiratbemutató vendégei 17 órától ingyenes tárlatvezetésen tekinthetik meg a látogatóközpont Klebelsberg Kuno emlékkiállítását.
Azt est részletei az eseményben. ⬇️

15/10/2025

IRODALOM, KÖZÉLET, ÚJSÁGÍRÁS - ZENÉVEL

Tegnap Aradon folytatódott a Folyóiratok egymás szomszédságában című rendezvénysorozatunk. Az esten ezúttal is közreműködött H. Balogh Gyula irodalomtörténész, blues zenész.

Az Irodalmi jelen és a Nyugati jelen szerkesztőségének otthont adó Casa Jelen Ház Arad-ban Bene Zoltán, a Szeged főszerkesztője, Bata János, a szabadkai Aracs főszerkesztője és Gubás Ágota a periodika olvasószerkesztője, valamint Bege Magdolna, az Irodalmi jelen főszerkesztő helyettese beszélgettek azokról a kérdésekről, amelyek mindhárom folyóirat számára meghatározó jelentőséggel bírnak - ezek a küldetés, a finanszírozás és a szerkesztői munka felelőssége.

Az elhangzottakból kiderült: az utánpótlás és a közönség megszólítása határon innen és túl egyaránt terheket rak a lapok létrehozóinak vállára, az értékőrzés és továbbadás feladatának ellátása azonban a nehézségek leküzdésére ösztönzi valamennyiüket. Még akkor is így van ez, ha az olvasói szokások merőben átalakultak az utóbbi évtizedekben és kevés fiatal lát lehetőséget abban, hogy bekapcsolódjon az újságírói, szerkesztői munkába.

A Magyar Művészeti Akadémia és annak szegedi regionális munkacsoportja továbbra is elkötelezett abban, hogy támogassa a szórványban élő magyarság kulturális életét, amelynek része a lapok tevékenységének népszerűsítése is. Ezt a célt szolgálja a folyóiratbemutató sorozat, amelynek utolsó állomása október 30-án Szegeden lesz.

Itt a Szeged folyóirat lesz a házigazda. A Szegedi Dóm Látogatóközpontban 18 órától kezdeődik a beszélgetés, előtte azonban Kiss Norbert egyháztörténész, a lap és a látogatóközpont munkatársa jóvoltából 17 órától tárlatvezetéssel tekinthetik meg az érdeklődők az intézmény Klebelsberg Kunó életét és munkásságát bemutató, új kiállítását.

A folyóirat szerkesztők és H. Balogh Gyula blues zenész ezúttal is várják a Szeged, az Aracs és az Irodalmi jelen munkásságára kíváncsi közönséget!

14/10/2025

JURONICS TAMÁS FÉNYBE FORDÍTJA A VÉGSŐ SÖTÉTSÉGET

Bár az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alakjáról szól, mégis mélyen emberi a Szegedi Kortárs Balett legújabb produkciója. Munkacsoportunk akadémikus tagja, Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész, koreográfus legfrissebb koreográfiáját Mozart élete és zsenialitása ihlette, de mindannyiunk számára hordoz lélekemelő és elgondolkodtató üzeneteket.

Az Amadeus úgy mesél a szeretetről, a tehetségről és a haláról, hogy a mindenkiben megfogalmazódó kérdésekre válaszol és a megvívott, belső küzdelmeinkre reflektál.
Rekviem szól a színpadról zenében és táncban egyaránt a legfontosabb éltető erőért, a szeretetért.

A produkció ízig-vérig szegedi: a táncosokat a Gyüdi Sándor vezényelte Szegedi Szimfonikus Zenekar és a második részben a Vaszy Viktor kórus kíséri, a jelmezek jelentős része az Emmaroz szabóságban készült, a zseniálisan egyszerű és mégis elképesztően kifejező és látványos díszlet Tóth Kázmér munkája.

Tánc-látvány-zene mesterhármasa a szegedi Amadeus.
Az előadásról Koós Kata cikkében olvashatnak további részleteket:

A Szegedi Kortárs Balett új táncjátéka, az Amadeus Mozart életműve előtt tiszteleg. Juronics Tamás rendezése lélekemelő spirituális utazásra hívja a nézőket.