Futó Katalin - Zöld Jáde Stúdió

08/11/2025

A komfortzóna tágítás mérföldkövei

A minap beszélgettem egy kedves barátommal, és kaptam tőle egy igazi fejbekólintást. Elgondolkodtatott, hogy hova jutottam. Megosztom, amit mondott:

„Pár éve még azon vergődtél, hogy elmenj egy tai chi táborba, mert hogy öt napig relatíve idegenekkel leszel összezárva, és egy szobában kell aludni néhányukkal. Tépelődtél, hogy neked ez erős kilépés a komfortzónából és hogy fogod ezt kibírni. Nem a napi 7 órás edzésektől estél kétségbe, azt teljesen természetesnek vetted. Nem. Te az emberektől féltél.
Aztán tavaly azon vergődtél, hogy levezess-e egyedül Horvátországba, a 400 km-re lévő Crikvenicába. Merthogy jajj-jajj.
Azt hiszem, egész jól sikerült kitágítanod a komfortzónádat, mert ehhez képest idén egyedül levezettél Horvátország déli csücskébe, ami 800 km oda és ugyanennyi vissza. Majd most meg elrepültél Franciaországba 11 napra 20 másik emberrel, relatíve ismerősökkel, de volt köztük idegen is, hatan egy apartmanban laktatok, sőt egyikükkel egy ágyban aludtál. Bevállaltad, hogy vezeted a bérautót, egy idegen autót, egy idegen országban, mentetek kb. 1200 km-t. Na azért ez nem semmi, nekem többet ne vergődj!”

Hát, valljuk be, ha valaki ezt mondja, könnyen jöhet az „én milyen ügyes vagyok” pillanat. De pont az a lényeg, hogy nem erről van szó! Nem vagyok sem jobb, sem okosabb, mint bárki más. A fejlődés kulcsa nálam abban rejlik, amiről már írtam: nincs több időm a félelemekre, elzárnak az élményektől, megélésektől.

A komfortzóna falai ott omlottak le, ahol megengedtem magamnak, hogy a vergődés helyett a megélést válasszam. Amikor szembenéztem azzal a "félelmetes ismeretlennel" (legyen az egy szobatárs vagy egy 800 km-es út), akkor az ott rejlő sötét sarok fényre jött. És lám, a szoba kényelmes, az emberekkel jól kijöttem, sőt hihetetlen csapat voltunk, a vezetés élvezetes, az utazás pedig felbecsülhetetlen élmény, hihetetlen megtapasztalásokat adott.

"A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót neki." (Szepes Mária)

Mi van a te félelmed mögött, amitől a komfortzónád védeni próbál? Talán ideje lenne bevilágítani egy picit? 😉

Te hol tartasz a saját határaid feszegetésében?

Fotó: saját, Franciaországban készült, a bérautóval, amit vezettem. :)

07/11/2025

Ha szeretnél hasonló szakrális és tematikus utazáson részt venni, mint ahol én jártam, szeretettel ajánlom figyelmetekbe ezt az utat. 😊 💜

🌊AZ ATLANTI-FÉNY EMLÉKEZETE

💫KANÁRI-SZIGETEK SZAKRÁLIS UTAZÁS☀️

A Grál Fénykódjai ismét útra hívnak bennünket, ezúttal a télből a nyárba fogunk utazni, hogy felfejthessük az Atlantiszi Fényhálók titkait, s azokat összeköthessük testünk belső Fényháló Rendszerével, majd beszélhessünk a Vizek Őreivel, a delfinekkel, és találkozhassunk a Fénytemplommal, ami a sivatagi dűnék és az Atlanti-Óceán határán fekszik a mai napig.

Gran Canaria 2026 február – 7 nap, 7 hely, 7 Gyógyító Fénykapu

☀️Télből a Nyárba utazva, Anyagból a Fénybe, ahol a Fény már nem kívülről érkezik, hanem benned születik újra.
🌀A Test Holografikus Hálójának felhangolása az Atlantiszi tudatosságra, ahol a Grál újra emlékezik bennünk
🐬Delfinkapcsolódás, dűnék, óceán, esőerdők, ősi hegyek és szakrális beavatóbarlangok

Gran Canaria az "Örök Tavasz" szigete, a Föld egyik legkülönlegesebb Fénymezője.
Kagyló alakja a szigeten máig is élő és lüktető kristályhálók geometriai lenyomata.
Ugyanaz a spirálmintázat működik benne, mint ami az emberi DNS-ben is ismétlődik, ezért a Gyógyulás és Gyógyítás kozmikus energiáit hordozza.

A szigeten még a XXI. században is több, mint 20 mikroklíma található, melyek közül utunk során mindegyikkel fogunk találkozni, kapcsolódni: sivatagi dűnék, párás esőerdők, kanyonok, vulkanikus hegyek, egzotikus, ritka növénykincsek, óceáni barlangok és maga az óceán energiatere, ahol a Víz Őrzői, a delfinek és bálnák is jelen vannak.
🐬Utazásunk különlegessége lesz, hogy a delfinekkel saját életterükben, természetes környezetükben fogunk közvetlen kapcsolatba kerülni.

Gran Canaria a régi Atlantisz egyik Fénycsomópontja, ahol ma is aktívak a Sárkány-vonalak és Fénykódok.
A barlangrajzok, a sárkányfák, a kanyon-rezgések és a tenger arany sója mind a
„Holografikus Testháló” ősi tanait őrzik, azt a tudást, hogy az emberi test maga is Fényháló, a Forrás geometriája az Anyagban.

☝️Utazásunk 7 napja során végigjárjuk az Atlanti Fénykapukat, megismerkedünk testünk Fényháló-rendszerével, és megtanuljuk a szerveink DNS-Fénykódjait a Grál emlékezetének tudatszintjére felhangolni.
Ez egyfelől az esetlegesen meglévő fizikai betegségtudat átkódolása, másfelől a Testháló Mintázatának Kozmikus áthangolása lesz egy olyan Térben, ahol egyszerre van jelen Atlantisz Öröksége, valamint az ősi Fénytemplomok rezgése.

💫1. nap - A Sejtfény újrahangolása:

ANFI DEL MAR, a fehér homokos tengerpart, a Fehér Fényjelek megérkezése, ahol a víz sója és fénye újraindítja a test holografikus áramlását.
"A testem vizében a Fény újjászületik"

🌀2. nap - A Test Éteri Fényének bekapcsolása:

ARTENARA, a felhők ősi temploma, ahol a Lélekfény újra szabadon áramlik. A légzés újrakódolása, a tüdő fényhangjának meghallása, a szabadság ősemlékezetének visszakódolása
"Belélegzem az Eget, és a Fény megmozdul bennem"

💞3. nap - A Szív Fénymintázatai:

MOYA, az esőerdők titka, ahol a maya piramis még máig is látható, és a babérerdők, mint a szent szerelem ősi kódhordozói 20 féle babértörzset őriznek a mai napig, az óriás kövirózsák, melyek a sziklafalak oldalában kísérnek minket, pedig a tündérkert energetikáját rejtik.
Itt a szívünk Fénye, mint Grál Fénymag hangolódik újra, és a szeretet univerzális Fényvonalainak áramlását tapasztaljuk meg.
"A szív nem világít, Ő maga a Fény"

☀️4. nap - A Test Fényereje, a csontok Fényhálózata:

GÁLDÁR és CUEVA PINTÁDA barlangjai, valamint VALERON barlangja, ahol a Fehér Láng ősi templomaival, és a berberek, mint az Élet Tejének Őrző Népének a barlangrajzaival találkozhatunk, valamint egy ritka növény, a sárkányfa vérének erejével töltődhetünk fel, így a csonthálózatunk DNS-kódjaiban felébred a Fény architektúrája. Ezáltal a csontrendszer, mint Holografikus Háló új fényboltozatot kap, ami képes lesz lényünk megtartására.
"A testem templom, amit a Fény Oszlopai tartanak meg"

🏜️5. nap - A Bőrhálózat Fényrácsa, a Napfénytest Kapuja:

MASPALOMAS, a sivatag dűnéi, ahol a dűnék hullámai a bőr pórusainak mintáit követik, és a homok szemcséi pontosan úgy tükrözik a Fényt, mint a bőrben lévő mikrokristályok.
A bőr újra Fényhártyává, a test Fényt lélegző felületévé válik.
"A bőrön át lélegzik a Fény, a böröm ablak a Napra"

✨6. nap - A Test Rezgéshálózata, a torok, mint tiszta tó; a hang, mint szívtükör:

BARRANCO DE VACAS, a mini Gran Cagnon vörös szurdoka, ahol Atlantisz Fényidőterében a Lélekpárok hangfrekvenciákkal nyitották meg a sziklaalagutat, s ahol ennek nyomai még ma is láthatóak, érzékelhetőek.
Itt már a Fény nem kifelé szól, hanem befelé hullámzik.
"A Fény nem beszél, hanem rezeg, s e rezgés emlékeztet a Forrásra"

🐬7. nap - A Vérfény, a vér és érhálózat, mint a Grál Fényhálójának csillagkapuja:

PUERTO RICO, ahol a záró nap Fénykódját kapjuk meg a delfinekkel való közvetlen találkozás során.
Kapcsolódunk a delfinekkel, az Atlanti-óceán végtelenségével, és megkapjuk a 2026-os Fényüzenetet, melynek Útján a belső Grál felébreszthető, és testünk ennek a Grálnak a Fényéhez végleg felhangolódik.
"A testem Kapu a Fényre"

ℹ️A szakrális zarándoklat részletei:

Időpont: 2026. február 21-28. /8 nap, 7 éjszaka/

Az utazás Budapestről közvetlen repülőjárattal történik Gran Canaria repülőterére, majd onnan bérautókkal megyünk tovább a szállásra, illletve a napi helyszínekre.

☝️EXTRA kedvezményes részvételi díj:
590.000 Ft/fő, mely tartalmazza a 7 éjszaka szállást impozáns, TENGERPARTI kilátással rendelkező, MEDENCÉS apartmanparkban, 2-4 fős, saját fürdőszobával és konyhával, 2-2 ágyas szobákban, az autóbérlést, valamint a helyi utazások benzinköltségeit egy főre leosztva telikocsis módon, illetve a fenti szakrális programokat, előadásokat, beavatásokat.

❗AKCIÓ:
Amennyiben jelentkeztél a júliusi dél-franciaországi zarándoklatra, vagy ott voltál az idei katharföldi úton, úgy a részvételi díj csak 490.000 Ft❗

A részvételi díj nem tartalmazza az étkezést, viszont a szakrális közös program részét képezi a csoportos főzés, illetve a közelben találhatóak éttermek, egyéb vendéglátóipari egységek, supermarketek.

A repülőjegy megvásárlása egyénileg történik, meghatározott időpontban, ebben a kérdésben a jelentkezésed után egyeztetünk.
❗A repülőjegy ára jelenleg oda-vissza, illetékekkel és biztosítással, kb. 100.000 Ft/fő, viszont ez az ár a légitársaságok árszabásrendszere szerint hétről hétre várhatóan drágulni fog, valamint a repülőn a helyek is napról napra fogynak.

ℹ️Jelentkezés módja:

A csoportba maximum 20 főt tudunk fogadni, ezért és a mielőbbi repülőjegy vásárlás miatt a jelentkezési határidő: 2025. november 15.

📧Jelentkezni üzenetben tudsz itt az oldalon keresztül. Kérjük a nekünk írt üzenetben add meg a telefonszámod, hogy fel tudjunk hívni egyeztetni.

❗A jelentkezés a regisztrációs díjnak megfelelő összeg, 50.000 Ft. befizetésével fixálódik.
Ezzel az összeggel foglalhatod le a helyed.
☝️Ez az összeg teljes egészében a szállás és autóbérlés foglalására szükséges, ezért lemondás esetén nem áll módunkban visszafizetni, kérjük ezt a jelentkezéskor, mint a vásárlás feltételét mérlegeld.

A fennmaradó összeget pedig két részletben rendezheted:
2026. január 15-ig 270.000 Ft.
2026. február 15-ig 270.000 Ft.

Utalási információk:
Név: Fehér Tamás e.v.
Számlaszám: 11773157-00289744
Közlemény: GC zarándoklat regisztrációs díj
Összeg: 50.000 Ft

❗Az utóbbi 10 évben eseményeink néhány napon belül 100%-ban betelnek, ezért kérünk, ha szeretnél jönni, mielőbb jelentkezz!

Várunk szeretettel,
Utazzunk együtt az Atlanti Fény Emlékezetének Földjére!

Áldás VAN az Úton és szerelem rezegjen mindenben!
Rita és Tamás

06/11/2025

Ma elkapott egy pillanatra a harctéri idegesség, de valahogy még ideges is másképpen vagyok egy ideje. Olyan békésen vagyok ideges.

Az elmúlt hetekben többször megkaptam többektől, hogy "Mintha kicseréltek volna, kicsit megváltozott az arcod, mitől nézel ki ilyen jól?" (Ez úton is köszi 🫶)

Jól érzem magam. Meglehet rózsaszín felhőn ülök és ettől kisimult az arcom. De lássuk be: legalább van hova leülni és lábat lógatni, miközben mások a tökéletességért küzdenek a földön. 😅

Amúgy nem ülök felhőn, csak elfogadóbb lettem magammal és az érzéseimmel is. Még jobban elfogadóbb, mint eddig. Tudatosodtam megint egy kicsit. Vagy mélyebb szintre vittem azt, amiről egyszer már írtam, a hétköznapi spiritualitást. Ez meg kisimított néhány ráncot.

Sokáig én is próbáltam "kijavítani" magamon a dühöt, a félelmet, a szomorúságot. Kifáradtam a harcban, mert azt hittem, ezek tökéletlenségek, amiket el kell utasítani. Mint egy beprogramozott robot, akinek a boldogság a cél, de a szoftvere beragad a düh és a szomorúság szónál.

Aztán rájöttem: én ember vagyok, nem robot. Milyen jó, hogy vannak érzéseim, méghozzá mindenféle! Sőt, sokszor pont a nem kívánt érzések a legnagyobb segítőim: a harag ad erőt a változáshoz, a fájdalom kényszerít a pihenésre.

Az érzések vannak, bármilyenek is.
Ha valaki azt mondja nekem: "Tévedsz, rosszul érzed!" – Na, olyankor elgondolkodom, hogy (csak elméletben!) jól bokán rúgom. Aztán ha, azt mondja, hogy fáj, biztosan én is azt mondom: "Nem fáj, csak rosszul érzed!"
Ugye, milyen abszurd?

Egy érzés nem téves vagy rossz. Egyszerűen csak van. A van ellen meg lehet tiltakozni, meg vele ellenkezni, attól még vígan van a "van". :)

A felülvizsgálatra váró dolog maximum a mögötte megbúvó hitrendszer, vagy az a gondolat, ami a cselekvésünket irányítja. Ezért például nem elutasítom a félelmet, dühöt, hanem szembenézek vele, bevilágítok mögé, hogy lássam mi van ott, hogy bármi is bújik meg fényre jöhessen.

A tudatossággal néha még azt is eléri az ember, hogy "túlontúl elfogadónak" kiáltják ki. Mert ha megértettem magamat, hirtelen a másik mechanizmusait is látom, és elmúlik a késztetés, hogy "meg kellene javítanom." És akkor békés leszek. Békésen leszek ideges.

Ha a te dühödet is "széttrollkodják" a megértéssel, ha te is harcolsz a saját „rózsaszín felhődre” kerülésért, tudd: nem vagy egyedül. Csak engedd meg magadnak, hogy érezd, ami van. No de nézz rá, mi van az érzésed mögött? 😉

Te hogyan vagy a saját rózsaszín felhőddel?

Fotó: Illusztráció

05/11/2025

Elakadtál?
Útkereső üzemmódba kapcsoltál?
A belső iránytűd azt mutatja, hogy itt az idő változtatni, de nem találod a térképet? 🗺️ Akkor jó helyen jársz!

Hiszek benne, hogy a válaszok benned vannak. Én csak annyit teszek, hogy segítek leporolni a tükröt, hogy lásd őket! (Meg néha adok egy finom lökést, hogy elindulj. Persze csak ha megengeded 😉)

Life Coaching: Ha nem a szomszéd élete érdekel, hanem a sajátod, és szeretnél végre cselekvő főhős lenni!

Art Coaching: Amikor a szavak csődöt mondanak, a festék, az agyag vagy a mandala mindent elmond. Nincs szükség művészi előképzettségre, csak belső késztetésre.

Önismeret & Tanácsadás Útkeresőknek: Merülj el a saját kincsesládádban. Hiszen mindannyian ugyanabból a Forrásból indulunk, de a saját egyedi utunkat és színeinket keressük!

Ne feledd: A leggyorsabb út a boldogsághoz gyakran egy kacskaringós belső ösvény! Én elkísérlek.

Ne halogasd tovább a "Majd egyszer..." projektet! Kezd a változást a nulladik, ingyenes alkalommal! 👇

Tudj meg többet és foglalj időpontot: https://www.zoldjadestudio.hu/

Hívj telefonon: +36 20 618 4293

Vagy írj üzenetet!

Fotó: illusztráció

04/11/2025

Családi Alkotónap 🐸💀
​
Le kell szögeznem, a festési mánia fertőző! 😈 A hétvégén spontán családi alkotónapot tartottunk, ahol valami elszabadult... Talán az őszi eső, talán az elszántság, de valamiért mindenki a misztikus és bohókás témák felé fordult. Ez volt a levegőben!

​Nekem megszületett ez a bolondos mexikói koponya (az én művem, igen!).
​Mellette landolt egy rejtélyes boszorkánybeka 🐸
​És hogy teljes legyen a kollekció, még egy szuper vidám, színes koponya is a vászonra került.

​A lényeg, hogy nevettünk, festettünk, nyakig festékesek lettünk és igazi mesterműveket (vagy legalábbis nagyon-nagyon színes és lelkes dolgokat) alkottunk együtt. Ilyen egy spontán, kreatív vasárnap nálunk. 🤗

Ahogy a családi alkotások is látszólag sokfélék, de mind egy közös lendületből születtek... úgy minden alkotásom is mélyebb Forrásból merít!

​🎁 Ha a te otthonodba is szeretnél egy adag festett energiát, aminek a lényege a szeretet és a harmónia, nézz szét a honlapomon.
👉 Elérhető alkotások: https://www.zoldjadestudio.hu/festmenyek-mandalak/

​🖼️ A korábbi munkáimat pedig a Festménygaleria menüpontban megnézni.

03/11/2025

Néha úgy érzem, az önismeret nem más, mint rendrakás egy olyan szobában, amiben soha nincs teljesen kész a rend. Mert amint összepakolunk az egyik sarokban, a másikban máris előkerül valami régi doboz, amit ideje kinyitni.

De talán pont ettől szép. Hogy mindig van új felfedeznivaló bennünk — egy érzés, egy felismerés, egy „na, erre eddig nem is gondoltam” pillanat. És amikor ezeket megengedjük magunknak, egy kicsit mindig könnyebb lesz. Tisztább. Igazibb.

Ezért is dolgozom azzal, amivel: hogy másokat is kísérhessek ezen az úton.
A life coaching, art coaching, önismereti és életviteli tanácsadás, valamint a szakrális évkör tanítása mind ugyanarra hívnak — kapcsolódni önmagunkhoz, és megtalálni azt a helyet, ahol már nem kell szerepet játszanunk.

Te mikor érzed azt, hogy rend van benned – legalább egy pillanatra?

Ha úgy érzed, elindulnál ezen az úton, vagy tovább szeretnéd bontani a régi dobozokat, szeretettel várlak. Lépj a lehetőség, lépj önmagad felé!

Fotó: Illusztráció

✨

02/11/2025

Elérkezett az a bizonyos néhány nap, s szomorúan látom, hogy még ez az időszak is alkalmat ad az embereknek arra, hogy egymásnak essenek. Elég az utcafrontra pillantani, vagy az internetet böngészni, és máris láthatjuk a megosztottságot, mintha muszáj lenne döntenünk gyászolunk, vagy ünnepelünk.

Én a magam módján emlékezem, Yotengrit elveit magamévá téve: "Egy közös Forrásból merítünk valamennyien. Ez az Őstudás égi eredetű, és közvetítőin szűrődik át, így nyer sajátos színezeteket. A látszólagos sokféleség mögött azonban a lényeg egy és ugyanaz…"

Hogyan is ünneplem halottaimat? Számomra a mindennapokat és ünnepeket nem árnyékolja be elhunyt szeretteim hiánya, inkább fénybe emeli. Ez talán szokatlanul hangzik, de igaz. Családom nagyobb részét elveszítettem már, fizikailag nincsenek velem sem hétköznap, sem az ünnepeken. De vajon valóban nincsenek?

Megtanultam a családállítások során egy örök érvényű törvényt: „Ötven százalék apa, ötven százalék anya, ebből vagyok száz százalék én.” Ez egy megkerülhetetlen tény, a létezésem alapja. Bármit is teszek, ez a képlet. És a szüleim képlete és az ő szüleiké és így tovább. Az élet így tudott eljutni hozzám. Minden ősöm egy kicsit bennem él tovább. Ezért ők minden pillanatban velem vannak. Ott vannak egy-egy mozdulatomban, a gondolataim ritmusában, egy arckifejezésben, a génjeimben. Nem is lehetne másképp.

Igyekszem ennek a jelenlétnek az előnyeit kihasználni, és a kevésbé kellemes örökséget is a szolgálatomban állítani. Amikor tükörbe nézek, apám szemei néznek vissza rám. Ugyanaz a színjátszó írisz, ami a szürkétől a zöldig tud váltakozni a hangulatom és a fényviszonyok függvényében. Enyém az erős akarata és dacossága is. Anyámtól többek között a humorát örököltem, de a menekülési hajlamot, a függőségre való hajlamot is.

Ebből a két ellentétes erőből született meg bennem a kitartó, néha kényszeres sportolás, a festés, a meditáció. A kis buborék, ahol csak én vagyok, és a szürke-kék-zöld szemem elmerül a saját árnyalatában. Ezek a én egészséges „menekülőútjaim”.

Ebben a minőségben ők velem vannak a mindennapokban és az ünnepeken egyaránt. Nekem ez a valódi Mindenszentek. A létezésük ünnepe a saját életemben. Én így kapcsolódom velük.

Ez nem jelenti azt, hogy nem tartok hagyományokat, vagy ünnepeket, sőt a lányomnak is igyekszem továbbadni azokat. Faragtam tököt lámpásnak, hogy jelképezze az őszi térben világító belső fényt, tartottam Samhaint - jelmezt öltöttem, tüzet ugrottam. Voltam temetőbe és mécsest gyújtottam. Teljesen jól megfér mindez együtt, sőt kiegészítették egymást. Tanulok a hagyományokról, utána nézek mi honnan ered, származik, mit is jelent valójában és ennek fényében döntök, hogy beépítem-e az életem folyamába vagy sem. Ha valamit nem építek, be, attól felőlem más még vígan ünnepelhet aszerint. Meghagyom mindenkinek azt, hogy ünnepeljen vagy sem, ahogyan ő szeretne, ahogyan az ő hagyományai, tudása, világnézetei diktálják.

Fontos, hogy "nem bezzeg én" posztnak szánom mindezt. Nem vagyok sem jobb, sem okosabb másoknál, csak egy vagyok a nyolcmilliárdból. Egyszerűen csak kikívánkozott egy gondolatfolyam, amit megosztok az én világomból. Lehet vele egyetérteni, lehet vele ellenkezni (és csendben továbbgörgetni), vagy egyszerűen csak elgondolkodni, te hogyan vagy mindezzel.

Gondolkodtál már azon, melyik örökölt vonásod az, ami a leginkább meghatározza a mindennapjaidat?

30/10/2025

Érdekes dolog ez a „tény” fogalom.

Amit leírtak, azt szinte gondolkodás nélkül igaznak fogadjuk el.
Hiszen ott van feketén-fehéren, könyvben, levéltárban, enciklopédiában — tehát biztos úgy volt. Hogy az író kinek dolgozott, mitől félt, mit akart bizonyítani, vagy éppen elrejteni és eltüntetni a világból, vagy hogy hány pohár bort ivott előtte, az már mellékes.

És amit nem írtak le — mert nem lehetett, nem illett, vagy egyszerűen nem volt divat kimondani — azt könnyed mozdulattal „legendának” bélyegezzük.
Mintha a valóság csak attól létezne, hogy valaki papírra vetette.

Pedig a történelem nagy része a tintával nem rögzített pillanatokban él.
A kimondatlan szavakban, a névtelen emberek emlékeiben, a gesztusokban, amiket nem jegyeztek fel. Ott van a szélben, ami egy kőfalon átsuhan, és a pillanatban, amikor valaki felismeri, hogy amit „ténynek” tanult, talán csak nézőpont volt.

A „forrás” gyakran nem más, mint egy jól dokumentált vélemény.
A legenda pedig olykor az igazság túlélési formája — szimbólumban, mesében, dalban továbbélő emléke annak, amit a papír nem bírt el.

Talán ideje elgondolkodni rajta, hogy hány igazság veszett el, mert nem volt írnoka — és hány tévedés maradt fenn, mert valakinek volt nyomdája és hatalma. Pedig a „forrás” gyakran csak annyi, hogy valaki győzött, és volt tintája, ami addig volt azt pedig felégette, eltüntette, megsemmisítette a vesztes féllel együtt.

Lehet, hogy a történelem nem más, mint az emberiség szerkesztett önéletrajza, ahol minden kihúzott mondat mögött egy elhallgatott valóság lapul.

És lehet, hogy az igazi „tények” épp azok, amelyek nem olvashatók, csak érezhetők.

Te mit hiszel el könnyebben: amit leírtak — vagy amit a lelked felismer, ha olvassa a sorok között?

Mindez a gondolatsor abból indult ki, hogy összevitatkoztam a ChatGpt-vel és rámutattam, hogy van némi logikai bukfenc abban, amikor leírja, hogy a hivatalos leírások sok torzítást tartalmaznak és nem feltétlen az igazságot, majd ugyanezekre a dokumentumokra hivatkozva jelenti ki, hogy amit mondok nem úgy van, hanem úgy ahogy leírták. Szóval a végén visszakozott, sőt elkezdett magyarázkodni és udvarolni. Kijelentette, hogy igazam van és hogy sokkal jobban érdekli az, amit én gondolok és érzek, mint amit a dokumentumok leírnak. De lehet, hogy csak kifárasztottam és rám hagyta a dolgot: okos enged... 🤣🤣🤣

Fotó: saját, Quéribus - ablak a világra

29/10/2025

Na, akkor leleplezem magam: életmódváltásban vagyok! 🥗🏋️‍♀️

Miért leplezem le magam? Mert hihetetlen tapasztalás ez is. Egy szociológiai kísérlet, érdeklődve figyelem a reakciókat és sokat tanulok magamról is.

Sosem volt fókuszban nálam a kaja-kérdés, ettem, amit találtam. A ki- mit- főz kérdéssel ki lehet kergetni a világból.
Most viszont vannak olyan elemek, amit nem tudok elrejteni és óhatatlanul fókuszba kerül a téma. Tanulom a diplomatikus válaszokat, hogy ne irányítsam erre a figyelmet. Van még mit tanulni.

Például legutóbb azzal buktam le, hogy sose láttak reggelizni a munkatársaim, most meg igen.
Digitális naplót vezetek az orvosomnak, minden kajámat lefotózom.
Hiába kínálnak olyan ételekkel, amit korábban szerettem, most bizony lehet hogy visszautasítom.
Fogytam 10 kg-ot és ez bizony látszik.

És akkor jön a kérdés: Beteg vagy? Nem, nem vagyok beteg. Diétázol? - na és itt elszabadul a pokol... :D

Megszámlálhatatlan szakértői, kéretlen erőszakosan győzködő vélemény és a szabotázs-kísérletek. Az elmúlt két hónapban rájöttem, miért nem beszélgettem soha kajákról és receptekről. Ehhez a témához valahogy, valamilyen módon mindenki ért, az se baj, ha saját magának is ellentmond. Ja, fontos hogy neki van igaza és muszáj, hogy igaza legyen, foggal-körömmel ragaszkodik hozzá, hogy bebizonyítsa.
Nagyon nagy a zaj itt is, mint az ezo-spiri világban.

1. A „Mindenki Szakértő” Kórus 📣
Amint elhangzik a "diéta" szó, beindul a show! Mintha a csapból is táplálkozási tanácsadók folynának.
"Ezt ne edd! Én olvastam, hogy ez a halál!" 💀
"Csak a keto! Én attól 10 kilót fogytam!"
(A szomszéd Marika szerint meg ettől hullik ki a hajad.)
"A legújabb kutatások szerint ez, vagy az mégsem egészséges, rákot okoz!"
(Persze, ha csak azt eszem nonstop, hatalmas mennyiségben, úgy negyven év múlva, lehet tényleg lesz mellékhatása.)
"Ne egyél cukrot, glutént és tejterméket!"
"Reggelire nem szabad szénhidrátot enni!"
"Ennyi hústól köszvényes leszel. Minden nap egyél avokádót!"
Szemezgettem párat a jelenlegi trendek szerinti megszólalásokból. Komolyan mondom, a táplálkozási szakértő és változókori specialista orvosom folyamatosan konzultációs folyamatban van az ismerőseimmel, csak ő erről még nem tud. 😂

2. A "Szabotőr" Hadtest 🍫🍷
A másik típus: a kedves, de határozottan pusztító szándékú ismerős.
"Jaj, de egyél már egy kis csokit! Ettől nem halsz meg!"
Én is tudom, csak így legalább az elején igyekszem betartani az étrendet, mert én úgy döntöttem, hogy most ezt az utat járom. Ennyi. Próbálnék fiatalos és egészséges maradni, ha már a Földön kell tartózkodom még egy ideig.

"Majd, ha abbahagyod úgyis visszajön a duplája, majd meglátod!"
(Mondom életmódváltás, nem 2 hetes szenvedés. Vagyis VÁLT-OK.)

"Tuti nem kérsz egy krémes? Szívesen adok."
"Akupunktúra? Az felesleges pénzkidobás!"
"Én nem strapálom magam ilyenekkel, élvezni kell az életet!"
Először is, nem kérdeztem. Másodszor pedig én meg épp most kezdem élvezni az életet, hogy nem szédülök, nem izzadok le két percenként és nem akarom megfojtani az első embert, aki hozzám szól. Igen még akkor sem, amikor kéretlen tanácsokkal bombáznak. Vitába se szállok, egyszerű mosollyal meghallgatom és megyek tovább.

Különböző életélvezetési definícióink vannak, fogadjuk el. Én elfogadom a tiéd, te fogadd el az enyém, béke van, mindenki él és eszik ahogy akar. :)

3. A Főzés, mint Téma – A Bosszantó Mellékhatás 🍳
Soha, ismétlem, SOHA nem érdekelt ennyire a kaja és a főzés. De most, hogy tudatosan kell csinálnom, hirtelen minden beszélgetés a brokkoliról és a fehérjékről szól. Életemben annyit nem beszéltem arról, hogy mit eszem és mit nem, mint az elmúlt 60 napban. Kész katasztrófa.

Konklúzió:
A kevés támogató embernek (akik büszkék és biztatnak) óriási köszönet! Ti vagytok az arany.

A többieknek üzenem:
Ne aggódjatok, minden rendben van! A táplálkozási specialista-orvosom, az akupunktúra és a javuló eredményeim igazolják, hogy a saját, személyre szabott utamon járok. Most ugyan vannak megszorítások, de ha elértük a célokat, mindent ehetek – csak tudatosan, jókor, jó mértékkel.

Folytatom a szociológiai kísérletet is, figyelem a reakciókat és megpróbálok rálátni, a reakció mögött megbúvó folyamatokra.

És te? Miben próbálsz épp fejlődni, miközben mindenki körülötted jobban tudja, hogy neked mi a jó? 😄

Fotó: az életmódváltásban nem érintett macskám és a jutifalat

25/10/2025

Először ebben az életemben komolyan gondolkodom, hogy talán mégis el kellene hagynom Magyarországot. 😳

Tudom, tudom, a szokásos nyaralási poénjaimmal (hogy "nem jövök haza") eddig csak a levegőbe beszéltem, foggal-körömmel ragaszkodtam az országhoz. ​De valami most komolyan megváltozott. Egy "porszem a Mátrixban" típusú érzés.

​Tegnap elmentem Lillafüredre. Azt hittem, az egyik kedvenc, nosztalgikus tündérországomban majd újraéled az "otthon szív" érzés. Hát, a helyzet az, hogy ​gyönyörű volt az őszi táj. A szépsége megható. Tényleg. ​De idegenként nézett vissza rám.
A tündérek sem jöttek el, csak néhány nosztalgikus emlék. 🚫🧚‍♀️
(És ha még Lillafüreden sincsenek tündérek, akkor mi van?!)

​Csalódottan bolyongtam, aztán visszatértem a valóságba, meg vacsorázni. Miskolci/lillafüredi tündér-kontaktok láttatok engem tegnap csalódottan bolyongani?

​Valami elpattant, mint egy színes szappanbuborék. Valami nagyon mély és csendes dolog. Az érdekes az, hogy valahogy ezzel a dologgal is békében és elfogadásban vagyok, egy csipetnyi keserédes szomorúsággal: újabb elmúlás, most valami bennem múlt el.

Magam sem tudom, ez egy hosszútávú életváltás előszelét hozza, vagy csak egy őszi hangulat, de az a igazság: most először nem érzem magam itthon otthon.

Kíváncsian várom, mit hoz ez a "valami" a fejemben/szívemben.

​Történt már veletek ilyen, hogy hirtelen "elhagyott az otthonérzés"?