Katalin Eszterhai

11/15/2025

Kedves Facebook Barátaim, ismerőseim,

Szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Természetgyógyász Magazin novemberi számát, amiben újra olvasható egy írásom “Mai gondolat” cimmel, ami emlékeztet a “carpe diem” örökségre, arra, amit Horatius, az ókori Római Birodalom babérkoszorús költője hírdetett: ragadjuk meg a napot, vegyük észre a mindennapi csodákat és ahhoz, hogy soha többé ne féljünk, merjük táncba hívni a lelkünket…
Összegyüjtöttem néhány olvasói véleményt: „Fénnyel szőtt, reményt adó, egymásba karoló gondolatok, amelyekben ott van az ember alkotta világ szépsége és mulandósága..” “Olvasásakor együtt rezdülünk az íróval, együtt dobban a szívünk...”Olyanok, mint a zsoltárok, segítenek megtalálni önmagunkat”. “Tudnak gyógyítani, megmenteni, segítenek emlékezni és látni... ”Egy pillanatig sem kételkedem az író érzéseiben”

Kár lenne tagadnom, ezek a vélemények szárnyakat csatolnak rám, magasrarepülőset…Igen, örömmel osztom meg a lelkemben ragyogó fényszikrákat, hogy másokban is lángra kapjanak, hogy elhiggyék, az álmoknak is van színük, és hogy nem szabad elmennünk a boldogság mellett...

11/14/2025

Meghívó

Van -e attól jobb, mint “fénnyel, színnel, szívvel” mesélni, megosztani a gondolatainkat, ölelésre lendíteni a karunkat, egymáshoz hajolni, hagyni, hogy úgy hulljanak ránk a szavak, mint egy szeretetből szőtt háló? Egy ilyen estére szól a meghívóm.
Találkozzunk november 25-én, Katalin napon, este 6 órakor Budapesten, az Aranytíz Kultúrházaban (V. kerület Arany János u. 10), merüljünk el egymás történeteiben, mert mi mások is lehetnénk, mint történetek. Én is, te is…Mindenkinek van története, a virágárusnak, a fogorvosnak, a kutyasétáltatónak… Hát meséljünk! Ezen az estén szálljon szabadon a képzelet, és engedjük, hogy a szívünkben felsorakozzanak a saját emlékek, amelyeket az évek alatt úgy halmozunk fel, mint szerencsétlenségek ellen az amuletteket. Állitsuk meg az időt, segítsünk egymásnak csodát látni.
Varázsvesszőmmel állok majd a vendégek elé, és átadom az álmaimat, és mind azt, ami megformálódott bennem az életről. Szólok az eddig megjelent könyveimről, köztük a legújabbról, aminek a címe: “Gondolatok szívnek, léleknek”. Ez a könyv, sokak szerint, gyónásnak is beillő vallomás, lélekmelegítő, felemelő, legtitkosabb szemünket is kinyitó bölcsesség-gyűjtemény. Igéző ereje van, segít egymáshoz kötni a szíveket és hinni önnön maradandóságunkban.
Találkozzunk November 25-én, kedden este 18 órakor az Aranytízben, ahol a közelmúltban új kiadásban megjelent “Akaratunk gyógyereje” és az ugyancsak új kiadású “Majdnem Esterházy” című könyvem is kézbe vehető és megvásárolható lesz. Legyen ez az este olyan, amelyik ragyogást áraszt, amikor feltölthetjük a lelkünket szeretettel, fénnyel, színekkel.

11/09/2025

Ma reggel a hulló hó különös csendjére ébredtünk. Behintette a háztetőket, gyöngyös takaróval borította be a várost, ahol élünk... Minden fehérbe öltözött, a kertünk is és sétára hívott… Könnyű és ünnepi minden… nincs múlt, nincs jövő, csak a most van…A fákon, a bokrokon a fehér csillogás, annak a hatalmas csillagnak a fényére emlékeztet, ami útmutatónak áll az égen, hogy el ne tévedjünk a “ rengetegben”. Hull a pelyhes fehér hó… dudoljuk a közismert gyerekdalt... és szinte észre sem vesszük, hogy átfolyik rajtunk a láthatatlan idő. El-el kaptunk egy-egy hópelyhet... Fényes volt, csupa vékony, átlátszó, puha csoda, csupa sugaras csillagocska, a legközepén meg ott van egy parányi, de ragyogó nap. Istenem, milyen édes, milyen bolondítóan édes illata van a hótakaróval borított vasárnapunknak.

11/07/2025

Elite magazin - Csillagokkal álmodó
Eszterhai Katalin, író, újságíró igazán izgalmas hónapokat tudhat maga mögött. Ismét kiadták a Majdnem Esterházy című könyvét, néhány napot követően megjelent legújabb alkotása, a Gondolatok szívnek, léleknek, majd az a megtisztelés érte, hogy életéből monodráma készült, melynek október 12-én volt a bemutatója. Mindezeken túl rendszeresen láthatjuk-hallhatjuk Szemfényező beszélgetések című podcastját dr.Ungvári Lilla szemésszel.

https://elitemagazin.hu/sztarok/sztarinterjuk/csillagokkal_almodo

, , , , , , , , , Eszterhai Katalin- hivatalos oldala, Deszy könyvajánlója, Irodalom

Eszterhai Katalin író könyveiben életének történéseit meséli fényből, csillagokból, szeretetből szőtt szavakkal.

10/31/2025

Eszterhai Katalin: Gondolatok szívnek, léleknek.


„Van ebben a könyvben valami, ami a mindennapjainkból már hiányzik. Ki tudja, mi az?

-A varázserő?

-Olyasmi. Valami szép varázserő.”

A 2025 októberébe jelent meg Eszterhai Katalin Kanadában élő Kozma Pál díjas író legújabb könyve: „Gondolatok szívnek, léleknek” címmel.

Olyan ez a könyv, amiből mindenkinek kellene egyet otthon tartani, hogy szükség esetén, ha nagyon fáj a szív, vagy ha csillagtalan az ég, netán megmagyarázhatatlan reménytelenség költözik belénk, akkor egyszerűen a kezünkbe vehessük és beleolvassunk. Az írónő hisz a szavak erejében. Tudja, hogy a kimondott szó teremteni képes és ő teremteni tud a szavak mágikus töltetével. Olyan dolgokat ír le, amit az ember érez, de soha nem tudná így megfogalmazni. Lágy finom, finom, fénnyel teli minden gondolatsor, akár egy gyönyörű festmény.

„Ezek a „többszólamú” írások a mindennapok tapasztalataiból születtek. Ott van bennük a valódi énünk, és arra tanítanak, hogy soha nem késő egymásra figyelni, egymás felé fordulni, elmondani mindazt, amit még mielőtt a lelkünkkel elsuhanna az angyal, el kell mondani. Igen, el kell mondani, hogy ne hagyjunk adósságot magunk mögött. Sosincs túl késő megvallani: sajnálom...szeretlek...vagy éppen, ami elől nem lehet kitérni” – vallja az írónő, aki szerint a könyv visszanéző, rákérdező vallomások, töprengések egymásutánja, amelyek összekapcsolhatnak embereket, érzéseket, olyanok, amelyek irányíthatják az életünket, formálhatják jellemünket, alakíthatják sorsunkat. Hiszi, és elhiteti az olvasókkal, hogy mindannyian többek vagyunk annál, mint amit feltételezünk magunkról. „Akár a vitorlák, mi is hordozzuk magunkban a távoli világ minden szelét, - mondja és arra biztat, lássuk meg, igen lássuk meg magunkban a csodálatra méltót!

Az írónő szerint „a világ csupa titok, és mi csak ritkán veszünk tudomást róla. Igen, sok minden van, amit nem lehet megmagyarázni, de hinnünk kell, hogy semmi sincs, ami ne történhetne meg.”

A „Gondolatok szívnek léleknek” című könyv öröm gyűjtögetésre hívja az olvasókat... nézni, elámulni, csodálkozni, táncolni, szívvel-lélekkel szeretni, szállni, repülni, szerelemtől bódultan ébredni, mert ezek az élet javai közé tartoznak, mert az öröm élethosszabbító, segít embernek maradni.”

Eszterhai Katalin egyszerű őszinteséggel mesél azokról az érzéseiről, amelyeket sokan még a legjobb barátjuknak sem mondanának el. Úgy szövi a gondolatait, mint egy színes falikárpitot, amelynek a szövedékben ott van a lélek minden mozzanata. Olvasva azokat, a képzeletünk szárnyakat kap és szabadon száll... De időnként mégis muszáj megállnunk, mert a szavaknak be kell szüremlenie a szívünkbe. Igen, egyedül, lehunyt szemmel, székünkben hátra dőlve tovább kell gondolnunk az olvasottakat. Ezek a gondolatok gyógyítanak, ha kell kijózanítanak, megnevettetnek, segítenek látni, bátor arcot ölteni, szembe nézni a vágtató idővel, és megadják az igazságkeresés élményét, átformálhatják bennünk a megszokottat, és segítenek abban, hogy a mindennapi ellentmondó állításokból kihalljuk lelkünk lüktetését és ritmusát

Az írónő szerint „a mi feladatunk, hogy saját világunkat magunk rendezzük be, hogy rakjunk bele fényeket, nyugtalanságot, jeleket, unalmat vagy örömöket, győzelmet, sikert, és még mindent, amit szeretnénk, hogy a végén megelégedettséggel tekinthessünk vissza az életünkre, úgy mint az asztalosmester a simára gyalult deszkalapra: tessék, készen van.”

A Gondolatok szívnek, léleknek című könyv a Joshua-könyvek kiadó gondozásában jelent meg és szinte valamennyi nagyobb könyvesboltban kapható vagy megrendelhető.

10/29/2025

Majdnem Esterházy”

Azt mondják, mindenki számára van egy könyv, ami csak neki való, ami eléri a szívét, egy könyv, ami megérinti a lelkét. Eszterhai Katalin „Majdnem Esterházy „című könyve ilyen és nem véletlen, hogy a napokban újabb kiadásban újra megjelent. Az olvasók a legletehetetlenebb könyvek közé sorolják. Ott van abban minden, ami a szívnek, léleknek kell. A Kanadában élő, Kozma Pál díjas írónő olyan, mint a csillagok, valósággal beragyogja a környezetét és akár az égboltot bejáró csillagképek, ő is nagy utat tett meg, míg a szabolcsi nincstelenségből egészen Kanadáig jutott.

Személyes visszaemlékezését olvasva elkísérhetjük ezen a hosszú, fájdalmas és örömteli fordulatokban egyaránt gazdag úton, mely a sparhelt sütőjének melegéből- ahol a hathónapra született Katalint kisbabaként hónapokig melengették, így próbálták életben tartani - a védelmet nyújtó pécsi bányásztelepen, majd a ragyogó Rómán keresztül végül a hűs Niagarához vezetett.

A Majdnem Esterházy az emberi értékek hajszálpontos rajza, kicsorduló személyes ízzel, szívjósággal teli gyönyörű könyv. Varázsereje van. Történetei kézen fognak, visznek magukkal, a szerző láttatja velünk, amit ő lát. Tükröt tart elénk. Nemcsak azt adja vissza, amit az emberek mondanak, de azt is, amit elhallgatnak, nemcsak azt érzékelteti, milyenek az emberek, de azt is, milyen az élet. Arra biztat, hogy keressük egymásban a jót, ismerkedjünk előítéletek nélkül önmagunkkal és a világ kicsi és nagy dolgaival, gondolkodjunk, beszélgessünk, míg a világunk egész nem lesz és emberi, míg részének érezhetjük magunkat.

Eszterhai Katalin: „Majdnem Eszterházy című könyve először 2017-ben jelent meg, majd 2025-ben új kiadásban is napvilágot látott és hamarosan angolul is olvashatják az érdeklődők.


Részlet a Nők lapja 2017. júliusban megjelent kritikájából:

Eszterhai Katalin neve – bevallom – nem csengett ismerősen számomra, s elsősorban a kötet címe és csodaszép, különös atmoszférát árasztó borítója fogott meg. De mely irodalmár vagy történész ne kapná fel a fejét a „Majdnem Esterházy” címre? Kíváncsiságom azonban a könyv olvasása, Eszterhai Katalin élettörténetének megismerése közben olyan utazásra invitált, amire tulajdonképpen nem is számítottam. Az elbeszélés az első mondatoktól kezdve beszippantott, a csodálatos mondat- és történetvezetés, az olykor egészen váratlanul ható gondolatok teljesen a könyv lapjaihoz láncoltak.

***

A hetente megjelenő Szabad Föld újságban olvasható kritika:

A Majdnem Esterházy nagyon különleges olvasmány, azon könyvek közé tartozik, ahol nehezen tudunk szabadulni olvasás közben a ceruzától (hogy bejelölhessük a számunkra fontos gondolatokat), s ahol mindig szükségünk van arra, hogy picit meg-megálljunk és átgondoljuk az olvasottakat. Bár nem volt idilli a gyermekkor leírása, mégis nagyon megfogott az anya-lánya kapcsolat, a szeretetlenség érzésének finom, mégis mélyreható leírása, míg a kötet második részében a kalandvágy és a bátorság bemutatását emelném ki. S persze, az egész kötetet gyengéden átölelő életörömöt!


***

Idézet a „Természetgyógyász Magazin 2025 júliusában megjelent kritikájából:


Eszterhai Katalin Kanadában élő Kozma Pál díjas író, újságíró, szerkesztő televíziós producer, aki úgy mesél az életről, az örökszép világról, a jóról, az igazról, a szeretetről, hogy olvasói szíve-lelke megtelik életörömmel. Maga a születése és életbe maradása is csoda volt. Egy szabolcsi kis faluban született hat hónapra 45 dekával. Inkubátor helyett egy sparhelt melege adta a lét biztonságát. Innen indult kalandos élet a nagyvilág felé. A könyv tele van szavakkal festett képekkel, bölcsességekkel, sziporkázó fényekkel, torkunkban felkapaszkodó sírhatnámokkal, amelyek mindig össze tudják szorítani a szívünket. Olvasva, szinte vágyunk az írónő világába, és közben utakat keresünk önmagunkba és miközben az ő egészen különeges emlékei között járunk kelünk, saját életünk kérdéseire megtalálhatjuk a választ.

10/12/2025

10/11/2025

Könyvbemutató a Józsa Judit Galériában
Eszterhai Katalin: Majdnem Esterházy és Gondolatok szívnek, léleknek

Gondolatok, hogy fényük bevilágítsa a mindennapjainkat, hogy megőrizhessük egymás iránti tiszteletünket, önmagunkat, kötődésünket a családunkhoz, a barátainkhoz - akár ez is lehetett volna a mottója annak a találkozónak, amelynek Budapesten a gyönyörű Józsa Judit Galéria adott otthont 2025 október 10.-én, pénteken este.
Hiszem, hogy örök és isteni minden ember története. Minden küzdelmünk, bukásunk, győzelmünk ott van bennük, hozzásegítenek ahhoz, hogy valamennyien jobbak legyünk, egészségesebbek, boldogabbak. Történeteink segítségével kapcsolatokat teremtünk, üzenünk a jövőnek.
Azt mondják, a világ tele van csodákkal, a legnagyobb csoda számomra, amikor az emberek a szavak által megértik egymást. Hát ez tegnap este megtörtént. Sokan voltunk együtt, hol sírtunk, hol nevettünk...emlékeket idézve játszottunk az idővel...Olyan volt, mint egy vallásos pillanat, amiben ott volt a lélek dalolása. A már sokak által nagyon várt, második kiadásban újra megjelent „Majdnem Esterházy” és a nyomdából a napokban kikerült „Gondolatok szívnek, léleknek” című könyvembe lapozhattunk bele... Azt mondják az olvasók, mindkettő olyan, mint a méz, tartósít és gyógyír mindenre. Talán azért, mert minden, amiben hiszek, átragyog rajtam... Én hiszek az emberi jóságban, a megvalósuló álmokban és abban is, hogy soha nem szabad feladni önmagunkat, mert ha feladjuk önmagunkat, utána már minden árulás lemondás, megalkuvás, „nekem ez már így is jó lesz” elmélet könnyen jön.
„Írni annyit jelent, mint ítéletet mondani magunk felett”, ezek nem az én szavaim, ezt Henrik Ibsen, norvég drámaíró, színházi rendező mondta, és szerintem igaza van. Amikor írunk, legyen az bármi, levél, üzenet, napló, bevásárlólista, cédulára firkantott megjegyzés vagy könyv, önmagunkat adjuk. Ahogy a szavakat összefűzzük, egymás mellé rakjuk, képet festünk a lelkünkről. Gyerekkorom óta naponta ízlelgetem a szavak ízét, zamatát, könyvekkel veszem magam körül, mert ott van bennük maga az élet, az öröm, a bánat, a jóság és a tragédia...
Hiszem, hogy többek vagyunk annál, mint amit feltételezünk magunkról, és azt is hiszem, mindannyiunknak égető szükségünk van a mindennapi jóságokra, a szeretetre, a biztató szavakra...

Köszönöm Józsa Judit kerámiaszobrásznak, művészettörténésznek, a Józsa Judit Galéria tulajdonosának, hogy otthont adott az estének, hogy hitt bennem, hitt a történeteim erejében. Hálás vagyok Blankó Miklós nyelvésznek, hogy kérdéseivel rám rakta a „röptetős” szárnyakat, hogy meséljek, hogy előhívjam a gyerekkori kis hangokat, az álmokat, a megpróbáltatásokat, hogy elhitessem mindenkivel, akár hány évesek is vagyunk, még nincs késő, hogy megpróbáljuk azt tenni, amit ott belül a lelkünkben megálmodtunk, amit igazán szerettünk volna, hogy egésznek, teljesnek érezzük magunkat. Fejet hajtok Erdős Róbert operaénekes és az őt zongorán kísérő Zsiros Levente karnagy/ zongoraművész előtt. Csodálatos dolog az éneklés. Elhiszem, hogy nem más, mint égi nyelv... Nyugalmat, békét ad, gyöngéden felemel és ezen az estén Erdős Róbert a dalokkal megérintette valamennyiünk szívét.
Köszönöm a Joshua Kiadónak, Márkus Józsefnek, és valamennyi munkatársának, hogy az általuk kiadott könyveim szépek, olyanok, amelyeket jó kézbe venni. Köszönöm a hitet bennem.
Hálás a szívem a férjemnek, Lajtai Györgynek, hogy a gyönyörű fotóival hozzájárult ahhoz, hogy a könyveim teljesek legyenek, hogy mindennapi közös életünkből kihallja lelkem lüktetését, hogy hisz a csodáimban, hogy kölcsönösen tisztelhetjük egymásban azt az igazi ént, ami velünk születik, ami életünk végéig ott van velünk.

Tegnap este öröm gyűjtögető, balzsamos gondolatokkal teli este volt. Földig hajolok valamennyi vendégem előtt. Köszönöm az időt, amit rám szántak és boldog vagyok, hogy magukkal vitték azt az aprócska „ szemfelnyitogató gyémántot”, ami, ha kell, segít megtalálni a szívünk útját, azt az utat, amin járni érdemes. Elég csak kézbe venni, megforgatni... De ne felejtsük, nem a talizmánban van a csodatevő erő, de bennünk, ha rendületlenül hiszünk a bennünk lévő sorsfordító erőben, és teszünk is érte, hogy az álmaink megvalósuljanak, sikerülni fog. Igen játszani kell, észrevenni a mindennapi csodákat, arcunkat a szélben fürdetni, megölelni a barátainkat, ünnepelni embervoltunkat.
Kívánom, hogy a lelkünkben lévő fény világítsa be az utunkat.

10/10/2025

Boldog pillanat! Kezembe vehettem a még nyomda illatú, most megjelent " Gondolatok szívnek, léleknek című könyvemet, amiből szerintem mindenkinek kellene egyet otthon tartania, hogy szükség esetén, ha nagyon fáj a szív, vagy ha csak csillagtalan az ég, netán megmagyarázhatatlan reménytelenség költözik belénk, akkor egyszerűen a kezünkbe vehessük, és beleolvashassunk.

Igen, boldog vagyok és szeretném, ha velem örülnétek és eljönnétek a ma esti könyvbemutatóra. Időpont Október 10. péntek délután 5 óra . Helyszín: Budapest Józsa Judit Galéria. V kerület Városház u. 1.

10/06/2025

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSegj6KfM1_5Tb7qN871R2g2VsK3TNlWln97TChoL8vR0p-ZLg/viewform

10/06/2025

Szívbéli beszélgetésre szól a meghívó, hogy baráti körben ülve gondolkozzunk közösen, hogy fényből varázsmeséket szőjünk, beszélgessünk, ismerkedjünk, adjunk fontosságot egymásnak, hogy emeljük fel a tekintetünket a földről és gondolatban rakjunk magunkra szárnyakat…Legyen ez az este nevetve sírós és sírva nevetős
Két éve, hogy először jelentkeztem a Facebook oldalamon a “mai gondolat” rovatommal. Ezek az esszék, jegyzetek, gondolatok nem mások, mint benyomások, érzések, amelyekben ott van az öröm filozófiája, létezésünk minden aprósága… Gyógyítanak, ha kell kijózanítanak, megnevettetnek, segítenek látni és bátor arcot ölteni. Többet sűritenek magukba, mint amit a szavak el tudnak mondani. Megadják az igazságkeresés élményét, átformálják a megszokottat, és segítenek abban, hogy a mindennapi ellentmondó állításokból kihalljuk lelkünk lüktetését és ritmusát, hogy elmondhassuk, élünk. Ezekből válogatva született meg a “Gondolatok szívnek léleknek “cimű új könyvem,
Szeretek mesélni. A könyveimben és a rendszeresen megjelenő esszéimben szabad utat adok ennek a kedvtelésemnek, úgy mint az egyszeri borbély, aki borotválás közben megvágta Midász királyt. (A mitológiai Midász király, akit az istenek azzal büntettek, hogy szamárfüle nőtt, és ezt ő igyekezett elrejteni, de a borbélya észrevette és hamarosan mindenki megtudta, mert a borbély naphosszat csak mesélt és mesélt.) Hát engem az emlékeimmel és a gondolataimmal “büntettek” meg az égiek, amelyek mint az eső: körülvesznek. Úgy érzem, szükségem van arra, hogy kibeszélhessem magam, hogy kirakjam szemlére a “szamárfülemet” ... örömet, bánatot, mindazt amit megéltem, tanultam, tettem. Kinyitottam egy ajtót, ami mögött ott van a világom, a gyerekkorom, a felnőtt életem egy-egy időszaka, mindaz amiről a könyveimben is mesélek...Csak reménykedem, hogy igaz, amit az olvasók mondanak, hogy a gondolataim, történeteim ereje abban rejlik, hogy miközben az az én emlékeim között járnak-kelnek, saját életük kérdéseire is megtalálhatják a választ.
Nem bolondság ez tőlem?
Talán nem, mert amikor írok, átragyog rajtam minden, amiben hiszek. Milyen gyönyörű is kimondani, hogy "én attól élek, hogy hiszek". Ezek nem az én szavaim, Nemes Nagy Ágnes írta le a Hit című versében, de ellentétben vele, aki azt is mondta: "de hogy miben, nem tudom". Én tudom, miben hiszek. Igen, tudom, hogy hiszek a szeretetben, a megvalósuló álmokban, a zöld és kék, barna, szürke és fekete színű szemek ragyogásában, a mosolyokban, a boldogságban és az emberi jóságban, mert az olyasvalami, ami ráíródik az arcunkra.
Az elmúlt két év alatt sokan összebarátkoztunk, szót váltottunk, gondolatokat cseréltünk, és sok-sok ölelést kaptam és adtam.... Kívánom, hogy valamennyiünk életében legyen még sok-sok megélendő fejezet, amelyben helyet adhatunk mindennek... örömnek, sírásnak, kacagásnak, a kerek szemű csillagok muzsikájának, alkotó munkának, óperencián túli álmoknak, az éltető szeretetnek.
"Minden elenyész", mondja a költő, Berzsenyi Dániel, de én nem engedem meg, hogy az elmúlt élmények kiperegjenek a szívemből, úgy, mint a homok az ujjaink közül...Nem... nem, nem engedem... Ezek az együtt tartó örömök gazdaggá tesznek... olyanok, mint a só, megvédenek a romlástól. Igen, ezek a virtuális vagy személyes találkozások nekem ünnepek, lelkem ünnepei...

Köszönöm, hogy október 10.-én délután 5 órakor újra találkozhatunk Budapesten, a Józsa Judit Galériában ( V. kerület Városház utca 1.)

10/05/2025

Köszönet a Természetgyógyász Magazinnak, hogy az októberi számukban ismét megjelenhetett egy írásom, amiben arról olvashatunk hogy szerintem mindannyian fény természetűek vagyunk. Belülről ragyogók, bölcsességgel áldottak és valamennyien hordozunk magunkban egy parányi Napot. A régiek úgy hitték, ha az ember elhalványodik, ha az arcáról és a testéről elvész a szín, a lélek kifakul és ha már nincsen színes sugárzása, egy pillanat, egy mondat és minden füstbe megy…Hát ne engedjük meg, hogy elszürküljünk, álljunk ki a fénybe… Éljünk, kapaszkodjunk meg a jelenben és lássuk meg magunk körül a szépet. Legyünk olyanok, mint az ég madarai, amelyek csapkodó szárnyaikat szembe szegezik a viharral abban a reményben, hogy a zivataron túl, elérik a napsütést…

Örömmel osztom meg a Természetgyógyász Magazin októberi számában megjelent írásomat, ami része annak a" Mai gondoltok" sorozatnak, amiből a Joshua Kiadó gondozásban könyv készült, aminek a bemutatója 2025. október 10-én, pénteken délután 17 órakor lesz Budapesten a Józsa Judit Galériában. (V. kerület Városház u. 1) Akik már olvasták, azt mondják, olyan ez a könyv, amiből mindenkinek kellene egyet otthon tartani, hogy szükség esetén, ha nagyon fáj a szív, vagy ha csak csillagtalan az ég, netán megmagyarázhatatlan reménytelenség költözik belénk, akkor egyszerűen a kezünkbe vehessük és beleolvassunk. Ezek a gondolatok segítenek felemelni a lelkünket a mindennapi egyhangúságból, felébresztik bennünk a vágyat a megújulásra.

Köszönöm a Természetgyógyász Magazin főszerkesztőjének Dr. Görgei Katalinnak, hogy helyet ad a gondolataimnak. “A Magazin a húsz legolvasottabb magazinok egyike, az egészséges életmód, a természetes gyógyító módszerek és az ezoteria vezető médiuma, amelynek hitelességét országosan is elismert szaktekintélyekből álló szerzői gárda garantálja” olvashatjuk a Magazinról szóló ismertetőt. Hálás vagyok, hogy írásaimat megoszthatom a Természetgyógyász Magazin olvasóival.