¿Qué es el sitio web?

https://www.facebook.com/494240067278313/

Kubai kisokos, Havana (2026)

02/09/2026

A magyar sajtót is bejárta Trump venezuelai olajmegállapodásának híre, bár sokan sok félét írtak róla.
A nem mindennapi üzlet hátterét fogom most bemutatni, és a poszt végén felmerül az az elsőre durvának tűnő kérdés, hogy az orosz érdekérvényesítő képesség vajon eljutott-e addig, hogy a Pentagon is beálljon mögé?

Kicsit messziről kezdem, ezért a hosszú posztokat kedvelőknek jó napjuk lesz :)

2009-ben a venezuelai energiaválság miatt Chavez vészhelyzetet hirdetett és pályáztatás nélkül bízott meg cégeket az energiahelyzet javítására. Ilyen volt a Derwick Association, az akkoriban alig 29 éves Alejandro Betancourt frissen alapított cége is.
A közel 5 milliárd dolláros ügylet keretében 11 gázerőművet telepített a cég, bár sokan problémásnak látták, hogy használt erőművek is szerepeltek a portfólióban, de a Derwick azzal védekezett, hogy mind működőképes volt és a későbbi műszaki problémák a hozzá nem értő venezuelai szakértők hibája volt.
A Transparency közel 2,9 milliárd dolláros túlárazást tárt fel az ügylet körül.

Mellesleg az első erőműveket Betancourt a Gazpromtól vette, akikkel már évekkel azelőtt kapcsolatba került különböző energetikai ügyletek során, pl 2006-ban (26 évesen) 13 turbinát telepített Venezuelában, de még nem a saját cége alatt, 2007-ben pedig már a Gazprom latin-amerkai képviselője volt.

2011-ben Barbadoson létrejött a Derwick Oil and Gas cég is és a fentiek alapján nem meglepő módon a Gazprombank Global Resources vállalatot partnerként maga mellé állítva létrehozták a Gazprombank Latin America Ventures B.V-t, amely a venezuelai állami CVP-vel közösen (Corporación Venezolana del Petróleo, a PDVSA leánycége)létrehozta 2012-ben a Petrozamora nevű céget, amit Betancourt az oroszokkal 40, míg a venezuelai állam 60%-ban tulajdonolt.

Először kaptak 2 szárazföldi, majd utána több vizes platformot is, ahol már a régi technikával egyre nehezebben jött az olaj, ezért a Gazprombank 2013-ban 1 milliárd dolláros finanszírozást biztosított, szóval haladt a szekér.

Ahogy ilyenkor Latin-Amerikában lenni szokott - ahol orosz szál is húzódik a háttérben - felütötte a fejét a korrupció, 2017-ben sok PDVSA vezetőt letartóztattak és ezzel Betancourt is célpont lett. Le is tartóztatták, elkobozták a vagyonát és később Spanyolországba menekült és elkezdte nem szeretni Madurot.

2019-ben, amikor Juan Guaido kinevezte magát Venezuela vezetőjévé és Betancourt közreműködésével az USA elsőként elismerte Guaidót, Betancourt már az ellenzéket támogatta. Jorge Rodriguez, aki a jelenlegi vezető, Delcy Rodriguez testvére és nem mellesleg Maduro rendszer kommunikációs minisztere volt akkoriban, politikai támadást indított Betancourt ellen, hiszen Guaido kérését, miszerint az oroszok hagyjanak fel Maduro támogatásával, ő kézbesít***e Moszkvába.
Betancourt közben persze Venezuelában is szervezkedett, katonai vezetőket, közéleti személyiségeket igyekezett Guaido mellé állítani, szóval egyértelműen állást foglalt Maduroval szemben.
2023-ban Delcy Rodriguez “észrevette”, hogy Betancourt nélkül nem mennek az olajügyek, ezért visszahívta őt azzal a feltétellel, hogy tegye helyre az időközben megrogyott Petrozamora céget, de ne politizáljon.

2024-ben (és elérkeztünk a lényeghez) Betancourt megalapította a NABEP (North American Blue Energy Partners)nevű céhet, melyben társa Harry Sargeant III, egy amerikai olajmágnás volt és valójában a Nabep átvette az orosz érdekeltségű Petrozamora tevékenységét, megtízszerezve az olajmezők termelését és egyben kitúrva az oroszokat az üzletből.

Betancourt 2025-ben Trump venezuelai tanácsadója, Mauricio Claver-Carone felkérésére elkezdett tárgyalni Delcy Rodriguezzel és ezekből a beszélgetésekből szűrte le az USA, hogy Delcy alkalmas lehet Maduro pótlására, már tudjuk, hogy így is lett.
Magyarul Betancourt király(nő)csináló lett, hiszen Delcy Rodriguez január 5-től Venezula vezetője.

És most nézzük meg az USA-Venezuela olajalku részleteit.

A megállapodás keretében Venezuela 100 évre 17 olajmező koncesszióját adta át a Nabep-nek(nem az USA-nak!), melyek a Fehér Ház szerint összesen kb 65 milliárd hordó kapacitásúak.Nem mellesleg, ezek közül a mezők közül több kínai és orosz érdekeltség is található.
Cserébe a Nabep (nem az USA !) 100 milliárd dollárt fektet be a venezuelai olajinfrastruktúrába.
Az USA 35% részesedést kap a Nabep anyacégében + 20% át az olajtermelésnek bekerülési áron kapja meg, a többihez pedig elővásárlási joga van és az igazgatóságnak, mely amerikaiakból állhat, bizonyos döntésekben vétójoga van.
Ott válik érdekessé a dolog, hogy az USA részesedését a Pentagon Office of Strategic Capital (OSC) képviseli és itt válik igazzá Trump azon mondása, hogy az amerikai államnak egyetlen centjébe sem került rátennie a kezét a venezuelai olajvagyonra.

Összefoglalva: Betancourt nem egyszerűen haszonélvezője az orosz támogatással, orosz pénzen létrehozott üzleti körnek, hanem ő az a magánszemély, akinek a vállalatán keresztül az amerikai állam belép a venezuelai olajiparba és aki mögött gyakorlatilag az USA teljes geopolitkai és pénzügyi ereje megjelenik.

Ami pikánssá teszi ezt a felállást az az, hogy Betancourt ellen több országban is pénzmosás gyanújával eljárás folyt, melyeket az USA diplomáciai nyomásgyakorlással igyekezett megszüntetni, több kevesebb sikerrel.

Venezuelában természetesen minden vádat ejt***ek Betancourt ellen.

Svájcban januárban Landau külügyminiszter-helyettes, februárban Pam Bondi igazságügyminiszter igyekezett elérni, hogy Betancourt, aki a svájci eljárásból fakadó gyanúsítás és körözés miatt Angliában ragadt, szabadon utazhasson. Ennek a “lobbizásnak”a következményeképpen a zürichi ügyészség májusban visszavonta a britekhez benyújtott kiadatási kérelmet, de az eljárást nem szünt***e meg, hanem kérte az USA-t, hogy amint Betancourt amerikai földre lép, tartóztassák le. Nem tartóztatták le, pedig még 2019-ben az USA is megvádolta Betancourtot az 1,2 millárd dolláros, a PDVSA-t érintő pénzmosási ügyben.

Spanyolországban márciusban egy bírói döntés miatt megszüntették Betancourt ügyét, de úgy, hogy a 42 millió dolláros korrupciós ügy Betancourtra terhelő vallomást tehető tanúit meg sem hallgatták annak ellenére sem, hogy az ügyet tárgyaló Pedraz bíró maga indítványozta a tanúk meghallgatását. De mire erre sor kerülhetett volna, ugyanő gyorsan le is zárta az ügyet.
Ezért a spanyol Nemzeti Törvényszék (Audiencia Nacional) a Korrupcióellenes Ügyészség bejelentése miatt az eljárás folytatását rendelte el júniusban.

Alig telt el két hónap és mára Betancourt cégein keresztül folyik a venezuelai állami olaj az USA-ba.

A történetnek több olvasata is lehetséges.
- egy orosz ügynök a Pentagonnal a háta mögött szerzett geopolitikailag megkerülhetetlen befolyást.
- személyes sértettség miatt az egykor orosz érdekeket képviselő, többek között orosz pénzen is meggazdagodott ember Moszkva ellen fordul.
- egy venezuelai hazafi személyes és üzleti kapcsolatait kihasználva igyekszik fellendíteni országa olajtermelését.
- az USA egy strómanon keresztül veszi el Venezuela olaját.

Hogy melyik az igaz vagy esetleg van-e más olvasata is, azt mindenki döntse el maga.

Ha nem lenne lezárva a Hogyan lopjunk el egy országot című könyv venezuelai fejezetének kézirata, a fenti történet biztos, hogy szerepelne benne. De hogy mi egyéb van benne, azt elolvashatjátok, ha megrendelitek a könyvet innen:
https://jokonyvek.hu/Hogyan-lopjunk-el-egy-orszagot-9786156915924

01/09/2026

Nagyot megy Szabó Bence olimpikon kubai nagyköveti kinevezésének elutasítása, több cikk is foglalkozik az olimpikon panaszkodásával.

Miután belengették neki a madridi nagyköveti kinevezést is, amit végül nem ő kapott meg, a havannai nagyköveti poszt várományosa lett, amit megalapozhattak volna a sportdiplomáciában betöltött szerepei.

Mivel a nagyköveti poszt egyértelműen politikai szerep, a Fidesz kormány alatti kinevezését a Tisza kormány visszavonta és az eddigi nagykövet, Heincz Balázs kapott még egy éves hosszabbítást.

Mivel a kinevezéséről tavaly decemberben már írtam,
(https://www.facebook.com/kubaikisokos/posts/pfbid02FZavckSD1WVsG6CsxZZjPXTfnNn4SDLFn6N9G57wxAnqu2hPvq92yb5zp4CUfQLDl), érdeklődéssel néztem a két nappal ezelőtti ATV-s interjúját és be kell valljam, több csúsztatást is észrevettem.

Az érthető, ha valakinek nem esik jól egy kényelmes nagyköveti poszt elutasítása egy trópusi országban, de e mellett több érdekes dolog is van, ami miatt érthetővé válhat, hogy nem Szabó Bencére bízták Magyarország diplomáciai képviseletét.

Egyik, amit már a tavalyi poszt alatt is említ***em, hogy saját elmondásán kívül semmilyen jel nem mutat arra, hogy bármit is csinált volna Venezuelában.
Ezzel szemben az általa említett időszakban (2007-2010), amikor állítása szerint technikai igazgatója és szövetségi kapitánya volt a venezuelai vívóknak, a források ebben a periódusban az amúgy kubai származású José Laverdeza nevét említik, mint technikai igazgatót, akinek sikereit 2005 és 2009 között sorolják fel.

A venezuelai forrásokban semmilyen említést nem lehet találni Szabó Bence nevére keresve.

Rónai Egon kérdésére, hogy a világban meglévő kapcsolatait hogy tudta volna Szabó kamatoztatni, három nevet sorol fel.
Az egyik, Navarrete József, aki 12 évesen költözött Magyarországra, 1977-ben és magyar vívóként ért el sikereket, tehát elég kérdéses, hogyan tudta volna Szabó Kubában nagykövetként kamatoztatni ezt a kapcsolatot.
A második név Alberto Juantoréna, aki meghatározó kubai atléta volt, de sajnos évek óta kerekesszékhez kötött és nagyon rossz egészségi állapotban van, amit vélhetően nem tudott Szabó, ezért hivatkozik rá kamatoztatható kapcsolatként.
A Millian Lopezra való hivatkozása is furcsa, mert ilyen sportoló nincs. Van azonban Mijaín López Núñez, aki szenzációs birkózó volt, a történelem első birkózója, aki hat olimpián indult , és egyetlen sportoló, aki öt egymást követő olimpián nyerte meg ugyanazt az egyéni számot. Lehet, rá gondolt Szabó, annál is inkább mert tavaly ő Budapesten volt.
Amúgy ő a Kubai Köztársaság Hőse (2024), a Kommunista Párt, a Nemzetgyűlés és a CDR tagja. Talán nem baj, ha egy nagykövetnek készülő ember tudja a nevét annak, akire számít a diplomáciában.

Nem tudom,hogy Szabó Bence mit akart elérni azzal, hogy sértődötten körbejárta a magyar médiát, de szerintem a külügy jól döntött, hogy inkább Heincz Balázs mandátumát hosszabbították meg.

Kicsit csúszik a Hogyan lopjunk el egy országot című könyvünk megjelenése, de az érdeklődőknek ez jó hír,mert meg lett hosszabbítva a 10%-os előrendelési kedvezmény:
https://jokonyvek.hu/Hogyan-lopjunk-el-egy-orszagot-9786156915924

31/08/2026

Ha kubai különlegességeket kellene felsorolnom, a jegyrendszer biztosan köztük lenne.

A Libreta de Abastecimiento (ellátási füzet) alapjában határozza meg a mindennapokat Kubában.
Ez a fontos vívmány nagyon jó ötletként indult, de ahogy múltak az évek, évtizedek,
az apró füzetecske nem csak az állam gondoskodásának szimbóluma lett, hanem a szocialista modell és a lakosság közötti társadalmi szerződés egyik alapköve is.

Eredetileg azért hoztak létre, hogy egyenlően ossza el a rendelkezésre álló javakat, de mára a hiánygazdaság egyik leglátványosabb bizonyítéka lett.
Fidel 1962 júliusában vezette be a jegyrendszert. A döntés hátterében az amerikai kereskedelmi embargó, az államosítások miatti termeléscsökkenés és az élelmiszerhiány állt.
A rendszer célja az volt, hogy az alapvető élelmiszereket (rizs, bab, cukor, olaj, tojás, kenyér) és háztartási cikkeket (szappan, fogkrém) minden állampolgár számára elérhetővé tegye, jövedelemtől függetlenül, erősen támogatott, szubvencionált áron.
Az árukat a helyi állami kisboltokban, a bodegákban lehetett átvenni, ahol a kereskedő kézzel jegyezte be a füzetbe a kiadott adagokat.
A szovjet tömb összeomlása utáni gazdasági válság (Período Especial) során a Libreta szerepe felértékelődött, de maga a rendszer is repedezni kezdett. A kubai állam egyre kevésbé tudta garantálni az ígért fejadagokat, az évtizedek során a jegyre járó termékek köre és mennyisége drasztikusan lecsökkent. A cigaretta, a szappan és több húsféle is kikerült a támogatott körből.
Míg a kezdeti időkben a Libreta a havi szükségletek nagy részét fedezte, napjainkra az így kapott élelmiszer jó, ha a hónap első 7-10 napjára elegendő egy átlagos család számára.

Tipikus havi fejadagok, személyenként

Rizs:kb. 3–3,5 kg (alapélelmiszer, gyakran időben eltolva, késve ékezik)
Bab/Lencse:kb. 0,5 kg (a kubaiak fő fehérjeforrása)
Cukor:kb. 1,5–2 kg (Fehér és barna cukor vegyesen)
Étolaj: kb. 0,25 liter (Rendszeres hiánycikk)
Kenyér, pontosabban 1db kis zsemle / nap (80g) Sokszor a liszthiány miatt kimarad vagy más anyagokkal, pl manióka liszttel "ütik fel".
Tojás: 5–8 darab (Ritkaság)
Csirkehús/Darált hús, kb. 0,5 kg: Gyakran szójával kevert, a 80%-a amerikai segélycsomagokból származik; néha hónapokig nem kapható
Tej: csak 7 év alatt, leginkább tejpor formájában.

A libreta minden kubai állampolgárnak jár, az igénylőket családonként és körzetenként tartják nyilván, ami azt jelenti, hogy a saját körzeteden kívül nem érvényes, nem vásárolhatsz, ahogy a külföldiek sem.
Egy turista már az első napon könnyen fel tudja térképezni a környékbeli bodegákat, hiszen általában hosszú sorok állnak előttük.
A bodegák körzetei viszonylag kicsik, inkább háztömböket jelentenek, mint kerületeket.
Az elmúlt években emigrált állampolgároknak elvileg le kell adniuk a libretájukat, de ezt kevesen teszik meg önmaguktól, hiszen így az otthomaradt családtagok több ételhez jutnak.
És itt jönnek a képbe a CDR bizalmik (rövidítések magyarázata a kiemelt posztban), akik viszonylag rövid időn belül értesülnek a távozókról és persze jelentik az ellátórendszer felé, ahogy az új lakókat vagy a született illetve elhunyt “fogyasztókat” is.
Pedig az embereknek minden adagra szükségük lenne, hiszen a fokozatosan romló gazdasági helyzet miatt egyre több tételt kivettek a libreták élelmiszerkosarából, és ami bennemaradt, az is sokszor hónapokat csúszik és egyre inkább romlik a dotált élelmiszerek minősége is.
A libreta nem jelenti azt, hogy ingyen kapnak a lakosok éellmiszert, de azt igen, hogy a normál árhoz képest jóval olcsóbban vehetik meg. (1 zsemle a libretában 1 peso, de a magánboltokban 20-40 peso)

A fenti okok miatt a libreta ma Kuba legsúlyosabb gazdasági és társadalmi feszültségeinek gyújtópontjában áll, főleg egy nemrégiben hozott döntés miatt, ami az általánosan dotált élelmiszereket kivette az alanyi jogon járó juttatások közül és már csak a rászorulóknak jár, azaz már nem a termékeket támogatja az állam, hanem a kiválasztott személyeket.
A lakosság így rákényszerül arra, hogy a hiányzó élelmiszereket a szabadpiacon vagy a valutás üzletekben szerezze be, ahol az árak a normál állami fizetésekhez képest megfizethetetlenül magasak. Ez persze felpörgette a feketepiacot és a társadalmi egyenlőtlenség megjelenését.

A kormány bejelentései szerint a támogatott alapélelmiszer-kosár a jövőben elsősorban a nyugdíjasok, krónikus betegségben érintett családok és más, különösen rossz helyzetben lévőknek maradna csak fenn, gyökeresen átalakítva a több mint 60 éves kubai mindennapokat.

Az állami védernyő eltűnése olyan időszakban érkezett, amikor az állam a saját élelmiszerfogyasztásának 80%-át külföldről, devizáért vagy segélyként szerzi be, mivel a könnyen támogatható belső termelés szinte eltűnt.
Az infláció és a peso leértékelődése azt vetíti előre, hogy a libreta kedvezményeiből kiszoruló milliók egyre nehezebben tudják beszerezni a szabadpiacon a mindennapi élelmüket.

Persze a libreták körül is jelentős a mutyi, az még egy diplomás embernek is kecsegtető lehetőség, ha mezei bolti eladóként egy ilyen bodegában kaphatott állást.
A pékségeknél működő bodegákban például a nyilvántartott jogosultak számának megfelelő mennyiségű zsemlét kellett sütni, de a szemfüles pékek a kiutalt liszt mellé saját pénzből vettek sajátot és az így keletkező párszáz plusz zsemlét már ha nem is piaci áron, de kb 15-20 pesort kínálták, saját zsebüket gazdagítva.

Kérlek osszátok meg, hátha emlékszik még az anno nálunk is kapható jegyes tejre :)

A CDR-ről bővebben is írtam a Hogyan lopjunk el egy országot című könyvben:
https://jokonyvek.hu/Hogyan-lopjunk-el-egy-orszagot-9786156915924

26/08/2026

Sergio barátom felhívta a figyelmemet egy interjúra, amit egy brazil riporter készített Diaz-Canellel.
A beszélgetés egy órás, tehát nem tudom az egészet írásban visszaadni, de részleteket igen.

És hogy miért töltöm ezzel az időmet?
Mert nagyon-nagyon jól látszik a jelenlegi hatalom hozzáállása a mostani helyzethez.

Egyrészt az interjú azzal kezdődik, hogy Lis Cuesta, Diaz-Canel felesége a saját benyálazott ujjaival simítja le az elnök haját, de a szemöldökét is:
https://www.youtube.com/watch?v=rPkOmadxMtg
(Egyből beugrott, hogy amikor 2 éves koromban Anyukám nem tudta eldönteni, hogy a szám szélére ragadt pirosas valami az a bodobács kitinje vagy egy rászáradt cseresznyedarabka, benyálazott textil zsebkendővel tisztította meg a szám szélét és ezt már akkor is utáltam. De legalább zsebkendőt használt :) (Mellesleg már nekem is gyerekeim voltak, amikor megtudtam, hogy az bogár, amit mi általánosban csak b hívtunk, valójában a bodobács. Mert mindig össze voltak ragadva)

Az interjú sok témát érint, a válaszok folyamatosan követik a forradalmi narratívát, még akkor is, ha terjedelmes logikai bakik vannak benne.

Diaz-Canel szerint semmi baj nincs azzal, hogy Kubában dolláros boltok vannak, mert bár növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket, de a kapitalista országokban is vannak dolláros boltok (igen, ezt bírta mondani.)
Egy tavaly decemberi posztban mutattam meg, hogy Kubában úgy akarják elérni a dollár visszaszorítását, hogy bevezetik a dollárt, mint fizetőeszközt:
https://www.facebook.com/kubaikisokos/posts/pfbid0vcAUScQEPxrCNi4uy9vCDrLAYSkFi2pRhjV1JriYyWTkZzbDEcBcjFJhG8PAgxeKl

Máshol azt tartja a kapitalizmus és a szocializmus közötti versengésben a szocializmus egyik érdemének, hogy a szocializmusban társadalmi egyenlőségre törekszenek.

Kuba és az USA kapcsolatáról azt mondta, hogy minden kellemetlen következmény, amivel most találkoznak, az az embargo eredménye amivel elvágják Kubát a külvilágtól, de máshol meg azt mondja, hogy Ellentétben az 1990-es évek „különleges időszakával” (amikor a szovjet blokk összeomlása után Kuba teljesen egyedül maradt), ma az ország már sokkal stabilabb és kiterjedtebb diplomáciai és gazdasági kapcsolatrendszerrel rendelkezik a nemzetközi piacon.

Az embargót t***e felelőssé az élelmiszerhiány létezése miatt is, annak ellenére, hogy májusban megduplázódott az USA-ból Kubába vitt tojások mennyisége.

Az elnök szerint nem az a demokrácia, ami nyugaton van, nem a választható pártok száma határozza meg a demokráciát, hanem a népképviselet. Gúnyosan meg is kérdezi a riportertől, hogy azt hiszi, azért van Brazíliában demokrácia, mert több párt van?

Diaz-Canel Fidel Castrót idézi, aki szerint vannak olyan történelmi pillanatok, amikor az alapelvek feladása nélkül ugyan, de engedményeket kell tenni a forradalom és a szocializmus életben tartása, valamint az ország szuverenitásának védelme érdekében. A devizás boltok megnyitása is egy ilyen kényszerű engedmény volt a túlélésért.
Elismeri, hogy a devizás boltok megnyitása a külföldi tőkebefektetések engedélyezésével és az Egyesült Államokból érkező családi hazautalásokkal (remesas) együtt valóban elindította a nem kívánt társadalmi egyenlőtlenségeket és rétegződést Kubában, de felhívja a figyelmet, hogy az anyagi különbségek megjelenése ellenére a vagyoni szakadék még mindig sokkal kisebb, mint a tőkés rendszerekben, és a leginkább rászoruló, sérülékeny rétegeket az állami költségvetésből fenntartott szociális programok védik.

Miguel Díaz-Canel forradalmárként rendkívül optimistán tekint Kuba jövőjére. Az 5-10 éves távlatot illetően az alábbi jövőképet vázolja fel:
-A válság leküzdése és a jólét elérése: A kubai nép tehetségével és erőfeszítésével képes lesz felülkerekedni a jelenlegi rendkívül összetett és nehéz időszakon. Úgy véli, hogy a hősies kubai nép teljes mértékben megérdemli a jólétet (prosperitást), és a kormány minden erejével azon dolgozik, hogy ezt elérje számukra.
-Egyedi kubai szocialista modell : Arra a kérdésre, hogy Kuba olyan lesz-e a jövőben, mint Kína vagy Vietnam, az elnök azt válaszolja, hogy „Kína az Kína, Vietnam pedig Vietnam”. Bár tanulmányozzák ezeket a modelleket, Kuba a saját történelmi sajátosságaira építve akarja megvalósítani a szocializmust, megőrizve a nemzeti szuverenitást.
-Igazságosabb és békésebb világ: A jövőbeli Kuba víziója egy olyan békés világba illeszkedik, ahol nagyobb az egyenlőség, az igazságosság és mindenki számára nyitottak a lehetőségek. Az elnök és felesége készek arra, hogy életük hátralévő részét teljesen a nép szolgálatának és ezen célok elérésének szenteljék.
-Kemény, de kitartó küzdelem: Díaz-Canel nem tagadja, hogy a jövő is tartogat még nehézségeket. Hangsúlyozza azonban, hogy a kubaiak nem fognak behódolni vagy megadni magukat az amerikai nyomásnak, és a folyamatos nehézségek ellenére a népben megvan a remény és az optimizmus a folytatáshoz.

És a szokásos könyvajánló:
https://jokonyvek.hu/Hogyan-lopjunk-el-egy-orszagot-9786156915924

24/08/2026

A kubai kritikus helyzet továbbra is súlyosan befolyásolja az Európa és a sziget között közlekedő légitársaságok működési döntéseit.

Air Európa: stabilan tartja magát heti négy járattal. Foglalási rendszerük decemberben heti öt-hat járatra való sűrítést mutat, és 2027. április 1-jétől napi járatokat jósolnak. A jegyek októberben 1000 eurótól elérhetőek, karácsonykor 1400 euró körül várhatóak. A bizonytalan kubai kerozin ellátás matt Punta Canában tankolnak.

Air China Madrid és Havanna között közlekedtet járatokat, 1300 eurótól kezdődő viteldíjakkal és a visszaúton egy nassaui technikai leszállással. A foglalási rendszer információi szerint a kínai állami tulajdonú légitársaság 2027 nyaráig a jelenlegi állapotában folytatja működését.
Az Iberia 2027 júniusáig meghosszabbította a közvetlen járatokat, alternatív megoldásként panamavárosi átszállással ajánl utakat. Panamából a Copa Airlines viszi tovább az utasokat, de az átlagos jegyárak a karácsonyi időszakban meghaladják a 3400 eurót.
Az Olaszországból induló járatokat illetően a Neos a Milánó–Havanna útvonalon körülbelül 900 euróért árul jegyeket, de feladott poggyász nélkül. A tervek szerint december 18-án indul heti járat Róma és Havanna között, 1500 eurótól kezdődő áron.
Ez azt is jelenti, hogy felfüggesztik a Róma és Holguín közötti járatukat, az utolsó kelet-kubai járat december 11-én indul, körülbelül 1600 eurós áron. A Neos még nem adott ki előrejelzéseket 2027-re vonatkozóan.

A Turkish Airlines nemrégiben bejelent***e a havannai járatok újraindítását, heti három járattal Moszkvából indulva, isztambuli átszállással, 1600 dollárért, de az információk zavarosak és bizonytalanságot keltenek, nehéz járatokat találni a rendszereikben.

Kérlek, osszátok meg a posztot, hogy mindenki tisztában legyen a járatokkal.
Legközelebb a megváltozott vámszabályokról írok.

Viszont az előrendelési akció még tart, ne maradj le a Hogyan lopjunk el egy országot című könyvről !
https://jokonyvek.hu/Hogyan-lopjunk-el-egy-orszagot-9786156915924

18/08/2026

A CIA-s fiúk is benézTEK egy akciót

Ahogy az oldal bemutatkozójában is szerepel, nem csak Kubából hozunk híreket, hanem annak tágabb környezetéből, Latin-Amerikából is.

Tegnapi hír volt Hegseth amerikai védelmi miniszter fenyegetése, hogy minden drogcsempészt elkapnak, akik veszélyeztetik az USA biztonságát.
Trump kb egy éve kezdett el vitatott jogosságú kivégzéseket elrendelni a drogcsempészek ellen. Ennek keretében sok drogcsempésznek vélt hajót süllyeszt***ek el, több, mint 200 ember halálát okozva.

A hadjáraton felbuzdulva Trump kifejezte azon szándékát, hogy a kartellek ellen nem csak a tengereken, hanem az adott ország szárazföldi területein is katonai beavatkozásokat indítana, ez ellen leghangosabban Scheinbaumm mexikói elnökasszony tiltakozott.

Ám a háttérben, a dzsungelek sűrűjében elindultak ezek az akciók (Southern Spear hadművelet).
Most egy olyan, idén március 3-án és 6-án történt akciót mutatok be, mely még a magyar hírekben is szerepelt, persze az amerikai álláspontot tükrözve.

A hír szerint az amerikai-ecuadori közös akció CIA hírszerzési adatok alapján, de ecuadori kérésre indult, célja egy, a kolumbiai-ecuadori határ közelében lévő droglabor felszámolása volt.

A katonák helikopterekről leszállva ütöttek rajta a táboron, halálos áldozat nem volt, de porig rombolták a labort. A közlemények szerint a táborban 50 fő volt, akik a Farc(Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) egyik mellékága, a CDF (Hattármenti Kommandó) tagjai voltak.

Ezzel szemben egy teljesen szabályosan és legálisan működő szarvasmarhatelepet és tejgazdaságot támadtak meg, az éppen akkor ott tartózkodó 4 munkást elfogták, áramütésekkel kínozva próbálták kicsikarni belőlük a droglerakat és a fegyverek helyét, de csak kb 50 tehenet találtak. Nem 50 fegyveres kartell tagot, hanem 50 tehenet.
Kábítószer-raktárakat vagy fegyverkészleteket végül nem mutattak be a hatóságok.

Mivel semmit nem találtak, az istállókat ott a helyszínen lerombolták, benzinnel felgyújtották az épületeket és szétszórták a sajtraktárban található sajtokat.
(Ez ide illik: https://www.youtube.com/watch?v=x-p_fnI0sQc&t=44s
A San Martí falubeli sajtkészítők boldogsága erősen korlátozott lehett.)

Valami eszükbe juthatott a katonáknak, mert március 6-án visszatértek és a szarvasmarhatelepből megmaradt épületeket légicsapásokkal teljesen megsemmisítették.
Az amerikaiak ezt a napot nevezték meg a sikeres drogellenes akciójuk napjaként.

Persze nemzetközi botrány lett a dologból, az ecuadori Noboa, amerikabarát kormánya ellen tüntetések kezdődtek.
Több amerikai kongresszusi törvényhozó is követelte az ecuadori erőkkel való közös katonai akciók azonnali felfüggesztését és a Pentagontól a jogi háttér tisztázását.

Az ecuadori sajtkészítők boldogságára sajnos nem tértünk ki a Hogyan lopjunk el egy országot című, pár napon belül megjelenő könyvben, mert Kuba mellett Angolát, Magyarországot és Venezuelát tárgyaljuk benne, de kérlek megosztásokkal segítsetek bennünket.
Ha a balatoni lángosok után maradt egy kis anyagi erőforrás, itt elkölthetitek:
https://jokonyvek.hu/Hogyan-lopjunk-el-egy-orszagot-9786156915924

17/08/2026

Kiről nevezték el a striciket Kubában?

Alberto Manuel Francisco Yarini Ponce de León Havannában, egy gazdag családban született 1882. február 5-én. Apja, Cirilo neves fogsebész, a Sociedad de Odontología alapítója és a Havannai Egyetem professzora volt. Édesanyja, Juana Emilia zongoravirtuóz volt, aki III. Napóleonnak is játszott a Tuileries-palotában.

Yarini tanulmányait a La Habana-i San Melitón iskolában kezdte, majd az Egyesült Államokba küldték, hogy befejezze tanulmányait folyékonyan megtanult angolul és 19 évesen tért vissza Havannába.
A testi szépséggel és veleszületett bájjal megáldva hamarosan a város egyik kedvenc figurájává vált. Könnyedén elvegyült a társadalmi elitben, de szívesen töltötte idejét a szegénynegyedek lakói között is, ahol nemcsak jól ismerték, de félték és tisztelték is, mint San Isidro, a havannai vörös lámpás negyed királyát, ugyanis Yarini volt Kuba leghíresebb stricije. Ezt a címet a mai napig viseli, több mint egy évszázaddal halála után, pedig elég erős a mezőny .

A sokoldalú Yarini kedves volt és nagylelkű, amivel elnyerte sokak imádatát, de ugyanúgy volt hidegvérű és kegyetlen is.
Miután amerikai tanulmányai után visszatért Kubába, apja fogászati klinikáján véletlenül találkozott egy José Basterrechea nevű fiatalemberrel, akit Pepitonak becéztek.
Attól a naptól kezdve, hogy megismerkedtek, Yarini és Pepito elválaszthatatlan barátok lettek. Yarini pénzügyileg támogatta Pepitot, kifizette az anyjával közös lakást és fedezte Pepito összes költségét, ugyanis Pepito soha nem dolgozott.

Yarini nagystílű élete, amit a havannai bordélyok királyaként élvezett, rövid időn belül tragédiába fordult.

Sok más borfély is volt a negyedben, köztük egy Louis Letot nevű franci “apacsé”, aki Yarinihoz hasonlóan közvetlenül Párizsból importálta prostituáltakat.

A tengerentúli prostituáltak nagyon keresettek voltak akkoriban a havannai elit körében. A legkeresettebbek lányok egyike, La Petite Berthe nevű hölgy miatt került konfliktusba a két „szakember”.

Yarini ugyanis úgy döntött, hogy elcsábítja La Petite Berthe-t Letot-tól és beleintegrálja saját üzleti vállalkozásába, azonban Letot, az apacs nem nézte ezt tétlenül és néhány nappal később emberei a háztetőkön elbújva csapdába csalták Yarinit és Pepitot. Letot a nyílt utcán előrántotta a fegyvert és tüzet nyitott Yarinire, aki megesebesült.Pepito viszonzásul homlokon lőtte Letot-t, aki a helyszínen életét veszt***e.

A súlyosan megsebesült Yarinit egy közeli kórházba szállították, ahol rövid időn belül meghalt, de mielőtt meghalt, kért egy darab papírt és egy tollat és ezen a cetlin magára vállalta Leto megölését, így mentesít***e Pepitot a gyilkosság alól.

Romantikus kapcsolatuk ilyetén lezárásaként 1910. november 22-én Yarini a halhatatlanságba(*) sodródott.

Több mint 10 000 ember csatlakozott a temetési menethez Havanna utcáin, végül a Colón temetőben temették el.

Pepito persze bíróság elé állt Letot meggyilkolása miatt, de Yarini kézzel írt feljegyzése alapján ártatlannak nyilvánították és minden vád alól felmentették.
Pepito azonban soha nem tért magához Yarini halála miatt.
Élete hátralevő részét egyedül élte le, Yarini nevének puszta említésére zokogásban tört ki. Yarini portréja az otthonában lógott halála napjáig.

Yarini nem pusztán bordélyhálózatot működtető bűnöző volt. A kutatások szerint politikai ambíciói és kapcsolatai is voltak, különösen a korai köztársasági Kuba helyi hatalmi struktúráiban. Ez lehetővé t***e számára, hogy a rendőrséggel, politikusokkal és a társadalmi elit bizonyos köreivel is kapcsolatot tartson és emiatt egyfajta sajátságos kubai identitást is hordoz.

Nem a stricisége miatt, hanem azért, mert írók, színházi rendezők, filmesek és újságírók újra meg újra feldolgozták az alakját. Carlos Felipe Réquiem por Yarini című darabja például a kubai színház egyik ismert művévé t***e a figurát, és az elegáns bűnözőből kulturális jelkép lett (lásd Rózsa Sándort).

Yarini a Platt-cikkely(1902)körüli években élt, és mivel a hatalmi elit tagjaitól kezdve a kikötői munkásokig ismerték és tisztelték,hamar egyfajta legendává vált, sőt a franciákkal folytatott csatározások történetei szépen lassan átfordultak a nemzeti identitás egyik összetevőjévé.

*És hogy mitől lett halhatatlan Yarini?
A striciket Kuba keleti felében a mai napig yarinis-nek nevezik. Havannában, a kikötőhöz és a vasútállomáshoz közel is van egy lepukkant ház tetején lévő, felkapott étterem, amit Yariniről neveztek el.

Ilyen történetek nem lesznek a Hogyan lopjunk el egy országot című könyv Kubáról szóló részében, ezért ha érdekesnek találod a hasonló sztorikat, arra kérlek, hogy megosztással juttasd el minél több emberhez.
https://jokonyvek.hu/Hogyan-lopjunk-el-egy-orszagot-9786156915924

Kubai kisokos

02/09/2026

01/09/2026

31/08/2026

26/08/2026

24/08/2026

18/08/2026

17/08/2026

Dirección

Página web

Notificaciones

Atajos

Compartir

Categoría

Solicitud de retirada del anuncio