19/09/2026
Idén én is indultam a ARC közérzeti plakátkiállításon, igaz nem kerültem be, de most megmutatom őket.
Az idei ARC-ra tíz pályaművet küldtem be az Idegrendszerváltás témájára. Ebből a kettő volt az, amire különösen azt éreztem, hogy na, ez kurvára én vagyok.
Nem kerültek kiállításra. 🤷♀️
Nyilván nem fogok belehalni. Maximum egy pillanatra megvontam a vállam, aztán mentem tovább.
Gratulálok azoknak, akik bekerültek. ❤️ Tényleg. Ez egy pályázat, van zsűri, van döntés, az én dolgom pedig nem az, hogy megsértődjek rajta. Aztán persze lehetne most előadni, hogy „nem a díj számít, hanem az alkotás folyamata”, de ezt hagyjuk meg azoknak, akik szeretnek ilyen mondatokat mondani. 😏
Én egyszerűen szerettem ezeket a plakátokat, minden évben igyekszek zalából feljutni és megnézni őket, amíg a közelben laktam pedig kötelező program volt.
Úgyhogy ha már az ARC falaira nem kerültek fel, akkor felkerülnek ide. A tízből ezt a kettőt mutatom meg. A többi meg majd marad a gépen, ahol minden rendes alkotás előbb-utóbb kiköt: a végleges_final2_IGAZI_utolso mappában. 😂
Kíváncsi vagyok, hogy ti mit láttok bennük.
Lehet, hogy ugyanazt, amit én.
Lehet, hogy teljesen mást.
Lehet, hogy valamelyik betalál, a másik meg felbasz.
Az sem baj, sőt! Ha kivált belőled valamit annak külön örülök.
Inkább erről beszélgessünk, mint arról, hogy szép-e.
Mert ezeknek nem az volt a dolguk, hogy szépek legyenek.
És ha jövőre megint olyan téma lesz, amitől beindul valami a fejemben, megint beadom. Legfeljebb megint nem kerülök be.
És ha már ARC, akkor szeretnék mondani valamit a Billognak is.
Ők nekem személyesen nagyon fontosak. ❤️
Bántalmazott nőként, egyedülálló anyaként, SNI-s gyerekeket nevelve pontosan tudom, milyen érzés, amikor bizonyos ügyekben az ember azt érzi, hogy kurvára egyedül maradt.
Ezért nekem mindig feltűnik, amikor valaki nem csak beszél valamiről, hanem tényleg odaáll mellé.
A Billog ilyen. 🥰❤️
És nem, ezt most nem azért írom, mert finom a hambijuk, mert még nem jutottam el hozzájuk, hanem azért mert van egy csapat, akik nemcsak beszélnek a társadalmi felelősségvállalásról, hanem meg is lépik. Hanem mert láttam már tőlük olyan szerepvállalásokat, amik nekem személyesen is jelentenek valamit. A bántalmazott nők ügye például pont ilyen. Nem egy „nézzétek, milyen társadalmi felelősséget vállalunk” típusú kötelező körnek érzem, hanem olyasminek, ahol tényleg odaálltak. Ezért külön jó érzés látni, hogy az ARC mellé is odaálltak.
Egy hamburgerező, ami közben néha olyan dolgokra használja a figyelmet, a pénzt és a lehetőségeit, amiknek tényleg van súlya. Na, nekem ez sokkal többet ér, mint még egy szépen megfogalmazott céges poszt arról, hogy „együtt egy jobb világért”.
Szóval köszönöm, Billog. ❤️
És most ti jöttök kedves olvasók...
Mit gondoltok erről a két plakátról?
Nem kérek udvarias bólogatást.
Ha szar, mondjátok, hogy szar.
Ha betalál, azt is.
