16/09/2026
Az élet apró örömei. Fekete peszterce virág nektárt gyűjtögető lepke, ezerszínű porcsinrózsák, újra zöldellő fű, virágzó madársóska, rendületlenül virágzó uborka és paradicsom a veteményesben.💚
Egy hét után tegnap először 5 percnél hosszabban tudtam élvezni a kert szépségeit, és valamennyire hasznos munkát is tudtam a magam tempójában végezni, mert már hat az antibiotikum.🫠
Múlt hét kedd óta magas lázzal és izomfájdalmakkal voltam otthon. Szerintem mindenki ismeri a magyar egészségügyi ellátórendszer állapotát, de senkinek nem kívánom a saját bőrén megtapasztalni ezt a fajta kiszolgáltatottságot és bizonytalanságot, és a már-már tragikomédiákba illő helyzeteket. Nagyon hálás vagyok, hogy vannak orvos barátok a köreimben, akikkel tudtam érdemben konzultálni (még Argentínában élőkkel is 😅♥️🥰). A hétfői sürgősségi labor alapján már okosabbak lettünk, szóval vírus helyett egy jó fajta bakteriális fertőzéssel hadakozom.
Most, ami aranyat ér, és minden nap fogyasztom: fermentált savanyúság, kombucha, aranyvessző, medveszőlőlevél, csalán, kakukkfű, zsálya, cickafarkfű. A kertből lehet legelni friss kövér porcsint, jön az új tyúkhúr és a madársóska is jól esik a savanyúsága miatt. 🌱
Ezért vagyok eltűnve az éterből. Most minden erőmmel gyógyulok, regenerálódok, mert nagyjából egy köszvényes leszedált lajhár fizikai potenciálja van meg bennem. Idővel jövök a posztokkal, tartalmakkal, új túrákkal, de most bölcs és belátó nyugis üzemmódban vagyok. Köszönöm a türelmet és a megértést. 🌱
Figyeljetek a test jelzéseire, vigyázzatok magatokra és egymásra, és mindig legyen időtök lelassulni, leföldelni és kapcsolódni a természettel. Tényleg gyógyító. 💚
