Magyar Iparművészet folyóirat

Kezdőlap
Magyarország
Budapest III. kerület
Magyar Iparművészet folyóirat

Magyar Iparművészet folyóirat hivatalos Facebook-oldala
https://magyar-iparmuveszet.hu/

művészet – iparművészet – design – hír – kiállítás – tanulmány

A kortárs magyar iparművészet aktuális eseményeivel és az iparművészet történetével foglalkozó szakmai folyóirat. A lap a kézművességen alapuló kortárs magyar iparművészet és tervezőművészet – animáció, belsőépítészet, bőrművesség, digitális művészetek, divattervezés, ipari formatervezés, kárpitművészet, kerámia- és porcelánművészet, környezettervezés, látványtervezés, ötvösség és fémművesség, ter

vezőgrafika, textilművészet, üvegművészet – eredményeiről való folyamatos tájékoztatás mellett beszámol az iparművészeti gyűjteményekről, történeti emlékekről, restaurálásokról, kutatásokról és vállalja elméleti kérdések megvitatását, valamint kitekint a magyar vonatkozású külföldi programokra is. Megjelenik évente hat alkalommal.

03/01/2026

A fény művészete

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/l-szabo-erzsebet-uvegmuvesz-90-eves-20251211

📍 90 éves L. Szabó Erzsébet

🎊 Az üvegművészet nagyköveteként is emlegetett L. Szabó Erzsébetet köszöntjük kettős jubileuma alkalmából – születése 90. és művészeti munkássága 70. évfordulóján.

Közel háromnegyed évszázada több ezer ember mindennapjainak részévé váltak azok a kifinomult formavilágú, bámulatos variabilitású, modern üvegművészeti alkotások, melyeket 1955 óta önálló üvegtervező és kivitelező iparművészként alkot.

🏮Vázák, tálak, pohárkészletek, lámpák és ablakok reprezentálják azt a tehetséget, fantáziagazdagságot és az üvegben mint anyagban való töretlen hitet, amely még hetven év után is fényesen ragyog.

✨Létezik egy olyan filozófiai tézis, miszerint az építészet megfagyott zene. Ha ezt elfogadjuk, akkor bátran állíthatjuk, hogy az üveg megfagyott fény. Aki ránéz L. Szabó Erzsébet alkotásaira, a finoman irizáló tálakra, a csillogó ezüstfóliát magukba foglaló vázákra, annak kétsége sem lesz afelől, hogy valóban a ragyogó fény az, ami ilyen elegáns formában testet öltött.

✍️Szerző: Görbe Márk - művészettörténész, műtárgyszakértő

27/12/2025

Dialógus a kortárs ékszerművészetről I.

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/kortars-ekszermuveszet-stephie-morawetz-20251209

🌎Sorozatunkban különböző országokból érkező ékszertervezőkkel beszélgetünk alkotói folyamataikról és munkáikkal kapcsolatos gondolataikról. A beszélgetések feltárják a művészek személyes tapasztalatait és inspirációs forrásait, miközben új szempontokkal gazdagítják a kortárs ékszerművészet értelmezési lehetőségeit.

Stephie Morawetz osztrák művész, aki a kortárs ékszer médiumán keresztül – fotókkal, performanszokkal és kutatáson alapuló megközelítéssel – keresi az új utakat az önkifejezésre és a társadalmi reflexióra.

👩‍🎓Pályafutását kalapkészítőként kezdte a linzi Művészeti Egyetemen, majd drágakő- és ékszertervezésből szerzett diplomát Németországban, Idar-Obersteinben. Később Tel-Avivban, a Shenkar Műszaki, Design és Művészeti Főiskolán mesterképzésen folytatta tanulmányait, ahol fokozatosan alakult ki komplex, interdiszciplináris látásmódja.

Stephie Morawetz számára a művészet nem csupán önkifejezés, hanem társadalmi és személyes reflexió is: munkái társadalmi kérdésekre, testi-lelki folyamatokra és a nőiséggel kapcsolatos tapasztalatokra egyaránt reagálnak.

🔎Nyitott szemmel jár a világban: ha valami felkelti az érdeklődését, alapos kutatásba kezd, majd bátran építi fel saját narratíváját a humor és a provokáció eszközeivel.

Művei gyakran megkérdőjelezik a társadalom értékrendszerét, önelfogadásra ösztönöznek, vagy személyes traumákat, például gyászfolyamatokat dolgoznak fel.

✍️Szerző: Gábor Vica - ékszertervező, kurátor

20/12/2025

Fluiditás✨

Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/kelecsenyi-csilla-textilmuvesz-kiallitasa-fluiditas-20251216

📍 Kelecsényi Csilla textilművész kiállítása a Magyar Kárpitművészek Egyesülete Műhely Galériájában

🟡A művész által a kiállítás címének választott fluiditás jelentése: folyékonyság, cseppfolyósság vagy mozgékonyság. Általános értelemben a fluiditás azt jelenti, hogy valami könnyen áramlik, mozog vagy változik. Kelecsényi Csilla részéről ez pontos választás, amely nemcsak a bemutatott műveket, de őt magát és az alkotáshoz való viszonyát is jellemzi.

🟠Gazdag és sokrétű pálya az övé. Az izgalmas velemi kezdetekkor nem véletlenül fordult a performance műfajához, amely egy komplex lehetőség az érzékek, a színek, az anyagok, a mozgás, a hangok, a gesztusok, a gondolatok együttes, minden érzékszervre ható, intenzív megjelenítésére.

🟤Amikor a textilt választja, a többrétegűség, a hasítás, a kinyitás, valamint a mélyebb rétegekbe való behatolás és betekintés érzékelhető. Anyagok és gondolatok transzparenciája valósul meg, válik kifejezésmóddá. Az alkotó megszólít, „becsalogat” minket a rétegek közé, mint egykor a Szálkonstrukciókkal, de ezúttal az áramlás és a folyamatérzékelés a domináns benyomás.

🔵Kelecsényi Csilla művei folyamatos áramlásban, mozgásban létező, szabad lelket közvetítenek. Olyan alkotót, aki folyamatosan reflektál a világra és önmagára, emlékekre és jelenvalóra, érzésekre, ösztönökre és gondolatokra – mindezt a tudattalan elemi kitárulkozásával. Különleges világ ez, amely csak látszólag kaotikus, valójában gazdag, kézzelfogható léleküzeneteket közvetít.

✍️Szerző: Urbán Ágnes - művészettörténész

18/12/2025

Nemez 6. - Gondolatokat fejlesztő fejfedők

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/nemez-fejfedok-20251210

A hagyományos gondolkodásmódban a fejfedő a szellemiség kivetülése. Minden, ami a fejen, s így a nemezsüvegen megjelenik, az ember gondolatainak testet öltése.

A korai mezopotámiai domborműveken, szobrokon már találunk olyan fejfedőket, melyek a későbbi nemezsüvegek elődeinek tekinthetők. A közemberek fején ritkán ábrázolnak ilyet, az uralkodókat, az ősöket, az isteneket illette meg.

Nemez fejfedők az ókori Görögországban és a Római Birodalomban:

-Az ókori Görögország nemezeiről korabeli leírásokból értesülhetünk. A görögök a nomád népektől – elsősorban a szkítáktól – tanulták el a nemez készítését. A görög pilos szó nemezt és mindenféle nemezből készült tárgyat jelent, ezek a klasszikus irodalmi alkotásokban is feltűnnek. Homérosznál találjuk a nemezre vonatkozó első írásos utalást az ókori Görögországból, a Kr. e. 7. századból.

-Az ókori Rómába a görögöktől került a nemez. A katonák szorosan fejhez simuló nemezsisakot viseltek a színházi előadások, ünnepségek, de még az étkezések alkalmával is.

Rómában a felszabadított rabszolgák leborotválták hajukat és fejfedőt kaptak, amely szerepet játszott a rabszolgafelkeléseken is. Így a nemez összekapcsolódott a szabadság fogalmával.

✍️Szerző: Vetró Mihály - népművész

15/12/2025

🎊MEGJELENT A 2025-ös 6. LAPSZÁMUNK!🎊
📰Rendelni a Magyar Iparművészet weboldalán, az alábbi linken keresztül lehetséges:
🔗 https://magyar-iparmuveszet.hu/elofizetes
🔗 https://magyar-iparmuveszet.hu/
📃TARTALOM:

- Bohus Eszter: Az üveg alkímiája - Bohus Zoltán és Lugossy Mária hagyatéki gyűjteménye a Laczkó Dezső Múzeumban
- Keppel Márton: Totális dizájn - A 6. RUG ART FEST a MAXCITY-ben
- Novák Piroska: Megtervezett hibák - Rejka Erika In-Perfect című kiállítása a B32 Trezor Galériájában
- Vetró Mihály: Nemez – Lábbelik úttalan utakra
Nemez – A világteremtő kelme Szabadegyetem hetedik előadása
- Kövesdi Mónika: Sárból arany - Fischer – egy család a magyar kerámiaművesség szolgálatában
- Gulyás Judit: Szívvel szőtt kárpitok - Máder Indira szakrális falikárpitjai
- Görbe Márk: A fény művésze - 90 éves L. Szabó Erzsébet üvegművész
-Urbán Ágnes: Fluiditás - Kelecsényi Csilla textilművész kiállítása az MKE Műhely Galériájában
- Balla Gabriella: Mesterek és tanítványok II. - Kerámiakiállítás az MKISZ Galériájában
- Borbás Dorka: Rearticon - A művészet nemcsak díszíti, hanem gyógyítja is a világot
-Molnár Eszter: Határaink - Balogh Edit kiállítása a párkányi Bartha Gyula Galériában
-Borbás Dorka: Szakralitás az iparművészetben 5. - Interjú Bartus Ágnessel, Segesdi Borival és Hauser Beátával
-Szathmáry Melinda: Nők az iparművészetben - Portréinterjú Fürjes Dóra ékszertervező ötvösművésszel
- Kiss Gábor Iván: Utolsó vacsora Kolozsvárt - Seszták János porcelánfestő
-Gábor Vica: Dialógus a kortárs ékszerművészetről II. - Nemzetközi perspektívák: Helena Renner

✒️Főszerkesztő: Keppel Márton
✒️Szerkesztő: Kis Petronella
✍️Grafikai tervezés: Lénárt Attila, Vörös Csaba
📲Médiakapcsolatok & Szerkesztőségi asszisztens: Megyesi Kata
📧E-mail: [email protected]

11/12/2025

Reménnyel telve

📍A FISE kiállítása a római Collegium Hungaricumban

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/fise-kiallitas-collegium-hungaricum-20251208

🎊A Fiatal Iparművészek Stúdiója közössége a Római Magyar Akadémia vendége volt egy ragyogó kiállítással, melynek címe és központi gondolata a szentév tematikájához kapcsolódott, és a remény sziklákat megmozgatni képes erejére emlékeztet mindannyiunkat.

Fazekas Ildikó Koós Daniellát, a kiállítás kurátorát kérdezte az Outcomes of Hope (A remény „gyümölcsei”) címet viselő bemutatkozási lehetőségről és a csoportos tárlat kulisszatitkairól.

✨A kiállítás törzsanyagát Magyarország egyik legaktívabb, kifejezetten az iparművészetet és dizájnt képviselő szervezete, az idén negyvenhárom éves Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület Kortárs Gyűjteménye adta, melyhez számos, nemzetközileg is elismert tervező munkája társult.

💭 ,,A kiállítás alapjául a FISE folyamatosan bővülő kortárs iparművészeti gyűjteménye szolgált, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával hozott létre, és a 2000-es években aktív, nemzetközileg is elismert iparművészek munkái találhatók benne.

Mivel a tematika adott volt, próbáltam olyan koncepciót kialakítani, amely a lehető legátfogóbban mutatja be a kortárs magyar tervezőművészetet. Végül a művészi hivatásba, illetve az alkotói folyamatba vetett hit, remény volt az a közös nevező, amiből kiindultam.

Az alkotás komplex folyamat, amely minden esetben legalább annyira egyedi, mint maga a létrejövő tárgy, mű. A művész által bejárt út szeretettel, küzdelemmel teli, mely során olykor megfáradva, kétségek között őrlődve, ugyanakkor reménnyel telve, a művészetbe és az emberiségbe vetett hittel halad előre, és hoz létre valami maradandót."

✍️Szerző: Fazekas Ildikó - design manager

05/12/2025

Égboltemlék

📍Söptei Eszter Textiltestek az ég alatt című kiállítása a FISE Galériában📍

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/soptei-eszter-textiltestek-kiallitas-fise-galeria-20251204

🪡Söptei Eszter textiltervező művész alkotásainak kiindulópontjává az égbolt válik. Az ég tónusait, ritmusait, színeit és hangulatait „fordítja át” textilbe kézzel komponált, egyedi mintázású iparifilc-falikárpitok formájában, amelyek nem illusztratív módon, hanem az emlék atmoszféráját felidézve jelenítik meg a látványt.

💭Így fogalmaz az Égboltemlék című művének koncepciójáról: „Egy pillanatnyi megnyugvás, amikor feltekintünk az égre, az állandóra, a mindenhol jelen lévő természetre”. A felhők inspirációját láttató fényképek atmoszférikus kiindulópontok, a végeredmény azonban nem fényképszerű, hanem absztrakt, rétegzett textilkompozíció.

☁️Az ipari filc anyaga különösen alkalmas arra, hogy a felhők rétegeit, árnyalatait és textúráit megjelenítse. Minden falikárpit így válik egyedi „églenyomattá”, amely az adott pillanat vizuális élményét transzformálja tartós anyaggá.

🏠A gyapjú mint alapanyag puha és meleg, mégis tartós, természetes textúrája lehetővé teszi a finom színátmenetek és fényváltozások érzékeltetését. A művek alapanyaga hangszigetelő és hőszabályzó tulajdonságai révén otthoni térben is különleges atmoszférát teremt, enteriőrbe költöztetve a természet élményét.

🌍A gyapjú fenntartható, megújuló energiaforrásból származik, így a művészi alkotás személyes és tudatos jellegével is összhangban áll.

✍️Szerző: Molnár Eszter - művészettörténész

02/12/2025

A fény születése🌟

📍Turi Endre zománcművész 90 éves születésnapi kiállítása a Cifrapalotában📍

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/turi-endre-zomancmuvesz-kiallitas-cifrapalota-20251119

🌟Nem minden alkotónak adatik meg, hogy kilencvenedik születésnapján – még alkotóereje teljében – egyben láthassa addigi életműve lényegi részét egy visszatekintő tárlat keretében.

🌟A Cifrapalota (Kecskeméti Katona József Múzeum) első emeleti termeiben kiállított hatvannégy Turi Endre-alkotás bő fél évszázad (1973–2025) művészeti tevékenységét fogta át, azonban néhány korábbi retrospektív tárlatától eltérően ezúttal – hat, a közelmúltban született nagy méretű akvarell kivételével – szinte kizárólag zománcművészeti tevékenységét s annak kiemelkedő pillanatait mutattuk be.

Zománcművészeti kísérletek a fürdőkádgyárban

🌟Elmondása szerint Kátai Mihály, a hazai zománcművészet „apostola” a hatvanas évek végén a Nagymarosi Művésztelep egykori alkotóházában mutatta be egy számára akkor még teljesen új műfaj lehetőségeit. Ő ajánlotta, hogy magánéleti válságából is kiutat keresve Turi Kecskeméten, a Lampart Zománcipari Művek helyi gyárában kísérletezzen. Abban a gyárban, ahol egy 1973-ban megjelent újságcikk szerint „évente kétszázezer fürdőkádat készítenek.

🌟Turi Endre életének kilencedik évtizedében is képes volt megújulni: az elmúlt időszakban elsősorban akvarelleket készített, méghozzá a megszokott méretekkel szemben óriási felületekre

💭„Úgy tervezem, hogy a közeljövőben visszakanyarodom a zománchoz, és mindazon megoldásokat, amelyeket az utóbbi hónapok akvarellezése, a papír, a víz és a festék használata közben fedeztem föl, alkalmazni szeretném a zománcozásban is. Óriási lehetőségnek látom ezt, egész másképp fogok festeni zománcot, mint korábban” – részletezte terveit nemrégiben egy interjúban.

✍️Szerző: ifj. Gyergyádesz László - művészettörténész, muzeológus

28/11/2025

Szakralitás az iparművészetben 4.

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/szakralitas-az-iparmuveszetben-4-20251113

🍁Az ősz beköszöntével arról beszélgettem tervezőművészekkel, hogy ennek az évszaknak a titkai milyen inspirációs forrást jelentenek számukra az alkotás folyamatában.

Borcímke-tervezés és szakralitás: Ipacs Géza grafikus 🍂

🗣️Mennyire kell értened a borokhoz, hogy inspirálódj? Hogyan fogsz hozzá a tervezéshez?

💭A megrendelői kör változatos, annak ellenére, hogy a feladat mindig ugyanaz: nagyjából egy 10×10 centis mezőben létrehozni egy olyan képet, ami az adott márkához emocionális és jól beazonosítható, szinergikus megjelenést társít. A változatosság abból adódik, hogy minden pincészetre személyre szabottan készülnek a címkék. Azt az attitűdöt próbálom jól artikuláltan megfogalmazni, amelyet az adott márka képvisel.

Perzsa misztikum, textilművészet, ékszerek: Szöllősi Rita 🍂

🗣️Bár mindvégig hű maradtál a magyar kultúrához, sokan tudjuk Rólad, hogy Iránban éltél hosszú évekig és ennek az időszaknak a gazdag emlékanyaga azóta is meghatározza alkotói attitűdödet. E cikk őszi tematikája kapcsán mely tárgyaid jutnak eszedbe, s melyiket mutatod be nekünk?

💭Amikor Iránban éltünk a családommal, az ősz mindig a meleg színeket, a rövidülő nappalokat jelentette. A nyüzsgő bazárok zöldséges pultjain lévő színes gyümölcsök és csonthéjasok elképesztő látványával, a friss fűszerek kúpokba rendezett alakjával, jellegzetes keleti illatával mindenki számára érezhető volt, hogy beköszöntött az ősz, a gyönyörű és különleges, misztikus gyümölcs, a friss gránátalma szüretének időszaka. A gránátalma a perzsa kultúrában a termékenység, a halhatatlanság és a szerelem jelképe. Perzsiában és a Közel-Keleten jellegzetes, nagy méretű ékszerek készülnek e páratlan gyümölcs mély, rubint színű gyantájából. Ilyen, több évtizedes gyöngy volt az általam készített és öntött gyantagyöngyök öntőformája is.

Rearticon Iparművészeti Egyesület 🍂

🗣️Meséld el, kérlek, hogyan fogant meg benned a gondolat, hogy elfoglalt alkotóként, családanyaként még egy hatalmas szakmai misszióba is belekezdj!

💭Nem feltétlenül voltam tisztában azzal, hogy egy művészeti egyesület, a szakmai programok felelősségteljes megszervezése és az ezekhez szükséges finanszírozás előteremtése mekkora munkát, rutint és energiát követel. Öt éve, hogy tizenöt professzionális iparművésszel megalapítottuk a Rearticon Iparművészeti Egyesületet. Semmilyen tapasztalatom nem volt arról, hogyan kell ezt csinálni, de belevágtam, és húztam magammal a többi tizennégy kollégámat, akik őszintén hittek bennem. Számtalan buktatón mentünk keresztül, megtapasztaltunk jót-rosszat, míg végül azt vettük észre, hogy igenis van értelme a belefektetett munkának.

Origami és szakralitás: Hunyadvári Szilvia 🍂

🗣️A papírszíneidet gyakran Te is évszakokhoz választod. Most például az őszre hangolódtál. Tapasztalatod szerint a mai türelmetlen világban hogyan hat az emberekre ez a kitartást igénylő kreatív munka?

💭Az origamival az évszakok változásait, az évköröket – mint ciklikusan visszatérő változásokat – jól lehet modellezni, követni. Az én specialitásom a transzparens csillag, számomra a formákon kívül a színes fények keveredése megunhatatlan élmény. Az origamizás bárki számára elérhető, nem igényel költséges eszközöket, anyagokat, nem mércéje a presztízs. Számomra ezért, az emberi léptékkel mérhető, békés és a környezetet nem terhelő, közösségépítő jellege miatt is szerethető.

✍️Szerző: Borbás Dorka - üvegművész

22/11/2025

Üvegtervező- és üvegművészképzés

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/uvegtervezo-es-uvegmuveszkepzes-20251113

📚1778-ban a Ratio Educationisnak köszönhetően létrejött a Képző- és Iparművészeti Gimnázium elődje, a budai rajzkör, azt követően pedig a pesti rajzkör is. E kettőt összevonták, mert egyre nagyobb igény jelentkezett az ipar részéről a képzett, rajzolni jól tudó szakemberekre, tervezőkre.
Évről évre bővült a tanulói létszám, olyannyira, hogy új épületre volt szükség. Kezdetben csak szabadkézi rajzoktatás, 1904-től kezdve azonban már műhelymunka is zajlott.

Az üvegműves szakosztályt 1952-ben Báthory Júlia hozta létre. 1950-től 1952-ig Z. Gács György volt az iskola művészeti igazgatója, aki a Bauhaus szellemiségében alkotott, már a diplomamunkája is a Bauhaus felfogásában készült.

👩‍🎨Báthory Júlia több nyelven beszélő, sokoldalú, kreatív alkotóművész volt, az 1920-as évek második felében gyakran részt vett Dessauban a Bauhaus előadásain.

Az üvegszakot azért hozták létre, mert számos üveggyár üzemelt már akkortájt Magyarországon, de képzett, rajzolni jól tudó tervezők nem voltak, amatőrök tervezték az üvegeket. Le voltunk maradva a cseh és szlovák üveggyáraktól, mert ezekben már a 19. században szakképzett tervezők dolgoztak.

Báthory Júlia alaposan kidolgozta a közép- és felsőfokú oktatás elméletét és tanmenetét. Ez a középiskolában heti tíz óra tervezést jelentett, elsősorban gyári tervezést, de nagy hangsúlyt fektetett a szabadkézi rajz oktatására is (kockológia, portré, drapéria stb.).

☀️A tanulóknak egyhónapos kötelező nyári szakgyakorlaton is részt kellett venniük valamelyik hazai üveggyárban. Az üvegszakon költséges üveghuta is a tanulók rendelkezésére állt és áll jelenleg is. A földszinten lévő üvegszak tágas helyiségeit is Báthory Júlia szerezte meg, és olyan technológiákat vezetett be, amelyeket korábban még sosem alkalmaztak hazánkban.

Az úgynevezett stúdióüveg 1961-ben jött létre Amerikában. Korábban a gyárakban csak sorozatgyártással készültek az üvegek. Azzal a céllal hoztak létre kis üvegműhelyeket, hogy egyedi jellegű termékeket alkothassanak.

🌎A munkák elkészítésébe a tervezőket is bevonták, ezekre a tárgyakra gyorsan lett is kereslet. Amerikában nagy összegekért lehetett megvásárolni ezeket az egyedi tervezésű és kivitelezésű alkotásokat. Ebből következően az üvegművészet szó is viszonylag újnak számít. Korábban Magyarországon inkább az üvegműves szót használták, mára az üvegművészet elnevezés vált elfogadottá.

✍️Szerző: Fábry János - üvegművész

18/11/2025

📍Vitaindító az ötvösművészet jövőjéről📍

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/vitaindito-az-otvosmuveszet-jovojerol-20251105

🔎A XV. Ötvösművészeti Biennálé többrétű visszatekintésre ad okot. Egyfelől maguk a biennálék már visszatekintések az elmúlt két esztendőben született tárgyakra, amelyek egy seregszemlén adnak keresztmetszetet az adott műfaj és szakma aktuális állapotáról.

🔎Másfelől maguknak a biennáléknak a sorozata is egyfajta indikátorként jelzi a tárgykultúra komplex kontextusában az ötvösművészetnek nevezett fogalom fajsúlyát. A kerek évfordulók lehetőséget kínálnak arra, hogy megvizsgáljuk azt a viszonyrendszert, amely az ötvösművészet történetének elmúlt harminc éve és a tizenöt alkalommal megrendezett országos seregszemlék között kibontakozott.

🔎Nem kétséges, hogy az elmúlt tizenöt biennálé során a változatosság és különbözőség demonstrálásának fokozódását tapasztalhattuk meg, ám ennek következményeként az ötvösművészet fogalmának kollektív képviselésére egyre kevesebb szándék irányult.

🔎Ennek objektív lenyomata, hogy a kiállításokon szereplő alkotói létszám nem reprezentálja a szakma és műfaj egészét. Ugyanakkor, ha ezt a kijelentést nem fogadjuk el igaznak, akkor azzal az ötvösművészet fogalmának létjogosultságát kérdőjelezzük meg.

💭„a tizenötödik ötvösbiennálé már nem reprezentálja az ötvösművészetet”

🔎A XV. Ötvösművészeti Biennálé számos tanulságot rejt, de jóval több változás ígéretét hordozza.

🔎Ha az ötvösművészet képviselői hosszú távon képzelik el a műfaj és szakma jövőjét, akkor nem hagyhatják figyelmen kívül a 21. század bizonyos értelemben legfontosabb kulturális kritériumrendszerét, a művészeti intézményesülés szükségszerű alapfeltételét.

🔎A láthatóság a társadalomban és a hatásgyakorlás a környezetkultúrában meghaladta az egyéni erőkifejtés kapacitását, ezért az érdekérvényesítés közösségi hálózatai váltak a művészeti formák túlélésének és virágzásának zálogává. Ennek belátása mentén kell az ötvösművészeknek közösségként tekinteniük önmagukra és a tevékenységüket meghatározó közös fogalom használatára.

✍️Szerző: Keppel Márton - művészettörténész

Cím

Makovecz Utca 25
Budapest Iii. Kerület
1034

Weboldal

http://www.magyar-iparmuveszet.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Iparművészet folyóirat új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Magyar Iparművészet folyóirat számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) vállalkozásod elsőként szerepeljen az Média Cég tematikájú vállalkozások között Budapest III. kerület városában?

Megosztás

Kategória

Média- és hírszolgáltató

Magyar Iparművészet

A kortárs magyar iparművészet aktuális eseményeivel és az iparművészet történetével foglalkozó szakmai folyóirat.

A lap a kézművességen alapuló kortárs magyar iparművészet és formatervezés – animáció, belsőépítészet, bőrművesség, digitális művészetek, divattervezés, ipari formatervezés, kárpitművészet, kerámia- és porcelánművészet, környezettervezés, látványtervezés, ötvösség és fémművesség, tervezőgrafika, textilművészet, üvegművészet – eredményeiről való folyamatos tájékoztatás mellett beszámol az iparművészeti gyűjteményekről, történeti emlékekről, restaurálásokról, kutatásokról és vállalja elméleti kérdések megvitatását, valamint kitekint a magyar vonatkozású külföldi programokra is.

Megjelenik évente nyolc alkalommal (március, április, május, június, július, október, november, december: minden hónap első harmadában).