Magyar Iparművészet folyóirat

Magyar Iparművészet folyóirat Magyar Iparművészet folyóirat hivatalos Facebook-oldala
https://magyar-iparmuveszet.hu/

művészet – iparművészet – design – hír – kiállítás – tanulmány

A kortárs magyar iparművészet aktuális eseményeivel és az iparművészet történetével foglalkozó szakmai folyóirat. A lap a kézművességen alapuló kortárs magyar iparművészet és tervezőművészet – animáció, belsőépítészet, bőrművesség, digitális művészetek, divattervezés, ipari formatervezés, kárpitművészet, kerámia- és porcelánművészet, környezettervezés, látványtervezés, ötvösség és fémművesség, ter

vezőgrafika, textilművészet, üvegművészet – eredményeiről való folyamatos tájékoztatás mellett beszámol az iparművészeti gyűjteményekről, történeti emlékekről, restaurálásokról, kutatásokról és vállalja elméleti kérdések megvitatását, valamint kitekint a magyar vonatkozású külföldi programokra is. Megjelenik évente hat alkalommal.

Szakralitás az iparművészetben 4.🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/szakralitas-az-iparmuveszetben-4-20251113🍁Az ősz ...
28/11/2025

Szakralitás az iparművészetben 4.

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/szakralitas-az-iparmuveszetben-4-20251113

🍁Az ősz beköszöntével arról beszélgettem tervezőművészekkel, hogy ennek az évszaknak a titkai milyen inspirációs forrást jelentenek számukra az alkotás folyamatában.

Borcímke-tervezés és szakralitás: Ipacs Géza grafikus 🍂

🗣️Mennyire kell értened a borokhoz, hogy inspirálódj? Hogyan fogsz hozzá a tervezéshez?

💭A megrendelői kör változatos, annak ellenére, hogy a feladat mindig ugyanaz: nagyjából egy 10×10 centis mezőben létrehozni egy olyan képet, ami az adott márkához emocionális és jól beazonosítható, szinergikus megjelenést társít. A változatosság abból adódik, hogy minden pincészetre személyre szabottan készülnek a címkék. Azt az attitűdöt próbálom jól artikuláltan megfogalmazni, amelyet az adott márka képvisel.

Perzsa misztikum, textilművészet, ékszerek: Szöllősi Rita 🍂

🗣️Bár mindvégig hű maradtál a magyar kultúrához, sokan tudjuk Rólad, hogy Iránban éltél hosszú évekig és ennek az időszaknak a gazdag emlékanyaga azóta is meghatározza alkotói attitűdödet. E cikk őszi tematikája kapcsán mely tárgyaid jutnak eszedbe, s melyiket mutatod be nekünk?

💭Amikor Iránban éltünk a családommal, az ősz mindig a meleg színeket, a rövidülő nappalokat jelentette. A nyüzsgő bazárok zöldséges pultjain lévő színes gyümölcsök és csonthéjasok elképesztő látványával, a friss fűszerek kúpokba rendezett alakjával, jellegzetes keleti illatával mindenki számára érezhető volt, hogy beköszöntött az ősz, a gyönyörű és különleges, misztikus gyümölcs, a friss gránátalma szüretének időszaka. A gránátalma a perzsa kultúrában a termékenység, a halhatatlanság és a szerelem jelképe. Perzsiában és a Közel-Keleten jellegzetes, nagy méretű ékszerek készülnek e páratlan gyümölcs mély, rubint színű gyantájából. Ilyen, több évtizedes gyöngy volt az általam készített és öntött gyantagyöngyök öntőformája is.

Rearticon Iparművészeti Egyesület 🍂

🗣️Meséld el, kérlek, hogyan fogant meg benned a gondolat, hogy elfoglalt alkotóként, családanyaként még egy hatalmas szakmai misszióba is belekezdj!

💭Nem feltétlenül voltam tisztában azzal, hogy egy művészeti egyesület, a szakmai programok felelősségteljes megszervezése és az ezekhez szükséges finanszírozás előteremtése mekkora munkát, rutint és energiát követel. Öt éve, hogy tizenöt professzionális iparművésszel megalapítottuk a Rearticon Iparművészeti Egyesületet. Semmilyen tapasztalatom nem volt arról, hogyan kell ezt csinálni, de belevágtam, és húztam magammal a többi tizennégy kollégámat, akik őszintén hittek bennem. Számtalan buktatón mentünk keresztül, megtapasztaltunk jót-rosszat, míg végül azt vettük észre, hogy igenis van értelme a belefektetett munkának.

Origami és szakralitás: Hunyadvári Szilvia 🍂

🗣️A papírszíneidet gyakran Te is évszakokhoz választod. Most például az őszre hangolódtál. Tapasztalatod szerint a mai türelmetlen világban hogyan hat az emberekre ez a kitartást igénylő kreatív munka?

💭Az origamival az évszakok változásait, az évköröket – mint ciklikusan visszatérő változásokat – jól lehet modellezni, követni. Az én specialitásom a transzparens csillag, számomra a formákon kívül a színes fények keveredése megunhatatlan élmény. Az origamizás bárki számára elérhető, nem igényel költséges eszközöket, anyagokat, nem mércéje a presztízs. Számomra ezért, az emberi léptékkel mérhető, békés és a környezetet nem terhelő, közösségépítő jellege miatt is szerethető.

✍️Szerző: Borbás Dorka - üvegművész


Üvegtervező- és üvegművészképzés🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/uvegtervezo-es-uvegmuveszkepzes-20251113📚1778-ban ...
22/11/2025

Üvegtervező- és üvegművészképzés

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/uvegtervezo-es-uvegmuveszkepzes-20251113

📚1778-ban a Ratio Educationisnak köszönhetően létrejött a Képző- és Iparművészeti Gimnázium elődje, a budai rajzkör, azt követően pedig a pesti rajzkör is. E kettőt összevonták, mert egyre nagyobb igény jelentkezett az ipar részéről a képzett, rajzolni jól tudó szakemberekre, tervezőkre.
Évről évre bővült a tanulói létszám, olyannyira, hogy új épületre volt szükség. Kezdetben csak szabadkézi rajzoktatás, 1904-től kezdve azonban már műhelymunka is zajlott.

Az üvegműves szakosztályt 1952-ben Báthory Júlia hozta létre. 1950-től 1952-ig Z. Gács György volt az iskola művészeti igazgatója, aki a Bauhaus szellemiségében alkotott, már a diplomamunkája is a Bauhaus felfogásában készült.

👩‍🎨Báthory Júlia több nyelven beszélő, sokoldalú, kreatív alkotóművész volt, az 1920-as évek második felében gyakran részt vett Dessauban a Bauhaus előadásain.

Az üvegszakot azért hozták létre, mert számos üveggyár üzemelt már akkortájt Magyarországon, de képzett, rajzolni jól tudó tervezők nem voltak, amatőrök tervezték az üvegeket. Le voltunk maradva a cseh és szlovák üveggyáraktól, mert ezekben már a 19. században szakképzett tervezők dolgoztak.

Báthory Júlia alaposan kidolgozta a közép- és felsőfokú oktatás elméletét és tanmenetét. Ez a középiskolában heti tíz óra tervezést jelentett, elsősorban gyári tervezést, de nagy hangsúlyt fektetett a szabadkézi rajz oktatására is (kockológia, portré, drapéria stb.).

☀️A tanulóknak egyhónapos kötelező nyári szakgyakorlaton is részt kellett venniük valamelyik hazai üveggyárban. Az üvegszakon költséges üveghuta is a tanulók rendelkezésére állt és áll jelenleg is. A földszinten lévő üvegszak tágas helyiségeit is Báthory Júlia szerezte meg, és olyan technológiákat vezetett be, amelyeket korábban még sosem alkalmaztak hazánkban.

Az úgynevezett stúdióüveg 1961-ben jött létre Amerikában. Korábban a gyárakban csak sorozatgyártással készültek az üvegek. Azzal a céllal hoztak létre kis üvegműhelyeket, hogy egyedi jellegű termékeket alkothassanak.

🌎A munkák elkészítésébe a tervezőket is bevonták, ezekre a tárgyakra gyorsan lett is kereslet. Amerikában nagy összegekért lehetett megvásárolni ezeket az egyedi tervezésű és kivitelezésű alkotásokat. Ebből következően az üvegművészet szó is viszonylag újnak számít. Korábban Magyarországon inkább az üvegműves szót használták, mára az üvegművészet elnevezés vált elfogadottá.

✍️Szerző: Fábry János - üvegművész


📍Vitaindító az ötvösművészet jövőjéről📍🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/vitaindito-az-otvosmuveszet-jovojerol-20251...
18/11/2025

📍Vitaindító az ötvösművészet jövőjéről📍

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/vitaindito-az-otvosmuveszet-jovojerol-20251105

🔎A XV. Ötvösművészeti Biennálé többrétű visszatekintésre ad okot. Egyfelől maguk a biennálék már visszatekintések az elmúlt két esztendőben született tárgyakra, amelyek egy seregszemlén adnak keresztmetszetet az adott műfaj és szakma aktuális állapotáról.

🔎Másfelől maguknak a biennáléknak a sorozata is egyfajta indikátorként jelzi a tárgykultúra komplex kontextusában az ötvösművészetnek nevezett fogalom fajsúlyát. A kerek évfordulók lehetőséget kínálnak arra, hogy megvizsgáljuk azt a viszonyrendszert, amely az ötvösművészet történetének elmúlt harminc éve és a tizenöt alkalommal megrendezett országos seregszemlék között kibontakozott.

🔎Nem kétséges, hogy az elmúlt tizenöt biennálé során a változatosság és különbözőség demonstrálásának fokozódását tapasztalhattuk meg, ám ennek következményeként az ötvösművészet fogalmának kollektív képviselésére egyre kevesebb szándék irányult.

🔎Ennek objektív lenyomata, hogy a kiállításokon szereplő alkotói létszám nem reprezentálja a szakma és műfaj egészét. Ugyanakkor, ha ezt a kijelentést nem fogadjuk el igaznak, akkor azzal az ötvösművészet fogalmának létjogosultságát kérdőjelezzük meg.

💭„a tizenötödik ötvösbiennálé már nem reprezentálja az ötvösművészetet”

🔎A XV. Ötvösművészeti Biennálé számos tanulságot rejt, de jóval több változás ígéretét hordozza.

🔎Ha az ötvösművészet képviselői hosszú távon képzelik el a műfaj és szakma jövőjét, akkor nem hagyhatják figyelmen kívül a 21. század bizonyos értelemben legfontosabb kulturális kritériumrendszerét, a művészeti intézményesülés szükségszerű alapfeltételét.

🔎A láthatóság a társadalomban és a hatásgyakorlás a környezetkultúrában meghaladta az egyéni erőkifejtés kapacitását, ezért az érdekérvényesítés közösségi hálózatai váltak a művészeti formák túlélésének és virágzásának zálogává. Ennek belátása mentén kell az ötvösművészeknek közösségként tekinteniük önmagukra és a tevékenységüket meghatározó közös fogalom használatára.

✍️Szerző: Keppel Márton - művészettörténész


Ötvösművészeti biennálékTizenötödik biennálé – Harminc év tapasztalatai 🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/otvosmuves...
14/11/2025

Ötvösművészeti biennálék

Tizenötödik biennálé – Harminc év tapasztalatai

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/otvosmuveszeti-biennalek-20251105

📍Kótai József ahhoz – a II. világháború utáni – első ötvösművész-nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai az Iparművészeti Főiskolán 1949–1960 között, a Borsos Miklós szobrászművész vezette Fémműves Tanszék felsőfokú képzésén vettek részt. Közülük került ki a tanszék későbbi vezetője, Engelsz József, aki az 1980-as évek közepéig a Borsos teremtette hagyományokat folytatva oktatott.

📍Engelsz József növendéke volt – az 1945 utáni második ötvösművész-generációhoz tartozó – Katona Katalin, aki tanárainak és kollégáinak nemzedékével együtt hiányként élte meg az 1990-es évek közepén, hogy két évtized óta nem került sor semmilyen szakmai közösségi bemutatkozásukra.

📍Az ötvösművészeti lehetőségeket korlátozta, hogy a szocialista hiánygazdaságban egyre kevesebb volt az állami építészeti beruházás, így az a gyakorlat sem érvényesülhetett, hogy a beruházás költségének kétezrelékéből az épülethez kapcsolódó műalkotás születhessen.

📍Katona Katalin ötvösszakosztály-vezetői tevékenységének első látványos megnyilvánulása volt az I. Ötvösművészeti Biennálé megszervezése, amelynek – és még négy másik tárlatnak – 2004-ig a ráckevei Savoyai-kastély, majd 2007-től a Budapest II. kerületi Klebelsberg Kultúrkúria adott otthont.

📍A kiállító művészek új alkotásainak hiányát, valamint az ötvöstárgyak gyakorlati és valóságértelmező funkciója közötti diszharmóniát tapasztalva Katona Katalin tematikus tárlatokként szervezte meg a biennálékat. Következetesen törekedett arra is, hogy a tárlatok anyagát katalógusokban dokumentálja. Ezek kivitelezését 2000-től a Co-Libri Stúdióval valósította meg, amely biztosította a minőségi műtárgyfotókat és a kiadvány igényes grafikai arculatát.

📍A tizenötödik biennálén Katona Katalin kiállítóterem bejáratánál elhelyezett alkotása szimbolikus többletjelentéssel bír. Azt az érzést kelti a belépőben, hogy az ötvösművészeti biennálék múltja és jövője közötti kapun, illetve annak oszlopai között léphet át.

📍Szellemi örökségének kiemelkedő részét jelenti az a kurátori munka, amellyel igyekezett lehetőségeket teremteni ötvösművész kollégái szakmai közösségi megnyilatkozásaira. Az örökség megvalósult értékeinek és hátrahagyott feladatainak reális felmérése és az ezek nyomán meghatározott stratégia biztosíthatja a XV. Ötvösművészeti Biennálén megjelent és attól távol maradt alkotók szakmai közösségének jövőbeni erejét.

✍️Szerző: Bakonyvári M. Ágnes - művészettörténész


Színre színKomplementer kölcsönhatások a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett FIKSZ-kiállításon📍🔗Link: https://magyar-ipa...
12/11/2025

Színre szín

Komplementer kölcsönhatások a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett FIKSZ-kiállításon📍

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/szinre-szin-komplementer-kolcsonhatasok-pim-fiksz-kiallitas-20251103

🟡A kiállítás középpontjában a szín jelentésének explicit megnyilvánulása áll.

🟣 Nem abban a teoretikus megközelítésben, ahogyan a színelmélet kutatói a fény frekvenciáját, az elnyelődés és visszaverődés jelenségét, a prizmatörést vagy a színeloszlás arányait vizsgálják laboratóriumi körülmények között, hanem gyakorlati értelemben, ahogyan a tárgyalkotók szándékos színválasztással kommunikálnak a körülöttünk lévő használati tárgyakon keresztül.

🟠A hangsúly az iparművészeten van, amelynek jelentése a tárgyak nélkül értelmetlen lenne.
Ezzel ellentétben a Színre szín kiállítási főcím annak a modern művészeti törekvésnek a jelmondata, hogy tisztítsuk meg a formát, és adjuk vissza a szín szellemi lényegét, hogy megszabadítsuk a színeket a tárgyi világ kötöttségeitől.

🔵 A Színre szín – komplementer kölcsönhatások cím a Független Iparművészeti Szalon kontextusában tehát a tárgyalkotásban megmutatkozó tárgynélküli művészetet jelenti.

De mit is nevezünk komplementernek?

🟢Ha két szín keveréséből semleges szürke állítható elő, akkor azt a színpárt hívjuk komplementernek. A színekkel kifejezhető harmónia tehát nem a személyes ízlés függvénye, ahogy a hangok egymás mellé rendezése sem szubjektív az összhangzattanban.

🔴Az egyensúly akkor és csak akkor áll fenn, ha két olyan színt keverünk össze, amelyek mindig ugyanazt a semleges szürkét eredményezik.

✍️Szerző: Keppel Márton - művészettörténész, főszerkesztő


Üveges kavalkád🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/uveges-kavalkad-20251021Glass in context a Nemes Galériában 📍✨Az üv...
08/11/2025

Üveges kavalkád

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/uveges-kavalkad-20251021

Glass in context a Nemes Galériában 📍

✨Az üveg mint anyag szerepköre egészen a közelmúltig funkcionális műfajokra korlátozódott. Csak a múlt század derekán – muranói, tehát olasz inspirációk nyomán – Amerikában fedezték fel, a high-tech szó szoros értelmében vett meghonosodásával, hogy ez is pusztán egy matéria, akár az agyag. Vagyis műtermi körülmények között éppen olyan izgalmasan érdekes és változatos plasztikák készíthetők belőle, mint kerámiából.

✨Az ily módon stúdióüvegnek elnevezett és merőben új műfajnak nálunk egy festőművész, Z. Gács György volt az úttörője a hetvenes évek elején, aki akkoriban az Iparművészeti Főiskola Szilikát Tanszékét vezette.

✨Lukácsi László személyében a Nemes Galéria attraktív tárlata egy ilyen művész köré rendeződött, hiszen a 2010-es kanazawai (Japán) nemzetközi üveg seregszemle aranyéremmel honorálta munkásságát. Utóbb nemcsak a szakma több rangos európai bemutatóján díjazták műveit, hanem a stúdióüveg szülőhazájában, az Egyesült Államokban is kitüntették.

✨A kiállításon nyolc munkáját láthattuk, az egyetlen régi darab kivételével mind az elmúlt három évben készült. Egytől egyig felső kategóriás luxustárgyak, alighanem árban is. Mind technikai kivitelezésük, mind megformálásuk minőségében hibátlan high-art teljesítmények.

✨A Nemes Galéria tárlatának a pályafutása jubileumát (negyvenedik évfordulóját) ünneplő Lukácsi László a főszereplője, de korántsem az egyetlen résztvevője. A vele szemközti kisebb helyiségben fia, Lukácsi Boldizsár munkái láthatók.

✨ A hátsó traktusban a stúdióüveg hazai előzményeiként Bohus Zoltán és Lugossy Mária egy-egy karakteres alkotása volt látható, történetesen a külföldi résztvevőket ismertető panel alatt.

✍️Szerző: Vadas József - művészettörténész


KONTRAPUNKT No. 3: I Are Here – Otthon a múzsával🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/kontrapunkt-collective-ekszerkial...
04/11/2025

KONTRAPUNKT No. 3: I Are Here – Otthon a múzsával

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/kontrapunkt-collective-ekszerkiallitas-kugler-art-20251030

📍Ékszerkiállítás és performatív vacsora a KuglerArt Szalonban 2025. november 6-án📍

💍A Kontrapunkt Collective egy nemzetközi alkotócsoport, amelyet négy művész alapított: Besnyői Rita (HU), Gábor Vica (HU/UK), Lieta Marziali (IT/UK) és Sági Luca (HU). Alkotói útjukat különböző tanulmányok és szakmai tapasztalatok formálták, közös missziójuk a kortárs ékszerművészet, amelyben mindannyian aktív szereplők.

Minden tag saját, sokszínű hangokat és nézőpontokat hordoz magában, amelyek egy összetett, harmonikusan működő egésszé olvadnak össze: egységet alkotnak, miközben kiemelik az egyéni sajátosságokat.

✨A Múzsa létrejötte: az I are here projekt
Az I Are Here a kollektíva harmadik közös projektje. A kollektíva egy Múzsát hozott létre, fiktív alteregóként, amely magát a Kontrapunktot testesíti meg, és egy közös identitás révén tárja fel a csoport lényegét. A kollektíva azt vizsgálta a Múzsa szemén, lelkén, agyán és kezén keresztül, hogyan épülnek be az egyéni adottságok és fejlesztendő készségek, valamint az önmagukat formáló szerepek, maszkok a közös munkába, és miként jelenik meg a Kontrapunktban a kollektív érték, amely túlmutat az egyének összességén.

Az első kiállítást 2025 januárjában tartották a tallini A-Galeriiben. Ez a tárlat volt a Múzsa első „egyéni” bemutatkozása, ahol a művész a kollektíva képviselőjeként lépett fel: négy test dolgozott egyként, a Múzsa két keze mögött nyolc kéz alkotott.

🎭A Budapest Jewelry Week keretében 2025. november 6-án a Kontrapunkt Kollektíva és a Múzsa egy különleges eseményt rendez: húsz vendéget hívnak meg egy bensőséges, közös vacsorára, amely során a kollektíva célja a művészek és a közönség közötti határok elmosása. A vendégek „színészként” vehetnek részt az eseményen: a Múzsa és a Kontrapunkt irányításával nem csupán szemlélőként, hanem aktív szereplőként fedezhetik fel és alakíthatják a közös játékot.

✍️Szerzők: Kontrapunkt Collective - Besnyői Rita, Gábor Vica, Lieta Marziali, Sági Luca


Nők, bútorok, kárpitok🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/nok-butorok-karpitok-20251022Fabunio dizájnedukációs program...
27/10/2025

Nők, bútorok, kárpitok

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/nok-butorok-karpitok-20251022

Fabunio dizájnedukációs programja📍

A Magyar Bútor- és Faipari Szövetség (Fabunio) 2022-ben egy pályaorientációs workshopsorozat keretein belül a dizájn hozzáadott értékével ismertette meg vidéki szakképző intézmények tanulóit.

🏛A program sikerén felbuzdulva a dizájnedukáció kiszélesítésére, a kortárs hazai dizájntárgyak szakmával és közönséggel való mélyebb megismertetésére törekedtek.

🪑Az ambíció ideális megjelenési formájává a kiállítás és az ahhoz kapcsolódó, a bútoripari szakmát az érdeklődőkhöz közelebb hozó események váltak.

👩‍🎨Az idei tárlatukon az ágazat női szereplőire hívták fel a figyelmet. A Nők, bútorok, kárpitok című kiállítás fókuszába a kortárs női bútort és – rendhagyó módon – lakástextilt is tervező alkotónők kerültek.

A kiállítás az előző tárlatokhoz hasonlóan a tematikán túl az ágazat sokszínűségének bemutatására törekedett.

✍️Szerző: Koós Daniella - formatervező, kurátor


Kerámiaművészet: mester és tanítvány kapcsolataKerámiakiállítás az MKISZ Galériájában, amelyen a kerámia- és porcelánműv...
22/10/2025

Kerámiaművészet: mester és tanítvány kapcsolata

Kerámiakiállítás az MKISZ Galériájában, amelyen a kerámia- és porcelánművesség művésztanárai és tanítványaik mutatták be munkáikat.📍

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/mesterek-es-tanitvanyok-i-20251020

✨A kiállítás címe fontos és tanulságos viszonyt jelez. Hátterében olyan kérdések bújnak meg, milyen a tanári, oktatói, mesteri attitűd; mi az, ami a tanítvány számára befogadható, ami megérinti és inspirálja őt, ami elindítja alkotói pályáját, melynek során megtalálhatja egyéni céljait és kiteljesedhet. Addig azonban a tanár személyisége, munkássága nyomán tanul és fejlődik; művei, észrevételei, instrukciói hatást gyakorolnak rá

✨A tárlat megnyitóján ezért – rendhagyó módon – az alkotók beszéltek a művekről, tanítványaikról, mestereikről, vagy írták le ezzel kapcsolatos gondolataikat.

✨Kondor Edit érdeme, hogy mesterek és tanítványok több generációját kérte fel, ezzel mintegy fél évszázadnyi magyar kerámiaművészet jeles képviselőinek műveit láthattuk olyan rendezésben, amelynek értékét elsősorban nem a „párosok” kiléte, hanem a művek tartalmi összefonódása képezte. A tanítványok reflexiói mesterükről főként azért érdekesek, mert jól követhetők az alkotói módszerek, eszközök és folyamatok.

💭"...ha a műveket magyarázni kell, akkor rosszak. Miután a kerámia is gondolatközlő nyelv, leolvasható róluk, hogy mit fejeznek ki.”- Schrammel Imre

A kiállító művészek mester – tanítvány felsorolásban:

Kádasi Éva (1953–2022) – Turcsányi Judit
Kemény Péter – Maróti Viktória
Lőrincz Győző – Kontor Enikő
Nagy Márta – Andrási Edina
Pázmándi Antal – Szántó Tamás
Schrammel Imre – Füzesi Zsuzsa
Szalai László – Boldizsár Zsuzsa.

✍️Szerző: Balla Gabriella - művészettörténész


🎊MEGJELENT A 2025-ös 5. LAPSZÁMUNK!🎊📰Rendelni a Magyar Iparművészet weboldalán, az alábbi linken keresztül lehetséges:🔗 ...
15/10/2025

🎊MEGJELENT A 2025-ös 5. LAPSZÁMUNK!🎊

📰Rendelni a Magyar Iparművészet weboldalán, az alábbi linken keresztül lehetséges:
🔗 https://magyar-iparmuveszet.hu/elofizetes
🔗 https://magyar-iparmuveszet.hu/

📃TARTALOM:

- ifj. Gyergyádesz László: A fény születése - Turi Endre zománcművész 90 éves születésnapi kiállítása a Cifrapalotában
- Vadas József: Üveges kavalkád - Glass in context a Nemes Galériában
- Kondor-Szilágyi Mária: Minta-idézetek - Regős Anna textilművész kiállítása a Műcsarnokban
- Vetró Mihály: Nemez – Gondolatokat növesztő fejfedők
Nemez – A világteremtő kelme Szabadegyetem hatodik előadása
- Bakonyvári M. Ágnes: Ötvösművészeti biennálék - Tizenötödik biennálé – Harminc év tapasztalatai
- Fábry János: Üvegtervező- és üvegművészképzés - Gondolatok Vida Zsuzsa üvegművész és szakoktató kiállítása kapcsán
- Fazekas Ildikó: Reménnyel telve - A FISE kiállítása a római Collegium Hungaricumban
- Koós Daniella: Nők, bútorok, kárpitok - A Fabunio dizájnedukációs programja
- Balla Gabriella: Mesterek és tanítványok I. - Kerámiakiállítás az MKISZ Galériájában
- Molnár Eszter: Égboltemlék - Söptei Eszter Textiltestek az ég alatt című kiállítása a FISE Galériában
- Keppel Márton: Színre szín - Komplementer kölcsönhatások a PIM-ben rendezett FIKSZ-kiállításon
- Borbás Dorka: A Sonnenberg-misszió - Egy üvegművészeti remekmű újjászületésének története
- Tóth Ditta: Képernyőnk fonákja - A kritikai gondolkodás jelenléte Zilahi Antal ékszerdizájner munkáiban
- Gábor Vica: Dialógus a kortárs ékszerművészetről I. - Nemzetközi perspektívák: Stephie Morawetz

✒️Főszerkesztő: Keppel Márton
✒️Szerkesztő: Kis Petronella
✍️Grafikai tervezés: Lénárt Attila, Vörös Csaba
📲Médiakapcsolatok & Szerkesztőségi asszisztens: Megyesi Kata
📧E-mail: [email protected]

Képernyőnk fonákjaA kritikai gondolkodás jelenléte Zilahi Antal ékszerdizájner munkáiban.🔗Link: https://magyar-iparmuves...
14/10/2025

Képernyőnk fonákja

A kritikai gondolkodás jelenléte Zilahi Antal ékszerdizájner munkáiban.

🔗Link: https://magyar-iparmuveszet.hu/kepernyonk-fonakja-20251010

🌎Napjaink dizájngyakorlatai elsősorban a világunkban zajló technológiai, szociális és környezeti változásokra reagálnak, ezért rendkívüli sokszínűséggel és dinamikus fejlődéssel jellemezhetők.

🔍A fennálló társadalmi-gazdasági rendet támogató, problémamegoldásra kondicionált, felhasználóbarát, hagyományos terméktervezés mellett megjelent a kritikai szemléletmód is, amelynek célja a jelenlegi rendszerek megkérdőjelezése.

A problémákat feltárni, megvitatni, és nem megoldani kívánja. Míg a tradicionális törekvések a fogyasztókat szólítják meg, addig a kritikai dizájn fókusza inkább az egyén felé fordul.

💍Zilahi Antal néhány éve tűnt fel a hazai kortárs ékszertervezői szcénában kritikai szemléletű munkáival. A Touch és a Mirror Error című kollekciói az internetkultúra visszásságaival szembesítenek bennünket. A mindennapi életünk olyan alapvető területeire irányítják a figyelmet, mint a technológia elidegenítő hatása, a magánélet határai, az egyén torzult önkoncepciói, illetve a virtuális tartalmak manipulációs ereje és túlzott fogyasztása.

📱A sorozat munkáit telefontokba illesztett vagy különálló üveglapok alkotják azzal a szándékkal, hogy felidézzék az okostelefonjaink használati élményét.

📲Zilahi Antal szellemes (ön)iróniával nem magát a tárgyat teszi elénk és akasztja a nyakunkba, hanem a digitális addikciónk és kiszolgáltatottságunk formává merevedett bizonyítékát. Az általa elkészített üveglap csupán a végtelenségig ismételt mozdulatsoraink negatív tere, a virtuális böngészés, informálódás, kommunikáció, leskelődés, bolyongás bevésődött lenyomatait hordozó közeg.

✍️Szerző: Tóth Ditta - esztéta, művészeti író


Cím

Makovecz Utca 25
Budapest Iii. Kerület
1034

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Iparművészet folyóirat új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Magyar Iparművészet folyóirat számára:

Megosztás

Magyar Iparművészet

A kortárs magyar iparművészet aktuális eseményeivel és az iparművészet történetével foglalkozó szakmai folyóirat.

A lap a kézművességen alapuló kortárs magyar iparművészet és formatervezés – animáció, belsőépítészet, bőrművesség, digitális művészetek, divattervezés, ipari formatervezés, kárpitművészet, kerámia- és porcelánművészet, környezettervezés, látványtervezés, ötvösség és fémművesség, tervezőgrafika, textilművészet, üvegművészet – eredményeiről való folyamatos tájékoztatás mellett beszámol az iparművészeti gyűjteményekről, történeti emlékekről, restaurálásokról, kutatásokról és vállalja elméleti kérdések megvitatását, valamint kitekint a magyar vonatkozású külföldi programokra is.

Megjelenik évente nyolc alkalommal (március, április, május, június, július, október, november, december: minden hónap első harmadában).