28/04/2026
Megjelent a FOTÓMŰVÉSZT magazin 2026/1 száma!
Változatos írásokkal jelenik meg a Fotóművészet magazin legújabb száma.
Urbán Ádám legújabb sorozatának a középpontjában a vácrátóti arborétum, az ott folyó munka áll. a Kiállítás a Műcsarnokban látható. Somosi Rita cikke mind fotótörténeti, mind pedig a jelenkor természettel való viszonyának vonatkozásban is kitágítja a sorozaton való gondolkodás horizontját, rámutatva Urbán Ádám munkáinak szimbolikus rétegeire.
Tombor Zoltánnak a Capa Központban megrendezett kiállításával két cikk is foglalkozik. Csanádi Szilvia írása magát a kiállítást elemzi, Bordács Andrea pedig egy beszélgetésen keresztül hozza közelebb az olvasóhoz az addikció és a vele való küzdelem világát.
Kovács Levente és Szabó Tímea speciális gyűjteményt épít. A gyűjteményezés menetéről és a gyűjteményben tálalható fotóalapú művekről Ébli Gábor írt.
Egy új kutatás első részét is közöljük. Gáspár Balázs írása annak a cikksorozatnak az első része, amely Bill Brandt és szerelme, a szegedi Boros Éva személyes és szakmai kapcsolatának kutatását vállalta fel.
Az acb Attachment Galériában mutatta be Eperjesi Ágnes a Színmoduláció cím alatt legújabb képeit. Az alkotó munkáit Pfisztner Gábor elemzi és vezeti be az olvasót Eperjesi Ágnesnek színekkel kapcsolatos kutató munkájának az elméleti hátterébe.
Szalontai Ábel, mint fotográfus és Mohácsi András, mint szobrász évtizedek óta dolgoznak együtt. Vajon hogyan készíthető kép arról, ami már három dimenzióban is egyfajta tömörítés, stilizálás? A fenem egyszerű. A közös munka speciális eredményekre vezetett, amit Szalontai Ábel egy kiállításon foglalt össze. Garami Eszter írása értő módon vezeti be az olvasót a kapcsolat és a kihívás rejtelmeibe.
A TOBE Galéria kiállításairól jól ismert név, Dafna Talmor egy sorozatának alakulásába és a művész alkotófolyamatának részleteibe vezeti be az olvasót Fábián Luca írása.
A Leopold Bloom ösztöndíj és maga gyűjtemény széleskörben ismert. A tulajdonos házaspár hosszú évek óta támogatja a fiatal művészeket. Ébli Gábor jelen cikkében azt vette górcső alá, hogy vajon a gyűjteményben kik azok, akik fotóalapú művekkel képviseltetik magukat és mit is árul el ez magáról a gyűjteményről?
A dunaújvárosi ICA-D galériában Martinkó Márk munkáiból rendezett nagy kiállítást Cséka György. Pfisztner Gábor cikke azt járja körül, hogy Martinkó Márk hogyan is teszi fel a látásra, az észrevételre a képek és jelek tudatosítására vonatkozó kérdéseit.
Az Európába irányuló migráció története több évtizedes, de igazán csak az utóbbi másfél évtizedben kezdtünk el foglalkozni vele. Magyarországon, eltérően más európai államoktól ennek a hatása alig érezhető, de megkerülhetetlen és egyre nagyobb lesz. Horváth Katalin Fanni munkáiban a két otthon között állapottal, a régi otthonnal összekötő kapcsolatokkal és az új otthonba való integrálódás lehetőségeivel foglalkozik.
A Kiscelli Múzeum, Városképek 1974-1989 címmel rendezett kiállítást 13 fotográfus munkáiból. Bicskei Éva írása a fotográfusok munkáit egy újabb keretben elemzi.
A fenti kiállítással foglalkozik Balázs Gáspár cikke is. Őt elsősorban a kiállítás koncepció, a rendezés és az ezekkel kapcsolatban felhasznált fogalmak és a történeti háttér érdeklik.
Oliver Abraham két sorozatát Anne Kotzan mutatja be. Oliver Abraham portrékat készít. Portrékat olyan emberekről, akiket nagyra becsül. Hogy miért is becsüli őket Oliver Abraham nagyra? A személyes és közéleti kiállásukért értékeinkért, akár közvetlenül, akár alkotásaikon keresztül.
Ferenc József 68 éven keresztül meghatározó szerepet töltött be a magyar történelemben. Tamás Ágnes cikke azt kutatja, hogy a hogyan jelent meg az uralkodó képmása a magyar nyomtatott sajtóban a kiegyezés után, mik voltak azok a legfontosabb üzenetek, amiket vele kapcsolatban el kívántak juttatni az olvasókhoz, hogyan örökítették meg a festők és a fotográfusok az uralkodót a sajtóban is megjelent képeken?
