Zsaru Magazin

12/05/2026

12/05/2026

EGY LÉPÉSSEL SEM KÖZELEBB
Új fejezet kezdődött a hozzátartozók közötti erőszak elleni fellépésben. Magyarországon először alkalmaznak olyan nyomkövető technikai eszközt, amely valós időben segíti a távoltartási szabályok betartását. Olyan innovatív megoldás védi az áldozatot Csömödéren, amely kézzelfogható védelmet nyújt a bántalmazottnak.

Március 28-án délelőtt egy csömödéri nő jelent***e be a rendőrségen, hogy férje kétszer ököllel fejbe vágta otthonukban. A sértett kórházi ellátásra szorult könnyű sérülései miatt. A történet azonban nem ért véget ezzel. Aznap délután az asszony ismét segítséget kért, mert a férfi telefonon fenyegette meg, majd erősen ittasan tért haza, ahol rugdosta az ajtót, ordibált és tovább fenyegetőzött. A rendőrség ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el vele szemben.
A Lenti Járásbíróság március 31-én 45 napra rendelte el a megelőző távoltartást. A bántalmazó köteles legalább 100 méter távolságot tartani a feleségétől és otthonától, aminek betartását egy nyomkövető technikai eszközzel és alkalmazással ellenőrzik.

Felszerelték és beüzemelték a rendszert, először Magyarországon.

A bevezetett technikai megoldás egy, a bántalmazó által viselt nyomkövető órából, valamint a sértett telefonjára telepített applikációból áll. A digitális technológia nem csupán figyel, hanem azonnali vissza is jelez, ha megszegik a távoltartás szabályait, így gyorsabb és hatékonyabb rendőri intézkedést tesz lehetővé.

– Ez a technikai eszköz tulajdonképpen virtuális fizikai akadályt képez. Nemcsak egy papíron létező döntésről van szó, hanem egy olyan felügyeleti jelzésről, amellyel naprakész információkat kapunk. A határozatot kihirdetik, betartását pedig folyamatosan ellenőrizni is tudjuk – hangsúlyozta Lovkó Attila alezredes, a Lenti Rendőrkapitányság Járőr Alosztályának vezetője.

A szakember kiemelte, hogy a korábbi gyakorlatban a hatóságoknak nem állt rendelkezésükre ilyen közvetlen visszajelzés.

– Eddig nem volt valós idejű információnk arról, hogy a bántalmazó valóban távol marad-e a bántalmazottól, valóban betartja-e a neki előírt távolságot. Ezzel az eszközzel ez könnyen és azonnal ellenőrizhetővé válik, ami jelentősen növeli az intézkedések hatékonyságát és az áldozatok biztonságérzetét is – t***e hozzá a rendőrtiszt.

A nyomkövető alkalmazása nem automatikus. Akkor kerül rá sor, ha a sértett kéri, és a szükséges feltételek is adottak, továbbá a bíróság távoltartást elrendelő végzésben rendelkezik az eszköz alkalmazásáról is.

A folyamat szigorúan szabályozott. A bántalmazót már a bírósági tárgyaláson tájékoztatják arról, hogy köteles tűrni az eszköz felszerelését és rendeltetésszerűen használni. A konkrét ügyben a nyomkövető órát már a Lenti Járásbíróság tárgyalótermében felszerelték, ahol a férfi részletes használati útmutatót is kapott.

A szabályok egyértelműek: a távoltartás megsértésének minősül, ha a bántalmazó megpróbálja levenni vagy megrongálni az eszközt, illetve ha nem gondoskodik a megfelelő töltöttségéről. A rendszer meghatározott időközönként automatikus jelzést küld a rendőrség ügyeletére, és az applikáción keresztül figyelmezteti a bántalmazottat is. A hatóságok azonnal értesülnek minden szabályszegésről, és késedelem nélkül intézkedhetnek.

Az új technológia nemcsak ellenőrzési eszköz, hanem egyfajta biztonsági garancia is. A sértett számára kézzelfoghatóbbá válik a védelem, hiszen nem csupán egy jogi döntés áll mögötte, hanem egy folyamatosan működő, valós idejű rendszer.

A rendőrség kiemelten kezeli a hozzátartozók közötti erőszak eseteit, és minden rendelkezésre álló eszközzel fellép az áldozatok védelme érdekében.

Amennyiben bántalmazás (akár szóbeli, lelki, fizikai, sz*****is erőszak) áldozata, joga van a segítségre. Ha bűncselekményt követtek el a sérelmére, jelentkezzen bármelyik rendőrkapitányságon, vagy tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívón!
SZNOPEK VERONIKA
FOTÓ: RENDŐRSÉG

11/05/2026

RENDŐRNŐ STOPLISBAN
Mihálovics Mínea Jázmin őrmester, az Érdi Rendőrkapitányság járőre két éve szolgál, de már üldözésben vett részt, holttest mellett állt órákon át, és egy focitornán is ő lett a legjobb női játékos. Számára nem kérdés, megtalálta a helyét: az egyenruha, az izgalom és az emberekkel foglalkozás teljesen beszippantotta. Úgy tűnik, kollégái szerint is igazi különc tehetség.

Van, aki sodródik az életben, ő viszont már gyerekként tudta, mit akar.

– Általános iskolás korom óta a rendőrség állt a legközelebb a szívemhez – mesélte. – Ezért választottam a rendészeti szakközépiskolát. Ennek ellenére egy időre másfelé vitt az élet, és Dunaújvárosba mentem egyetemre, de az egész csak néhány hétig tartott. Az első hónap után rájöttem, hogy nem bírom elengedni a rendőrséget.

Jelentkezett az adyligeti képzésre, ma pedig már az Érdi Rendőrkapitányság Százhalombattai Rendőrőrsnél szolgál. Szerinte a munka legjobb része, hogy nincs két egyforma nap.

– Ez az izgalom benne. Nincsen ugyanolyan intézkedés, helyzet. És nagyon szeretek emberekkel foglalkozni – árulta el.

Bár jelenleg járőrként dolgozik, már most pontos tervei vannak: bűnügyi technikus szeretne lenni. A helyszínelők világa teljesen lenyűgözte. Különösen egy megrázó eset maradt meg benne örökre.

– Még szakmai gyakorlaton voltunk, amikor riasztást kaptunk egy erdős területhez. Egy férfi vadászpuskával vetett véget az életének – idézte fel az esetet. – Mintegy hat órát töltöttünk ott. Végignéztem, hogy dolgoznak a technikusok, hogyan rögzítik a nyomokat. Ez nagyon meghatározó élmény volt számomra. Sokat gondolkoztam azon, vajon milyen lesz először ilyet látni rendőrként, de elég jól viseltem.

Persze nem csak drámai ügyekből állnak a mindennapok. Sokszor éppen az emberek visszajelzése ad neki erőt. Egy betörés például különösen emlékezetes maradt számára. A sértett korábban rossz tapasztalatokat szerzett a rendőrökről, de ezúttal másként alakult minden. Üldözésben is részt vett már. Nemrég Érden próbáltak megállítani egy autóst, aki inkább menekülőre fogta. A sofőr végül egy vasúti átjárón keresztül lépett meg, miközben elképesztő szabálysértés-sorozatot produkált.

A szolgálat mellett azonban van egy másik oldala is az életének: a sport. Bár saját bevallása szerint korábban szinte minden sportot kipróbált – a tánctól a röplabdáig –, a foci kimaradt az életéből. Egészen mostanáig. Kollégái hívták el egy rendőrségi focitornára, ahol végül ő lett az egyetlen női játékos.

– Mikor felajánlották, hogy vegyek részt, nem sokat gondolkodtam. Ez volt az első meccsem, de nagyon sokat segít***ek a kollégák a felkészülésben. Mondták, hogy ha szeretném, leülhetek a kispadra is. Először így is t***em, aztán néztem a fiúkat, meghozták a kedvemet, és beszálltam. Sőt, még gólt is rúgtam – t***e hozzá.

A tornáról végül kupával tért haza: a Készenléti Rendőrség Hősei Emléktornán ő lett Budapest legjobb női játékosa.

– Nem volt túl nehéz elnyerni, mert én voltam az egyetlen nő! – viccelődött.
A kollégái azonban nagyon büszkék voltak rá.

– Mindig támogatnak, bármit csinálok. Örültek, hogy megmutattam: nőként is helyt lehet állni.

És hogy lesz-e profi focikarrierje?

– Hosszú távon nem hiszem. De hobbiból biztosan folytatjuk a kollégákkal – mondta.
RÁDI MÓNIKA
FOTÓ: NAGY ZOLTÁN

11/05/2026

AZ ÉV IDEGENRENDÉSZE: NAGY ATTILA ALEZREDES
Nagy Attila alezredes az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság Helyszíni Ellenőrzési Osztályának kiemelt főreferense. Szolgálati útja elismeréseként ő vehette át a 2025-ös év idegenrendésze elismerést.

– Gyerekkorom óta egyenruhás szerettem volna lenni, így az iskoláimat is ennek megfelelően választottam meg. Sátoraljaújhelyen nőttem fel, ami határváros, Egerben pedig katonai kollégiumot végeztem. Egy rövid civil kitérő után, 1992. december 1-én szereltem fel a határőrséghez, ahol 16 éven át dolgoztam különböző beosztásokban – mutatja be szolgálati útját. – A határőrség 2007-es rendőrségi integrációját követően három éven át szolgáltam a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bevetési Főosztályán.

2011-ben a Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrzési Osztályához került, onnan vezetett az útja az OIF-re, ahol a Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság Helyszíni Ellenőrzési Osztályának kiemelt főreferenseként szolgál.

– A HEO, ahogy mi hívjuk, elsődlegesen a harmadik országból érkezett külföldi állampolgárok jogszerű magyarországi tartózkodásának feltételeit ellenőrzi a bejelentett lakcímükön vagy épp a munkahelyükön. Így a munkánk nagy része az „utcához” köt minket, ahol sok esetben az illetékes társszervekkel közösen végezzük az ellenőrzéseket. A mi feladatunk például annak az előzetes megállapítása, hogy ha egy cég fel akar venni bizonyos számú külföldi munkavállalót és bejelenti őket egy szálláshelyre, akkor ott valóban van-e annyi férőhely, amennyi munkavállaló érkezik.

Szorosan együttműködnek a területileg illetékes rendőrkapitányságokkal, de együtt dolgoznak adott esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a Nébih munkatársaival komplex ellenőrzéseken.

– Az osztályunk ebben a tekintetben egy kicsit az OIF „öklének” is tekinthető, hiszen mi csapunk le bejelentés alapján az illegális szállásokra, részt veszünk embercsempész-hálózatok felszámolásában, de ott voltunk az orosz–ukrán háború kitörésekor a keleti határon is, ahol a menekültek idegenrendészeti ellenőrzését végeztük. Az OIF talán az egyik legfiatalabb rendvédelmi pillérszervezet, sokan érkeztek hozzánk kormánytisztviselői munkahelyi kultúrából. Nálunk a HEO-n egy kicsit „rendőrösebb” a légkör, mivel a mi munkánk sok esetben együtt jár a közterületi járőrökéhez hasonló kihívásokkal, speciális nyelvi és kulturális közegben. Számomra ez az egyik legnagyobb élmény és kihívás egyben, hogy idegenrendészként – a törvényesség talaján állva, figyelembe véve az ügyfelek kulturális hátterét, vallási előírásait, a nyelvi vagy egyéb akadályokat – minden feladatot maximálisan hajtsak végre. Ehhez egyszerre kell nagyfokú határozottság és sok empátia. Bár sokszor tervezetten veszünk részt egy-egy ellenőrzésen, más osztályok felkérései alapján gyakran megesik, hogy szúrópróbaszerűen megyünk ki egy címre. Kerültem már olyan helyzetbe, amikor egy lakásba kétszer annyi embert jelent***ek be, mint ahány ágyuk volt. Kiderült, amikor az éjszakai műszak elindult dolgozni, a nappalos dolgozók feküdtek be az ágyakba. A munkaadó így igyekezett spórolni a szállásköltségen.

– Az, hogy én lettem az év idegenrendésze, számomra is nagy meglepetést jelentett, de büszke vagyok rá. Igyekszem a továbbiakban is úgy tenni a dolgomat, hogy az évtizedek alatt összegyűlt tapasztalatokat az új tudással ötvözzem. Mivel intézkedéstaktikai instruktor is vagyok, szükség is van arra, hogy folyamatosan képezzem magamat és az osztály többi tagját, hiszen az új eszközök, technikák használatának elsajátítása a mi biztonságunkat is szavatolja egy-egy ellenőrzés során.
KISS DÁVID
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA

08/05/2026

AMERIKÁBÓL JÖTTEK KIÁLLÍTANI
Évek óta utaznak nagyokat és fotóznak rengeteget, nemrég pedig megnyílt Szombathelyen az első kiállításuk. Nagy Dávid őrnagy, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Alosztály vezetője és Kiss Piusz főtörzszászlós, a Körzeti Megbízotti Csoport vezetője több mint hatezer amerikai képkockából válogatott ki huszonkilencet.

A szombathelyi kapcsolat.

– Már mindketten gondoltunk rá, hogy közös szenvedélyünk lassan megérett egy kiállításra, de lépést nem tettünk az ügy érdekében. Már csak azért sem, mert még nagyon benne vagyunk a fényképezős kalandozásban, most is soron következő utakat szervezünk – vázolta Nagy Dávid, aki 2022 óta járja a világot kollégájával, akinek a képei már több kiállításon is szerepeltek, és megszámlálhatatlan nemzetközi elismerést és érmet gyűjtöttek be. Kiss Piusz ugyanis másodállásban fényképész. – Sokat tanultam tőle, főleg technikai vonalon, ezért is örültem, amikor az édesanyám révén szerzett kapcsolat alapján kaptunk egy lehetőséget a szombathelyi Herényiek Házából, hogy egy nagyszabású városi rendezvény, a Herényi Virágút keretében kiállíthatnánk a fotóinkat. Az egyeztetést követően a vezetők nyitottak voltak, és április 25-re tűzték ki a megnyitót. Ez egy szombati nap volt, ami azért is különleges, mert az a környék Herény virágkapuja azon a hétvégén. A kertészetek az utcára is tesznek a portékáikból, és sokan járnak arrafelé.

A bőség zavara szorozva kettővel.

– Négy évvel ezelőtt közel négy héten át kalandoztunk az USA nyugati államaiban, és 2024-ben ismét jártunk arrafelé. Abban az öt hétben északabbra is elkocsikáztunk, így elértük Wyoming, Idaho, Oregon csodás területeit. A két útról fejenként több mint háromezer fotóval tértünk vissza, és két „csapágyasra vágott zárszerkezettel” – magyarázta viccesen Nagy Dávid, hozzátéve, hogy válogatás közben folyamatosan nosztalgikus hangulatban egyezt***ek. – A kedvenc képeinkhez ragaszkodtunk, de az is célunk volt, hogy legyen változatos a közös bemutatkozásunk. A Nevada és Arizona határán elterülő Death Valley, azaz Halál-völgy mindkettőnkre nagy hatással volt, akárcsak az új-mexikói Álmok völgye. Utóbbi helyszínre, bár majdnem ezer kilométert autóztunk miatta, kétszer is visszamentünk, mert amikor először próbálkoztunk, az odavezető agyagos-sáros úton elakadtunk, ezért vissza kellett fordulnunk. Mi azonban nem adtuk fel, komolyabb járgánnyal egy hét múlva sikerült. Így is egy órát gyalogoltunk még úttalan utakon, az indiánok földjén, de nagyon megérte. Késő délután a naplementét is megvártuk, hogy azok a hatalmas homokkő képződmények a lehető legjobb megvilágításba kerüljenek a természet lámpása által, és a fotókon érvényesüljenek. Elmondhatatlan élmény volt. Persze máshol is kerestük a különleges domborzatokat, de a kiállításról a vadállatokkal való találkozásaink sem hiányoznak: a Yellowstone parkban Piusz lencsevégre kapott egy hatalmas bölényt, nekem pedig egy vadló „állt modellt” az Arizona és Utah határvidékén lévő Monument Valley-ban.

Máshol is szívesen tartanak élménybeszámolót.

– Számomra a kiállítás megnyitója is újszerű volt, de nagyon tetszett. Záporoztak a kérdések, mi pedig szívesen meséltünk. Itt szeretném megjegyezni, a szombathelyi fogadtatáson felbuzdulva, máshol is szívesen megmutatnánk, milyennek láttuk Amerika vidékeit, és közben milyen élményekkel gazdagodtunk – mondta az alosztályvezető, aki velünk is megosztott egy izgalmas történetet: – Coloradóban golyós és sörétes fegyverek társaságában tértünk nyugovóra egy hatalmas birtok vendégházában. A tulaj ugyanis azzal fogadott, hogy előző nap kirúgta a nála dolgozó mexikói vendégmunkásokat, akik megfenyegették, mondván, ezt még meg fogja bánni, amikor visszatérnek. Persze a tulaj pont akkor távozott feleségével egy nyaralásra, így kettesben maradtunk Piusszal, illetve négyesben a töltött fegyverekkel. Nem az volt a legpihentetőbb éjszakánk, mégis elégedetten ébredtünk, hogy a mexikóiak meggondolták magukat.

A két kolléga és jó barát fotókiállítása május 25-ig tekinthető meg a szombathelyi Herényiek Házában.

SZ. Z. J.

FOTÓ: KISS PIUSZ, NAGY DÁVID

08/05/2026

LEADTA AZ AKNAVETŐJÉT
Meghökkentő történelmi leletet szolgáltatott be egy cseh állampolgár a rendőrségen, amikor a meghirdetett fegyveramnesztia keretében adta le második világháborús aknavetőjét.

A francia eredetű, Modéle 1932 típusú, a rajta lévő felirat alapján Zeno becenevű aknavetőt a České Budějovice-i rendőrségnek adta át egy helyi lakos, aki az országos amnesztia keretében nem volt köteles megmagyarázni, honnan került a birtokába az eszköz, és büntetéssel sem kellett számolnia.

A ma már ritkaságnak számító, 81 mm-es, hátul töltős erődaknavetőt 1932-ben tervezték a francia hadsereg számára, kifejezetten a korban áttörhetetlennek hitt Maginot-vonal erődrendszerének részeként, mely összesen 350 kilométeren át húzódott a francia–német, az olasz–francia és a francia–luxemburgi határon. A mai árfolyamon 4 milliárd eurót felemésztő erődrendszer kiépítése hat évbe tellett, 1940-ben a német hadsereg villámháborús taktikája azonban meglepő gyorsasággal kapcsolta ki a harcokból a gigászi védelmi beruházást, másfél hónap alatt térdre kényszerítve Franciaországot.

A különleges fegyvert eredetileg egy gömbcsuklós rendszer rögzít***e a bunker vasbeton falában kialakított kilövőnyíláshoz. A kiáramló lőporgázokat pedig külön szellőzőcső vezette ki a szabadba, hogy a zárt térben dolgozó aknavetősök tüzelőállása ne teljen meg mérgező füsttel. A helyi rendőrség így kommentálta az esetet: Most már csak tankkal lephetnek meg minket!” Az aknavető valószínűleg múzeumi tárgyként folytatja pályafutását.

Csehországban a január óta tartó, országos fegyveramnesztia keretében a rendőrség eddig több mint 2200 fegyvert, közel 65 000 puska- és pisztolylőszert, 680 tüzérségi lőszert, valamint közel 3,5 kilogramm robbanóanyagot foglalt le. Azok, akik a program ideje alatt szolgáltatják be a hozzájuk került veszélyes eszközöket és anyagokat, következmény nélkül tehetik ezt, a rendőrség még meg is köszöni az együttműködésüket.

KISS DÁVID

FOTÓ: CSEH RENDŐRSÉG

07/05/2026

MÚZEUMIGAZGATÓK TALÁLKOZÁSA
Kínai kulturális delegáció élén látogatott el a Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumba a Sanghaji Közbiztonsági Múzeum igazgatója, hogy megismerje a magyar szakemberek munkáját.

Zhong Ling asszony, a Sanghaji Közbiztonsági Múzeum igazgatója hatfős delegáció élén látogatott el a Mosonyi utcai Rendőrmúzeumba, ahol teljes körű tárlatvezetés keretében ismerkedett meg nemcsak a magyar rendvédelem történetével, de a múzeum szerteágazó gyűjteményével is. A kínai rendőri küldöttséget Kékiné Rozsnyai Éva, a múzeum vezetője fogadta, az érdeklődő vendégeket dr. Androvicz Gábor muzeológus kalauzolta körbe.
A múzeumi szakemberek gyorsan megtalálták a közös hangot, a Magyar–Kínai Rendészeti Dolgozókért Egyesület tolmácsának segítségével összehasonlították a magyar és a kínai múzeumi lehetőségeket és kihívásokat. Az ingyenes Sanghaji Közbiztonsági Múzeumot 1999-ben alapították, a három emeleten, tíz teremben berendezett intézmény évente látogatók millióit vonzza, akik egyénileg vagy csoportosan érkeznek. A kínai rendőrök képzésének fontos része a rendvédelem-történet megismerése, így a rendőrség múzeuma a rendvédelmi képzésben részt vevők számára kötelező oktatási programpont is.

A kínai delegációt rangidős tisztként elkísérte Zhuang Wei, a Sanghaji Városi Rendőrség főkapitány-helyettese is, aki elismeréssel szólt a Rendőrmúzeum dolgozóinak elhivatottságáról, és reményét fejezte ki, hogy a két intézmény a jövőben is jó partneri kapcsolatot ápol majd. Kékiné Rozsnyai Éva kiemelte, mérettől függetlenül minden múzeum számára fontos esemény, amikor dolgozói tanulhatnak egymástól. Azt is hangsúlyozta, bízik abban, hogy a vendégek is ötletekkel, élményekkel gazdagon térnek vissza hazájukba.
KISS DÁVID
FOTÓ: NAGY ZOLTÁN

07/05/2026

FOTÓZIK ÉS KOMMUNIKÁL
A rendőrség napja alkalmából nyílt művészeti kiállítás a Teve utcai központban, ahol a Készenléti Rendőrség (KR) munkatársa, Beczássy Dóra is bemutatta a fotóit.

Dóra 2025. január 1-je óta dolgozik a KR-nél.

– Kommunikációs mesterszakos és fotós végzettséggel, valamint közel tízéves szakmai tapasztalattal kezdtem a Nemzeti Nyomozó Irodánál kommunikációs munkatársként, majd a KR Kommunikációs Csoport megalakulását követően ott folytattam a munkámat. Kreatív feladatokat látok el: rendezvényeket fotózok, különböző rendőrségi események vizuális dokumentálásában is részt veszek. Prezentációkat, plakátokat, okleveleket és illusztrációkat készítek, de már logót is terveztem. A kreatív tartalomgyártáson túl részt veszek a közlemények írásában és a megkeresések kezelésében is, valamint sajtófigyelést, sajtószemlék összeállítását is elvégzem. Távollétében én helyettesítem a kommunikációs csoportvezetőt. Így elmondhatom, hogy a rendőrségi kommunikáció szinte valamennyi szegmensét felfedeztem már, amit nagyon izgalmasnak, változatosnak és sokszínűnek tartok – mondja Dóra.

– Azt, hogy fényképezni tanulok, már elég korán eldöntöttem, szinte természetes volt, talán azért is, mert édesapám is fotózott szabadidejében. Miért pont a fotózás? Fantasztikus, hogy van egy olyan eszköz, amellyel percek alatt kiragadhatunk az életből egy szeletet, lenyomatát képezhetjük a világnak, és képpé formálhatjuk a pillanatot, ahogy mi látjuk. A múlt, jelen és jövő egyszerre jelenik meg a fényképeken, az idő megállni látszik, és egy pillanatra elhihetjük, hogy létezik az örökkévalóság. A képek beszédesek: lehet, hogy nem is tetszenek, de egy percre mégis megállsz előttük, és valamit neked is üzennek. Általuk néha azt is észreveszed, amit egyébként nem látnál meg. Más szemmel nézi a világot az, aki a gép mögött van. Szeretem az ellesett, spontán pillanatokat, amelyek nem megtervezve, hanem a maguk természetességében jelennek meg. Elsősorban rendezvényeket, sporteseményeket, valamint családi és kutyás fotókat készítek. Eddig két egyéni kiállításom volt, valamint több csoportoson is részt vettem. Az egyik, a KReatívok című kiállításon szereplő fotóm megjelent a Magyarország 365 – Magyarország állatai – Fényképes állatkalauz gyerekeknek című kiadványban, és a Magyarország 365 online galériájában is elérhető lesz – zárja gondolatait Dóra.
T. T. L.
FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, BECZÁSSY DÓRA

06/05/2026

HŐSÖK EMLÉKÉRE RÚGTÁK A GÓLOKAT
Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Készenléti Rendőrség Hősei Kispályás Labdarúgó Emléktornát a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Vágóhíd utcai objektumában.

A verseny célja tisztelgés a sportteljesítményen keresztül a Készenléti Rendőrség kötelékében egykor szolgáló, elhunyt vagy hősi halált halt kollégák előtt az emlékükre létrehozott vándorkupán. Az emléktorna, a megemlékezésen túl, kiváló lehetőséget teremtett az aktív életmód népszerűsítésére, a sporttevékenységre, az egészséges versenyszellem megélésére, ahogy a sportkapcsolatok, -barátságok ápolására is. A rendezvény hozzájárult a résztvevők egészséges életmódjának kialakításához, támogatásához, akik megmutathatták, hogy rendőri feladataik ellátása mellett készek komoly odaadással és sportszerű játékkal megküzdeni a győzelemért.

Idén 14 rendőrcsapat mérte össze tudását kispályás fociban, a dobogó legfelső fokára a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság állhatott. Őket követték a szervező Készenléti Rendőrség amatőr labdarúgói, míg a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság focistái bronzéremmel térhettek haza.

KISS DÁVID

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN

06/05/2026

ISMERETLEN HELYZETEK, VALÓS DÖNTÉSEK
Csopakon tartottak intézkedéstaktikai gyakorlatot körzeti megbízottaknak április 22-én. A rendőrök életszerű, váratlan helyzetekben próbálhatták ki tudásukat – olyan szituációkban, amelyekben a gyors döntés akár életet is menthet.

Április 22-én Csopakon folytatódott a körzeti megbízotti képzés gyakorlati szakasza. A programot nem elszigetelten tartják meg: idén március 24-én Dunakeszin is elindult az oktatás, míg Miskolcon és Adyligeten már hosszabb ideje zajlik hasonló felkészítés. Csopakon a képzést 2019 óta szervezik, idén pedig Dunakeszivel összehangoltan, hospitációs rendszerben valósul meg. A három hét intenzív elméleti oktatást két hét szolgálati helyen végzett gyakorlat követi. Csopak március 24-től két képzési szakaszt vitt végig, míg Dunakeszin április 15-én indult a háromhetes elméleti kurzus. A tananyag rendkívül szerteágazó. A résztvevők nemcsak járőrfeladatokra és helyszínbiztosításra készülnek fel, hanem betekintést kapnak a büntetőeljárás alapjaiba is. Megtanulják az egyszerűbb ügyek feldolgozását, a gyanúsítotti kihallgatás előkészítését, valamint olyan speciális területekkel is foglalkoznak, mint a családon belüli erőszak kezelése vagy az ideiglenes megelőző távoltartás alkalmazása. Emellett fegyverismereti képzésen vesznek részt, közlekedési baleseteknél szükséges intézkedéseket gyakorolnak, valamint kommunikációs és intézkedéstaktikai tréningeken fejlesztik készségeiket.

Ezen a csopaki gyakorlati napon az életszerű szituációkon volt a hangsúly. A rendőrök párokban dolgoztak, és bejelentés alapján egy magánházhoz vonultak ki, ahol hangoskodást jelent***ek. A helyszínre érve azonban váratlan fordulat következett: az ingatlanba lépve egy férfi késsel, kiabálva támadt rájuk. A feladat az volt, hogy azonnal és a jogszabályoknak megfelelően kezeljék a helyzetet – akár fegyverhasználattal is, amely ezúttal Simunition pisztollyal történt.

A gyakorlat egyik legnagyobb kihívása az ismeretlen helyzet volt. A résztvevők nem a megszokott felszerelésükkel és nem állandó partnerükkel dolgoztak, ami tovább növelte a bizonytalanságot.
Oláh Alexandra Bettina őrmester, a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság járőrvezetője így fogalmazta meg tapasztalatait:

– Teljesen idegen helyzetbe csöppentünk. Nem a megszokott társammal dolgoztam, így nem ismerhettem, hogyan reagál majd. Ilyenkor az ember nem tudja, a másik mit fog lépni egy adott szituációban. Egy kisebb kapitányságon általában ismerjük egymást és a környezetet is, itt viszont minden teljesen idegen volt. Bár ez csak egy gyakorlat volt, az adrenalin mégis magasra szökött. Ritkán kerülünk olyan helyzetbe, amelyben fegyvert kell használni, itt viszont szükség volt rá. Ha valaki hosszú ideig ugyanazon a területen dolgozik, könnyen beleszokik a rutinba – ez a képzés viszont segített kizökkenteni minket a komfortzónából. Viszont az is igaz, ha ritkán találkozunk ilyen szituációkkal, nem tudunk kellő rutint szerezni. Magánlakásba lépni mindig az egyik legnehezebb feladat. Nem tudni, hol lehet rejtekhely, esetleg fegyverrel vagy késsel fogadnak-e. Az ilyen helyzeteket igazán jól csak összeszokott páros kezelheti, ha a felek ismerik egymás reakcióit. Egy idegen társsal, akivel még nem dolgoztál éles helyzetben, ez sokkal nagyobb kihívás. A fegyverhasználatról szinte azonnal dönteni kellett. Amikor egy helyiségbe lépsz, pillanatok alatt fel kell mérni az ott lévő viselkedését, hangját, testtartását – hogy támadólag lép-e fel, vagy passzív marad. Ebben az esetben a férfi azonnal támadt, nem volt idő mérlegelni. Felszólítás után, amikor már túl közel került, és nem volt lehetőség kitérni, elkerülhetetlenné vált a fegyverhasználat. Intézkedés közben a saját testi épségünk és eszközeink biztonságos alkalmazása a legfontosabb – ugyanakkor szigorú szabályok határozzák meg, mikor indokolt a fegyver használata. Ez volt az első igazán komplex gyakorlati feladatunk. Korábban már részt vettünk baleseti helyszínelési gyakorlaton is, amelyen kisebb közlekedési szituációkat modelleztek, és átbeszéltük, mi a körzeti megbízott feladata ilyen esetekben – például amikor nem szükséges helyszínelő, de intézkedni kell, dokumentálni és fényképezni az eseményeket. A mostani gyakorlat azonban már valóban próbára t***e a tudásunkat és a felkészültségünket.

A rendőröknek gyorsan kellett felismerniük a veszélyt, dönteniük az intézkedésekről, adott esetben a fegyverhasználatról is. A teljes gyakorlatot videóra rögzítették, majd közösen elemezték: kiemelték a jól végrehajtott lépéseket és a fejlesztendő területeket.
A képzés célja olyan körzeti megbízottak felkészítése, akik nemcsak rutinfeladatokat látnak el, hanem komplex, váratlan helyzetekben is képesek szakszerűen, magabiztosan intézkedni.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA

05/05/2026

ROHAMCSOPORTBÓL A TANÁRI ASZTALIG
Oláh Attila ny. hadnagy a Budapesti Műszaki SZC Than Károly Technikum és Szakképző Iskola rendészeti technikumi és honvéd kadét diákjainak oktat önvédelmet, lövészetet, alaki ismereteket és fizikaiállóképesség-növelést. Nála alkalmasabb oktatót nehezen találtak volna: 30 éves pályafutásából 15-öt terrorelhárítóként szolgált, így a testmozgás és a taktikai ismeretek a vérében vannak.

– A történetem 1990. január 2-án kezdődött, amikor bementem a mai Készenléti Rendőrség Kerepesi úti laktanyájába, hogy szolgálatba álljak – elevenít***e fel a kezdeteket. – Már a felszerelés átvétele is komoly feladat volt, három bevásárlókocsira való egyenruhát, felszerelést vettünk át, minden évszakra megfelelő bakancsot, derékszíjat, sapkát meg minden más egyebet. Szinte otthon sem volt ennyi ruhám.

Tanszergyártás helyett az intézkedéstaktikát választotta.

– Nagyon szerettem volna katonának állni, de a szüleim, akik nagyon félt***ek, nem támogatták, pedig a testalkatom alapján lehettem volna harckocsizó – nevette el magát a mokány oktató. – Így elektroműszerésznek tanultam, majd az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalatnál helyezkedtem el, ahol iskolai segédeszközöket gyártottunk. Tőlünk került ki rengeteg fizikai kísérlethez használt eszköz, de igazából ezt a munkát nem élveztem. Szerencsére, hála a távol-keleti akciófilmek magyarországi kultuszának, megtaláltak a küzdősportok, így kerültem kapcsolatba először a cselgánccsal, majd dzsiudzsicuval, amiben ma már kétdanos mester vagyok. A sporton keresztül ismertem meg olyan rendőröket is, akikkel beszélgetve úgy döntöttem, már nem kell a szülői engedély, rendőrnek állok.

Terrorelhárítás magas fokon

– A Készenléti Rendőrségnél rengeteg olyan dolgot tanultunk meg, ami speciális szakterületet jelentett. A mi feladatunk volt a mai szóval tömegkezelésnek nevezett tevékenység is, de folyamatosan jártuk az országot, sosem unatkoztunk. Hol megerősített közterületi szolgálatot adtunk, hol meccset biztosítottunk, volt, hogy csak a reggeli eligazításon tudtuk meg, mit hoz a nap. Nagyon élveztem a változatosságot – emlékezett vissza Oláh Attila. – Ezeken az eligazításokon, kicsit elkülönülve, de mindig velünk voltak a Rendőrség Különleges Szolgálatának tagjai is, akiket a közvélemény csak úgy ismer, a kommandósok. Úgy néztünk rájuk, mint az istenekre, hiszen minden, amit csináltak, szolgálati vagy államtitoknak minősült, nem is nagyon álltak szóba velünk, zárt, iszonyatosan fegyelmezett és fizikailag nagyon felkészült csapatot alkottak. Épp átalakulóban volt a szervezeti felépítésük, így lehetőség nyílt arra, hogy jelentkezzünk hozzájuk. Tízen vettük is a bátorságot, hogy jelezzük, szeretnénk közéjük tartozni. A személyügyi tisztjük háromszor zavart el minket nevetve: egyiknek az érettségije hiányzott, másnak a tiszthelyettesi iskola, de akadt olyan is, akinek a szolgálati időből hiányzott egy kevés. Ez része volt a pszichológiai előszűrésnek is, de én nem hagytam magam lerázni, mindent végigcsináltam, amit kértek, így a tíz jelentkezőből, másfél év után, ketten meg is kezdtük a hat hónapos alapkiképzést, amit végül csak én fejeztem be a csoportunkból.

A kemény képzés kemény kiképzőt farag.

– Rettenetesen élveztem a kiképzést, bár iszonyatosan meghajtottak minket, de azért voltunk ott. Rengeteg fizikai, erőnléti feladatot csináltattak velünk, végtelen lövészetekre jártunk, és ott volt Szikla Szilárd: egy sziklacsúcs, aminek a tetejére fel kellett rohanni, lekiabálni a nevünket, hogy a kiképzők jól hallják, majd lefutni és jelentkezni. Nem mindig hallottak elsőre, vagy épp azt találták ki, hogy lövedékálló mellényben, gázálarcban, fegyverrel kell felfutni a járatlan, sáros sziklás talajon. Kiképeztek minket helikopterből ereszkedésre, fegyveres és fegyvertelen közelharcra, taktikai gépjárművezetésre, de megtanultuk azt is, hol vannak a saját és a társaink korlátai is. Életem egyik legszebb pillanata volt, erre vagyok a legbüszkébb, amikor feltehettem a terrorelhárítók bordó barettsapkáját és felvehettem a fekete egyenruhát. Attól kezdve, tizenöt éven át, én is a „titkos brigád” tagja voltam, és mások néztek rám is csodálattal. A rohamcsoportomon belül, amit Viszler József mester vezetett, mindenkinek megvolt a specialitása: volt, aki a lőfegyverekhez értett nagyon, volt, aki a járművekhez, megint mások az alpintechnikához. Nálunk én feleltem az önvédelem oktatásáért, ez pedig máig hasznos a kadétjaink miatt.

A mai feladat: az új nemzedék.

– Oktatóként nem az a dolgom, hogy kommandóst faragjak a fiatalokból, hanem az, hogy megmutassam nekik, mire képesek és mire nem – hangsúlyozta az egykori terrorelhárító. – Van, akiről lövészeten derült ki, inkább műkörmös lenne, de van olyan tanítványom is, aki sorra nyeri az országos küzdősportversenyeket, vagy épp nemzetközi hírű céllövő. Mindegyikükre büszke vagyok, mert kipróbálták magukat és tanultak belőle. Instruktorként látom, hogy a mai fiatalok teljesen máshogyan élik a világukat, mint ahogy én t***em az ő korukban, és ezzel a különbséggel meg kell küzdenem bizonyos fokig. A rendészetis tanulók, kadétok ma már nem kommandósok akarnak lenni, hanem inkább kutyavezetők, drónpilóták, bűnügyi technikusok. Viszont azt az alapot, amitől az életben mindenhol megállják a helyüket, nálunk megkaphatják. Itt tanulhatnak kitartásról, önmagukról, alázatról, a sikerhez vezető útról egyaránt. Büszke vagyok rá, hogy sokan a tanítás utáni szabadidejüket is a közös edzésekre, felkészülésre fordítják, hazai és nemzetközi kadétversenyeken indulnak, és így láthatom, hogy az általam átadott tudás szárba szökken. Ez egy öreg kommandósnak mindennél többet jelent.
KISS DÁVID
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA