Az én rádióm - Markovits Ferenc oldala

Az én rádióm - Markovits Ferenc oldala Lassan 50 éve, hogy rádiós - tévés lettem. Pályafutásom legérdekesebb részleteit ismerheted meg

Ebben a formában még soha nem hallott felvétel! Presser Gábor az LGT alapító gitárosáról, Barta Tamásról. A gitáros halá...
10/03/2026

Ebben a formában még soha nem hallott felvétel! Presser Gábor az LGT alapító gitárosáról, Barta Tamásról. A gitáros halála c. műsorom nyersanyagának részlete:
https://youtu.be/3ZuCwYQI5gc

Soha nem hallott felvétel: Fenyő Miklós Barta Tamásról, vágatlan! Felvétel:2008. Riporter:Markovits Ferenc (A gitáros ha...
03/03/2026

Soha nem hallott felvétel: Fenyő Miklós Barta Tamásról, vágatlan! Felvétel:2008. Riporter:Markovits Ferenc (A gitáros halála nyersanyaga)
https://www.youtube.com/watch?v=7H_MhhqpJN0
További, eddig még nem hallott felvételek jönnek!

Az amerikai rendőrség szerint kétszer lőtte le magát Barta Tamás.A gitáros halála2008-ban Elek Laci, a Tudományos Rovat ...
28/02/2026

Az amerikai rendőrség szerint kétszer lőtte le magát Barta Tamás.

A gitáros halála

2008-ban Elek Laci, a Tudományos Rovat újságírója keresett meg. Rengeteg kazettát kapott egy bizonyos H. családtól, melyekkel ő nem tudott mit kezdeni. Viszont nagy kincset, az 1974-ben Amerikába disszidált Barta Tamás LGT szólógitáros és édesanyja hangos „levelezését” rejt***e a kb. 12-13 órányi nyersanyag. Ez úgy működött, hogy Barta kazettára mondta, aktuálisan éppen mi minden történt vele, majd légipostán föladta édesanyjának, aki meghallgatta, reagált fia szavaira és ő is elmondta, hogy nála mi újság van, majd visszaküldte a kazettát. Így ment ez nyolc éven át, egészen Barta haláláig.

H.- ékhoz úgy kerültek a kazetták, hogy az Erzsébet királyné útján egy házban laktak Barta édesanyjával. Bartáné bizalmába férkőztek, haláláig gondozták, így rájuk maradt az itthoni örökség.

Elek Lacit azért keresték meg, hogy valami szakavatott ember technikailag javítsa föl a kazetták többnyire pocsék hangminőségét. Laci belehallgatott, s rögtön felmerült benne, hogy ez egy nagy dokumentumműsor lehetőségét hordozza, ezért keresett meg.
Először leültem H.-ékkal, közelebbről lányukkal, aki dok.filmrendező lett és nagy fantáziát látott a sztori filmes feldolgozásában. Persze a rossz minőségű hangokkal nem sok mindent lehetett kezdeni, így ránk volt szorulva.

Szerződést kötöttünk, miszerint ők kölcsönadják a kazettákat, a Rádióban restauráljuk ezeket, cserébe pedig a hanganyag részleteire építve 2 részes dok.műsort készítek Barta amerikai életéről és haláláról.

Hatalmas munka volt a felvételek technikai rendbehozása, melyben ismét a Cornides – Váli párosra támaszkodtam. Utána hosszú hetekig hallgattam, jegyzeteltem, szerkeszt***em a hangot, végül több körös vágással kikaptam a legerősebb 35-40 percet.

Döbbenetes viszony körvonalai bontakoztak ki. Barta néni egy igazi, mérgező szülő volt, aki soha nem tudta feldolgozni fia felnövését, viszont állandó önsajnáltatással őrületes nyomást helyezett rá.
Tamás idehaza abszolút szupersztár volt, Amerikában steak house-okban zenélt, néha egy-egy lemezre is feljátszott valamit. Az anyagiakon kívül semmi nem jött be neki az amerikai álom - karrier ígéreteiből, viszont egyfolytában önigazoló szövegeket nyomott anyjának, hogy miért nem lett még világhírű.

Végül egy call-center ügynöke lett, a Los-Angeles-i magyar papír-bizniszbe, pontosabban a papírmaffia ügyeibe, feltehetően kábszeres balhékba is belekeveredett. Valószínűleg ez okozta korai halálát, mert két lövés végzett vele. A rendőrség ehhez képest öngyilkosságként kezelte az ügyet és rövid úton lezárta.

Műsoromban megkerestem egykori osztály- és zenésztársát, Fenyő Miklóst, Presser Gábort, Frenreisz Károlyt, Somló Tamást, Simonyi András egykori amerikai nagykövetünket, (Barta barátját), Tóth Józsefet zenész- és disszidens társát, Dezső András újságírót, aki beleásta magát a Barta ügy krimi szálaiba és kollégámat, Herskovits Iván zenei szakírót.

Keretjáték a kazettás levelezés volt, a megfelelő pontokon mindig lement néhány drámai, vagy éppen őrületesen kisstílű anya-fia üzenetváltás.

Laux Józseffel készült felvételem előtt a zenész megtiltotta, hogy Presser nevét kiejtsem a számon. Ehhez képest Gábor nevét kétszer is „számra vettem”, ami annyira felbőszít***e Lauxot, hogy a felvételt félbeszakítva elküldött, azzal, hogy majd azért kér egy példányt a kész műsorból…

Laux és Presser között állandó rivalizálás ment, a dobos nem tudta elviselni, hogy ő hiába menedzselte profi módon az LGT-t, csak ritkán emlegették ezt, Presser mindig inkább előtérben volt, híresebb lett nála.

Sikeres lett a 2 részes műsor, sokan megkerestek utána, hogy miképpen szerezhetnék meg. Valaki fölvette és kirakta a netre A gitáros halálát. Jelenleg két példányban hallható a YouTube-on, az egyiket már majdnem 200 ezren meghallgatták. Halála után több mint negyven évvel még mindig hatalmas Tamás rajongótábora, főleg az idősebbek körében legendás személyiség.

Gábor Eszter könyvtáros is megtalált, aki egy 2024-es Barta emlékkötet társszerzője. Sok anyaggal támogattam könyve elkészülését.

Régi kedves kollégám, Herskovits Iván, az MR egykori zenei szerkesztője évtizedek óta Hollandiában él. Ő is könyvet ír Tamásról, melyhez velem is készített egy hosszabb interjút. A kötet elvileg 2025. decemberében jelent volna meg, de egyelőre semmi hír sincs róla.
Itt olvasható a két részes műsor színlapja:
https://radiojatek.elte.hu/radiojatek/22077/

Hogy kell beleönteni fél pohár forró teát a keverőasztalba?Végy egy műanyag pohár forró, cukros löttyöt, vidd be a stúdi...
20/02/2026

Hogy kell beleönteni fél pohár forró teát a keverőasztalba?

Végy egy műanyag pohár forró, cukros löttyöt, vidd be a stúdióba, majd helyezd el szorosan a keverőpult mellé. A többi már megy magától…

Déry Tibort és Jordán Tamást nagyon szeretem. Együtt még jobban. A kilencvenes években gyakran előfordultam a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az író kutatójával, Botka Ferenccel is itt ismerkedtem meg, jó szakmai kapcsolatunk lett. Kaptam tőle több, könyvesboltokban ritkán elérhető könyvet, amit ő írt Déryről. Beleástam magam életmű-vébe, nagyon drámainak éreztem pereit a harmincas években, melyeken baloldali, kommunista meggyőződése miatt lett vádlott, többször elítélték.

A tárgyalótermi drámákat színműveket, filmeket is kedvelem, így a hatalmas anyag egy tárgyalás során elevenedik meg, három részben. Címe: Botladozás- A politizáló Déry Tibor. Akadtak benne részletek műveiből, a Szerelem című, Makk Károllyal közös filmjéből és még sok egyéb érdekesség.

1997-ben még nem nagyon terjedt el a számítógép, így analóg módon született meg a forgatókönyv, fénymásolás, olló, ragasztó. Még nyaralásunk alatt is ezzel foglalkoztam, ha netán fiaim aludtak délután.

Déryt Jordán Tamás alakította, pontosabban hitelesen, elképesztő mélységeket felmu-tatva élte az író életét. Nem szerepként fogta föl, hanem belebújt a bőrébe.

A felvétel a 13-as stúdióban, Cornides Tamás hangmesterrel készült. Már szinte mindent felvettünk, csak Galkó Balázzsal volt hátra néhány oldal.

Az egyik szünetben, este tíz felé kimentem az automatához, vettem egy forró teát. Nagyon forró volt, de leittam belőle, mert a rendezői asztal ferdén állt, s nem akartam kilötykölni.

Egyszer csak int***em Balázsnak, de óvatlan mozdulattal, a teát feldöntöttem, egyenesen az asztal mellett álló keverőbe. Tamás kiváló reflexszel hárította el a támadást. A még mozgásban lévő műanyag poharat jól irányzott ütéssel visszaküldte felém. A tea egy kisebbik része a keverőpultba, nagyobbik része pedig combjaimra ömlött. Nem volt túl kellemes. Reménykedtem, hogy a pulttal nem lesz semmi, eleinte nem is volt. Még befejezhettük a felvételt, de a ahogy folyt lefelé a cukros lé, a keverő egyre több pontján gyulladt ki vagy villogott a piros zárlatjelző fény. A tea cukortartalma elszenesedve ráégett a meleg alkat-részekre, rövidre zárta azokat. Így kb. fél óra alatt a Studer egy része leállt.

Tamásnak be kellett írni a stúdiónaplóba, hogy mi történt. Ekkor Galkó Balázs -Tamás ötletére- azzal állt elő, hogy mivel ő külsős, magára vállalja az egészet. Így történt, hogy végig egyik akkori kedvenc színészem nevén futott az eset, én – jobb a békesség alapon- kimaradtam az egészből.

Nagyon bántott a dolog, kb. egy hétig nagy ívben kikerültem a 13-as stúdió előterét, mert a szegény technikusok kivitték a folyosóra a keverőt és sziszifuszi munkával, nagy türelemmel ott tisztították meg az alkatrészeket.

Szerencsére ezek után a keverő még hosszú évekig hibátlanul működött.

Aztán valahogy mégis kiderült, hogy én vagyok a t***es. A hangmérnökök, technikusok jót derültek a sztorin, majd jó néhány hasonló esettel álltak elő, amikor ők, vagy egy színész vagy a rendező döntött bele valamilyen levet, néha még piát is a keverőbe.

Itt olvasható a színlap: https://radiojatek.elte.hu/radiojatek/25235/

Rémület a levegőben és a stúdióban.A Magyar Rádiónak volt egy kiváló főrendezője: Bozó László. A magas művészet, de a po...
12/02/2026

Rémület a levegőben és a stúdióban.
A Magyar Rádiónak volt egy kiváló főrendezője: Bozó László. A magas művészet, de a populáris műfajok is érdekelték, vérbeli profi volt. Évekig lehettem asszisztense, rengeteget tanultam tőle.
1982-ben az 1-es stúdióban vettük föl Arthur Hailey Rémület a levegőben c. könyvéből készült hangjátékot.
A regényből akciófilm is készült, arról szól, hogy egy amerikai utasszállító gépen mindkét pilóta ételmérgezést kap. Civil utas, egy Vietnamot is megjárt, de utasszállítót még soha nem vezetett pilóta veszi át a gépet, s a földi irányítással szoros együttműködésben, rengeteg izgalmas fordulat után végül épségben leteszi a gépet. Bozó remek színészeket hívott. A hős pilótát Harsányi Gábor alakította, de szerepelt Sinkó László, Márton András, Avar István, Kállai Ferenc, Zenthe Ferenc, Agárdi Gábor is.
Pilótafülkének az egyes csillapított helyiségét neveztük ki, az „utasok” pedig csak szigorúan a nagy stúdióban tartózkodhattak. A pilótát – mint a valóságban – hangszórón át hallották, ehhez talkie – walkie-kat használtunk.
Mielőtt megjöttek a színészek, Bozó Laci közölte, hogy kettő körül, amint megérkeznek a színészek - függetlenül attól, hogy mikor van jelenésük a mikrofon előtt -, mindenkit tereljek be a stúdióba. Hozzát***e, hogy ma kettőtől – hatig ebből a stúdióból senki sem mehet ki büfézni, trécselni, jópofizni. Ahhoz, hogy a hangjáték kellőképpen izgalmas legyen, mindenkinek végig együtt kell lennie.
Ez elsőre elég hihetetlenül hangzott, mivel az volt a szokás, hogy amint valaki lenyomta aktuális szövegét, az első adandó alkalommal kisurrant a Pagodába, s mindig csak akkor jött vissza, ha volt megint pár mondata. Rossz gyakorlat volt ez, sajnos nagyon elterjedt. A különféle színházakból érkező művészek találkahelye volt a Pagoda, itt vagy a tévében találkoztak, de hozzánk szíveseb-ben jöttek.
Betereltem a színészeket az egyesbe. Bozó bement hozzájuk, röviden ismert***e a hangjáték sztoriját, amit persze az olvasópróbán már végigvettünk, majd átment a technikai helyiségbe. A stúdió ablaka előtt fölmutatta a színészeknek az ajtó méretes kulcsát és bejelent***e, hogy amikor kijött, ezzel a kulccsal bezárta a kijáratot. Innen egészen hatig senki nem mehet ki, majd egy a színészek által is jól látható helyre felakasztotta a kulcsot. A művészek elképedten néztek, háborogtak, megjegyzéseket t***ek, milyen vicces ma a Laci, úgyse t***e meg, stb.
Elindult a felvétel. Kállai Ferenc elmondta a hangjáték elején a magáét, persze később még sok jelenése volt. Elaraszolt az ajtóig, s a hatalmas kilincset megpróbálta lenyomni, nem ment. Nem akart hinni a szemének. Valamelyik színésztársa segíteni akart, persze így se nyílt ki az ajtó. Teljes döbbenet, az imént még hülyéskedő, egymást froclizó színészek kardjukba dőltek.
Iszonyú feszült lett mindenki, ilyen még soha nem fordult elő, rendesen szorongani kezdtek.
Bozónak éppen ez kellett. Privát feszültségük szépen átsugárzott alakításaikba. Az utasok rémülete, lezuhanástól való félelme úgy jelent meg játékukban, hogy a rendező egyetlen instrukciót sem adott nekik. Kivétel nélkül mindenki remek volt, szorongása mélyen belülről jött.
Aztán adásban is meghallgattam a hangjátékot és annyira izgultam, mintha nem tudtam volna, hogy happy end lesz a vége.
Amikor az „elgyötört” művészek 18:00-kor kiszabadultak börtönükből, elismerték, hogy először nagyon utálták az egészet, de végül nekik is nagy élmény volt. Ilyen rendező volt Bozó László, kisujjából kirázta a szakmát, mindig jó hangulat uralkodott a felvételein. Itt kivételesen nem, de a végeredmény megint őt igazolta.
Itt olvasható a színlap:
https://radiojatek.elte.hu/radiojatek/30189/

Dobos László „szamizdat”szerzői estje - Első nyilvános felvételem a Kossuth-klubban1984-ben megbíztak életem első, közön...
10/02/2026

Dobos László „szamizdat”szerzői estje - Első nyilvános felvételem a Kossuth-klubban

1984-ben megbíztak életem első, közönség előtt zajló felvételével. A Rádiótól egy kőhajításnyira, a Múzeum utcai Kossuth-klubban gyakran készült nyilvános felvétel az Irodalmi Szerkesztőség műsoraiból.

Általában felejthető, ámde „kultúrpolitikai okokból” valamiért fontos adások voltak ezek. Többnyire valamelyik szocialista ország tök ismeretlen, viszont annál rosszabb szerzője volt a főszereplő. Két-három irodalomtörténész, színészek ültek a színpadon, meg egy műsorvezető. A szakértők jól kielemezték az író-költő munkásságát, amit időnként megszakított a színészek néha hosszadalmas felolvasása a művek részleteiből. A Kossuth-klub nagytermében volt vagy 100 férőhely, többnyire jó, ha a negyede megtelt. Unatkozó nyugdíjasok mellett a szerző rokonai, családja, barátai jöttek el, feltűnően bóbiskoltak az unalmas estek alatt.

A másfél-két órás felvételt a Rádió klub előtt parkoló közvetítőkocsijában rögzítettük, utána megkaptuk a szalagot, majd nekiálltunk 60 percre megvágni. Különösebb hírverés nélkül lementek adásba, általában senkit sem érdekelt, de a szoc. országok közötti kulturális egyezmény idevonatkozó passzusát kipipálhatták az elvtársak.

A nyolcvanas években az illetékesek már néha meghívtak egy-egy határontúli szerzőt is, akit addig csak egy igen szűk értelmiségi kör ismert vagy szamizdatban terjedtek könyveik.
Így történt, hogy az egyik este Dobos László, felvidéki írót jött el, aki nagyhatású, kiváló könyvekben örökít***e meg a szlovákok háború utáni kegyetlenkedéseit, a kisemmizett, majd a Dunán lélekvesztőkben, az Óhazába átkergetett honfitársaink mostoha sorsát. Sokan mindenüket, gyakran még az életüket is elvesztették: belefulladtak a folyóba.

Dobos politikailag igen csak veszélyesnek számított, könyveihez hasonlóan élő beszédben is szókimondó volt.
A felvétel előtt Dorogi Zsiga, az Irodalmi Szerkesztőség főszerkesztője a Földönfutók példányán bejelölte, hogy a szöveg pontosan mely részeit nem szabad felolvasni, mert nem vet jó fényt a magyar-csehszlovák külkapcsolatokra. A döntés nyilván nem Zsigáé volt, hanem felsőbb szintről érkezett.

A klubban minden felvétel előtt tartottunk egy összeolvasó próbát. Négy-öt kiváló színészt hívtam, már csak Sinkovits Imrére emlékszem. A gyönyörű orgánumú művész, aki közismert volt erős magyarságtudatáról nagyon idegesen érkezett. Fogorvosnál volt, pont addigra ment ki a fájdalomcsillapító hatása, amikor odaért.
Elkezdődött az összeolvasás. A kimaradó részeknél mindig megállítottam a színészeket, s közöltem, hogy innentől – idáig húzás. Sinkovits először úgy csinált, mint aki nem hallja.
Megsemmisítő, lapos pillantásokat lövellt felém és rendületlenül felolvasta a kihúzott részeket is. Amikor kb. harmadszor szóltam, hogy mi marad ki, levette a szemüvegét, majd sztentori, ablakren-gető hangon kiabálni kezdett:
-Ki ez a kisfiú!? Hogy meri semmibe venni a magyarság üldözését!!?

Lefagytam. Bátortalanul nyökögtem valamit. Linka Ági, a szerkesztő próbálta menteni a menthetőt:
-Feri egy új rendező kolléga, nemrég diplomázott.
Sinkovits egyre nagyobb hangerővel tovább replikázott:
-Semmi nem marad ki, érted?! Semmi!! Mindent felolvasok, mindent!! Ennyivel tartozunk magyar testvéreinknek!

Néma csend volt, senki nem mert megszólalni. Fagyos hangulatban lement a próba, utána Sinkovits bevette magát a büfébe. A közönség előtt zajló nyilvános esteken igazából nem volt mit rendezni. A stúdió intim terében, a színésszel kettesben bármikor megállíthatom, instruálhatom, hogy ezt most másképp mondd, gyorsabban, lassabban, akár még teljes karakter is felépíthető.
A nézők miatt itt nem állítható le a felvétel, a felvételen a színész egyedül saját képességeire építhet. Tehát ez egyszerű adásrendezés volt, senki sem szerette csinálni, de muszáj volt.

Eljött a 18 óra, a kezdés. Ilyet még nem látott az öreg Kossuth-klub: már fél hattól egyre csak ömlöttek befelé a nézők. Az összes helyet elfoglalták, még a fal mellett is álltak, a földön ültek körben. Valahogy híre ment a vendégnek.

Ilyet se azelőtt, se azóta nem éltem át. A közönség végigtombolta az estet. Dobos megjelenését hatalmas tapsvihar fogadta, majd a felolvasások kényes részeit - főleg Sinkovits Imre jóvoltából -, széttapsolták. A legnagyobb őrjöngés, fütty, taps, beszólás, éppen a kihúzásra szánt mondatok alatt tombolt. Forró hangulatú este volt, állítólag a BM, a szolgálatok emberei is jelen voltak és figyelték a fejleményeket. Az este mindenféle zűr nélkül ért véget.

Sinkovits végül átölelt, bocsánatot kért, meghívott egy felesre. Elmesélte foghúzása történetét, s azt, hogy végig nagy fájdalmakon kellett uralkodnia. Ezek után egy papírra hevenyészett levelet írt, borítékba zárta, s megkért, hogy másnap adjam át Dorogi Zsigának. Biztos voltam benne, hogy valami súlyos szöveget írt rólam, s hogy nekem annyi. Zsigának halálsápadtan adtam át a levelet. Amikor elolvasta, felnevetett.

- Ezt írta Imre:„Zsigám, miért csináljátok ezt? Illyés is megmondta, hogy mi legyünk a hétágú síp a Kárpát-medencében. Miért nem képviselitek végre már ezt?
Ölellek: Imre”
-Jópofa ez a Sinkovits. Na jó, akkor ahogy bejelöltem, vágd meg kérlek a szalagot…

A felvétel után gyakran találkoztam a nagy színésszel a Rádióban. Ha meglátott, mindig elmosolyodott, nem tudtam előre köszönni neki…

A kilencvenes években A forradalom színpada című műsoromban is szerepelt. Azt jártam körül, hogy az ’56-os forradalom két hete alatt a színészek, rendezők, filmesek mit műveltek? Milyen előadások mentek, milyen filmek forogtak? Mi lett velük, ki maradt itthon, ki disszidált, majd később ki tért haza? Mi lett a büntetése?
Imre elmondta, hogy a Petőfi szobornál elszavalt Szózat után a Parlamentnél jelent meg, Nagy Imre közelében, ezért kivágták a Nemzetiből. Egy darabig állása sem volt, majd büntiből a József Attila színházba szerződtették. Két gyerekkel, színésznő feleségével, Gombos Katival nyomorúságosan éltek. Hogy kis fizetésüket kiegészítsék, éjjelente különféle fröccsöntött műanyag alkatrészek éleit reszelték simára vagyis leszedték a „sorját”.

Amíg száműzetése tartott, egy jótét lélek minden hajnalban egy liter tejet és négy kiflit tett a küszöbükre, amitől sok év után is elfutotta szemét a könny.

Esterházy Péter Egy nehéz nap... 2. részMegvan, ahogy Esterházy Péter Rákosi Mátyás hangján beszél!!! A net egyik bugyrá...
04/02/2026

Esterházy Péter Egy nehéz nap... 2. rész
Megvan, ahogy Esterházy Péter Rákosi Mátyás hangján beszél!!! A net egyik bugyrában megtaláltam a Fekete Doboz rövidke és sajnos rossz minőségű felvételét a keszthelyi előadásról! Akármennyire gyenge a kép, annyira örülök, hogy Péterről fennmaradt ez a videó! A linken megtekinthető a hangjáték kezdése, ami a Beatles sláger tolmácsolása, aki pedig a plakát melletti videóra kattint, az megnézheti E.P.-t a kiváló szinkronszínészt. Még Rákosi bakiját is hajszálpontosan play- backelte.
https://www.youtube.com/watch?v=kBJmnfLvJi4
Bonus: a Merlin előadás plakátja. Itt annyi újdonság volt, hogy az első részben Vallai Péter elmondta a K.M.P.-t, a Kis Magyar Pornográfiát, a nehéz nap pedig a második részben ment le.
A felvételről még csak annyit, hogy a Rádiójáték-Szín égisze alatt, a Pinceszínházban, közvetítőkocsival vettük föl. Három, telt ház előtt megtartott előadásból vágtam össze az adást. Mihályi Lajos, Vida László vették föl külsőben, a zenét Szita Pista-Mészáros Zsuzsa rögzít***e a 22-es stúdióban. Igazi álommunka volt minden perce.
Már alig él valaki a régi stábból...

Immár kilenc éves ráktúlélő vagyok. Azóta írom -néha kihagyásokkal- életem, pályafutásom történetetét. Legfontosabb rádi...
03/02/2026

Immár kilenc éves ráktúlélő vagyok. Azóta írom -néha kihagyásokkal- életem, pályafutásom történetetét. Legfontosabb rádiós műsoraim történeteit mostantól megosztom veletek.

Mivel nemrég adták át a Villa Esterházyt, ezért kezdjük Esterházy Péterrel:

https://radiojatek.elte.hu/radiojatek/26294/

Egy nehéz nap éjszakája

A rendszerváltás után valamivel kezembe került Esterházy Péter Egy nehéz nap éjszakája című írása, ami 1950. április 14-én, a szerző születésnapján játszódik. Az író bravúrosan, metsző iróniával rakta össze, értelmezte át, t***e ironikus idézőjelbe a rákosista híreket, melyek megkoronázása saját születése naturalisztikus, mégis felemelő eseménye.

Nem volt hosszú írás, viszont a hírek, a politika abszurd világa kiváló lehetőség volt arra, hogy a munkaverseny győzelmi jelentések, a sokorópátkai plébános elítélése, a jó forint dicsőítése, az imperializmus, vagy - önirónikus gesztusként - az Esterházy grófok elítélése és egyebek mellé korabeli archív hangfelvételeket keressek. A keretjáték egy korabeli rádióadás reggeli műsora lett, ahol a két „műsorvezető”, Vallai Péter – Takács Kati vezet minket végig a nap sűrű történésein. Az E.P. által erősen favorizált vendégszövegekben beidézett szerzők, pl. József Attila verse, vagy Lidia Korabelnyikova, cseh sztahanovista nő „dala” a műsorvezetők előadásában, Melis László megzenésítésében remek stílusérzékkel teremtették meg a hangjáték zenei szövetét.

Nem beszélve arról, hogy a címhez igazodva a hangjáték elején angol nyelven, soronkénti magyar fordításban, Faragó Béla barokk csembalófutamaival aláfestve elhangzott Beatles-féle A’ hard days night szövege. Vallai soronként, fonetikusan mondta angolul, Kati magyarul tolmácsolt. A végeredmény ellenállhatatlanul mulatságos lett. (A barokk zenei világ a fertődi Esterházy-kastélyból jön, Melis dallamaiban sajátos módon a posztmodern réteget erősíti.)
Új Magyar Hangjáték Díjat kaptam érte, amire nagyon büszke voltam. A zsűriben többek között Radnóti Zsuzsa dramaturg, Reményi József Tamás irodalomtörténész, Bertha Bulcsú író is ott volt, az első kettővel így kezdődött sok évtizedes jó szakmai kapcsolatom.

A laudációban méltatták a hangjáték radikális újszerűségét, ahogy a szoc-reált a barokkal, a posztmodernnel harmonikusan egyesít***e. Ugyanakkor sikerült kimaxolni a bornírt napi események iszonyatát felülíró szülés csodás aktusát. Merész, szókimondóan mellbevágó volt, de gyönyörűen visszaadta a születés misztériumát.

Az Egy nehéz nap éjszakája színpadi karrierje

1994-ben Csúcs László elnöksége alatt sötét időszak következett a Rádió életében. A pártok elkezdték a teljes szétzilálási hadműve-letet, ami részükről teljes sikerrel zárult. Első lépésként ’94 tavaszán kirúgtak 129 rádióst, főleg liberális, baloldali szerkesztőt.

Az akkori Irodalmi Osztályon még csak néhány éve dolgozott Kőrösi Zoli, aki jobbra is, balra is gyakorolt gesztusokat, de erősebben vonzódott a Fideszhez. Az ifjú demokraták akkor még liberális nótát fújó ellenzékiek voltak. Így az MDF kormány, Boros Péter miniszterelnöksége, Csúcs rádiós ripacskodása alatt Zoli is nemkívánatos lett.

Jobb híján a Fidesz Narancs Alapítványánál lett kulturális munkatárs, a párt akkor már javában készült az 1994-es választásokra. (A Fidesz ez év nyarán már ledobta a liberális álcát, Orbánék mérhetetlen hatalomvágya nyíltan kiderült, beindult az önkény. Sokan leléptek ekkor tőlük.) Egyszer csak felhívott Zoli, hogyha van valamilyen épkézláb ötletem, akkor az alapítvány támogatná. Említ***em neki, hogy az Egy nehéz nap éjszakájából szívesen csinálnék színpadi előadást. Rögtön ráharapott, kiderült, hogy tíz előadásra másfél milliót tudnak biztosítani.

Megkerestem Jordán Tamást, a Merlin igazgatóját, aki szintén pozitívan viszonyult a tervhez. Így történt, hogy E.P. 46. születésnapján, április 14-én megvolt a premier, majd még kilenc sikeres előadás és egy ráadás. A Fidesznek a pénzt a Soros Ala-pítvány adta, melynek 10. születésnapján, a keszthelyi Festetich-kastélyban tartottunk még egy ráadást.

A Pinceszínházi verzióhoz képest nem sok minden változott. A rádióadás megmaradt, egy stúdió stilizált díszletével jeleztük. A hangbejátszások, zenei betétek is játszottak, videós háttérvetítéssel kiegészülve.

É. Kis Piroska tervezte a meglehetősen egyszerű díszletet, az arculat többi eleméért is ő felelt. Életemben akkor dolgoztam vele először, de első pillanattól kezdve remekül kijöttünk. A plakát háttérképe a fertődy Esterházy-kastély főbejárata volt, mögötte az épület.
Gondoltam egy nagyot, mondom, hogy a kapu oszlopain ülő egyik angyalfejet cseréljük le Rákosi fejére. Az ötlet nagyon bejött neki, megvette, mint ahogy én is számos ötletét.

Magát az írót is sikerült becsempésznem az egyik „szerepre”. A Merlinben Rákosi 60 születésnapi ünnepélyének archív videójával indult az előadás, alatta az Egy nehéz nap szólt, az eredeti, Beatles zenekari előadásban. Erre a dalra vonultak be az úttörő pajtások, hogy a dísztribünön köszönthessék népünk nagy vezérét. Rákosi saját, babérkoszorúba ágyazott önarckép fotója alatt trónolt. Miután felköszöntötték, a mikrofonba belemondta, hogy:
-Kedves Elvtársak, Kedves Elvtársnők! Nagyon köszönöm magam és a Magyar Dolgozók Pártja nevében a szép ünnepséget és a sok szép születésnapi ajándékot!

Megkértem Esterházyt, hogy tátogja le a pártvezér szövegét. Kardos Sándor operatőrrel elmentünk hozzá Emőd utcai családi házába. Némi kis gyakorlás, majd 2-3 próbálkozás után a play-back tökéletesen sikerült: E.P. Rákosi et. hangján beszélt.

Az előadás tehát az úttörők bevonulásával indult, a végén, miután megszületett az író, visszakapcsoltunk az ünnepségre, ahol éppen tomboló vastapssal köszöntötték vezérünket. Rákosi arcképe E.P.-ébe úszott át, majd Péter – akinek ugye szintén szülinapja volt - megszólalt a főtitkár hangján. A hatás frenetikus volt. Mindezek után egy hatalmas születésnapi torta érkezett a színpadra, melyet Péter vágott fel.

Kardos Sándor úgy került az egészbe, hogy a frissen alakult TV3-nál dolgozott egy Bódis Gábor nevű, korábban MTV-s gyártásvezető. Őt kértem meg arra, hogy segítsen már hozzá az előadás videós felvételéhez. Gábor két hírességet, Kardost és Markert Károlyt hívta el kamerázni. A felvétel jól sikerült, sajnos nyersanyag állapot-ban maradt, magam sem tudom, miért nem vágtuk össze. Pár éve, E.P. halála után érdeklődtem Gábornál az anyag holléte felől, de már sajnos nem tudta, hova lett.

Amikor először beszéltem Jordánnal, megígérte, hogy a darab kapcsán semmiféle politikai cuccban nem kell részt vennem. Ehhez képest kiderült, hogy a premier előtti sajtótájra maga Deutsch Tamás érkezik, akit már ekkor se nagyon bírtam. Hiába volt minden kifogás: Jordán közölte, hogy nincs mese, Deutsch és én tartjuk a sajtótájt, nekem is fel kell ülnöm mellé a pulpitusra.

Elég rossz élmény volt. D.T. előadta Esterházy és a magas kultúra pártolását, mint a Fidesz egyik fontos alapvetését. Valami olyasmit magyarázott, hogy a tömegkultúra mellett természetesen nagyon fontosnak tartják a magaskultúra támogatását, melynek illusztris példánya a bemutatandó előadás. Azt is hozzát***e, hogy ebben teljes egyetértés van közte és régi kedves barátja, Ferenc (ez én vagyok) között. Mondanom sem kell, korábban soha az életben nem találkoztunk. Akkor szembesültem először face to face a politika valódi, érdekalapú természetével.

1994-ben ismét Horn Gyula győzött a választáson. A kirúgott rádiósok nagy részét, így Kőrösi Zolit is visszavették.

Elértem a tízezredik nézőt! Két hét alatt ilyen sokan néztétek meg A titkok légijárata című 18 éves dokumentumfilmemet. ...
13/10/2025

Elértem a tízezredik nézőt! Két hét alatt ilyen sokan néztétek meg A titkok légijárata című 18 éves dokumentumfilmemet. Köszönöm mindenkinek, aki figyelmével megtisztelt.

22 év telt el azóta, hogy összesen 3 rádióműsorban, s ebben a 2007-es filmben elkezdtem követni a világ egyik legtitokzatosabb repülőgép szerencsétlenségét. A főszereplő Németh László, az Angliában élő neves sportszakember, és a MALÉV MA 240-es járata, egy TU 154-es repülőgép.

18 év telt el azóta, hogy összesen 3 rádióműsorban, s ebben a 2007-es filmben elkezdtem követni a világ egyik legtitokzatosabb repülőgép szerencsétlenségét. ...

A Telex hosszú cikket szentelt az ügynek. Filmemről is írnak benne:
30/09/2025

A Telex hosszú cikket szentelt az ügynek. Filmemről is írnak benne:

A 240-es járat katasztrófájáról alig van hivatalos információ, nincs utaslista, nincs feketedoboz, nincs meg a gép és a libanoni légi irányítás közti beszélgetés. Elméletek vannak lelőtt gépről és gyanús rakományról, és könnyen lehet, hogy a konteók között van az igazsá...

50 éves a titkok légijárata
30/09/2025

50 éves a titkok légijárata

18 év telt el azóta, hogy összesen 3 rádióműsorban, s ebben a 2007-es filmben elkezdtem követni a világ egyik legtitokzatosabb repülőgép szerencsétlenségét. ...

Cím

Budapest Xiii. Kerület

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Az én rádióm - Markovits Ferenc oldala új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás