11/08/2026
A BAKA-ügy margójára
1. 1956. október 26. (tatai sortűz, amelyben hárman meghaltak)
2. A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt 5 év börtönre ítélte Korbely Jánost.
3. Korbely 2002. január 20-án az EJEB-hez fordult – ez azonban jogilag nem fellebbezés volt, hanem Magyarországgal szembeni emberi jogi panasz.
4. Korbely 2003. március 24-én kezdte meg a szabadságvesztését, és 2005. május 31-én feltételesen szabadlábra helyezték. Tehát körülbelül 2 év és 2 hónapot töltött börtönben. Az EJEB azonban csak később, 2008-ban állapította meg az egyezménysértést.
5. az EJEB úgy határozott, hogy sérült Korbely tisztességes eljáráshoz való joga, illetve a visszaható hatályú büntetőtörvény tilalma (nulla crimen sine lege elve) miatt az emberiség elleni bűncselekményként való minősítés nem állt meg.
Az EJEB szerint nem az volt a kérdés, hogy Korbely lövései jogszerűek vagy erkölcsileg elfogadhatók voltak-e, hanem az, hogy 1956-ban előre látható jogalap alapján minősülhettek-e emberiség elleni bűncselekménynek.
A magyar bíróságok az 1949-es Genfi Egyezmények közös 3. cikkére támaszkodtak, de nem vizsgálták megfelelően az emberiség elleni bűncselekményhez 1956-ban szükséges további nemzetközi jogi feltételeket. A lelőtt Kaszás Tamás az EJEB szerint fegyveres felkelőként aktívan részt vett az ellenségeskedésben, titokban pisztolyt viselt, nem jelezte egyértelműen a megadását, majd fegyvert rántott. Ezért nem lehetett észszerűen úgy tekinteni, hogy a Genfi Egyezmény közös 3. cikke által védett, harcon kívüli személy volt. Így Korbely emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélésének nem volt kellően előrelátható jogi alapja: sérült az Egyezmény 7. cikke, vagyis a „nincs büntetés törvény nélkül” elve.
Az EJEB szerint az emberiség elleni bűncselekmény minősítésének nem volt kellően megalapozott és 1956-ban előre látható jogalapja. Nem azt mondta ki, hogy Korbely nem követett el emberölést.
A cselekmény a magyar jog szerint emberölésként büntetendő lehetett, csakhogy annak büntethetősége addigra elévült.
Az emberiség elleni bűncselekmény viszont nem évül el — ezért volt döntő, hogy ez a súlyosabb minősítés jogszerűen alkalmazható-e. Ez azonban az EJEB szerint a magyar ítéletben bemutatott tények alapján nem volt az.
Vagyis az EJEB nem azt vizsgálta, hogy Korbely bűnös-e, hanem azt, hogy AZT A BŰNCSELEKMÉNYT KÖVETTE-E EL, AMELLYEL VÁDOLTÁK - nos nem, hiszen felfegyverkezve, nem lehetett védtelen civilről beszélni, de ettől még Korbely feltehetően gyilkos volt, aki emberölést követhetett el, az viszont 2001-re már elévült.
