06/07/2025
🎬🧩
Ez a 2010-ben készült film a világ leghíresebb autizmussal élő nőjét mutatja be. Ő Temple Grandin (a neve a film címe), aki 1947-ben született, és már nagyon korán kiderült, hogy nagyon másként fejlődik, mint a kortársai. Szüleinek valóban azt tanácsolták, hogy adják intézetbe és feledkezzenek el róla, de édesanyja, aki a Harvardon tanult és meglehetős jómódban élt, hitt benne, hogy a lánya „nem kevesebb, csak más”. Orvostól orvosig vitte a lányát, és magántanárok sorát fogadta fel mellé, és bár mindenki azt mondta neki, hogy hiába, mert Temple „agya sérült”, lánya nem csak beszélni tanult meg, de 1989-ben mezőgazdasági mérnöki doktori fokozatot szerzett. Nagyon speciális témát választott: olyan állattartási rendszereket tervezett, amelyek humánusabb módon bánnak a szarvasmarhákkal, csökkentve a stresszt és a szenvedést a vágóhidakon, annak köszönhetően, hogy képes volt úgy gondolkodni, „ahogy az állatok látnak és érzékelnek”.
A film többé-kevésbé hűen követi az életét, köszönhetően annak, hogy Temple maga is részt vett annak készítésében, mint tanácsadó. Valószínűleg ez az oka annak, hogy képes elhagyni az autizmus körüli szokásos sztereotípiákat. Mert nem a nehézségekre fókuszál, hanem arra, hogy Grandin egy kivételes képességű és eredetiségű gondolkodó. Különösen erősek azok a jelenetek, amikor meglátjuk, hogyan is működik Grandin elméje, hogyan rak össze képekből gépeket, hogyan „érzi meg” ösztönösen a problémák megoldását. De a film azért is izgalmas, mert egy valódi nő életének történetén keresztül mutat rá arra, hogy a társadalom sokat veszít azzal, ha nem ismeri fel a másságban rejlő értékeket. Az már csak plusz, hogy nőként extra nehézségeket kell legyőznie, hiszen egy olyan szakmában akar érvényesülni, ahol minden vezető férfi, és a nőket nagyjából semmire nem becsülik.
A filmet érte némi kritika azért, hogy nem beszél többet a húsiparban valóban létező brutális erőszakról az állatok ellen – de értem, hogy nem akarta elvinni a fókuszt a hősnőről, akit egyébként állatvédő szervezetek is nagyra becsülnek, mert az általa kifejlesztett módszerek valóban sokat csökkentenek a vágóhídra kerülő állatok szenvedésein. 4. rész
