31/07/2025
Az NB I-ben szereplő klubok egy része hangos kritikával illette az MLSZ és az NSMI által életre hívott új ajánlásokat, amelyek a fiatal magyar játékosok szerepeltetését ösztönzik. A 4+1-es szabály és a 3+2-es (fiatalperc-alapú) rendszer bevezetését sokan „versenyellenesnek” és „igazságtalannak” tartják. A tiltakozás élére azok a klubok álltak, amelyek beletartoznak a kiemelt akadémiák körébe, holott a szabályok célja épp a hosszú távú szakmai stabilitás és a hazai utánpótlás erősítése.
Miről szól a két új szabály?
4+1-es szabály (MLSZ)
• Minden NB I-es mérkőzésen legalább 5 magyar játékosnak kell pályára lépnie a csapatokban.
• Ebből egy játékosnak 2005. január 1. után születettnek kell lennie, azaz U21-es korosztályba kell tartoznia.
• A szabály nem kötelező, viszont aki nem teljesíti, az kevesebb szövetségi támogatásban részesül.
3+2-es szabály (NSMI-akadémiák)
Az állami támogatásban részesülő, kiemelt akadémiákat működtető hét klub: Debrecen, Diósgyőr, Ferencváros, MTK, Kisvárda, Puskás Akadémia és az ETO egyedi vállalásokat tett:
• A kluboknak az idény során bizonyos mennyiségű játékpercet kell biztosítaniuk saját akadémiájuk U21-es neveltjeinek.
• Például, a DVTK-nak mintegy 7000 percet kell teljesítenie a 2024/25-ös szezonban.
• Ha ezt nem teljesítik, nem automatikusan büntetik őket, de az állami támogatások mértéke csökkenhet.
Miért tiltakoznak a klubok?
A nyári botrányra reagálva Szalai Ádám, a Nemzeti Sportügynökség tanácsadója, volt válogatott csapatkapitány a Nemzeti Sportnak azt mondza: „Szigorításról szó sincs, mindenkinek volt ideje megtalálni a maga útját.”
Szalai hangsúlyozta: a rendszer évek óta előkészített folyamat része, és minden NB I-es klub számára ismert és követhető volt. Vagyis nem hirtelen jött a változás, hanem egy hosszú távú stratégia része.
Miért nem igazságtalan a rendszer?
1. Közpénzért cserébe teljesítményt várnak
A kiemelt akadémiák milliárdos állami támogatásban részesülnek. Ezért elvárható, hogy az itt nevelt játékosok ne csak edzéseken, hanem tétmeccseken is lehetőséget kapjanak.
2. Nem kötelező, de ösztönöz
Sem az MLSZ, sem az NSMI nem kötelez senkit a szabályok betartására, ám aki nem él velük, az nem részesülhet a teljes támogatási csomagból. Ez nem büntetés, hanem célzott ösztönzés.
3. A magyar foci egyik fő problémája: a játéklehetőség hiánya
Az elmúlt években rendre bebizonyosodott, hogy a magyar fiatalok nem kapnak elegendő játékpercet az NB I-ben, ez pedig gátolja a fejlődésüket és a válogatott szintű előrelépésüket.
Valójában a panasz nem a rendszerről szól, hanem a mulasztásról
A leghangosabban azok a klubok tiltakoznak, akik eddig is elhanyagolták az utánpótlást, és inkább külföldi, gyakran alacsonyabb minőségű játékosokkal töltötték fel keretüket. Most viszont a rendszer transzparens módon kéri számon: mit ért el az elmúlt évek támogatása?
A 4+1 és 3+2 nem szankcionál, nem zár ki senkit, de nem támogat tovább feltétel nélkül. Ez pedig nem igazságtalanság, hanem felelősségteljes, modern sportirányítás, amihez nem egészen 15 évet(!) kellett várni.
A Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor szerint előnytelen versenyhelyzetet teremt ez a szabály, de az igazság az, hogy az volt előnytelen, ahogy 7 éven át évi (1,5-2 mrd) forintot kapott a zöld-fehér klub, mindenféle elvárás nélkül más versenytársakkal szemben. Most, hogy a kormányzat – jogosan – elvárást is megfogalmazott, az már nem tetszik a Ferencvárosnak. Vagyis a Fradi azt a helyzetet tartja sportszerűtlennek, hogy nem kivételezik vele a magyar állam a többi csapat kárára. Nonszensz.
(Béci)
