
09/02/2025
Hiányzó (színház)történetek. Fejezetek az 1960–1970-es évek „amatőr” színházainak a történeteiből
A Hiányzó (színház)történetek olyan átfogó színház- és kultúrtörténeti kutatás, amely elsősorban az „amatőrnek”, „alternatívnak”, „kísérletinek”, „függetlennek” tekintett színházak, társulatok, intézmények és alkotók történeteit vizsgálja az 1960-as évektől napjainkig. Ezen időszak színházi kísérleteinek szisztematikus kutatása az elmúlt évtizedekben az európai színháztudományi tendenciák egyik legaktuálisabb területévé vált, éppen abból a sajátos kultúrtörténeti helyzetből kiindulva, hogy jelen pillanatban annak a korszaknak a legvégén vagyunk, amikor még lehetőségünk van a hatvanas és hetvenes években aktív alkotókkal és emlékeikkel tényleges párbeszédbe lépni, azokat bekapcsolni vizsgálatainkba. Ennek ellenére hazai kontextusban csekély számú kutatás indult a marginalizált, a hatalom és a hivatásos színház képviselői által gyakran háttérbe szorított, kísérletinek tekinthető színházesztétikák, gyakorlatok feltárására, emlékezetének megőrzésére. Ez a kutatás lehetőséget ad azoknak a vidéki és budapesti alkotóknak, csoportoknak, intézményeknek és fesztiváloknak a feltárására, amelyek eddig kimaradtak a hazai színháztörténeti vizsgálódásokból. A kutatás első fázisában – a 2021 és 2024 közötti időszakban – kutatócsoportunk az „amatőrnek” tekintett színházi csoportoknak és intézményeknek az 1961 és 1972 közötti történeteit és elérhető dokumentációját dolgozta fel és t***e ténylegesen vagy metaadatok formájában – elérhetővé (www.hiaszt.hu). A kötetben olvasható tanulmányok pedig a kutatás által vizsgált csoportok, előadások, intézmények, alkotók történeteit és az „amatőr” szcénához kapcsolódott jelenségeket elemzik.
Tartalom:
Imre Zoltán: Színháztörténet-írás, technológia és archívum. A Hiányzó (színház)történetek céljai, módszertana és (eddigi) eredményei
„Amatőr” elméletek
Deres Kornélia: A gondoskodás gyakorlatai és a Hiányzó (színház)történetek: módszertan és történetírás
Imre Zoltán: A Kádár-korszak (színházi) retorikája és a hatalomgyakorlás módozatai. Az „amatőrmozgalom” retorikai alakzata 1973-ban
Kalmár Balázs – Ring Orsolya: Láthatóság és színháztörténet. Egy kutatás tapasztalatai
Imre Zoltán: Hiányzó dokumentumok, archívumok és „amatőrök”. Archiválási gyakorlatok tanú(l)ságai a Hiányzó (színház)történetek című kutatásban
Ring Orsolya: Munkásszínjátszás, amatőrök, „alternatív” színház?
„Amatőr” tÖrténetek
Schuller Gabriella: Kabaré, szegény színház, politikai rítus. Rendezői játéknyelvek az Universitas előadásaiban, 1962–1974
Sándor Panka: Egy hőskorszak kezdete. A Tatabányai Bányász Színpad története
Kalmár Balázs: „Egy szószéket a sok közül kibérlek”. Mensáros László XX. század című estje mint emlékezethely
Sándor Panka: A Munkásszínjátszók Országos Találkozója, 1973–1981
Kalmár Balázs: Politika a Gőzfürdőben. A politikai megszólalás színházi lehetősége(i) és keretezése(i) a kádári konszolidáció idején
Schuller Gabriella: Dokumentumszínházi előadások az amatőrszínházak repertoárján, 1962–1972
Kalmár Balázs: Emlékezet és felejtés határán. A Népművelési Intézet anyagai és kutathatóságának problémái
Imre Zoltán: Találkozási helyek és (színházi) átjárások. Grotowski, Wrocław és a magyar „amatőrök”
Schuller Gabriella: Az Universitas Együttes külföldi vendégjátékai, 1962–1974
Imre Zoltán – Ring Orsolya: A színházi kritikáról. A Színházművészeti Szövetség 1973-as közgyűlése
Hidi Boglárka – Imre Zoltán – Kalmár Balázs: Dokumentumok a Szegedi Egyetemi Színpad történetéből
Névmutató
A kötetben szereplő tanulmányok megjelenési helyei
A kötet szerzői