11/11/2025
Még egy eset, ami igazolja, hogy „AZÉRT A VÍZ AZ ÚR!”
A Nagy Budapest Törzsasztal egyik találkozóján szóba kerültek a klímaváltozást kísérő villámárvizek és a hatásaik. Saly Noémi, a Tabán történetének egyik legjobb ismerője megemlítette, hogy efféle katasztrófák korábban is előfordultak. Példaképpen az Ördög-árok tabánbéli lefedését követően bekövetkezett katasztrófát hozta fel, azt a hatalmas felhőszakadást, ami az árok teljes vízgyűjtőjének csapadékát az elkészült alagútba vezette és szinte felrobbantotta azt. A boltozat feletti házak a lakókkal együtt az áradó folyóvízbe zuhantak. Noémi még a villámárvíz dátumát is pontosan tudta: 1875 június 26-ikán történt az eset.
Nem sokkal ezután a nagy pesti árvíz szintjét jelző kőtáblák honlapjára kerülve egy meglepő bejegyzést találtam, ami arról tesz említést, hogy az óbudai Újlak Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomban is található egy emléktábla. Ez zavarba ejtő volt, mert egy korábbi bejegyzésben (link az első hozzászólásban) éppen azt írtam meg, hogy a Szépvölgyi út nyomvonalát kijelölő vízmosás lezúduló vizei a Dunához kiérve egy nagy kiterjedésű hordalékkúpot raktak le, ezzel kedvező morfológiai körülményeket, azaz árvíztől mentes települési lehetőséget teremtve a szentjakabfalvai majd újlaki városmag kialakulásához. Az árvíz kiterjedését mutató 1838-as színes térkép egyértelműen mutatja, hogy az Újlaki templom és környéke épen maradt.
A templom belsejében a baloldali szenteltvíz tartó felett, fejmagasságban valóban ott a szintjelző kézfej. A bevésett dátum pedig ugyanaz, mint az Ördög-árokból lezúdult áradat napjáé. Az özönvíz-szerű eső ugyanis kimosta a szentély hátsó falát, és a zárt kapu és szélfogó miatt a feltorlódó ár embermagasságig elárasztotta a térséget. Megnyugodtam: Újlak központját a Duna mentén a legmegfelelőbb morfológiájú helyre telepítették, de a Szép-völgy beépítése még okozhat a jövendő kétezer évben nem várt meglepetéseket.
Sikhegyi Ferenc geológus
