Magyar Kincsestár

05/08/2025

Csodaszép höveji csipke, Bendesné Vörös Ildikó alkotása.
Eredeti bejegyzés itt:
https://www.facebook.com/photo?fbid=3121770597995632&set=gm.2712733075586715&idorvanity=1010373992489307
Kézzel hímzett szépségek a javából, Anita Kis! oldalról.jpg

30/07/2025

Badár Balázs korongozó fazekas munka közben.
Mezőtúr, 1939.
Fotó: Magyar Film Iroda, Néprajzi Múzeum.
Mester Lajos t***e közzé ezt a képet Múltunk emlékei oldalon.

29/07/2025

Szép történet, szép nyelvezettel elmesélve...

„Az első látomás
Úgy hat esztendőske lehettem. Egy nap halltam, hogy édesanyámék készülődnek a misére. Kimentem a házból, hogy ne zavarjam őköt, met még kicsike vótam, nem vótam dologra való. Ez tavaszkor vót, eppe akkor virágoztak a fák. Kimentem a livádába, neztem, hogy be szépen virágoznak a fák. Vót egy nagy vackor fánk, megállottam mellette, neztem egyik krákocskát es, a másikot es, s há egyszer csak látom én, hogy a szemem látjára nyílnak meg a bingók. Erőst szép vót, s én sok üdőt eltőtöttem a livádába. Odabé édesanyámék kicsinyálták az ételt s én étlen maradtam. Egyszer csak béfuttam a házba, hogy híreljem meg édesanyáméknak mit láttam. Amikor édesanyám meglátott minnyá eszibe juttam. Nem vót biztos, hogy ettem-e a többikvel, met akkorjában sokacskán vótunk az asztalnál, én a nyócadik születés vótam.
– Ilonkacska! Te ettél-e?
– Nem ettem, mámikám. Kendtek imá ettek?
– Igen biza, s neked semmi se maradott. Még a morzsalékokot es felmártottuk a kutyának.
– Nem semmi! Kendtek imá menjenek a misére, nem áj maradjanak el miánnattam!
Akkor az én édesanyám kifokadott sírva, megölelt ingemet s azt mondta:
– Ilonka, Ilonka! Midőn én elfelejt***elek téged ettől az ételtől, Isten engedje meg, úgy felejtsen el a világnak minden rossza, minden bűnje!" Kóka Rozália: Találkozásaim egy moldvai halottlátóval (Részletek Jánó Ferenc Ilona életéből, látomásaiból) – folkMAGazin 2022/1

Fotó: Jánó Ilona, a lészpedi szent leány (fotó: Csoma Gergely, 1984)

21/07/2025

Kalotaszegi varrottas minta

„Kalotaszegen nem találtam meg ennek a mintadarabnak a tanulmányozható, nézhető, kivarrt változatát. (Sinkó Kalló Katalin, Kalotaszegi Nagyírásos, 1980, 34 -es minta, a,b,c. verzió)
Kalotaszegnek nincs önálló néprajzi múzeuma, nincs önálló értéktára, nincs önálló mintakincs adatbázisa sem. Mennyi csodálatos ősi olvasható írásjl, hieroglifa, tamga válhatna közkinccsé!
A rajz egyelőre nem lett tökéletes mása a fellelhető mintakincsnek. Szerintem úgy nem lehet szépen, arányosan kivitelezni. A legjobb tudás, mindig a tapasztalásból származik, úgyhogy ez a kis vőfélykendő minta, akkor fog kiteljesedni, mikor ki lesz varrva.
A "középső világban", indák végén sarjadt Hold - Nap - Hármas halom, gyönyörűen beteljesedett a "felső világban" egy Életfa tetején, mint záró elem. A kör bezárult és kivirágzott mint egy napvilágot látott NAP.
Egy Életfa motívumos minta, mindig egyensúlyban van. Általában van egy alsó, középső és egy felső világ ábrázolás. Úgy ahogy a Hold - Nap - Hármas halom esetében is, ez mindig a szentháromság ősi szimbóluma. Ez nem a keresztény hit szentháromsága. Ez annál jóval régebbi, de mindkettő ugyanabból az egyetemes hitvilág rendszerből származik.
Van azonban ezen a vőfélykendőn több más elem is, amiért mindenképpen szeretném ha a köztudatban maradna ... de erről majd csak legközelebb fogok írni.”

Kép és írás: Kalotaszegi Vándor oldaláról.

21/07/2025

Így készül a méltán híres szatmári szilvalekvár.
Nábrád 1997.08.28.
A felvételt Tibor Biró osztotta meg.
https://www.facebook.com/watch?v=4197896877200685

20/07/2025

Az alföldi szélmalmokról

15/07/2025

Édesanya pólyás babával. Gyöngyöspata 1957.
Bakó Ferenc fotója a Dobó István Vármúzeumban található.

13/07/2025

"Sárga csikó, csengő rajta...", gyerekkorom egyik kedves dala, Helka előadásában.
https://www.facebook.com/watch?v=2210740312679528

07/07/2025

Debreceni szűrhímzés. Frank Dóra alkotása.
(A fénykép az által készített fotó felhasználásával készült.)

05/07/2025

Magyar népi motívumok, hímzésfajták, hímzésminták

Régebbi gyűjtésem a magyar népi motívumokról és hímzésmintákról, a Magyar Kincsestár szervezeti oldalamról. Tervezem rendezni, kiegészíteni, bővíteni, és az Őseink törvénye honlapon is közzé tenni.

„Vannak eleve ilyen meditatív jellegű munkák, például a hímzés. Maga a tevékenység önmagában megváltozott tudatállapotot eredményez. Megkérdeztem egy egyszerű asszonyt, miért szeret hímezni? „Úgy megnyugtat” – válaszolta. Ő így érzékelte ezt. A hímzés mint tevékenység monoton, ugyanakkor összpontosítást követelő, egyben alkotó-értékteremtő és az esztétikumon keresztül harmóniára törekvő, Mindez biztosítja az elmélyült, különleges tudatállapot létrejöttét. A hímzés technikája is hozzájárulhat ehhez. A keresztszemes vagy láncöltés önmagában is jelképes jelentést hordoz. Arról nem is beszélve, hogy e hosszú estéket betöltő tevékenység közben a nő szeret***el gondol arra, aki számára a tárgyat díszíti, ezzel feltölti pozitív energiákkal. Amit ilyenformán készít, az szakrális tárgy lesz. Magam is megtapasztaltam ezt. A varrás (hímzés) mágikus jellegéről tudtak a régiek is, erre utal egy tárgyi emlékünk. 1983-ban Szarvas határában egy csont rovású tűtartót találtak, ami VIII.századi, valószínűleg avar eredetű. Viszonylag hosszú szöveget, kb. 63 betűjelet róttak rá. Magyarul is, többféle módon értelmezhető, egyik olvasata a következő: „Üngür démon ellen íme e vas; tű szúródjon a démonba, tű, tű, szúrj, bökj, varrj (el)! (ki) szétfejtesz, egybeölt(esz…) Üngür ne egyen (meg engem), űzd, emészd (el a démont), én Istenem!””
(részlet Dibáczi Ambrus Enikő: A táltos útjának kövei c. előadásból)

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.245427098862788&type=3

„Vannak eleve ilyen meditatív jellegű munkák, például a hímzés. Maga a tevékenység önmagában megváltozott tudatállapotot eredményez. Megkérdeztem egy egyszerű asszonyt, miért szeret hímezni? „Úgy megnyugtat” – válaszolta. Ő így érzékelte ezt. A hímzés mint tevékenység monoton, ugyanakkor összpontosítást követelő, egyben alkotó-értékteremtő és esztétikumon keresztül harmóniára törekvő. Ez biztosítja az elmélyült, különleges tudatállapot létrejöttét. A hímzés technikája is hozzájárulhat ehhez. A keresztszemes vagy láncöltés önmagában is jelképes jelentést hordoz. Arról nem is beszélve, hogy e hosszú estéket betöltő tevékenység közben a nő szeret***el gondol arra aki számára a tárgyat díszíti, ezzel feltölti pozitív energiákkal. Amit ilyenformán készít, az szakrális tárgy lesz. Magam is megtapasztaltam ezt. De tudtak a varrás (hímzés) mágikus jellegéről a régiek is, erre utal egy régi tárgyi emlékünk. 1983-ban Szarvas határában egy csont rovású tűtartót találtak, ami VIII.századi, valószínűleg avar eredetű. Viszonylag hosszú szöveget, kb. 63 betűjelet róttak rá. Magyarul is, többféle módon értelmezhető, egyik olvasata a következő: „Üngür démon ellen íme e vas; tű szúródjon a démonba, tű, tű, szúrj, bökj, varrj (el)! (ki) szétfejtesz, egybeölt(esz…) Üngür ne egyen (meg engem), űzd, emészd (el a démont), én Istenem!””

(részlet Dibáczi Ambrus Enikő: A táltos útjának kövei c. előadásból)