Ruby'n Art Glass and Design

22/02/2026

Midnight. Lake Balaton. Silence… and ART…

Moonlight breaks on dark water.
Golden sparks shimmer on the surface.
A memory becomes form.

Golden Sparks on Midnight Lake —
a sculpture born from sailing nights, still water, and the quiet power of nature.

How does it speak to you?

Éjfél. Balaton. Csend… és MŰVÉSZET…

Holdfény csillan meg a sötét vízen.
Arany szikrák ragyognak a felszínen.
Egy emlék formát ölt.

Arany szikrák az Éjféli tavon —
egy szobor, amely egy hajózás éjszakai emlékéből, a sötét és nyugodt vízből és a természet csendes erejéből született.

Hogy tetszik?
https://rubyn.eu

11/12/2025

GOLDEN SPARKS on MIDNIGHT LAKE A sculpture born from fire, glass, and the night colors of Balaton.

Hand-placed fragments of cobalt blue glass build the form, while gold-fired details shimmer like distant lights over the lake. Created in a fully custom mold and shaped through multiple kiln cycles, this one-of-a-kind piece captures the quiet power of Tihany after dark.

Size: 75 × 33 × 16 cm (≈ 29.5 × 13 × 6.3 in)
2025 Ruby’n Glass Art - Andrea Ruby
Fused glass • Gold-fired accents • One-of-one
̈vegművészet
Ruby Andrea Tervező

08/12/2025

Golden Sparks on Midnight Lake The handmade, fused glass sculpture is inspired by the nighttime atmosphere of Lake Balaton. The deep cobalt blue glass and gilded decorations evoke the moonlit waves and the iconic silhouette of Tihany.

Golden Sparks on Midnight Lake
A sculpture born from fire, glass, and the night colors of Balaton.

Hand-placed fragments of cobalt blue glass build the form, while gold-fired details shimmer like distant lights over the lake. Created in a fully custom mold and shaped in a kiln, this one-of-a-kind piece captures the quiet power of Tihany after dark.

Size: 75 × 33 × 16 cm (≈ 29.5 × 13 × 6.3 in)
Fused glass • Gold-fired accents • One-of-one.

̈vegművészet

29/10/2025

Vihar előtt
Vihar előtt... a tó még nyugodtnak tűnik, felszínét alig borzolja a szél. A madarak azonban már érzik a közeledő veszélyt...
Ihlet: Balaton, Tihany
Többrétegű, olvasztott és festett üvegkép, dombormű (festés az üvegrétegek között és a felszínen – saját készítésű festékkel)
Size: 38x90 cm
15x34,5 in
Ruby Andrea
Üvegművész

Before the Storm
Before the storm... the lake still seems calm, its surface barely ruffled by the wind. Yet the birds already sense the approaching danger...
Inspiration: Lake Balaton, Tihany
Multilayer, fused and painted glass (painting between glass layers and the surface - with homemade paint)

Andrea Ruby
Glass artist

07/10/2025

Összeállt az üvegművészeti portfólióm. A téma a Balaton, a vízen lét, a természet, valamint a tánc és mozgás. A szobrok, üvegfestmények és szobortálak is ezeket a témákat járják körül.
Remélem tetszeni fog!

https://www.youtube.com/watch?v=a7d01L_Bbj0

Ruby Andrea
Ruby'n

Artistic glassworks, sculptures, wall art, and sculptural bowls created with the fusing technique, using costum made molds and self-created paints.0:00 openi...

04/10/2025

A tihanyi Belső-tó egy csoda! Egy folyton változó világ, ami bár közel sem katasztrófális most se, hiszen itt mindig is egy változó vízmélységű tó volt, de arra mindenképp figyelmeztet, hogy alkalmazkodnunk kell az időjáráshoz.

21/07/2025

Leanderrák

Sajnos itt van az országban és sajnos a terjedéséről, mi is tehetünk.
Ma valahogy divat lett a túlzott érzelmi reakció és a túlzott érzelmi bevonódás a növényekkel kapcsolatban is.
Fontos, hogy védjük a természetet és nagyon fontos, hogy zöld környezetben éljünk, de nem kell se “babáknak” hívni egy dugványt, se sírógörcsöt kapni akkor, ha néhány növényünk elpusztul.
Ma sajnos sokan próbálják támadni azokat, akik a leanderrákos növényeket azonosítják és akik nem érzelmi alapon kezelik a kérdést.

Akkor lássuk!
A leanderrák egy növénybetegség, melyet a Pseudomonas savastanoi baktérium egyik változata (pv. nerii) okoz. Ez a baktérium olyan rákszerű daganatkinövéseket eredményez a leander szárán és ágain, amelyek göbös, fekélyes elváltozásnak tűnnek – ezért kapta a „rák” nevet a növényvilágban. A betegség jelenleg nem gyógyítható, gyorsan terjed és egyrészt csúnya növényeket eredményez, másrészt a növények pusztulásával is járhat.

📚 Miért használjuk erre a betegséget a „rák” kifejezést?

Egyrészt a kifejezés analógia alapján született: a daganatszerű kinövések kinézetre is hasonlítanak az emberi rákra (daganatokra), másrészt a növény terjedése és károsító hatása is hasonlóan agresszív és nehezen leküzdhető, mint a daganatos betegségek .

🔍 A szó eredete és a rákbetegség
Érdekes párhuzam, hogy a rák szó eredete az emberi daganatos betegség nevében is onnan ered, hogy egy keménnyé és lábszerű nyúlványokkal körülvett növekedéssé válik, ami úgy néz ki, mint egy rák állat (ízületes rák). Hippokratész és később Galénosz is használta ezt a képet – görögül karcinosz, latinul cancer formában .

📝 Összefoglalás
• Leanderrák: növénypatológiai kifejezés a leandert megtámadó baktériumos daganatokra.
• A „rák” név onnan ered, hogy ezek az elváltozások rákszerűek, kinézetükben és viselkedésükben is.
• Ugyanez az elnevezési minta jelenik meg az emberi daganatos betegségnél is – az állati rák megjelenése miatt.
A “leanderrák” (vagy más néven oleander-gallér) elnevezés nem egy konkrét személytől ered, hanem egy általánosan elfogadott tájnyelvi elnevezés, amely a betegség megjelenésének vizuális hasonlóságára utal:

🧫 Tudományos név és eredete
• A kórokozó tudományos neve: Pseudomonas savastanoi pv. nerii.
• A fajnév “savastanoi” Luigi Savastano, olasz baktériumkutató tiszteletére került be 1908-ban, aki bizonyította, hogy az olajfákon elszaporodó “olive knot” baktériumos eredetű .
• A “nerii” kitétel arra utal, hogy a baktériuszt a leanderen (Nerium oleander) azonosították .

🌿 A “rák” metafora alkalmazása
• A „rák” kifejezés a magyar szak- és köznyelvben széles körben használatos olyan növénybetegségek leírására, amelyek tumorszerű (daganatszerű) növekedéseket okoznak – azaz csomós, göbös elváltozásokat – szárakon, ágakon.
• Ez az elnevezés lényegében metafora, vizuális párhuzamot vonva az emberi daganatokat úgynevezett rákbetegségekkel.

A növényi „rák” kifejezés többféle daganatszerű, burjánzó elváltozásra utal, melyeket baktériumok, gombák vagy vírusok is okozhatnak. Ezek nem rákos megbetegedések az emberi értelemben, de rákszerű kinövéseket okoznak. Itt egy áttekintés a legismertebb típusokról:

🌳 1. Agrobacterium tumefaciens – gyökérgolyva (gyökérrák)
• Gazdanövények: alma, körte, cseresznye, szőlő, dió, rózsa stb.
• Jellemző: nagy, kemény, göcsörtös duzzanatok a gyökérnyakon, gyökéren.
• Kórokozó: Agrobacterium tumefaciens, DNS-t juttat a növénybe → kontroll nélküli sejtosztódás.

🌱 2. Pseudomonas savastanoi – olajfa‑ és leanderrák
• Gazdanövények: olajfa, leander, orgona, jázmin.
• Jellemző: szárakon, vesszőkön sötét, rákos daganatok.
• Kórokozó: baktérium (P. savastanoi pv. nerii / pv. savastanoi).

🍇 3. Szőlőfakó rák / Esca (gomba)
• Gazdanövény: szőlő.
• Jellemző: törzselhalás, rákos sebképződés, belül fehérkorhadás.
• Kórokozó: több gomba – pl. Phaeomoniella, Fomitiporia.

🌲 4. Fenyőfélék rákjai (gomba)
• Példa: vörösfenyő-rák.
• Kórokozó: Lachnellula willkommii gomba.
• Jellemző: kéregsérülések, mélyedések, gyantafolyás → elhalás.

🧅 6. Hagymarot (Allium-gyökérrák)
• Gazdanövény: hagymafélék (vöröshagyma, fokhagyma).
• Kórokozó: Ditylenchus dipsaci fonálféreg is okozhat elrákosodó gyökérrészeket.

Mit tehetünk a leanderrel, ha rákos?
Ha kicsi, jobb nem kísérletezni és megsemmisíteni a növényt.

Ha nagy és nagyon különleges… akkor megkísérelhetjük megmenteni.
A legalsó elváltozás alatt minimum 10 cm-rel (minél több, annál jobb!) érdemes levágni és figyelni az új növekedést, hogy mutat-e tünetet! A levágott ágakat el kell égetni. A növényt karanténba kell tenni, legalább 3m távol a többi leandertől. Pár hónap alatt kiderül, hogy szöveti szinten mennyire mélyen volt fertőzött. Volt, akinek sikerült megmenteni a leandert, de kicsi az esély és sajnos nagy a fertőzés kockázata. A metszőollót, minden vágás (minden ág levágása) előtt, fertőtleníteni kell! (Egy növényen belül is!)

Réz tartalmú permettel, el lehet nyomni a fertőzést, de a leander nem lesz egészséges csak tünetmentes és rendszeresen kell permetezni. Én ezt se ajánlom, mert sajnos bármikor továbbfertőzheti a többi növényünket!

Ruby Andrea

27/06/2025

Magyarországon az utóbbi években csökkenő csapadékmennyiség figyelhető meg, különösen nyáron. Ennek okai összetettek, de a fő tényezők a következők:

Miért esik kevesebb eső Magyarországon?

1. Klímaváltozás
• A globális felmelegedés megváltoztatja a légköri áramlásokat.
• A mediterrán ciklonok egyre gyakrabban elkerülik a Kárpát-medencét.
• A nyári időszakban gyakori a tartós anticiklon, ami megakadályozza a felhőképződést és csapadékot.

2. Kárpát-medence zárt domborzata
• A hegyek gyűrűje sokszor “kiszorítja” a nedves légtömegeket.
• A medencén belüli légmozgások gyakran stagnálnak, így nincs elég „katalizátor” az esőképződéshez.

3. Erősebb párolgás
• A melegebb nyarak miatt nő a talajból és vízfelületekből elpárolgó vízmennyiség.
• A növényzet is több vizet igényel, így a talaj kiszárad, és ez visszahat a mikroklímára.

4. Csökkenő zöldfelületek, erdők
• Kevesebb árnyékolás és párologtatás, így kevesebb felhőképződés.
• Az urbanizáció is szerepet játszik: beton, aszfalt nem hűti a levegőt, így csökken a kondenzációs lehetőség.

Mit lehetne tenni, hogy több eső essen vagy visszatérjen a természetes vízkörforgás?

1. Erdőtelepítés és vízmegtartó tájhasználat
• A természetes ökoszisztémák (erdők, vizes élőhelyek) párologtatnak → segítik a felhőképződést.
• A talajvízvisszatartás és „szivacstáj” elv erősítése (pl. árokmenti víztárolók, régi patakmedrek visszaállítása).

2. Zöldtetők, városi zöldítések
• Helyi mikroklíma javítása → több páratartalom → esélyesebb a záporok kialakulása.

3. Fenntartható mezőgazdaság
• Talajtakarás, permakultúra, vízmegtartó technikák → kevesebb párologtatási veszteség, több lokális nedvesség.

4. Csapadékfokozás mesterségesen?
• Jégkármérséklő rakéták csak a jégképződést csökkentik, az esőt nem növelik jelentősen.
• Egyes országokban próbálkoznak felhőmagvasítással (cloud seeding) ezüst-jodiddal, de ez:
• nem garantáltan hatékony,
• drága és környezetileg vitatott,
• nem valószínű, hogy hosszú távon fenntartható.

Magyarországon az esőhiány fő okai: a klímaváltozás, a domborzati viszonyok, a csökkenő zöldfelületek és az intenzív párolgás. A megoldás inkább lokális vízmegtartásban, ökológiai rendszerek helyreállításában és a táj „visszavadításában” rejlik, nem technológiai beavatkozásokban.

Mit tehet az egyén a SAJÁT KERTBEN?

1. 🌳 Faültetés és árnyékolás
• Fák nemcsak árnyékolnak, de párologtatnak is, ami segíti a párás mikroklíma kialakulását → kedvezőbb esőhöz.
• A mély gyökerű őshonos fajok (pl. tölgy, juhar, galagonya) hosszú távon vízmegtartó hatásúak.

2. 💧 Esővíz visszatartás
• Esővízgyűjtő hordókkal csökkenthető a csapadék elfolyása → öntözésre használható.
• Esőkert kialakítása: mélyedés, amely összegyűjti és elnyeli az esőt (pl. eresz alá).

3. 🪵 Mulcsozás és talajtakarás
• Fűnyesedék, falevél, szalma vagy kéreg: csökkenti a párolgást, hűti a talajt.
• Nedvesebb mikroklíma → több párolgás → esélyesebb felhőképződés.

4. 🌾 Őshonos, víztűrő növények ültetése
• Ezek jobban bírják a szárazságot és jobban illeszkednek a helyi vízháztartáshoz.

🛣️ Mit tehet az egyén KÖZTERÜLETEN vagy KÖZÖSSÉGI SZINTEN?

1. 🧑‍🌾 Részvétel vagy szervezés zöldítési projektekben
• Faültetési akciók, közösségi kertek létrehozása → növelik a páratartalmat, javítják a mikroklímát.
• Vízmegtartó zöldfelületek ösztönzése a lakóközösségben.

2. 🧑‍🏫 Tudatosítás, közösségi edukáció
• Társasházi fórumokon, iskolákban, online: beszéljünk a párolgás, fásítás, vízvisszatartás fontosságáról.
• Támogatás olyan önkormányzati döntésekhez, amelyek a zöldfelületeket preferálják a beton helyett.

3. 🧱 Burkolt felületek csökkentése
• Kérelmezni, hogy járdák mentén növényesítés legyen (nem térkő mindenhol).
• Fák árnyékot adnak → kevesebb talajszárítás → több páratartalom → több lokális eső.

🚿 Mit NE tegyünk?
• Ne öntözzük túl a kertet csapvízzel – nem pótoljuk vele az esőt, de növeljük a vízfelhasználást.
• Ne irtsuk ki az „értéktelennek” tűnő fás vagy cserjés részeket – ezek gyakran kiváló mikroklíma-formálók.
• Ne betonozzunk le mindent: a víz elfolyik, a párolgás megszűnik, és a hőmérséklet nő.
•Ne kavicsot szórjunk köbméterszám: fűti a környezetet és nem hűti, mint egy talajtakarókkal beültetett terület. Ráadásul, még csak kevesebb feladatot se ad…

10 lépés, amit megtehetsz a több esőért – Otthon és a Közösségben
1. Ültess fát a kertedbe vagy az utcádra – a fák párologtatnak és hűtik a környezetet, ami kedvez a felhőképződésnek.
2. Használj esővízgyűjtőt – ezzel csökkented az elfolyó vízmennyiséget, és fenntarthatóan tudsz öntözni.
3. Alakíts ki esőkertet – olyan kis mélyedést, amely összegyűjti az esővizet, és segíti annak elnyelését a talajba.
4. Takarj le minden szabad talajfelületet mulccsal – falevél, fűnyesedék vagy kéreg csökkenti a párolgást és javítja a talaj vízmegtartását.
5. Telepíts őshonos növényeket – ezek szárazságtűrőek, segítik a helyi vízkörforgás fenntartását.
6. Zöldítsd az erkélyt vagy a tetőt – cserépben vagy magaságyásban is kialakítható párologtató növényzet.
7. Kerüld a felesleges betonozást – hagyd, hogy a víz a talajba szivárogjon, ne csatornákba kerüljön.
8. Vegyél részt faültetési vagy közösségi zöldítési projektekben – közösen nagyobb hatást lehet elérni.
9. Oszd meg a tudást – beszélj róla ismerőseiddel, miért fontos a vízmegtartás és zöldítés.
10. Kérd az önkormányzatot zöld megoldások alkalmazására – például fával szegélyezett járdákra, esőkertekre, árnyékolt terekre. Kérd a kisebb beépítettséget, nagyobb zöldterületet! Ne aprózzuk fel a telkeket!

Ezek a lépések nemcsak a csapadékképződést segíthetik, hanem hűvösebb, élhetőbb környezetet is teremtenek.

Ruby Andrea

04/06/2025

Ismét elkészült, pár újabb, üveg garda, a halrajhoz…
Jöjjön az egyik kedvencem! A titokzatos garda.
Több rétegű festés, üvegen és két üvegréteg között, egyedileg készített festék és öntőforma (garantáltan nem tudok, még egy ugyanilyet készíteni 😁), némi arany, meg üvegfrit.
Azt hiszem, órákig tudnám nézni a festék és a fény játékát a felületeken és az üvegek között! Minden megvilágításban más! Az üveg egy varázslat!
Ja és ő is egy mama hal, hiszen a kishalai úsznak előtte…

Technika: fusing
Mérete: 90x18 cm

Ruby Andrea 2025



It's done again, a couple more, glass garda, for the school of fish…
Here comes one of my favorites! The mysterious garda fish.
Multiple layers of painting, on glass and between two layers of glass, custom-made paint and mold (I can't make another one like it 😁), some gold, and glass frit.
I think I could watch the play of paint and light on the surfaces and between the glass for hours! It's different in every light! Glass is magic!
Oh, and she's also a mama fish, since her little fish swim in front of her…

Technique: fusing
Size: 90x18 cm

Andrea Ruby 2025
Ruby’n Art Glass

Ruby Andrea Tervező

24/05/2025

Akkor jöjjön egy újabb művészi üveg!
A héten lett kész, két újabb Garda hal üvegszobrom.
Miért épp a Garda? Egyrészt mert a Balaton és Tihany szerelmeseként, ez az ikonikus hal áll hozzám a legközelebb. Másrészt, mert egy különc, izgalmas és roppant szép élőlény! Rajokban él és esténként csapatosan úszik a víz felszínén.

Balatoni halászatának a múltban komoly rituáléja alakult ki, a rajban járó halakat a halászok Tihany magaslatain figyelő őrszemek útmutatásai alapján igyekeztek bekeríteni és kifogni, ezért nevezték ott látott halnak.

A két üveg Garda mérete:
Hosszuk: 90-91 cm
Technika: fusing, egyedileg készített olvasztósablonon, egyedi festékkel beégetve (felületen és két üvegréteg között is).

Felhasználhatók fali diszként, akár kültéren is, állványon szoborként. Mivel a festett felület a fény változásai szerint, különböző színű, így érdemes ezt a tulajdonságát mesterséges megvilágítással vagy napos hely választásával kiaknázni! (A képeken látható a különbség, kültéri és fekete háttéren történő, beltéri elhelyezéskor).

09/05/2025

Az idén rengeteg leander sínylette meg a telet és ezért sajnos egyre több helyen kerül elő valamilyen összeesküvés-elmélet, mint ok. (Repülőről szórják a fejünkre…)

Mi a valóság és miért most van ennyi beteg leander a kertekben?
Magyarország, ma a leanderek életfeltételeinek határán van. Éppen, hogy elviselik nálunk a telet, de természetesen óriási különbségek vannak a különböző fajták fagytűrése között és óriási különbség az ország különböző területei között, hőmérsékletben, páratartalomban, téli csapadékban…
Mitől vannak a leandernek betegségei?
-egyrészt, mindig is voltak (gomba, pajzstetű 30 éve is volt, csak FB csoport nem volt hozzá 😉)
-másrészt, régen senkinek se jutott eszébe kiültetni egy leandert…
-harmadrészt, divat se volt külföldről leanderágakat hazahozni (velük a károsítókat is) és kertészetek se importáltak ilyen tömegben, mint ma.

Szóval, nem a repülőről szórják a fejünkre az új növényi kórokozókat (vagy egyebet), hanem mi magunk vagyunk az okai.
Mit tehetünk?
1. Alapos fajtaismeret. Néhány fajta tudja csak károsodás nélkül elviselni a -8 -10 fokot (Atlas, Italia, Villa Romaine, Provence…)
A levélkárosodás pedig, nem azt jelenti, hogy tönkrement. Az a legkisebb fagyási tünet!
2. Kiültetni tavasszal kell, hogy őszig be tudjanak érni az ágak! Nyár végétől pedig, se tápoldat, se nagy mennyiségű öntözés! (A nyár vége szintén helyfüggő! A Balaton mellett pl. a szeptember már olyan, mint a június.)
3. Ha bent telel, csak akkor bevinni, amikor jön a fagy! A -1, -3 ha csak éjszakai a legtöbb leandert nem zavarja, egészségesebb lesz! (Fajtaismeret!)
4. Teleltetés előtt permetezés (atka, gomba, rovar ellen) és nagyon jól megválasztott teleltető hely!
(Erről rengeteg poszt van, érdemes olvasni róla!)
5. A kiültetett növényt, ha télen nincs csapadék (hó se…) és a páratartalom is alacsony, időnként locsolni kell! Ritkán, de nagyobb mennyiséggel!

6. Nyári locsolás.
Más egy cserepes és egy kiültetett növény. A leander egy mediterrán növény, Olaszországban, Franciaország déli részen, az autópályák elválasztó sávjában is megél. Ott se kap naponta vizet. Viszont, ott van páratartalom a tenger miatt!
A frissen kiultetett növényt többet kell az első nyáron locsolni, később ezt lehet csökkenteni.

A mellékelt képen a saját, 8 éve kiültetett leandereim közül látható három (kb. 2,5-3 m magas bokor illetve fa. Egy Luteum Plenum, egy Emile Sahut és egy Provence). Évente, egyszer kapnak 1-1 lapát szerves trágyát és nyáron, a 35-40 fokban, időnként vizet (akkor sem naponta). Mint látszik, tökéletes állapotban vannak.
Miért?
Itt nem mennek repülők?
De. Itt is mennek repülők, azonban van hozzá párás környezet és enyhe tél, így a növények is kevésbbé fogékonyak a betegségekre. Nincsenek csodák. 😉