Criticai Lapok

24/11/2025

A TÜNDÉREK KÖZTÜNK ÉLNEK
Gimesi Dóra: A Macskaherceg kilencedik élete – Kövér Béla Bábszínház, Szeged

„Miért is lehet egy (gyerek)meséből felnőtt program? Talán, hogy ez a történet 6-tól 106 éves korig érvényes, időtlen emberi témákkal foglalkozik: a szerelem, házasság, család, megbocsátás kérdéskörét taglalja. De természetesen mást mond egy óvodáskorúnak és mást egy felnőttnek. Ez a mese ott kezdődik, ahol egyébként a mesék véget érnek, hiszen Alinka és a Macskaherceg története úgy indul, hogy boldogan éltek, míg meg nem halnak. Amikor a főszereplőknek már eufóriában kellene úszniuk a boldogságtól, akkor kell kivont karddal harcolniuk érte.[…]
A felnőtt nézők valószínűleg rég elveszítették azt a képességüket, hogy értsék, mit susognak a lombok, miről veszekednek a rigók, hiszen már nem birtokolják azt a teljességet, amivel minden gyermek bír, míg hisz a mesékben. Míg fel nem nő. Erről a kettősségről is szól ez az előadás a szerző, Gimesi Dóra adaptációjában.”
ÓDOR KLÁRA
CRITICAI LAPOK
2025. ###IV. ÉVFOLYAM 05-06.

23/11/2025

SZERELMESEK, HÉROSZOK, HÍRESSÉGEK
Előadások a 12. MITEM-en

„… a tel-avivi Gesher Színházban bemutatott Cyrano (Egy szerelem komédiája), amely számomra egyértelműen a fesztivál fénypontja volt. A címszerepet alakító Shlomi Bertonov minden bizonnyal a legférfiasabb, legvonzóbb Cyrano, akit valaha láttam, hatalmas műorra van, amelyet utóbb levesz (majd visszatesz, fel-levesz), de az orr-monológot nem mondja el. Nem az orr, nem a külső a gát, hanem talán a belső félelem, a másiknak, a rajongva-félve szeretett nőnek való megfelelés kényszere. És talán a férfiúi szemérmesség is: folytatható-e kapcsolat azzal a nővel, akihez korábban más jellegű viszony fűzte? […]
Emlékezetes kép, amikor a három főszereplő csak áll egymáshoz közel a színpadon, mintha fizikailag is kirajzolnának egy geometrikus háromszöget, amelynek egyszerű formáinál összehasonlíthatatlanul bonyolultabbak az őket összekötő és elválasztó érzelmi kapcsolatok. A három egészen nagyszerű színészi alakítás szép lírát, felszabadító humort és fájdalmas tragikumot vegyít – köréjük pedig ezúttal is egészen sajátos univerzumot épít Tuminas rendezése.”
URBÁN BALÁZS
CRITICAI LAPOK
2025. ###IV. ÉVFOLYAM 05-06.

03/11/2025

A SZÍNHÁZ SÁRKÁNYAI
Hélène Cixous: Itt laknak a sárkányok – Théâtre du Soleil

„Epizódokon keresztül, élőképekben bontakozik ki a kép a történelemről. Az egymást követő rövid tablókat, a különleges és rendkívül változatos, invenciózus látványelemeket ezúttal is maguk a színészek varázsolják a színpadra, hiszen ők a díszletezők, kellékesek is, az előadás valamennyi feladatát ők oldják meg, a nemzetközi társulat fantasztikusan ismeri, használja a színpadi nyelvet – a játék mögött igen komoly technikai, zenei apparátus is van. Totális színházat látunk, a játék, a látvány, a mozgás, a koreográfia, a díszletek, a jelmezek, a hangok, a zene pontosan megkomponált szimbiózisát, mely egészen rendkívülien hat a gondolkodásra, az érzelmekre.”
FRIED ILONA
CRITICAI LAPOK
2025. ###IV. ÉVFOLYAM 05-06.

30/10/2025

EGY SZMOKINGOS ÚR A MÚLTBÓL
Pesti Polgár - Pesti Színház

„Egy szuggesztív előadó, örökérvényű kuplék, anekdoták és konferanszok, a zongoránál egy kiváló zenésztárs Termes Rita személyében. Fesztbaum Béla ismeri a siker receptjét, egyszemélyes estjei erről árulkodnak. Óriási műgonddal válogatja és szerkeszti össze önállóan szervezett fellépései anyagát, arra is ügyelve, hogy a kiválasztott helyszín, a színházi miliő is illeszkedjék a felidézni kívánt korszakhoz. A pesti kabaré fénykorát megéneklő estje, a Pesti Polgár című anyaszínháza, a Vígszínház Váci utcai játszóhelyén, a Pesti Színházban találta meg a közegét.”
VARGA KINGA
CRITICAI LAPOK
2025. ###IV. ÉVFOLYAM 05-06.

07/10/2025

Pécs legjobb férfi színésze úgy másfél évtizede, ha nem a Dunántúl legjobbja, sőt!
Ezt a státuszt sajna nem látjuk a színháza elmúlt 5 évben ráosztott szerepein 🤔, mert leginkább a volt próbaterem, a ma N.Szabó Sándor Kamaratermének a királya, pontosabban karizmája, színészi ereje révén császára annak egy monodrámában és egy kamaradarabban. El is hozott minden díjat az elmúlt években ezekkel a színházának. 👏
Nagy csalódás volt, hogy nem ő játszotta az elmúlt években Sipos Lajost, hisz sokszor remekelt már Molnárban, ahogy Billy ügyvéd is neki feküdt volna a Chicagóban. Ehelyett bulvárokban jeleskedtetik, pedig most kéne jönni a színpadi klasszikusoknak sorban, és ez megalapozott nézői igény. 😈
Ezen a jeles kettős ünnepen: ma félévszázados a művész úr, és negyedszázada a PNSZ tagja, mi odaítéljük neki Ványát, Asztrovot, Platonovot, Jagót, egy dinamikus Leart, ahogy azt két éve láttuk Kenneth Branagh-tól, pár Ibsent, még Molnárt, és neki írt kortárs drámákat.
Az utolsó nyári napon cseveghettünk el vele a Dzsámi tövében, interjú nemsokára jön arról hogyan érzi magát Pécsett, beváltotta-e a pálya a reményeit, mire készül.
Isten éltesse Köles Ferencet. 🎂😍🎭
És, mert szeretnénk még róla írni a CL-ban👇
❗Mentsük meg‼️ Fizessen elő és támogassa a Criticai Lapokat!
A Criticai Lapok Alapítvány számlaszáma: 11991102-02163835-00000000, fizessék elő, támogassák.
👉Éves előfizetés díj a: 5000.- Ft,
👉👉Támogatói előfizetés: 10.000.- Ft
👉👉👉 A nagylelkű, érdeklődő olvasóknak a felső határ, amit elbír a házi büdzséjük. 🙏
(Ha jelzik a szerkesztőségnél a 06-30-966-7733-as telefonszámon, illetve e-mailen a [email protected] címen, hogy előfizetnének a lapra, akkor kérésre a megadott címre csekket és számlát küldenek.)

04/10/2025

20/09/2025

PROLÓGUS

„Valahol, az alkonyon túl, / hova annyi fénylő csillag hullt, / valahol az álmon is túl, / már a harag is a múltba simult. […] Ott van a múltunk egy távoli tájon, / s az elveszett éveket el lehet érni újra. ” Gyakran eszembe jut a Padlás című remekmű Örökre szépek című dala, amikor búcsúznunk kell valakitől… Most 𝗞𝗼𝘃𝗮́𝗰𝘀 𝗗𝗲𝘇𝘀𝗼̋ kollégánktól.

„Nem süllyed el semmi, ha nem felejtjük el” – folytatódik a dal. Fesztbaum Béla a XX. század jeles műfaját, a kabarét óvja a feledéstől estjeiben. A 𝗣𝗲𝘀𝘁𝗶 𝗣𝗼𝗹𝗴𝗮́𝗿 címűről Varga Kinga írása olvasható e számunkban.

A történelmi emlékezet sokat segíthetne az emberiségnek abban, hogy a már elkövetett hibák ne ismétlődhessenek. Ezen dolgozik – kérdés persze, mennyire hiteles források alapján – az Ariane Mnouchkine vezette 𝗧𝗵𝗲́𝗮̂𝘁𝗿𝗲 𝗱𝘂 𝗦𝗼𝗹𝗲𝗶𝗹, melynek Itt laknak a sárkányok című előadásáról Fried Ilona emlékezett meg.

A jelenünket óhatatlanul befolyásoló orosz–ukrán háború szóba kerül Urbán Balázsnak a 𝟭𝟮. 𝗠𝗜𝗧𝗘𝗠-et szemléző válogatásában is, amelyben kitér többek közt az epika drámává alakításának nehézségeire 𝗔 𝗸𝗶𝘀 𝗵𝗲𝗿𝗰𝗲𝗴 előadása kapcsán – a kisregényt szerinte nem teljesen indokolt „a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló mese ikonikus példájának” tekinteni.

Ilyennek tartja viszont Ódor Klára a 𝗞𝗼̈𝘃𝗲́𝗿 𝗕𝗲́𝗹𝗮 𝗕𝗮́𝗯𝘀𝘇𝗶́𝗻𝗵𝗮́𝘇 𝗔 𝗠𝗮𝗰𝘀𝗸𝗮𝗵𝗲𝗿𝗰𝗲𝗴 𝗸𝗶𝗹𝗲𝗻𝗰𝗲𝗱𝗶𝗸 𝗲́𝗹𝗲𝘁𝗲 című produkcióját, a szerző, Gimesi Dóra színpadi adaptációját.

𝗥𝗼́𝗺𝗲𝗼́ 𝗲́𝘀 𝗝𝘂́𝗹𝗶𝗮 nem érhették meg azt a „szép” kort, amit a Macskaherceg és szerelme, Alinka. Kulcsár Noémi 𝘁𝗮́𝗻𝗰𝘀𝘇𝗶́𝗻𝗵𝗮́𝘇𝗶 Shakespeare-átirata Almási Zsolt recenziója szerint elsősorban a női sorsról szól.

Elmondható ez a 𝗕𝗼𝗹𝗱𝗼𝗴𝘁𝗮𝗹𝗮𝗻𝗼𝗸 című Füst Milán-drámáról is. D. Magyari Imre esszéje az 𝗢̈𝗿𝗸𝗲́𝗻𝘆 𝗦𝘇𝗶́𝗻𝗵𝗮́𝘇 előadása kapcsán színháztörténeti adalékokkal is bőségesen szolgál.

A színháztörténet egyik meghatározó forrása a fotográfia. Józsa Ágnes gondolatait a színházi fotózásról 𝗦𝘁𝗮𝗿𝗸 𝗗. 𝗭𝗼𝗹𝘁𝗮́𝗻 𝗸𝗲́𝗽𝗲𝗶 követik – új rovatunk a CRITICAI LAPOK‒GALÉRIA.

Nemcsak a fényképek, nyomtatványok lehetnek dokumentumértékűek, olykor egy sajtcetli is az. Az 𝗔𝗿𝘁𝗽𝗼𝗼𝗹 𝗠𝘂̋𝘃𝗲́𝘀𝘇𝗲𝘁𝗸𝘂𝘁𝗮𝘁𝗼́ 𝗞𝗼̈𝘇𝗽𝗼𝗻𝘁 egy „aktív archívum” – mint Józsa Ágnes írja, –, amely a „70-es, 80-as évek alternatív művészeti eseményeit és formáit” kutatja, archiválja.

Hasonlóan nehéz helyzetben létezik független társulatként a 𝗦𝘁𝘂́𝗱𝗶𝗼́ 𝗞 𝗦𝘇𝗶́𝗻𝗵𝗮́𝘇, melynek Nagy Péter István rendezte 𝗦𝘁𝘂𝗮𝗿𝘁 𝗠𝗮́𝗿𝗶𝗮́𝗷𝗮́𝗿𝗮 Dömötör Adrienn reflektált. Az előadásban játszik Fodor Tamás is, aki ugyancsak a 70-es években alapította meg társaival a Stúdió K színházi műhelyt.

Ennek a korszaknak emblematikus előadása volt a legendás kaposvári Marat/Sade Ács János rendezésében, amelyet Peter Brook híres londoni rendezésével együtt Fried Ilona idéz fel a legutóbbi színrevitel, a 𝗠𝗶𝘀𝗸𝗼𝗹𝗰𝗶 𝗡𝗲𝗺𝘇𝗲𝘁𝗶 𝗦𝘇𝗶́𝗻𝗵𝗮́𝘇 Rusznyák Gábor rendezte produkciója kapcsán.

𝗡𝗮́𝗱𝗮𝘀𝘆 𝗘𝗿𝗶𝗸𝗮 a múlt évadig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt – pályájáról, jelenéről Cseh Andrea Izabella kérdezte.

A Miskolci Nemzeti mellett a másik legjelentősebb vidéki színház a Weöres Sándor nevét viselő szombathelyi, melynek két előadásáról – az 𝗔𝘂𝗴𝘂𝘀𝘇𝘁𝘂𝘀 𝗢𝗸𝗹𝗮𝗵𝗼𝗺𝗮́𝗯𝗮𝗻 címűről és a 𝗙𝘂𝗿𝗰𝘀𝗮 𝗽𝗮́𝗿𝗿𝗼́𝗹 Stuber Andrea írt kritikát.

Amerikai „kommersz” a 𝗥𝗲́𝗺𝘀𝗲́𝗴𝗲𝗸 𝗸𝗶𝗰𝘀𝗶𝗻𝘆 𝗯𝗼𝗹𝘁𝗷𝗮 is, amit legutóbb a Pesti Színház mutatott be – Lénárt Gábor e mű születésének és színre kerülésének, továbbá magyarországi játszásának történetét is feleleveníti.
SZŰCS KATALIN ÁGNES

CRITICAI LAPOK
2025. ###IV- ÉVFOLYAM 05-06.

18/09/2025

𝗖𝗥𝗜𝗧𝗜𝗖𝗔𝗜 𝗟𝗔𝗣𝗢𝗞
𝟮𝟬𝟮𝟱. 𝗫𝗫𝗫𝗜𝗩. 𝗘́𝗩𝗙𝗢𝗟𝗬𝗔𝗠 𝟬𝟱-𝟬𝟲.

𝗣𝗥𝗢𝗟𝗢́𝗚𝗨𝗦
SZŰCS KATALIN ÁGNES

𝗔𝗩𝗘, 𝗗𝗘𝗭𝗦𝗢̋!
Kovács Dezső (1956‒2025)
JÓZSA ÁGNES

𝗘𝗚𝗬 𝗦𝗭𝗠𝗢𝗞𝗜𝗡𝗚𝗢𝗦 𝗨́𝗥 𝗔 𝗠𝗨́𝗟𝗧𝗕𝗢́𝗟
Pesti Polgár – Pesti Színház
VARGA KINGA

𝗔 𝗦𝗭𝗜́𝗡𝗛𝗔́𝗭 𝗦𝗔́𝗥𝗞𝗔́𝗡𝗬𝗔𝗜
Hélène Cixous: Itt laknak a sárkányok – Théâtre du Soleil
FRIED ILONA

𝗦𝗭𝗘𝗥𝗘𝗟𝗠𝗘𝗦𝗘𝗞, 𝗛𝗘́𝗥𝗢𝗦𝗭𝗢𝗞, 𝗛𝗜́𝗥𝗘𝗦𝗦𝗘́𝗚𝗘𝗞
Előadások a 12. MITEM-en
URBÁN BALÁZS

𝗔 𝗧𝗨̈𝗡𝗗𝗘́𝗥𝗘𝗞 𝗞𝗢̈𝗭𝗧𝗨̈𝗡𝗞 𝗘́𝗟𝗡𝗘𝗞
Gimesi Dóra: A Macskaherceg kilencedik élete – Kövér Béla Bábszínház, Szeged
ÓDOR KLÁRA

𝗩𝗢̈𝗥𝗢̈𝗦 𝗘́𝗦 𝗙𝗘𝗛𝗘́𝗥
Kulcsár Noémi Rómeó és Júliája, de leginkább Júliája
ALMÁSI ZSOLT

„𝗡𝗜𝗡𝗖𝗦 𝗖𝗦𝗨́𝗡𝗬𝗔́𝗕𝗕 𝗔́𝗟𝗟𝗔𝗧, 𝗠𝗜𝗡𝗧 𝗔𝗭 𝗘𝗠𝗕𝗘𝗥…”
Füst Milán Boldogtalanok című drámája – ezúttal az Örkény Színházban
D. MAGYARI IMRE

𝗔 𝗦𝗭𝗜́𝗡𝗛𝗔́𝗭𝗜 𝗙𝗢𝗧𝗢́𝗥𝗢́𝗟
JÓZSA ÁGNES

𝗢̈𝗦𝗦𝗭𝗘𝗔́𝗟𝗟𝗜́𝗧𝗔́𝗦 𝗦𝗧𝗔𝗥𝗞 𝗗. 𝗭𝗢𝗟𝗧𝗔́𝗡 𝗙𝗢𝗧𝗢́𝗜𝗕𝗢́𝗟
HATALOMTÓL, POLITIKÁTÓL FÜGGETLENÜL
Az Artpool Művészetkutató Központ 1979-től
JÓZSA ÁGNES

𝗦𝗭𝗨̋𝗭 𝗘́𝗦 𝗦𝗭𝗨𝗞𝗔?
Friedrich Schiller – Sándor Júlia – Nagy Péter István: Stuart Mária – Stúdió K Színház
DÖMÖTÖR ADRIENNE

𝗠𝗔𝗥𝗔𝗧/𝗦𝗔𝗗𝗘
Hatvan év három rendezéséről – London, Kaposvár, Miskolc
FRIED ILONA

𝗛𝗢𝗩𝗔́ 𝗧𝗨̋𝗡𝗧?
Beszélgetés Nádasy Erika színművésszel
AZ INTERJÚT KÉSZÍTETTE: CSEH ANDREA IZABELLA

𝗦𝗜𝗞𝗘𝗥 𝗦𝗔𝗚𝗔
Két szombathelyi előadásról
STUBER ANDREA

𝗜𝗗𝗘 𝗡𝗘𝗞𝗘𝗠 𝗔 𝗩𝗜𝗥𝗔́𝗚𝗢𝗧!
Howard Ashman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja – Pesti Színház
LÉNÁRT GÁBOR

A címlapon: Radnay Csilla
a Rémségek kicsiny boltja előadásában – Pesti Színház
(fotó: Dömölky Dániel)

12/08/2025

𝗖𝗛𝗔𝗚𝗔𝗟𝗟 „𝗗𝗢𝗞𝗨𝗠𝗘𝗡𝗧𝗨𝗠𝗔𝗜”
Kiállítás az Albertinában

„A bécsi Albertina Múzeum Marc Chagall kiállítása a nemzetközileg elismert művészettörténész-igazgató, Klaus Albrecht Schröder vezetői megbízatásának utolsó kiállítása. Schröder 1999 óta irányítja az intézményt, ez alatt az idő alatt a múzeum jelentős gyűjteményekkel gyarapodott, két további intézménye nyílt meg, az Albertina Modern és az Albertina Klosterneuburg, igen jelentősek modern és kortárs művészeti kiállításai. Ugyanakkor több kritikát is kapott, hogy a múzeum inkább kiemelkedő grafikai gyűjteményének kiállító és kutatási helye kellene legyen.
2004-ben, Schröder igazgatásának egyik első kiállításaként Chagall bibliai tárgyú műveiből rendeztek tárlatot, 2024-ben, Chagall halálának 40. évfordulóján a művész 100 festményét felvonultató kiállítás az igazgató negyedszázados működésének „nagy fináléja” lett. A művek felölelik a festő korai, oroszországi korszakát, az 1910‒14 közötti párizsi, végül a dél-franciaországi, 1980-ig terjedő időszakát.”
FRIED ILONA – KÁLMÁN BÉLA
CRITICAI LAPOK
2025. ###IV. ÉVFOLYAM 03-04.

12/08/2025

Horváth Mónikát a Testnevelési Egyetem elvégzése után “szerezte meg” a színpad, a színház világa, főleg az igényes zenés színpadi produkciók, mint a We Will Rock You, és a Sztárcsinálók a Pesti Magyarban, az Aranyoskám, a SIX, a VUK, a Jézus Krisztus szupersztár kisebb szerepei a Madách Színházban, a múlt évadban már Evita volt (Eva Peron) a Győri Nemzeti Színházban, augusztus 30-án a Margitszigeten látható lesz a produkció. Közben újra szerepet kapott a Madáchban, a Frozen-ben, közeleg a bemutatója annak is.
Elmélyülten olvassa a CL-kat. Szeretnénk írni róla a lapban, a színpadi sikereiről, biztos azt is ilyen komolysággal tekintené meg. 😎
De ehhez túl kell élni. 👇
‼️Mentsük meg‼️ Fizessen elő és támogassa a Criticai Lapokat!
A Criticai Lapok Alapítvány számlaszáma: 11991102-02163835-00000000, fizessék elő, támogassák.
👉Éves előfizetés díj a: 5000.- Ft,
👉👉Támogatói előfizetés: 10.000.- Ft
👉👉👉 A nagylelkű, érdeklődő olvasóknak a felső határ, amit elbír a házi büdzséjük. 🙏
(Ha jelzik a szerkesztőségnél a 06-30-966-7733-as telefonszámon, illetve e-mailen a [email protected] címen, hogy előfizetnének a lapra, akkor kérésre a megadott címre csekket és számlát küldenek.)

10/08/2025

𝗟𝗘𝗟𝗞𝗨̈𝗡𝗞 𝗥𝗨𝗠𝗟𝗜𝗦𝗭𝗢𝗕𝗔́𝗝𝗔
Hajdu Szabolcs: Legközelebbi ember – Radnóti Miklós Színház

„Rumliszoba persze leginkább a nagyobb lakásokban alakulhat ki, hisz a két-, háromszobás otthonokban minden négyzetcentiméterre szükség van, még gyerekek nélkül is. Ebbe a rumliszobába kerül minden, amire már nincs szükség, ami funkcióját vesztette, kifakult, elszakadt, megrepedt, eltörött, de senkinek sincs szíve kidobni, netán még jó lehet valamire. A tudatunk, még inkább a tudattalanunk is könnyen alakul ilyen rumliszobává, ahová besöprünk, bezsúfolunk mindent, ami útban van, amiről nem akarunk tudomást venni, ami akadályozza a zavartalan közlekedést a lakásban és a világban. A rumliszobában egyre nehezebb takarítani, egyre nagyobb a rendetlenség és a kosz. Azzal nyugtatjuk magunkat, hogy majd egyszer rendet rakunk, sőt felszámoljuk az egészet, hisz némileg zavaró, hogy a nagy gonddal rendben tartott lakásban (szőnyegrojtok!) az egyik ajtó mögött kupi van, de ezt a zavart el lehet nyomni. Ugyanúgy, ahogy egy enyhe fogfájást. Hosszú hetekre, hónapokra. Most nincs időnk, pénzünk, kedvünk fogorvoshoz menni. Majd elmegyünk, ha… De tulajdonképp nem is fáj. Aztán hirtelen és váratlanul belenyilall, csak akkor már késő, nem azt tesszük, amit akarunk, a fájdalom diktál.”
D. MAGYARI IMRE
CRITICAI LAPOK
2025. ###IV. ÉVFOLYAM 03-04.