18/05/2026
🕰️ A Múltunk 2004/3-as számában – Garadnai Zoltán jegyzeteivel – közöltük azt a 1965-ös dokumentumot, amelyben Péter János külügyminiszter francia partnerével, Maurice Couve de Murville-vel tárgyalva szóba hozza, hogy India – és Egyiptom – részvételét is számításba lehetne venni egy atomhatalmi konferencián. A francia külügyminiszter akkor ezt – India fejlettségi szintjére utalva – kizártnak tartotta.
🕰️ India 9 évvel később – a mai napon – 1974. május 18-án lépett be az „atomklubba” a Mosolygó Buddha elnevezésű, a Thár-sivatagban végrehajtott kísérleti atomrobbantás révén.
▪️„Péter et.: Mi a véleménye arról a kínai javaslatról, mely világkonferenciát javasol az atomproblémák megoldására?
▪️Murville: Az egy demagóg javaslat, semmi értelme, hogy kb. 120 ország összeüljön ilyen probléma megoldására, részünkről az atomhatalmak konferenciájával értenénk egyet.
▪️Péter et.: Nem gondolja-e, hogy más országok is érdekeltek? Így pl. India, Egyiptom.
▪️Murville: Nem, mert ahhoz, hogy egy ország atombombával rendelkezzék, egy bizonyos gazdasági színvonal elérése szükséges, így tehát csak néhány ország jöhet számításba. Megemlít***e Japánt és a Német Szövetségi Köztársaságot.”
🕰️ Az alábbi idézeten túl olvassa el a két külügyminiszter tárgyalásáról készült teljes dokumentumot is a Múltunk 2004. évi 3. számában!
És persze legyen Sanyi, legyen a Múltunk „lapgazdája”!
🕰️ A képen: Delhi leghíresebb bazárnegyede, a Holdfény tér (hindiül: Chandni Chowk) 1974-ben, India atomhatalommá válásának évében. Forrás: Fortepan / Eredeti: Bárány Frigyes.
A Múltunk lapszámai a 2005/1. számtól érhetők el online. Ezért a dokumentumot, amely a Nyugat felé tájékozódó kádári és a Kelet felé tapogatózó de Gaulle-i külpolitika érdekes forrása, alább tesszük közzé.
Jegyzőkönyv Péter János és Maurice Couve de Murville külügyminiszterek 1965. január 12-i párizsi hivatalos megbeszéléseiről. Budapest, 1965. január 22.
Murville: Nem gyakran van magyar külügyminiszter Párizsban.
Péter et.: Megköszöni a meghívást és átadja az MNK kormányának üdvözletét. Hivatkozik az Országgyűlésben elhangzott külpolitikai beszédének a francia-magyar kapcsolatokra vonatkozó részeire. (Franciaország az utóbbi időben szélesíti kapcsolatait a szocialista országokkal, a kapcsolatok fejlesztésére további lehetőségek vannak, a jelenlegi találkozó is egy új lehetőséget jelent.) Közli, hogy ez az első hivatalos látogatása Franciaországban, magánemberként már volt Párizsban, tanulmányokat folytatott 1930 és 1931-ben.
Murville: Budapesti nagykövetük jelentett Péter úr külpolitikai beszámolójáról, azt megelégedéssel tudomásul vették. Szélesíteni kívánják kapcsolataikat a szocialista országokkal, elsősorban Magyar országgal. Kapcsolataik a szocialista országokkal normálisak. Amit Önök egymás mellett élésnek neveznek, mi a többi országok belügyeibe való be nem avatkozásként értelmezzük. E tekintetben különösen fontos a független Európa összes országainak kapcsolata.
Péter et.: Az európai Európa, a kiszélesített Európa, a független Európa alatt vajon mit kell érteni? Ez egy földrajzi, egy ideológiai, avagy egy történelmi fogalom?
Murville: Nyugat-Európa legyen független az Egyesült Államoktól, Kelet-Európa viszont a Szovjetuniótól. Ez ugyanaz a folyamat, tehát az európai országok legyenek [a] maguk urai. Háború esetén a függetlenségi törekvéseket félre kell tenni.
Péter et.: Magyarország érdekelt a nemzetközi helyzet enyhülésében, Franciaországnak a szocialista országok felé való közeledése számunkra fontos. Ellentmondás mutatkozik viszont a kiszélesített Európa francia elképzelése és a Közös Piac között. A Közös Piac diszkriminációja nem könnyíti meg a gazdasági kapcsolatok fejlődését és ez igen lényeges.
Murville: Az ellentmondás a Közös Piachoz nem tartozó országok problémája. Célunk Európa megerősítése és egy bizonyos stabilizáció, egyensúly elérése. Ehhez viszont Nyugat-Európa bizonyos egysége szükséges. Okvetlen szükséges a nyugat-európai országok politikai és gazdasági megerősödése. Ha a nyugat-európai országok erősebbek, akkor függetlenebb politikát folytathatnak az Egyesült Államoktól. Ilyen értelemben Kelet-Európában is szükséges egy bizonyos egyensúly elérése. Nem igaz, hogy a Közös Piac létrejötte kárt okoz a többi országoknak. A Közös Piac és a többi országok között a kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek. A Közös Piac a gazdasági kapcsolatok fejlődésének egyik tényezője. Gyakran hangoztatják, hogy a Közös Piac gazdasági diszkriminációt alkalmaz a többi országokkal szemben. Be tudják-e bizonyítani, hogy egy ilyen diszkrimináció létezik?
Péter et.: Igaz, hogy a kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek, de mi azt szeretnénk, ha azok még jobban fejlődnének.
Murville: Az igazi probléma az, hogy perspektívában a Közös Piac és a KGST országai között globális kereskedelmi megállapodás jöjjön létre.
Péter et.: A Közös Piacnak ki kell tárni kapuit, érvényt kell biztosítani a legnagyobb kedvezmény elvének, meg kell szüntetni a vám diszkriminációkat. A nagy probléma a német kérdés. Önök nagyban segíthetnek nekünk, ha elismernék a Német Demokratikus Köztársaságot, mint ahogy elismerték a Kínai Népköztársaságot.
Murville: A helyzet merőben különbözik egymástól. A pekingi kormány Kína valódi képviselője, több mint 700 milliós országot képvisel. Emellett Formoza is létezik. A Kínai Köztársaság elismerésével ezt a realitást ismertük el. A Német Szövetségi Köztársaság a legnagyobb erőt képviseli, politikai, gazdasági, földrajzi szempontból egyaránt. A pankowi kormány állami léte igen kétséges. Ha a nyugati csapatok kivonulnának az NSZK területéről, az semmilyen változást nem eredményezne. Ha viszont a szovjet csapatok elhagynák az NDK területét, a jelenlegi rendszer ott megdőlne. Nem komoly az Önök javaslata, mely szerint mindkét Németországgal békeszerződést írjunk alá.
Péter et: A tendencia mindkét Németország elismerése. Ez nem csak egy realitás, hanem egy történelmi szükségszerűség.
Murville: Szerintünk a jelenlegi status quo sokáig fennmarad.
Péter et.: A két Németország problémájának megoldása nélkül lehetetlen a leszerelési kérdést megoldani.
Murville: A német kérdés csak a nemzetközi feszültség enyhítése közepette oldható meg, s ugyanakkor a német kérdés megoldása befolyásolja a nemzetközi feszültség enyhülését. Mivel kell kezdenünk?
Pétert et.: Párhuzamosan kell mindkét problémát megoldani.
Murville: Az Önök javaslatai alapján a német kérdésről tárgyalni csak süketek párbeszéde lenne.
Péter et.: Sokat cikkeznek mostanában Franciaország és az NDK közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről.
Murville: Franciaország összkereskedelmi forgalmában a keletnémet kereskedelmi forgalom igen elenyésző és velük való kereskedelmi kapcsolatunk nem új keletű. Bonn az utóbbi időben igen ideges. Kereskedelmi kapcsolataink vannak Észak-Vietnammal és Észak-Koreával is, diplomáciai kapcsolatok hiánya ellenére. Kereskedelmi megállapodásunkat a keletnémet kereskedelmi kamarával kötöttük.
Péter et.: Ismeretes bizonyára, hogy az NSZK-val hivatalos kereskedelmi kirendeltség felállítására írtunk alá megállapodást.
Murville: A különbség ott van, hogy Önök készek elismerni mind két Németországot, mi pedig nem. Éppen ezért nincs szándékunkban hivatalos kereskedelmi kirendeltséget az NDK-ban nyitni.
Péter et.: Jelenleg csak. Nem gondolja-e, hogy az MLF létrejötte megnehezítené a német kérdés megoldását?
Murville: Igen, ezt a bonni kormánnyal is közöltem és nem nagyon örültek neki. Semmi sem enged arra következtetni, hogy az MLF létrejön. Érdeklődött, hogy az MLF létrejötte esetén, vajon mi is valami hasonlót hoznánk-e létre. Az MLF igen rossz a német egység szempontjából. Ez a legjobb érv, amit fel lehet használni a bonni kormánnyal szemben. Érdeklődött, hogy milyenek kapcsolataink Ausztriával.
Péter et: Kapcsolataink Ausztriával igen jól fejlődnek. Több mint valószínű, ez év február vagy márciusában Bécsbe utazom Kreisky budapesti látogatásának viszonzásaként. A két ország közötti kapcsolat fontos tényező egész Közép-Európa számára.
Murville: Önök nem szeretnék, ha Ausztria csatlakozna a Közös Piachoz?
Péter et.: Nem. Érdekünk, hogy kereskedelmi kapcsolataink egészségesen fejlődjenek Ausztriával. Európa, így Közép-Európa biztonsága szempontjából igen lényeges Ausztria semlegessége.
Murville: Jelentős kereskedelmi forgalmuk van Ausztriával?
Péter et: Igen.
Murville: Azt hiszem, hogy az igazi probléma itt az Anschluss. Félnek attól, hogy amennyiben Ausztria csatlakozna a Közös Piachoz, a Német Szövetségi Köztársaság befolyása jelentősen növekedne Ausztriában.
Péter et: Igen.
Murville: Maguk az osztrákok sem egységesek a Közös Piachoz való csatlakozás kérdésében. Kreisky nem kívánja a csatlakozást a másik párt viszont igen.
Péter et.: Szándékukban van-e részt venni a genfi leszerelési konferencián?
Murville: Nincs, a genfi leszerelési konferencia nevetséges. A moszkvai atomcsendegyezmény sem tekinthető mint egy leszerelési egyezmény. Kötelezettséget csak az atombombával nem rendelkező országokra ró.
Péter et.: Mi a véleménye arról a kínai javaslatról, mely világkonferenciát javasol az atomproblémák megoldására?
Murville: Az egy demagóg javaslat, semmi értelme, hogy kb. 120 ország összeüljön ilyen probléma megoldására, részünkről az atomhatalmak konferenciájával értenénk egyet
Péter et.: Nem gondolja-e, hogy más országok is érdekeltek? Így pl. India, Egyiptom.
Murville: Nem, mert ahhoz, hogy egy ország atombombával rendelkezzék, egy bizonyos gazdasági színvonal elérése szükséges. Így tehát csak néhány ország jöhet számításba. Megemlít***e Japánt és a Német Szövetségi Köztársaságot.
Péter et.: Érdekesek a Dél-Kelet-Ázsiára vonatkozó francia javaslatok.
Murville: Önök ugyebár egyetértenek azokkal?
Péter et.: Igen.
Murville: A dél-vietnami helyzet nem katasztrofális, nem túl veszélyes, az csupán nem mondható jónak. Semlegesítési javaslatunk azt jelenti, hogy sem az Egyesült Államok, sem Kína ne tekintse Dél-Kelet-Ázsiát befolyási területnek.
Péter et.: Hivatkozott Károlyi Mihály gróf volt párizsi követünk 1948-ban írt jelentésére. Abban a jelentésben Károlyi gróf beszámolt Önnel folytatott beszélgetéséről és érdekes, hogy a mai francia külpolitikának Európára vonatkozó részei már akkor jelen voltak. Mi a véleménye, az ENSZ Közgyűlése megkezdi-e újra munkáját?
Murville: Igen. Nem voltam a Közgyűlés első szakaszán, nem biztos, hogy ki fogok most utazni. Ha végrehajtják a 19. §-t, otthagyhatjuk az ENSZ-t.
Péter et.: Mi is.
Murville: Melyek azok az országok, amelyek érdekeltek?
Péter et.: Szovjetunió, Franciaország, Magyarország.
Murville: Nézzük meg, hogy mit lehetne tenni a két ország közötti kapcsolatok fejlődésére. Mi a véleménye erről?
Péter et: Beszélhetünk gazdasági és kulturális kérdésekről. Hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás jöhet számításba, kölcsönösen érdekelve vagyunk a kereskedelmi forgalom növekedésében, a jelenlegi passzívum felszámolása mellett.
Murville: Nem nagyon ismerem a gazdasági kérdéseket engedje meg, hogy behívassam a gazdasági főigazgatóság vezetőjét. (A főigazgató kb. 15 perc múlva jött be, mert helyén nem találták.)
Péter et.: Én sem kívánok részletkérdésről tárgyalni, csupán elvi megállapodásról van szó.
Murville: Úgy tudom, hogy számításba jöhet hosszú lejáratú kereskedelmi és konzuli egyezmény kötése. Elvileg a kulturális megállapodás azonos lehetne a román-francia kulturális megállapodással. A francia miniszter megkérdezte budapesti francia nagykövetüket: hogyan dolgozik a Francia Intézet Budapesten?
P. Francfort: Az Intézet igen jól dolgozik, helyiségproblémák vannak. Munkánkhoz okvetlen szükséges egy nagyobb épület.
Murville: Javaslom, hogy a francia fél dolgozza ki a kulturális egyezmény tervezetét és azt adja át a magyaroknak.
Péter et.: Tehát egyetértünk egy konzuli egyezmény megkötésében. Vállaljuk a tervezet kidolgozását.
Valkó et.: Közbeszól és fölveti a jelenleg Magyarországon élő, de az előtt Franciaországban dolgozók nyugdíj átutalásának problémáját.
Murville: Ezt a kérdést a konzuli egyezményben rögzítsük.
Péter et.: Kormányom megbízásából meg szeretném hívni Magyarországra.
Murville: Nagyon szépen köszönöm, azonban időpontot még nem tudok mondani.
Péter et.: Számíthatunk-e arra, hogy erre 1965-ben sor kerül?
Murville: Erre sem tudok pontos választ adni.
Péter et.: Mi a véleménye arról, hogy hivatalos parlamenti küldöttségcserét hajtsunk végre?
Murville: Részünkről ezt üdvözölnénk, de mivel ez a kérdés a Nemzetgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik, javaslom, hogy párizsi nagykövetük útján vessék fel ezt a problémát a Nemzetgyűlés elnökénél.
Péter et.: Az elkövetkezendő időben utazik-e valahova?
Murville: Februárban előreláthatólag látogatást teszek India, illetve Pakisztánban. Ugyanakkor gyakran leszek Brüsszelben a Közös Piac tanácsának különböző értekezletein, mert jelenleg Franciaországé az elnökség.
Péter et.: Mi a véleménye, történik-e valami az ENSZ Közgyűlés most kezdődő ülésszakán?
Murville: Semmi az égvilágon nem fog történni. Kb. egy hónapig tart, s majd elnapolják.
Péter et.: Hajói tudom, most lesz Erhard-de Gaulle találkozó.
Murville: Január 19-én és 20-án találkoznak. Ez egy rutintalálkozó, mint ahogy tudjuk, a német-francia szerződés alapján a két ország vezetői minden 6 hónapban találkoznak. Vannak olyan hírek, hogy Koszigin Londonba, Johnson pedig Moszkvába utazik. Utoljára 1947-ben voltam Moszkvában. Nevetve megjegyezte, hogy az egész francia kormány volt már Moszkvában, csak én nem.
Francfort: 1965-ben ellátogatnak-e Magyarországra a Szovjetunió új vezetői?
Péter et.: Semmilyen megállapodás e tekintetben még nincsen.
Murville: Átadja a szót a gazdasági főigazgatóság vezetőjének. (Wormser).
Wormser: Évi megállapodások vannak jelenleg, és nagy passzívum mutatkozik Magyarország kárára. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy Magyarország az utóbbi időben nagy mennyiségű mezőgazdasági cikkeket volt kénytelen vásárolni. Részünkről szeretnénk több beruházási javakat Magyarországnak eladni. Lehetségesnek tartjuk egy hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötését
Péter et.: A hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény előkészítésére a jelenleg érvényben lévő megállapodás lejárata előtt helyes volna magas szintű küldöttség tárgyalása. Készek vagyunk miniszterhelyettes vezetésével küldöttséget küldeni Párizsba a közeljövőben.
Murville: Elvben egyetértek javaslatával. Helyes volna diplomáciai úton az előkészítő tárgyalások dátumát, illetve helyét megállapítani.
Valkó et.: Közbeszól. Arról beszél, hogy Kovács István, kohó- és gépipari miniszter első helyettese vezetésével magyar gazdasági szakküldöttség járt Franciaországban, majd kifogásolja, hogy a vaskohászati cikkek kontingense igen csekély. A két külügyminiszter nem reagált e kérdésre.
Péter et.: Javasolnánk részünkről egy műszaki-tudományos együttműködési egyezmény kötését is. Készek vagyunk a tervezetet kidolgozni.
Murville: Egyetért javaslatunkkal, majd Péter elvtársat meghívja ebédre.
MNL OL XIX-J-l-j 1965. Külügyminisztérium, TVK iratok. Franciaország, 47. d. - Géppel írt tisztázat.
