Múltunk

27/08/2025

🦅 „…az osztrák és magyar (vagy éppen osztrák–magyar) gazdasági elit és cégek viszonylag sikeres túlélése a Monarchia összeomlása után egy osztrák–magyar gazdasági tér létének volt köszönhető. Ezt a teret a legfontosabb osztrák–magyar gazdasági szereplők kapcsolatrendszere határozta meg, azok az interakciók, amelyeket egymással, gazdaságban aktív partnereikkel, illetve a birodalmi és helyi politikával, valamint társadalommal alakítottak ki. Vagyis ez a tér több léptéket is összekötött, nem csupán horizontális volt, és nem is csupán gazdasági. A kapcsolatok nem pusztán egy területre terjedtek ki, hanem sokfélék voltak, és ezek mindegyike szerepet játszott a tér létrejöttében és működtetésében…”

🦅 Hogyan érhető tetten Kelet-Közép-Európában egy „informális Monarchia” a gazdasági életben az I. világháború után megszűnő birodalom ellenére? Nevezhetjük-e ezt valamiféle imperializmusnak? Miként vallathatók erről az üzletemberek személyes kapcsolati hálói?

🦅 Olvassa el erről 🖋Egry Gábor: ⏩Birodalmi fordulatok. Osztrák–magyar gazdasági tér, informális imperializmus és birodalmi életutak birodalommal és anélkül ⏪című tanulmányát a 📗Múltunk legújabb számában – ezen a linken:http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/08/egryg_25_2.pdf

🦅 Az egész 2025/2️⃣-es 📗Múltunk lapszám is elérhető: https://www.multunk.hu/2025-2-szam/

📸 A képen: Az Osztrák-Magyar Bank városi székháza Kolozsvárott, 1915. Forrás: Fortepan / Eredeti: Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

25/08/2025

📜 Mi történt, míg a tengernél nyaraltál, nehogy börtönben érezd magad? Ezt nem a 📗 Múltunk 2025 évi 2. számából fogod megtudni, hiszen az abban megjelent tanulmányok időhorizontja 1918-tól az 1980-as évekig húzódik. Viszont a lapszám nyáron megjelent, kincs, mi több közkincs.

📜 Van benne szó a 🔎Monarchiát túlélő imperialista struktúrákról és gazdasági térről, 🔎a magyar várostervezők és -építészek nemzetközi jelenlétéről, 🔎Juhász Pálról és a magyar pszichiátria nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódásáról, 🔎Nagy Ferenc 1954-es indiai útjáról, arról, mit tudhatunk 🔎az 1919-es kaposvári kommunistákról, 🔎a református sajtó dilemmáiról a II. világháború kitörése utáni hónapokban, illetve 🔎az utcanév-változtatások dinamikájáról a desztalinizáció évtizedében. Online még indokínai idegenlégiósokkal kapcsolatos forrásokat is böngészhetsz.

📜 Mindez már honlapunkon is olvasható – a tartalomjegyzéket, linkeket ezen a virtuális polcon találod:
📗 https://www.multunk.hu/

📜 De ha szereted a friss nyomdai papír illatát, vagy örömmel támogatnál minket a nyomtatott lappéldány megvásárlásával, esetleg időtálló befektetésnek tekinted a jelenkortörténeti folyóiratok példányainak gyűjtését – a mai naptól újra ellátogathatsz a ☀️Napvilág Kiadó Nádor utca 9. szám alatti könyvesboltjába, ahol megannyi más kiadvány is vár, amiből persze logikailag nem levezethető, hogy a könyv nem vonat.

17/07/2025

⚙️ Mikortól beszélhetünk magyarországi munkásmozgalomról?
⚙️ A munkásművelődés mennyire volt szerves része a mozgalomnak kezdetektől, és mik voltak a jellemző intézményei?
⚙️ Mennyire volt „férfias” a munkáskultúra – avagy hogyan találták meg benne a helyüket a nők?

➡️ https://www.klubradio.hu/archivum/szabad-a-palya-2025-junius-20-pentek-2100-50113

Meghallgatható a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában a Múltunk legutóbbi órája, amelyben A munkásmozgalmak történeteiről
🎙 K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel
🎙 Takács Róbert, a Múltunk felelős szerkesztője beszélgetett.

📸 A képen: A Világosság Rt. nyomdai kéziszedői.
(Forrás: Freund Jenő (szerk.): A Világosság Könyvnyomda Rt. huszonöt éve. Világosság Rt., Budapest, 1930.)

01/07/2025

🌇„Kiváló példája mindennek a »jazz kontra cigányzene« konfliktus a korszak Magyarországán, amelyet a szerző jó érzékkel emel ki. Az ügy érdekessége, hogy a hagyományos cigányzenészek pártfogói éppen a fajvédők lettek, akik a legintenzívebben utasították el a jazz befogadását a magyar kultúra és szórakoztatás intézményeibe. A jazz ebben az összefüggésben az idegenség és a betolakodó gyökértelenség alakzata, amely a szerves hagyományokat fenyegeti. Innen csak egy lépés a „másik” idegen, a zsidó alakjának invokációja, amely rendre meg is történik aztán, és végképp a magyar kultúrát létében fenyegető veszéllyé emeli a jazzt. Sipos joggal figyeli meg – ez még tézismondatnak is megtenné – hogy »a különféle kulturális regiszterek között ugyanazok az elemek vándorolnak«, az Amerika-kép egyes komponenseit instrumentalizálják a közbeszéd alakítói, természetesen saját érdekeik, ideológiai meggyőződéseik alapján.”

🌇 Hogyan látja a két világháború közti 🇭🇺Magyarországról 🇺🇸Amerikát 💗látó honfitársait látó Sipos Balázst recenzense?
Olvassa el 🖋Romsics Gergely véleményét, hogy aztán kedvet kapjon 🖋Sipos Balázs ☀️Napvilág kiadónál megjelent ⏩„Amerika, ezeremeletes mennyország”⏪ című könyvéhez!

🌇Hogy jut hozzá? Hát nem gyalog! Hanem az információs szupersztrádán száguldva, itt a neten, linkeljük:
https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/romsicsg_25_1.pdf

🌇 Még több recenzióra vágyik? Kedveli a 🇦🇹🇭🇺♥️Monarchia politikusait? Megismerné Szapáry Gyulát?
Ajánljuk 🖋Erdődy Gábor ismertetőjét:
https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/erdodyg_25_1.pdf

🌇 A 📗Múltunk 2025/1️⃣ száma pedig szőröstül-bőröstül itt található: http://www.multunk.hu/2025-1-szam

Nem fenyegetés – de hamarosan jön a második is.

📸 A képen: A Borsszem Jankó karikatúrája reagál az amerikai dzsesszzene elleni németországi tiltásra. Berlini zsúron. Borsszem Jankó, 1933. március 16. 3.

25/06/2025

⚙️ „azokban az évtizedekben, amikor nem csupán a hatalmi rendszer, hanem a társadalom jelentős része is szocializmust, ami számukra tömören szólva mindenekelőtt jobb társadalmat akart, akkor a nacionalizmus tagadása nagyon sok esetben egyáltalán nem volt azonos a nemzeti nihilizmussal. „Csupán” a polgári nemzeteszme meghaladásáról, a szocialista nemzet megteremtéséről volt szó. Ám olyan rendszer, amely idegen szuronyokon nyugodott – megszálló és megszállt lehetett bár eszmeileg rokon –, illetve amelyben az ország gazdasági teljesítménye egészében nem állta a fejlett tőkés világgal a versenyt, történelmi mértékben nem lehetett életképes. Ám amíg létezett, addig a szocialista nemzetet nem csupán elképzelni lehetett, hanem sok tekintetben a megvalósítására is lehetett törekedni. Természetesen csak bizonyos mértékig. Aztán a bukással mindez elenyészett.”

⚙️ Olvasásra ajánljuk 🖋 Pritz Pál: ⏩Pamlényi Ervin a szocialista nemzeteszméért⏪ című tanulmányát a 📗 Múltunk új, 2025/1️⃣-es számából❗️
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/pritzp_25_1.pdf

📗 A Múltunk 2025/1-es lapszámának összes írása pedig itt olvasható:
https://www.multunk.hu/2025-1-szam

Fotó: Pamlényi Ervin emléktáblája, Budapest, XI., Karinthy Frigyes út 20. (Wikipedia, CC BY-SA 3.0)

19/06/2025

➕ „A nyilas propaganda leginkább három fő kérdés köré épült: a gazdasági nehézségek, a zsidókérdés, illetve a földreform. A visszatért területeken jelentkező gazdasági és szociális nehézségek kulcsszerepet játszottak a szélsőjobboldal előretörésében. A revízió előtti időszakban a csehszlovák hatalom tudatosan elszállította a különböző állami intézmények felszereléseit az elcsatolás előtt álló területekről, a kivonuló csehszlovák hadsereg pedig több helyen rekvirálást hajtott végre. A kéthatalmi döntés is komoly gazdasági problémákat idézett elő, mivel az tulajdonképpen kettévágta Kárpátalja alföldi és hegyvidéki részeit, ami közlekedési, kereskedelmi problémák egész sorát idézte elő. Drágultak az alapvető élelmiszerek, a kukoricaliszt, a só, a burgonya, illetve a síkvidéki területeken tűzifahiány lépett elő. A szélsőjobboldal igyekezett kihasználni a meglévő nehézségeket: „A jobb világhoz szokott felvidéki munkásság borzalommal néz a 20 filléres órabérre, és borzalommal gondol arra [a] napra, mikor a keze nem bírja már el többé a kalapácsot, az ásót, a csákányt és ő koldus módra az uccán találja magát!” Az első bécsi döntést követő nyilas propaganda igyekezett kihasználni, szóvá tenni a csehszlovák és magyar szociális háló közötti lényeges különbségeket is, pontosabban utóbbi hiányosságait. A prágai kormányok már 1918-ban megteremtették a munkanélküli biztosítást, ezzel szemben Magyarországon ez megoldatlan kérdés maradt még 1938-ban is. Az alkalmazotti bérek is magasabbak voltak a köztársaság időszakában, mint a Magyar Királyságban.”

➕ Hogyan szervezkedett egy ellenzéki, szélsőjobboldali mozgalom egy speciális helyzetű, 1938–1939-ben Magyarországhoz (vissza)csatolt területen❓
➕ Olvasásra ajánljuk 🖋 Maruszics Erik: ⏩Nyilas szervezkedés Kárpátalján 1938 és 1942 között⏪ című tanulmányát a 📗 Múltunk új, 2025/1️⃣-es számából❗️
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/maruszicse_25_1.pdf

📗 A Múltunk 2025/1-es lapszámának összes írása pedig itt olvasható:
https://www.multunk.hu/2025-1-szam

17/06/2025

📌 Ne otthon várd a körmödet rágva, hogy végre megérkezzen a Múltunk 2025/2. száma, amelyet hamarosan nyomdába küldünk! Hanem gyere el MOST CSÜTÖRTÖKÖN (június 19-én) a Politikatörténeti Intézet és a CEU Demokrácia Intézet közös konferenciájára:

⚡️ Soft Power az államszocializmusban ⚡️

📌 Ideológia, kereskedelempolitika, fogyasztás, ipari, műszaki és tudományos fejlesztés, nemzeti konyha, zeneoktatás, művészet, futball mint soft power?

📌 A teljes program itt: https://polhist.hu/programok2/soft-power-es-allamszocializmus-konferencia/

📌 Ha mégis egy Škoda csomagtartójában rekednél, de van wifi: már kiépítettük a felhajtót a digitális szupersztrádára is!
Https://ceu-edu.zoom.us/j/98543603046?pwd=aHasRxYAhtMQ9JJrx04hkJCcSKtP7A.1

Csatlakozz, hogy ne csalatkozz!

A képen: Kerényi Jenő és Somogyi József az itthon sokat vitatott, az 1958-as brüsszeli világkiállításon díjazott közös szoborkompzíció készítése közben. Forrás: Érdekes Újság, 1958. január 11.

11/06/2025

🏥 „[A]zt vizsgáljuk, hogy miként váltak 1954-től kezdődően az orvosi szempontokkal szemben az egyének életkörülményei, személyes és családi viszonyai, problémái a terhességmegszakítások leggyakoribb okává. A szakirodalomban és a korabeli diskurzusban is legtöbbször szociális okokként hivatkozott körülmények megjelenése a korszakban számos alkalommal változó szabályozásban, mind annak implementálása az orvosi gyakorlatban azért bír jelentőséggel, mivel rávilágít arra is, hogy a szocialista országokban és a polgári demokráciákban milyen eltérő keretezést kapott a terhességmegszakításról szóló diskurzus. Míg a „vasfüggönytől” nyugatra, valamint a rendszerváltást követően Magyarországon is inkább az élet kezdetének, a méhmagzat életvédelmének és az anya testi önrendelkezésének, magánélethez való jogának morális kérdései alakították a vitákat, addig a szocialista Magyarországon e morális és vallási aspektusok nem merültek fel, az anya egészségének védelme, valamint az 1950-es évek második harmadától a gyermekvállalás anyagi vonatkozásai viszont annál inkább szerepet kaptak a politikai és társadalmi diskurzusban.”

🏥 🖋Lászlófi Viola és 🖋Sándor Judit ⏩Nők az állami és orvosi paternalizmus hálójában ⏪című tanulmánya nemcsak arra kérdez rá, hogy miként változott meg az ún. Ratkó-korszak után, a desztalinizáció éveiben a terhességmegszakítás jogi környezete és gyakorlata, de a változó jogszabályok, illetve a konkrét döntéseket meghozni hivatott testületek bemutatásával, valamint a beadott kérelmek elemzésével az állami és orvosi paternalizmus továbbélő gyakorlatát is feltárja. Írásuk a 📗Múltunk 2025/1️⃣-es számában jelent meg, és e linken elérhető:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/laszlofiv_sandorj_25_1.pdf

🏥 Az egész 2025/1️⃣-es 📗Múltunk lapszám is elérhető:
http://www.multunk.hu/2025-1-szam/

📸 A képen: Csecsemőotthon Sztálinvárosban (ma Dunaújváros) lakótelepi háttérrel, 1955.
Forrás: Fortepan / Eredeti: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

28/05/2025

🌳 „A nagyszabású magyarországi fásítási program története alkalmas arra, hogy az ország geopolitikai helyzete, a politikai rendszer jellege, valamint a környezettörténet közötti kölcsönhatásokat kutassuk és átgondoljuk, hogy miként beszélhető el a környezetvédelem globális története azokban az időkben, amikor az egymással szemben álló politikai rendszerek azt állították, hogy alapvetően eltérő válaszokat adnak arra, hogy mi a helyes módja az erőforrásokkal való gazdálkodásnak.”

🌳 Létezett olyan sztálinista környezeti projekt, amely nem a múlttal való szakításra épült és amely nem bizonyult az alföldi gyapottermesztéshez hasonló voluntarista őrületnek később sem?

🌳 Adjon egy esélyt a felvetésnek és olvassa el 🖋 Balogh Róbert ⏩Az erdészeti programok mint a sztálinizmus, a globális összefonódások és a helyi hatások csomópontjai, 1945–1956 ⏪című írását a 📗 Múltunk 2025/1️⃣-es számában.
Itt:http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/baloghr_25_1.pdf

🌳 A 📗Múltunk 2025/1️⃣-es lapszámának összes írása pedig itt olvasható:
https://www.multunk.hu/2025-1-szam

📸 A képen: A szovjet állami erdősítési tervet népszerűsítő plakát az 1940-es évek végéről. Forrás: Wikipedia

26/05/2025

☢️ „Az 1954-től kezdődő politikai enyhülés és a tudományos-technikai forradalom „meghirdetése” változást hozott az atomnarratíva alakulásában is. Ettől kedve az atom békés célú felhasználása köré szerveződött a központi narratíva. Az atom lett az a hívószó, amely segítségével a Szovjetunió a békét hirdető szocialista tábor képét nyomatékosította. Ettől kezdve az atomenergiához pozitív értelmezési keretek társultak, amelyek a prosperitást és az idilli világ eljövetelét hirdették. Ezekben a modernizáció, a technológiai fejlődés volt hangsúlyos, amelyet egyértelműen a szovjet tudományos eredményekhez kötöttek. A pozitív értelmezési keretben az atomhoz az „energia” szó kapcsolódott, amely a dinamikus változást, a mindennapi élet gyökeres átalakulását, a korábbi problémák megoldását jelölte. Az atomenergia nemcsak újszerű technológiaként jelent meg, hanem olyan elérhető eszközként is, amely globálisan képes megoldani az emberiség számos problémáját.”

☢️ Az első polgári célokat szolgáló atomerőmű 1954-ben lépett működésbe a Szovjetunióban. Ekkorra már a mindkét szuperhatalom rendelkezett termonukleáris fegyverekkel. Miképp látták, láttatták ekkor az atomenergia lehetséges hatását az emberi civilizációra? Hogyan mutatta be a magyar pártsajtó azt, hogy a szovjet „Roszatom” a jó atom, míg az amerikai imperialista atom a „rossz atom”?

☢️ Aki szívesen áttekinti az 1950-es évek atomnarratíváit 🖋 Boldog Dalmával, az olvassa el ⏩ „Az atomenergia az ember boldogságát szolgálja” ⏪ című tanulmányt a 📗 Múltunk új, 2025/1️-es számában!
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/boldogd_25_1.pdf

📗 A Múltunk 2025/1️⃣-es lapszámának összes írása pedig itt olvasható:
https://www.multunk.hu/2025-1-szam

📷 A kép is ínyencség: síneken 🚃 mozgó atomkiállítás 1955-ből, amely épp az akkori Marx (Nyugati) térnél várja az érdeklődőket. Hogyan máshogy valósulhatott volna meg, mint a Természettudományi Ismeretterjesztő Társaság és az Országos Béketanács együttműködésében? Forrás: Fortepan / eredeti: Magyar Rendőr

23/05/2025

Az előző heti klubrádiós Múltunk-adásunk meg/visszahallgatható❗️
➡️ Történetek és képek a hazai cigányságról
https://www.klubradio.hu/archivum/szabad-a-palya-2025-majus-16-pentek-2100-49319

🎙 Bakó Boglárka kulturális antropológussal és
🎙 Verő-Valló Judit szociológussal, társadalomtörténésszel
🎙 Takács Róbert, a Múltunk felelős szerkesztője beszélgetett.

📻 Mit árul el a magyarországi cigányság médiareprezentációjáról, a romákkal kapcsolatos vélekedésekről és előítéletekről három 1930-as évekbeli eset?
🎻 Létezett-e a közvélemény számára más, mint muzsikus cigány?

➡️ https://www.klubradio.hu/archivum/szabad-a-palya-2025-majus-16-pentek-2100-49319

Meghallgatható a előző pénteki, május 16-i Klubrádió Szabad a pálya című adása, a Múltunk órája, amelyben
🎙 Bakó Boglárka kulturális antropológussal és
🎙 Verő-Valló Judit szociológussal, társadalomtörténésszel
🎙 Takács Róbert, a Múltunk felelős szerkesztője beszélgetett.

📰 A három fenti eset:
– a józsefvárosi Madách utca átkeresztelése a 19. századi híres dalszerző, Dankó Pista nevére;
– Móricz Zsigmond látogatása az érsekújvári Péró negyedben és Dráfi József szószóló bemutatása;
– Varga Pál, a jóképű pomázi szegkovácsból lett gyilkos nagy sajtófigyelem mellett zajló menekülése és pere.
Ezek mellett szó esett az emlékezet kérdéseiről, nemcsak az 1930-as évek, hanem napjaink vonatkozásában is.

➡️ A kapcsolódó írások (online is) elolvashatók a Múltunk 2024/4-es számában:
https://www.multunk.hu/2024-4-szam

📸 A képen: A Dankó Pistáról a lakók követelésére Dankóra átnevezett utca bő három évtizeddel később, 1970-ben. Forrás: Fortepan / Eredeti: Homoródy Károly

22/05/2025

📰 „A fentiekből – a szovjet példa nyomán – kibontható egyfajta új, desztalinizált újságírói szerep. Ez a sajtó munkatársait továbbra is „kollektív agitátornak”, illetve „kollektív propagandistának” tekinti – tehát szóba sem jöhet az őrkutya, avagy a kormányzatot ellenőrző negyedik hatalmi ág gondolata –, ám ezzel együtt a kreatív, alkotó, a világot a szocializmus szemüvegén keresztül értelmezni és magyarázni tudó értelmiségi „szakember” ideáját is képviseli. Mindez pedig a nyilvánosság terrénumán túl is egy lehetséges megközelítését jelenti a desztalinizáció – a sztálini struktúrák lebontását és a szocialista projekt megújítását célzó politikai törekvések – tágabb folyamatának.”

📰 Kibonthatók-e a Magyar Népköztársaság egy napjából, egy lapszámából a korai desztalinizált nyilvánosság magyarországi sajátosságai❓
Aki kíváncsi a kísérletre, olvassa el 🖋 Takács Róbert ⏩A desztalinizált újságírás nyomában – Szabad Nép, 1954. október 20.⏪ című tanulmányát a 📗 Múltunk új, 2025/1️⃣-es számában!
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/05/takacsr_25_1.pdf

📗 A Múltunk 2025/1-es lapszámának összes írása pedig itt olvasható:
https://www.multunk.hu/2025-1-szam

📷 A karikatúra forrása: Ludas Matyi, 1953. december 10. 6.