Múltunk

27/08/2026

🚣„A Vörös Riviéra lapjain kellő alapossággal elevenednek meg az 1950–1960-as évek fordulóján lezajló szakmai és elméleti viták a tóval kapcsolatos lehetséges koncepciókról és fejlesztési irányokról. A koncepcionális jelző kidomborítása nem véletlen, az 1957-től ismételten felálló régi-új Balatoni Intéző Bizottság (BIB), továbbá az ugyanebben az évben kinevezett Balaton környéki főépítész ugyanis „egyszerű, egyúttal korszerű megoldások alkalmazására” törekvő, tudatosan felépített tervvázlatokban kívántak gondolkodni, mely szemlélet egyszerre táplálkozott a tó iránt elkötelezett főépítész, Farkas Tibor világlátásából és az évtized végén új lendületet kapó szocialista modernizáció szellemiségéből.”

🚣 Olvassa el 🖋️ Tömő Ákos recenzióját 🖋️ Rehák Géza: Vörös Riviéra. A Balaton a Kádár-korszakban című monográfiájáról, amely ⏩️ Utazás a balatoni tervvázlatok körül ⏪️ címmel jelent meg a 📗Múltunk 2026/1️⃣. számában. A világhálón itt lehet beleakadni:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/tomoa_26_1.pdf

🚣 A 📗Múltunk 2026/1️⃣ számának további írásaiba – összesen hét tanulmányba és három recenzióba – pedig: https://www.multunk.hu

🚣 A 📗Múltunk ugyanakkor elérhető jófajta papíroson is, a két emlékezeti lapszámot továbbra is akciósan méri a 🌞 Napvilág Kiadó a Nádor utcában.

🚣 Sőt továbbmegyünk: legyél olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a 📗Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassunk el Téged és mindenkit, aki a történelmet szereti.
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸A képen: Nyugati turista érkezése a siófoki hajóállomáshoz közel épült Napfény Szállónál, 1965. Forrás: Fortepan / Eredeti: Burszán Sándor

13/08/2026

📖 „Szécsényi András több mint egy évtizedes kutatómunka eredményeként megszületett kötete – amely sokban támaszkodik a Huhák Helénával közös kutatásokra és publikációkra is – több ponton is nézőpont-áthelyezést hajt végre. Egyrészt tárgyválasztásával az „Auschwitz-központú” magyar holokauszt-történetírás és -emlékezet viszonylatában (a Kasztner-vonat történetén túl), másrészt szemléleti és módszertani értelemben, amennyiben Bergen-Belsen történetét nem az elkövetők, hanem az üldözöttek és a túlélők perspektívájából beszéli el, korabeli és később keletkezett egodokumentumokra építve.”

📖 Kik voltak az úgynevezett „cserezsidók”❓ Mik voltak a túlélés hétköznapi taktikái és módszerei a Bergen-belseni táborban❓ Mik azok a koncentrációs táborban keletkezett források, amelyek alapján a foglyok mindennapjai feltárulnak előttünk❓

📖 Olvassa el 🖋️Bódi Lóránt recenzióját 🖋️Szécsényi András: Csereláger. Magyar zsidó deportáltak Bergen-Belsenben és azon túl című monográfiájáról, amely ⏩️Egy tábor mindennapjai: Bergen-Belsen tapasztalattörténete⏪️ címmel jelent meg a 📗Múltunk 2026/1️⃣. számában. Avagy itt:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/bodil_26_1.pdf

📖 A 📗Múltunk 2026/1️⃣ számának további írásai – összesen hét tanulmány és három recenzió – pedig itt: https://www.multunk.hu

📖 A Múltunk ugyanakkor elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a ☀️Napvilág Kiadó a Nádor utcában.

📖 Sőt továbbmegyünk: legyél olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a📗Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassunk el Téged és mindenkit, aki a történelmet szereti.
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen: Brit katonák őrzik a bergen-belseni koncentrációs tábor német személyzetét, 1945. Forrás: Fortepan / Eredeti: Album088

06/08/2026

⏳ „A kötetet erősen jellemzi az alulnézeti megközelítés, vagyis közel kerül ahhoz, hogy a társadalomtörténet-írás társadalomtörténete legyen. Nemcsak kanonizált művekről számol be, hanem szerepelnek benne történetírói viták, tervezetek, félbehagyott vállalkozások, bemutatja a generációváltások, a csoportképződés szerepét a diszciplína fejlődésében. A könyvben megjelennek a nagy teljesítmények mögötti alkotói válságok, halasztások, betegségre hivatkozó levelek és önfegyelmező munkamondatok. Ezek a részletek nem bulvárbetétek, hanem azt támasztják alá, hogy a kész mű a tudományos teljesítmény és a különböző elvárások és ambíciók – határidő, program, iskolaépítés – állandó súrlódásában formálódik. Ezáltal a historiográfia itt a szakmai munka emberi feltételeinek története is.”

⏳ Kövér György ⏩️A magyar társadalomtörténet-írás historikuma⏪️ című monográfiáját 🖋️Tomka Béla mutatja be és értékeli a 📗Múltunk hasábjain. A recenzió elérhető közvetlenül itt:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/tomkab_26_1.pdf

⏳ A 📗Múltunk 2026/1️⃣ számának további írásai – összesen hét tanulmány és három recenzió – pedig itt: https://www.multunk.hu

⏳ A Múltunk ugyanakkor elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában.

⏳ Sőt továbbmegyünk: legyél olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a 📗Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassunk el Téged és mindenkit, aki a történelmet szereti.
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸A képen: Történészhallgatók a Petőfi-kollégium Vorosilov (ma Stefánia) úti épületének könyvtárában, 1949. Forrás: Fortepan / Eredeti: Kovács Márton Ernő

03/08/2026

⏩️ Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy Hajdu Tibor életműve nagyon sokban a hazai szocialista évtizedek politikai és eszmei alakulásainak hű lenyomata. Következőleg ideológiailag nagyon nagy a különbség az életmű első és utolsó darabjai között. Másként fogalmazva nagyon nagy a különbség az induló évek politikai – a nyomaték kedvéért ismétlünk, ha úgy tetszik: vulgár- – marxizmusa, s a pályát záró tudós megnyilvánulásai között. Volt, hogy ekkor úgy nyilatkozott: letettem a baloldali szemüvegemet. Botorság lenne azt gondolni, hogy e szemüveg mellőzése a teljes baloldaliság megtagadását jelentette volna. Hiszen ahogy a jobboldaliság világa is széles tartomány, hasonlóképpen a baloldaliság világába is nagyon sok eltérő belefér. ⏪️

Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számából 🖋️Pritz Pál ⏩️ Hajdu Tibor emlékezete ⏪️ című tanulmányát:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/pritzp_26_1.pdf

➡️ A teljes lapszám elérhető honlapunkon:
https://www.multunk.hu/2026-1-szam

➡️ A 📗Múltunk elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában.

Sőt továbbmegyünk: legyél olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a 📗 Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassuk el mindenkit, aki a történelmet szereti.

➡️ Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen Hajdu Tibor (Fotó: Pavel Bogolepov. Forrás: Népszava)

30/07/2026

📖 📖„A memory studies, magyarul emlékezettanulmányok […] azt vizsgálja, hogy az egyének, csoportok és társadalmak hogyan emlékeznek a múltra, hogyan ábrázolják azt, illetve hogyan konstruálják meg saját történelmüket, s ez milyen szerepet játszik közös identitásuk kialakításában. Feltárja azokat a társadalmi, kulturális, politikai és pszichológiai folyamatokat, amelyek során az emlékek létrejönnek, továbbadódnak, feledésbe merülnek, és reflektál azokra a vitákra, amelyek a múlt különféle értelmezéseit övezik.”

📖 Más területekkel foglalkozó társadalomkutató vagy, de szeretnél egy gyors, de alapos áttekintést arról, hogy mit mondtak azok, akik lekrakták a memory studies alapjait❓
Bölcsészhallgató vagy, és szeretnél egy áttekintést arról, mit kutatnak Magyarországon az emlékezettörténet kereteiben❓
Szeretnéd elméletileg felvértezve elolvasni a Múltunk két emlékezeti tematikus számát❓

📖 Ez esetben 🖋️Szívós Erika kifejezetten Neked írta a ⏩️A memory studies és a hazai történetírás – egy termékeny kapcsolat rövid története ⏪️ című tanumányát.
Tolle, lege! Itt találod:
https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/szivose_26_1.pdf

📖 Míg a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es lapszámában megjelenő hat tanulmány közt itt tollézhatsz, illetve tallózhatsz:
https://www.multunk.hu/2026-1-szam

📖 A 📗Múltunk elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában
Sőt továbbmegyünk: legyél olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a 📗 Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassunk el Téged és mindenkit, aki a történelmet szereti.
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen: Fiatalok csoportja 1947-ben az akkori pesterzsébeti Hősök terén (ma Emlékezés tere) az 1940-ben felállított I. világháborús emlékmű előtt. A szobrot 1966-ban áthelyezték az onnan néhány száz méterre fekvő Lehel (ma Magyarok Nagyasszonya) térre. Forrás: Wikipedia / eredeti: Chikán Dóra

21/07/2026

📚 „Az áldozati narratívák az utókor számára vonzó pozíciót jelentenek, mivel nem társul velük a szembenézés, az esetleges saját felelősség beismerésének követelménye – noha a második világháború és következményeinek vizsgálatakor a magyar társadalomnak ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan komoly elmaradása van. Erre a nehézségre kínál megoldást a Szovjetunióba hurcolások történetének előtérbe állítása, mivel az egyes áldozati csoportok kapcsán morálisan elítélhető az egyéni felelősség kérdésének felvetése, így például az a kényelmetlen kérdés, hogy a szovjet hadifogságba került, ott kényszermunkára igénybe vett, és a körülményeket megszenvedő, esetleg életüket vesztő magyar állampolgárok milyen tevékenységet fejtettek ki korábban, például a keleti fronton. A fogság általi áldozattá válás gyakorlatilag kiiktatja az esetleges tettesnarratívákat, és morálisan a »rossz oldalra« sodorja azt, aki egyáltalán felveti egy ilyen vizsgálat szükségességét és ezáltal mintegy relativizálja az áldozatok szenvedését.”

📚Hogyan törte át a rendszerváltás után a korábban csak szűk keretek között tárgyalható „Szovjetunióba” történő elhurcolások emlékezete a hallgatás falait❓
Miképp alakult ennek spontán, társadalmi gyakorlata, és mikor, milyen eszközökkel fedezte fel magának a politika❓
Milyen hangsúlyos emlékezetpolitikai kereteket alakított ki a NER 2010 után, és hogyan halkult el – nem függetlenül az Oroszországhoz való viszonytól – a kormányzati kommunikáció❓

📚Olvassa el a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számában 🖋️Márkus Beáta ⏩️Egy „magyar tragédia” genezise – „Gulág”, Gupvi, „malenkij robot” ⏪️című tanulmányát. Ez a link bizton odavezet:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/markusb_26_1.pdf

📚De miért is érné be ennyivel, ha további hat tanulmánnyal és három recenzióval regenerálódhat a foci VB után vagy nyaralás közben? A teljes lapszám elérhető honlapunkon: https://www.multunk.hu

📚A 📗Múltunk elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában

📚Sőt továbbmegyünk: legyen olyan, mint Sanyi, és segítse a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatja a 📗 Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassuk el Önt és mindenkit, aki a történelmet szereti.
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen: A 2017-ben átadott ferencvárosi Málenkij Robot Emlékmű. Forrás: Wikipedia / eredeti: Globetrotter19

16/07/2026

🎧 Emlékezettörténet – Podcast❗️

Legutóbbi adásunk visszahallgatható a Klubrádió honlapján:
https://www.klubradio.hu/archivum/szabad-a-palya-2026-julius-10-pentek-2100-59075

📻 „A memory studies, magyarul emlékezettanulmányok […] azt vizsgálja, hogy az egyének, csoportok és társadalmak hogyan emlékeznek a múltra, hogyan ábrázolják azt, illetve hogyan konstruálják meg saját történelmüket, s ez milyen szerepet játszik közös identitásuk kialakításában. Feltárja azokat a társadalmi, kulturális, politikai és pszichológiai folyamatokat, amelyek során az emlékek létrejönnek, továbbadódnak, feledésbe merülnek, és reflektál azokra a vitákra, amelyek a múlt különféle értelmezéseit övezik.” – Szívós Erika így határozza meg a Múltunkban azt a 20. század végére önállósuló kutatási területet, amelyről a Klubrádió mai adásában beszélgetünk.

📻 Hogyan változott meg a történelmi emlékezetről folyó gondolkodás az első világháború után, amikor a háborúban résztvevők megírták saját visszaemlékezéseiket❓
Mik váltak az emlékezettörténet legfontosabb fogalmaivá, például hogyan nyert polgárjogot az az elgondolás, hogy a történeti emlékezet nem az egyén szintjén formálódik❓
Miképp létezhet egymástól eltérő nyugat-, illetve kelet-európai emlékezet, és miképp zajlott az a küzdelem, hogy a holokauszt mellé a 20. század kivételes társadalmi traumájaként legyen elismerve a kommunizmus is❓
Tabusítva lett-e a holokauszt az államszocialista időszakban? Spoiler: nem – így arról is beszélgetünk, milyen sajátosságai voltak a holokauszt emlékezetének a szovjet blokkban❓

📻 Többek között ezeket a kérdéseket érintjük ma este a Klubrádióban 🎙️Zombory Mátéval, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével.

📻 Vegyétek le a hangot a spanyol-belgáról 🇪🇸 🇧🇪🤍 és hallgassátok Szepesi helyett a Klubrádió ⏩️Szabad a pálya⏪️ című műsorában a 📗Múltunk óráját ma este 2️⃣1️⃣ órakor! >>>> https://www.klubradio.hu/

📻 És olvassátok a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számát, amelyben hét friss, emlékezettörténeti tanulmányt találtok!
https://www.multunk.hu/

📸 A képen: A Budapesti Izraelita Hitközség által rendezett mártír emlékünnepség az 1949-ben átadott, Hajós Alfréd által tervezett holokauszt-emlékműnél a Kozma utcai zsidó temetőben, 1960. Forrás: Fortepan / Eredeti: Bauer Sándor

15/07/2026

A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az akadémiai szabadság megerősítéséről és a történettudományi kutatás intézményhálózatának megújításáról.

A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az akadémiai szabadság megerősítéséről és a történettudományi kutatás intézményhálózatának megújításáról. Link: --> hozzászólás.

10/07/2026

📻 „A memory studies, magyarul emlékezettanulmányok […] azt vizsgálja, hogy az egyének, csoportok és társadalmak hogyan emlékeznek a múltra, hogyan ábrázolják azt, illetve hogyan konstruálják meg saját történelmüket, s ez milyen szerepet játszik közös identitásuk kialakításában. Feltárja azokat a társadalmi, kulturális, politikai és pszichológiai folyamatokat, amelyek során az emlékek létrejönnek, továbbadódnak, feledésbe merülnek, és reflektál azokra a vitákra, amelyek a múlt különféle értelmezéseit övezik.” – Szívós Erika így határozza meg a Múltunkban azt a 20. század végére önállósuló kutatási területet, amelyről a Klubrádió mai adásában beszélgetünk.

📻 Hogyan változott meg a történelmi emlékezetről folyó gondolkodás az első világháború után, amikor a háborúban résztvevők megírták saját visszaemlékezéseiket❓
Mik váltak az emlékezettörténet legfontosabb fogalmaivá, például hogyan nyert polgárjogot az az elgondolás, hogy a történeti emlékezet nem az egyén szintjén formálódik❓
Miképp létezhet egymástól eltérő nyugat-, illetve kelet-európai emlékezet, és miképp zajlott az a küzdelem, hogy a holokauszt mellé a 20. század kivételes társadalmi traumájaként legyen elismerve a kommunizmus is❓
Tabusítva lett-e a holokauszt az államszocialista időszakban? Spoiler: nem – így arról is beszélgetünk, milyen sajátosságai voltak a holokauszt emlékezetének a szovjet blokkban❓

📻 Többek között ezeket a kérdéseket érintjük ma este a Klubrádióban 🎙️Zombory Mátéval, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével.

📻 Vegyétek le a hangot a spanyol-belgáról 🇪🇸 🇧🇪🤍 és hallgassátok Szepesi helyett a Klubrádió ⏩️Szabad a pálya⏪️ című műsorában a 📗Múltunk óráját ma este 2️⃣1️⃣ órakor! >>>> https://www.klubradio.hu/

📻 És olvassátok a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számát, amelyben hét friss, emlékezettörténeti tanulmányt találtok!
https://www.multunk.hu/

📸 A képen: A Budapesti Izraelita Hitközség által rendezett mártír emlékünnepség az 1949-ben átadott, Hajós Alfréd által tervezett holokauszt-emlékműnél a Kozma utcai zsidó temetőben, 1960. Forrás: Fortepan / Eredeti: Bauer Sándor

06/07/2026

⛵️ „Amíg az anyagi érdek a szállásadókat arra ösztönözte, hogy igyekezzenek megtéveszteni a »kurtaxásokat«, addig az utóbbiakat arra, hogy leleplezzék az »ügyeskedőket«, hiszen a fizetésük azon is múlott, hogy mennyi pénzt tudtak beszedni. A »kurtaxás« személye élénken megmaradt interjúalanyaim emlékezetében, elbeszéléseikben általában negatív szereplőkként ábrázolták őket: »Ő volt a mumus.« »Na, azt utálták is a faluban.« A velük kapcsolatos történetek arról szólnak, hogy milyen módszerekkel próbáltak megbizonyosodni a magánszállások aktuális helyzetéről: vannak-e vendégek, hányan vannak, és mennyi ideig maradnak? A szállóvendégek jelenlétének biztos jele volt az udvarban álló külföldi rendszámú autó. Ellenőrző körútjukat pedig igyekeztek a reggeli órákra időzíteni, amikor a nyaraló vendégek (autójukkal együtt) még a szálláshelyen tartózkodtak.”

⛵️ Látogasson el a 📗Múltunk folyóirat weblapjára és olvassa el legfrissebb számunkból 🖋️ Farkas Gyöngyi ⏩️„Zimmer frei” A Kádár-kori balatoni szobakiadások emlékezete⏪️ című tanulmányát. Itt:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/farkasgy_26_1.pdf

⛵️ A szerző az oral history módszerével, egykori balatoni szállásadókkal készített interjúk segítségével vizsgálja az alábbi kérdéseket:
Milyen motivációkkal vágtak neki az 1960–1970-es években a zimmerferizésnek❓
Miképp vadásztak – a főképp a szovjet blokkon belülről érkező – vendégekre, illetve milyen kapcsolatot alakítottak ki az elszállásolt családokkal❓
Milyen jövedelmet, bevételt lehetett elérni szobakiadással, és volt-e helye ügyeskedésnek❓

⛵️ Annyira ópen ekszösz vagyunk, hogy a lapszám minden egyes tanulmánya is szabadon böngészhető. A 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számát itt találja: https://www.multunk.hu

⛵️ A Múltunk elérhető a lap jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában

⛵️ Sőt továbbmegyünk: legyen olyan, mint Sanyi, és segítse a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatja a 📗Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassuk el Önt és mindenkit, aki a történelmet szereti
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸A képen: Nyitás a Balatonon. A Ludas Matyi 1972. június 1-i címlapja.