Válasz Online

20/10/2025

Ilyet még nem láttunk, mint amit Trump csinált. Teljes podcastadás: https://youtu.be/ir8ERANTnrE

20/10/2025

Kispál András: „Orbán Balázzsal nehogy összehasonlítsanak már, mert agyvérzést kapok!”

Interjú: https://tinyurl.com/4u87fsav

20/10/2025

Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.

Magyarország talajtani nagyhatalom – a valóság mégis sírnivaló Zöld Válasz | 2025.10.20. | Podcast Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban...

20/10/2025

Nyolcvanhét éves korában elhunyt az egyik legnagyobb kortárs költő, Ágh István, akinek költészetére és életére az egyik legnagyobb hatást az ötvenhatos forradalom gyakorolta. Nem pusztán szellemi, hanem fizikai értelemben is: haláláig benne maradtak azok az orosz repeszek, amelyek majdnem megölték 1956. október 25-én, a Parlament előtti vérengzésnél. Halk, de súlyos szavú költő távozott. Nekrológ.

Beszéd a sötét csöndön túl – Ágh István emlékére Ablonczy Bálint | 2025.10.20. | nekrológ Nyolcvanhét éves korában elhunyt az egyik legnagyobb kortárs költő, Ágh István, akinek költészetére és életére az egyik legnagyobb hatást az ötvenhatos forradalom gyakorolta. Nem p...

20/10/2025

🎸Politikáról, cigiről, '56-ról, a nem létező hallásáról, és persze a Borzról is beszél Kispál András ebben a remek interjúban.

🎤Stumpf András kérdezte az újjászülető zenekar gitárosát.

Kispál András: „Orbán Balázzsal nehogy összehasonlítsanak már, mert agyvérzést kapok!” Stumpf András | 2025.10.20. | Interjú „A gazdaságot gyorsabban rendbe lehet tenni, mint a lelki kárt” – mondja Kispál András közállapotainkkal és azzal kapcsolatban, miért kellene lev....

17/10/2025

🗨️ Bódis András Pécsen járt

„Hol a stex?” címmel szerveztek beszélgetést csütörtökön a baranyai megyeszékhelyen, az Elvesztette vicc jellegét nevű rendezvénysorozat keretében, melynek vendége Bódis András kollégánk, Brückner Gergely és Ligeti Miklós volt. A téma a Magyar Nemzeti Bank több száz milliárdos vagyonvesztést okozó botránya és a magántőkealapos bizniszelés volt.

Korábban hasonló felállásban volt podcastadásunk is erről a témáról – link a hozzászólások között!

17/10/2025

Ez az egyik legrangosabb közép-európai építészeti elismerés. A hazai projektek jelölési folyamatában szakújságírói tevékenységének elismeréseként részt vett Zsuppán András is.

Kollégánk is részt vett az idei Piranesi építészeti díj magyar jelöltjeinek kiválasztásában A szerk. | 2025.10.17. | A szerk Nyilvánosságra kerültek a Piráni Építészeti Napok keretében átadni tervezett Piranesi-díj idei magyar jelöltjei. Ez az egyik legrangosabb közép-europai...

17/10/2025

📉 Az óvodák bezárása már a jelen, és az iskoláknak is fel kell készülniük arra az óriási kihívásra, amit az okoz, hogy az utóbbi négy évben közel húsz százalékkal csökkent a születésszám.

Az intézménybezárás jelenleg is tart, ám a közvélemény nem nagyon értesül róla, mikor kerül lakat egy-egy óvoda vagy iskola kapujára.

2010 óta elsősorban azok az iskolák fogytak el, amelyeknek csak alsó tagozata működött helyben. A Fidesz hatalomra kerülésekor a települések 41 százaléka tartozott ebbe a körbe, a legfrissebb 2022-as számok szerint már 45 százaléka. A felső tagozat hiánya 50 százalékról 52 százalékra emelkedett. Főként a Dunántúlt jellemzi az „iskolátlanság”: négy olyan megyét is találtunk, ahol a települések legalább 70 százalékában nincs oktatási intézmény. A legalacsonyabb ilyen értékkel Pest megye rendelkezik, itt ez az adat 11 százalék.

További részletek a Válasz Online nagy demográfiai összeállításában – link a hozzászólások között!

17/10/2025

Világszerte nőhet a magyar orvostudomány tekintélye. Teljes adás Hegyi Péter professzorral: https://youtu.be/tX94tuCxclQ

17/10/2025

⭕ Trump–Putyin Magyarországon: az 1994-es Budapesti Memorandum óta nem volt ilyen jelentőségű nemzetközi tárgyalás idehaza – éppen azt zúzta össze az orosz agresszió, ami akkor megszületett

A magyar főváros lesz a helyszíne az amerikai és az orosz elnök következő találkozójának – írta a közösségi platformján csütörtökön Donald Trump. A bejelentés előtt telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, ma (pénteken) pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Washingtonban. A New York Times értelmezése szerint a budapesti találkozóra „körülbelül két hét múlva” kerülhet sor.

A magyar főváros – ha a kisebb balkáni stabilitási konferenciákat nem számítjuk – 31 éve nem adott otthont ilyen jelentőségű nemzetközi találkozónak. 1994. december 5-én írták alá Budapesten az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csúcstalálkozója alkalmával a nemzetközi megállapodást, melynek az volt a célja, hogy biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának, Belarusznak és Kazahsztánnak, mivel ezek az országok lemondtak a Szovjetunió felbomlása után náluk maradt nukleáris fegyverekről, és csatlakoztak az Atomsorompó-egyezményhez. A kongresszusi központban tartott csúcstalálkozó miatt Magyarországra érkezett Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök is.

A mából nézve ezek boldog békeidők voltak: a poszt-hidegháborús időszak kezdetén jártunk Moszkva és Washington között, a két ország új kapcsolatot próbált kialakítani, immár nem ellenségként, hanem „partnerekként”. Oroszország nem viselt támadó háborút senki ellen (bár az első csecsen belső konfliktus néhány nappal a Budapesti Memorandum aláírása után tört ki), Jelcin retorikájából teljességgel hiányoztak a Nyugatot fenyegető vagy az orosz birodalmiság visszaállítására utaló fordulatok.

Fontos különbség továbbá, hogy az 1994-es Budapesti Memorandum egy folyamat vége volt: a felek két évnyi tárgyalás, sikeres egyeztetés és nukleáris leszerelés után vállalták, hogy lemondanak az érdekszféra-harcról, tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és határait. Jelenleg viszont lehetetlen megmondani, hogy hol tart az orosz–ukrán-háborút potenciálisan lezáró folyamat, az augusztusi, Alaszkában rendezett Trump–Putyin találkozón konkrét megállapodás nem született.

Az 1994-es Budapesti Memorandumra árnyékot vet, hogy több másik nemzetközi megállapodás mellett ezt is megszegte Oroszország, amikor 2014-ben részleges, 2022-ben pedig teljes értékű inváziót kezdett Ukrajna ellen. A memorandum nem volt kötelező erejű nemzetközi szerződés, „csupán” politikai nyilatkozat. Ez pedig, utólag már látszik, az oroszoknak semmit sem jelentett.

17/10/2025

Négy év alatt közel húsz százalékkal csökkent a születésszám idehaza. A közvélemény alig értesült róla, de a kevés gyerek miatt máris legalább 10-12 óvodát zártak be, hivatalos szóval „integráltak” egy nagyobb intézménybe. A folyamat az iskoláknál is elindult.

Óvodák már lakat alatt, de itt lappang az iskolabezárási hullám is Élő Anita | 2025.10.17. | Nagytotál Az óvodák bezárása már a jelen, és az iskoláknak is fel kell készülniük arra az óriási kihívásra, amit az okoz, hogy az utóbbi négy évben közel húsz százalékkal csökk...

16/10/2025

Putyintól kérdezi meg Orbán, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának adhatják-e

Szeptember 29-én jelent meg a Válasz Online-on az „Orbán komoly dilemma előtt: elnézze az orosz jegybank kifosztását?” című cikk. Az írás részletesen bemutatta azt a német-brüsszeli tervet, ami nyomán 140 milliárd euró befagyasztott orosz állami vagyont juttatnának az EU-s tagállamok Ukrajnának.

Ha ezt megtennék, akkor évekig lehetne ebből a pénzből finanszírozni Ukrajnát, támogatni a hadseregét, úgy is, hogy az USA idén kiszállt a finanszírozásból, és nem terhelné az európai országok költségvetését sem. A terv az októberi koppenhágai EU-csúcs napirendjén is szerepelt, és október 23-án Brüsszelben, a következő csúcson ismét előkerül.

Eddig a magyar álláspontról nem beszélt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem más magyar politikus. Ma azonban a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezleten (ez a határon túli magyar szervezetek és a kormány közös fóruma) jelezte, hogy mitől teszi függővé a szavazatát az Európai Tanácsban.

Az MTI tudósítása szerint Orbán „felvette a kapcsolatot az oroszokkal, mert tudnia kell, hogy ha ezt a vagyont elveszik és az ukrán kiadások finanszírozására fordítják, akkor milyen ellenlépések várhatóak, például az Oroszországban lévő magyar vállalatok vagyonát el fogják-e kobozni vagy sem. Ha a cégek vagyonát lefoglalják, akkor elég nehéz indokot találni arra, Magyarországnak miért kellene támogatnia a befagyasztott orosz vagyon elvételét – mutatott rá.”

Nem vagyunk jósok, de talán nem vakmerőség arra tippelni, hogy Putyin elnök nem azt javasolja majd magyar kollégájának, hogy „Szavazd meg nyugodtan az Európai Tanácsban az orosz jegybank vagyonának Ukrajnába utalását, így izgalmasabb lesz a háború nekem is, szeretem a kihívásokat, köszönöm előre is”.

Ha Orbán Viktor elutasítja a részvételt a pénzes projektben (részleteket lásd az alábbi cikkben), akkor jogilag nehezebb lesz megoldani azt. Márpedig a terv rendkívül fontos számos kormánynak, különösen Berlinben és Varsóban, illetve az északi tagállamokban ragaszkodnak hozzá. Ha Orbán megállítja most őket, borítékolhatók az újabb konfliktusok európai szinten, mint amilyen érik például a magyar biztos leváltása (kémügy), vagy az orosz olajra kivetendő büntetővám körül.

De nem ez a legaggasztóbb az egészben, hanem az üzenet Moszkva felé, miszerint az EU egy olyan szövetség, ahonnan megkérdezik Putyint, hogy szabad-e szankcionálni a rezsimjét. Ha valami kicsit sem szuverenista politika, akkor ez az. Ezt szervilistának lehet inkább nevezni.

✍️Magyari Péter

Orbán komoly dilemma előtt: elnézze az orosz jegybank kifosztását? Magyari Péter | 2025.09.29. | Háttér Szerdán az EU-s tagállamok vezetői először beszélnek egymást között arról a rengeteg készpénzről, amely hivatalosan az orosz állam tulajdona, de egy nagyszabású terv szerin...