12/03/2026
🥹Megengeded magadnak a lélegzetvételt?
Bátornak mutatod magad, miközben félsz?
Falak mögé bújsz, hogy megvédd magad?
El akarsz rejtőzni?
Megtanultad gyerekként: A „falak” felhúzása nem egy tudatos döntés, hanem egy túlélési stratégia. A falak akkor kezdtek épülni, amikor azt tapasztaltad, hogy az őszinte önmagad megmutatása fájdalommal, elutasítással vagy veszéllyel jár.
Ezek azok a mondatok, érzések, amik megtanították, hogyan állíts falakat:
🌷Ha sírtál vagy féltél, és azt hallottad: „Ne hisztizz!”, „Katonadolog!”, vagy „Emiatt nem kell sírni”, akkor megtanultad, hogy az érzelmeid rosszak vagy feleslegesek.
A fal: Megtanultad elfojtani az érzéseidet, és kifejlesztettél egy „kemény” külsőt, hogy ne tűnj gyengének.
🌷Ha a dicséret és az ölelés csak akkor járt, ha ötöst hoztál, ha csendben voltál, vagy ha „jó gyerek” voltál, akkor megtanultad, hogy a szeretetért teljesíteni kell.
A fal: A maximalizmus és a „tökéletesség” álarca mögé bújsz. Úgy érzed, ha hibázol, nem fognak szeretni.
🌷Ha a szülő hangulata ingatag volt (pl. alkoholizmus, kezeletlen mentális betegség vagy stressz miatt), akkor gyerekként állandóan „készenlétben” kellett állnod.
A fal: Túlzott éberség. Megtanulsz mindenki másra figyelni, és elrejted a saját igényeidet, hogy ne okozz konfliktust.
🌷„Nézd már, milyen ügyetlen vagy!” A szégyen az egyik legerősebb falépítő eszköz.
A fal: A rejtőzködés és a titkolózás. Inkább nem próbálsz ki új dolgokat, hogy ne érhessen kudarc vagy kinevetés.
🌷Amikor a szülő fizikailag ott van, de érzelmileg elérhetetlen. A gyerek megtanulja, hogy a vágyai és a fájdalmai senkit sem érdekelnek.
A fal: Az önellátás illúziója („Nekem nincs szükségem senkire”). Ez a fal megvéd a csalódástól, de elszigetel a valódi közelségtől is.
🌷Szerepeket veszünk fel: Mi leszünk a „kis felnőtt”, a „család bohóca”, vagy a „láthatatlan gyerek”.
Leválasztottuk magunkat: Megtanultad „kikapcsolni” az érzéseidet, amikor túl nagy volt a fájdalom (disszociáció).
🌷Pajzsokat gyártottál: Humorral, agresszióval vagy túlzott kedvességgel, hogy távol tartsd az embereket a belső magadtól.
Felnőttként ezek a falak már nem védenek, hanem börtönbe zárnak.
😎Mi kellene ahhoz, hogy leengedd a falakat és megszüntesd a rejtőzködést?
😎Mi kellene ahhoz, hogy merj sebezhető lenni?
😎Azt gondolod a sebezhetőség gyávaság?
Akkor tévedsz, mert valójában ez a legtisztább bátorság. Ez az a pillanat, amikor végre megengeded magadnak a lélegzetvételt: elismered, hogy nem vagy tökéletes, és ami még fontosabb, rájössz, hogy soha nem is kell annak lenned.
Tedd fel magadnak a kérdést: Milyen életet szeretnék?
Ha szeretnéd a falakat lebontani, ám nem tudod hogyan, itt vagyok segítek:
[email protected]
