07/03/2025
A sors nagyon személyre szabottan osztja a feladatokat. Van akinek elég megszületni, míg másokra válogatott akadálypálya vár. Árpi fiatal korától a megpróbáltatásokkal küzdött, az állóképessége állandó teszt alatt volt. A filmes világba kerülése révbe érésnek tűnt, a határozott értékítélete, tapasztalatai, súlyos mondanivalója, remek emberismerete erre predesztinálta. Az első sikere az 1990-es Céllövölde volt, mellyel a neve rögtön magasan jegyzett lett, a filmdöntnökök támogatni kezdték. 2001-ben mi is dolgoztunk a nagy fesztiválsikereket hozó Torzók című filmjén és örömmel láttuk a film elsöprő fogadtatását.
A filmfinanszírozási rendszer különböző változásai hátrányosan érintették és nagy egymásratalálásként éltük meg, hogy egy régi filmtervét velünk kezdte el megvalósítani. A Martfűi rém 2017-ben 11 díjat nyert a Filmszemlén, ebből kettőt Árpi kapott, mint a legjobb rendező és a legjobb látványtervező. Ezt követően azonban minden pályázatát visszadobták, a Halasi Olivér filmet először támogatták, de forgatni már nem engedték, kidobva az ablakon a hosszú előkészítésre fordított pénzt, szellemi tőkét. Jó volt a bajban, hogy a filmrestaurálási programban kihagyhatatlanok voltak a filmjei és a Nemzeti Filmarchívumnak köszönhetően mi újíthattuk fel a Céllövöldét és a Torzókat.
Magánerőből, diákokkal még készített filmet, de végtelenül elkeseredett lett, az elé tett akadályok átugorhatatlanná váltak. Ekkor támadta meg a betegség és végzett nagyon gyors munkát.
Egy rendkívül értékes, sokoldalú alkotót fosztották meg attól, hogy a tehetsége gazdagíthassa a kultúrális örökségünket.
Sopsits Árpád májusban lett volna 73 éves és magával vitte töménytelen tervét, álmát, őszinte lényét. A terveiből talán egyszer párat meg tudunk menteni, a lényét emlékeinkben fogjuk hordani. Isten veled Árpi!