07/10/2025
Halogatás... az egyik legrosszabb dolog.
Nem haladsz a dolgaiddal, a fontos teendőiddel, aztán ezek feltornyosulnak.
Ha feltornyosulnak, túl sok lesz egyszerre.
Aztán frusztrált leszel.
Ha van valami, amit meg kell tenned, de az agyad blokkol, és saját magaddal harcolsz, mert valami mégis visszatart, hogy megtegyél olyan dolgokat, amik sokaknak nem okoznak problémát, az lelkileg felőröl.
Hányan küzdünk?
Ma fel kell hívnod!
Ma el kell küldened az e-mailt!
Ma időpontot kell kérned!
Ma ki kell takarítanod!
Tudod, hogy meg kell csinálnod, és az agyad ilyenkor teljesen ellened fordul.
Valamiért mégsem teszed meg.
Nem takarítasz, nem hívod, nem írod... és ez megőrjít!
Mert amíg nem végzed el a feladatokat, addig nyugodni sem tudsz, de garantáltan rosszul fogod magad érezni.
Tudom! Tudom, mit érzel!
Mert én is ilyen vagyok!
Bármennyire furcsa, nekem is megvannak a magam démonjai!
Ha halogatok, éjjel arra ébredek, hogy belém hasít: ezt vagy azt nem csináltam meg.
Néha megengedem magamnak ezt a „luxust”.
Hogy napokig vegetáljak, és aztán önmarcangoljak, hogy a végén aztán minden kötelező feladatot megcsináljak, és megnyugodhassak.
Viszont én már ismerem magamat, a gyengeségeimet, a félelmeimet, és még ha látszólag halogatok is, mindig elvégzem aztán.
Soha nem engedem, hogy a tennivalók és az ezzel járó stressz maga alá temessen.
Mert ha nem teszem meg, az rosszabb, mint rászánni magam, és elvégezni a feladatokat.
Hiszem azt is, és ezt már többször kifejtettem, hogy a telefon használata is ludas ezekben a dolgokban.
Vajon mennyi dolgot intéznénk el, és mennyire lennénk hatékonyak, ha a napi értelmetlen videónézegetés helyett arra koncentrálnánk, amit tennünk kell.
A kulcs mindig a mértékletesség.
De belegondoltál már abba, mennyi dolgot tudnál megcsinálni, ha csak egy napra letennéd a telefont?
Mi lenne, ha az a nap holnap lenne?
Te mit halogatsz?
