03/06/2026
„Talán említettem már, hogy van egy Kateřina nevű nénikém. Mindenkit érhet baleset. Kateřina néninek van egy fia. Tizennyolc éves és Milouš a neve. A nénikém özvegy, Milouš félárva, mert František bácsi tíz éve meghalt. Ezt a bácsikám biztosan nem bánta meg. Egy életen át közmondásokat, szólásokat és elejtett bölcsességeket hallgatni bizony nem csekélység.
Kateřina néni idősebb hölgy, ezt azonban nem hajlandó tudomásul venni. Úgy öltözködik, mintha isten tudja milyen fiatal lenne, feltűnő kalapokat hord, és feltűnően festi magát, bár nem ért hozzá. Furcsán ruganyos a járása, és csücsöríti az ajkát. Gyakran előfordul, hogy ha férfiakkal találkozik, némelyikük megriad a tekintetétől, és kissé ijedten néz rá. Ilyenkor a nénikém rosszallóan csóválja a fejét, így szándékozik jelezni, hogy elfojtott egy mosolyt, majd néhány lépés után halkan megjegyzi: – Micsoda egy tolakodó fráter!
Majd a vállán át visszapillant rá, feltűnés nélkül ugyan, de azért úgy, hogy a járókelők azt higgyék, mindjárt nekimegy egy utcai lámpaoszlopnak. A kávéházban az összes barátnőjének azt meséli, hogy az utcán egy fiatal férfi fixírozta, és hogy ez milyen kellemetlen volt neki. Tudja, hogy nem mai csitri, de jobb lenne, ha egy ilyen kölyök magának való lány után nézne, és nem őt stírölné. Igen, így szokta mondani a nénikém, de mit lehet tenni? A férfiak utána fordulnak.”
Zdeněk Jirotka: Saturnin
Fordította Balázs Andrea
Borítóterv és illusztrációk: Nagy Norbert
--------------------------------
Az Európai Unió társfinanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
