13/11/2024
Elindult a HYNET Horizon Europe projekt
Napjainkban egyre élénkebb az érdeklődés mind az akadémiai szektor, mind pedig az ipar körében az egyenáramú (DC) átviteli- és elosztóhálózatok iránt, elsősorban a teljesítményelektronikán keresztül hálózatra kapcsolódó fogyasztói és termelői eszközök növekvő részaránya miatt. A REPowerEU csomag céljaként Európa megújuló energiaforrásokra alapozott villamosenergia-termelő kapacitása 1236 GW-ot ér el, melynek jelentős része az előbb említett technológiai csoportba fog tartozni.
A HYNET által elképzelt jövőbeli villamosenergia-hálózatot a többterminálos, több beszállítós DC-alapú megoldások növekvő szerepe fogja jellemezni a jelenlegi váltakozó áramú hálózatokon belül mind szárazföldi, mind offshore rendszerek esetén. A HYNET ehhez a szinergikus folyamathoz kíván hozzájárulni azzal, hogy interoperábilis modelleket és szimulációs megoldásokat fejleszt, valamint megvalósítja ezek együttes használatát egy platformon keresztül.
Tudományos szempontból a legkorszerűbb módszertanokon, vezérlési sémákon és szimulációs tanulmányokon túlmenően közvetlen hatást kíván gyakorolni a projekt négy területen:
• Több energiaformát hasznosító rendszerek hosszútávú tervezése
• Új módszerek szerinti megbízhatósági számítások fejlesztése
• Proof-of-concept mélységű tanulmányok készítése az ún. hálózatképző inverterek és a szintetikus inercia témakörében
• Közép- és kisfeszültségű hibrid AC/DC rendszerek és mikrogridek valós idejű szimulációja
A HYNET projekt indító megbeszélését 2024. október 10-11.-én tartotta a konzorcium, Brüsszelben. A 9 országot képviselő 16 partner között a BME Villamos Energetika Tanszéke vesz részt, Vokony István és Hartmann Bálint vezetésével.
„A HYNET projektben a BME elsődleges feladata a kifejlesztett eszközök felskálázhatóságának és kiterjeszthetőségének vizsgálata. Az ehhez szükséges módszertan kidolgozása mellett ez a négy demonstrációs helyszín (Franciaország, Montenegró, Norvégia, Ciprus) részletes elemzését is magában foglalja. A projekt továbbá vállalta, hogy két jövőbeli beruházás megvalósíthatóságát is vizsgálja. Ezek egyike az Égei-tengeren települő szélerőműveket kívánja összekötni Görögország szárazföldi területeivel, míg a másik egy több mint 8 Mrd EUR-ból megvalósuló görög nagyfeszültségű egyenáramú hálózat.” – mondta Vokony István, a BME VIK Villamos Energetika Tanszék egyetemi docense.
A horizontális tevékenységekben való részvétel előnyeit emelte ki Hartmann Bálint, a BME VIK Villamos Energetika Tanszék tudományos főmunkatársa is: „Három év alatt mintegy 238 000 EUR támogatás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy Európa élvonalbeli ipari kutatóintézeteivel (Circe, InescTec, EdF, SuperGrid Institute) dolgozhassunk együtt – ez inspiráló a csapatunk számára. A projekt teljes futamideje alatt folyamatos kapcsolatban leszünk a négy demonstrációval, szakmailag értékeljük őket, és mi is törekszünk az ő tudásuk és tapasztalatuk mentén továbbfejlődni. Célunk, hogy ez a kölcsönös munka a FASTER RECORD kutatócsoport szakterületi tudását is erősítse.”
