Könyvhét

Könyvhét A Könyvhét könyves újság, 2023 januárja óta már csak az interneten. De ugyanolyan jó, mint nyomtatva A Könyvhét magazin hivatalos Facebook oldala

MEGSZÓLALNAK A NEVEK – KALLÓS EDE: NEVEK ÉS NAPOKhttps://www.konyv7.hu/index.php?menuId=1263&action=article&articleId=14...
15/01/2026

MEGSZÓLALNAK A NEVEK – KALLÓS EDE: NEVEK ÉS NAPOK
https://www.konyv7.hu/index.php?menuId=1263&action=article&articleId=14650
A gazdag és színvonalas magyar névtani szakirodalom különösen becses ismeretterjesztő darabja Kallós Ede (1882–1950) munkája a keresztnevek eredetéről, művelődéstörténetéről. Galambos Kristóf recenziója. Könyvhét, 2022/2. szám

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL12 ajándék-könyv, meg 1 a ráadás – gyermek és ifjúsági könyvekrőlCs. A. – Könyvhét, 2007/1-2. szám...
15/01/2026

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
12 ajándék-könyv, meg 1 a ráadás – gyermek és ifjúsági könyvekről
Cs. A. – Könyvhét, 2007/1-2. szám, január

Előző számunkban írtam Bartos Erika Zénó a Zorix bolygón c. nagy alakú lapozójáról. Van az írónőnek egy másik csupa kemény táblás sorozata is, amely a Dotti kalandjai címet viseli. Ennek a borítóján halak, csigák, kagylók stb. láthatók, és persze Dotti, aki egy nyolckarú polip. Az ő kincseinek története bontakozik ki a szépen illusztrált, kevés szövegével a legkisebbeknek szóló mesében.
E korosztálynál (1-3 évesek) maradva, ajánlom a Tíz kicsi csillag c. lapozót is, mellyel a Generál Press örvendezteti meg „olvasóit” Ebben 10 kicsi birka kívánságáról szól (világosban felolvastatva) a mese, és a sötétben 10 kicsi világító csillagot láthatunk, ha kézbe vesszük a Treesha Runnels írta és tervezte, Sarah Dillard illusztrálta (Kanadában díjnyertes) kiadványt.
Olaszországban rendkívül népszerű Roberto Piumininek a Bambilla, a kismanó c. sorozata. A második kötet az ígéretes Fondor csapdája címet viseli. Ebből annyi már kiderül, hogy izgalmat mindenképp kínál a gyerekek csalafinta barátjáról és legjobb játszótársáról szóló öt mese. (Fondor a gonosz Borzapó, a varázsló inasa.) Hozzáteszem, írói és grafikusi humor, sok-sok ötlet, koboldos kedvesség és gyermeki játékosság is van bennük. A gyönyörű, színes képeket Cinzia Ghigliano alkotta, a fordítás Andó Gabriella munkája.
Ugyancsak a Könyvmolyképző adta ki az Ügyes vagy, Kismackó! c. mesekönyvet, amelynek szerzői Martin Waddell (író) és Barbara Firth (grafikus). „Egy nap Kismackó elhatározta, hogy felfedezőútra indul. Nyomban neki is vágott, Nagymackó pedig követte” – kezdődik a mese. Csak annyit árulok el a folytatás ismeretében, nagy szerencse, hogy így történt. Mármint hogy Kismackó sziklára mászott, faágon hintázott stb., mert ebből lett a mese – Nagymackó pedig ott volt, és – időnként – segített neki, vagy rajta (ettől nem esett nagyobb baj). Szintén Andó Gabriella fordítása.
Benedek Elek a legismertebb magyar meseíró és népmese-feldolgozó – áll a Jégország királya c. nagy alakú, szép kivitelű gyűjtemény borítóján. Huszonöt mesét élvezhetnek a könyvekkel már önállóan bánó kisgyerekek e kötetet olvasgatva. Benedek Elek meséi folyamatosan jelennek meg újra és újra, elévülhetetlenek, megunhatatlanok. Reklámra nem szorulnak! Mint a General Press Kiadó korábbi Benedek-köteteit (Az aranyalmafa, A kék liliom) ezt is Bányai Éva színes rajzai díszítik.
Klasszikus mesék, meseregények rövidített-átdolgozott változataiból indított színesen illusztrált, tetszetős sorozatot (Klasszikusok kisebbeknek) a Ciceró Könyvstúdió. Az Aladdin és a csodalámpa az Ezeregyéjszaka hatalmas gyűjteményének egyik legnépszerűbb darabja. A mihaszna fiúból a lámpa szellemének köszönhetően gazdag ember lesz, aki elnyeri a szultán szépséges lányának a kezét. (Az átdolgozó: Maria Seidemann, az illusztrátor: Sabine Kraushaar, a fordító: Kincses Edit.)
Az 1909-ben Nobel-díjjal kitüntetett Selma Lagerlöf meseregényét Ilse Binting dolgozta át. Az eredetileg több száz oldalas mű áttekintés Svédország földrajzáról, növény- és állatvilágáról, amelynek főhőse egy mihaszna parasztgyerek, Nils, akit egy manó picivé változtatott. Így tudta bejárni a világot egy Márton nevű gúnár hátán ülve. (Illusztrálta: Oliver Regener, fordította: Szabó Mária).
Volt már szó kedves és gonosz manóról, varázslóról, Aladdin szolgálatában szellem, Benedeknél tündér szerepel, jöjjenek most a ógörög mitológia szörnyei. A Móra Kiadó által gondozott kötetben szó van a hárpiákról, a kentaurokról, a szirénekről, a küklopszokról. Ezek nagyjából ismerősek már a 10 év körülieknek, akik olvasták a Görög regék és mondákat például. Tudjuk, mi a Pégazosz, ki a Minótaurosz, a Szphinx. De ezzel még messze nincs kimerítve a félelmetes, csodálatos, ritkán jóakaratú éít. mesebeli, azaz jól kitalált lények sora. Hogy az ógörög bestiáriumnak még milyen különleges szereplői vannak, azt izgalommal vegyes csodálkozással tudhatjuk meg Rajsli Emese szövegéből. És elgyönyörködhetünk Rajsli Zsuzsa alkotta képeken, amelyeket színes oldalakon láthatunk a különleges hatást kiváltó, a görög történelem és hitvilág iránti érdeklődést felkeltő kötetben.
E részben mesélő, részben „ismeretterjesztő” kötet után következzék a Móra kínálatából egy olyan kötet, amely ismereteket terjeszt, de még inkább kísérletezésre buzdít, és gondolkozásra serkent. Az MTV (h)őskorában, a 60-as években bizony egy tudós, egy fizikatanár is lehetett „sztár”. Öveges József professzor hosszú éveken át eredeti stílusban, közérthetően beszélt a fizika legfontosabb jelenségeiről, és kísérletek százait mutatta be egyszerű eszközökkel. Ugyanakkor írta lebilincselő könyveit, amelyekből ugyancsak játszva lehetett elsajátítani komoly ismereteket. Most felújítva, korszerűsítve jelennek újra – sokkal szebb „köntösben” – ezek a kiváló művek, sorozatban. Az első kötet a mechanikával foglalkozik.
Az egyik legnépszerűbb, legmegbízhatóbb ismeretterjesztő sorozatot a Tessloff és Babilon Kiadó jelenteti meg, ez a Mi micsoda. A 47. kötet szerzője, Manfred Wasold a keresztes háborúk történetét írta meg röviden, szakszerűen és olvasmányosan. A Közel-Kelet három világvallás, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szülőhelye. Mindhárom vallás szent helye Jeruzsálem (neve azt jelenti: „a béke városa”!). E könyv szereplői tehát keresztények, zsidók és arabok, királyok, hadvezérek, lovagok, katonák különböző országokból. Már jóval a keresztes háborúk előtt rengeteg ember zarándokolt el Jézus szülőföldjére. Aztán 1095-ben II. Orbán pápa fegyveres zarándokutat, azaz keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföldre. 1270-ig folytak a harcok. Mik voltak a legfontosabb események, hogyan éltek a keresztes államok lakói, miből telt pénz a hadjáratokra? Hasonlóan érdekes kérdések sora nyer választ a Hauke K**k és Frank Kliemt által nagyszerűen illusztrált kötetben. (Fordította: Varga Csaba.)
A 96. kötet a Papagájok valóban sokszínű és változatos rendjét mutatja be rengeteg színpompás fotóval. A 4-5. oldalon rögtön ott családjuk 29 megrajzolt képviselője. Ismert, nálunk is kalitkában tartott fajok, és kevésbé ismertek, mert Dél-Amerikában, Afrikában vagy épp Ausztráliában élnek. Ezek az intelligens madarak Európa kivételével minden földrészen élnek, vadon. Petra Deimer-Schütte biológus, aki bemutatja a papagájokat, de természetvédő is, aki nem hagyja szó nélkül a problémákat sem, e madarak élőhelyeinek tönkretételét és az állatkereskedelem brutalitását. (Illusztrátor: Karl-Heinz Wieland és Reiner Zieger. Fordította: Frenkel Éva.)
Könyvszemlém végére hagytam A. A. Milne Micimackóját, amely Karinthy Frigyes fordításában (ma már így írják: „és átdolgozásában”) jelent meg – éppen 25. kiadásban a Móránál. Nem gondolom, hogy be kellene mutatnom, netán hírverést kellene csapnom körülötte. De megemlítem, és megmutatom a Kiss Ilona tervezte borítóját, mert ez a Móra Kiadó Klasszikusai sorozatban megjelent pompás kötet (talán mondanom sem kellene: E. H. Shepard rajzaival) jubileumi díszkiadás, lévén, hogy a Winnie the Pooh 80 éve, pontosan 1926 októberében látott napvilágot az angol Metuen Kiadónál.
Belefogott egy 8 éves kortól ajánlott regénysorozat kiadásába is a Könyvmolyképző: az 1840-es években az Egyesült Államokban játszódó történet főhőse, az árva, tíz éves Katie megbarátkozik egy mustánggal, amelyről úgy tudni, vad, megszelídíthetetlen, ám a távoli rokonainál cselédként robotoló lányka fokozatosan elnyeri az állat bizalmát. A Lódobogás c. sorozat első két része (Szűr-Szabó Katalin fordításában) már megjelent. Kathleen Duey még két kötetben ábrázolja Katie igazi családja utáni vágyait, félelmeit, merészségét, kitartását, boldogságát.
Az USA-beli Iowaból ill. a prériről, a 19. századból térjünk át Közép-Angliába, itt játszódik ma Julia Bell Súlyos c., merészen realista regényének hétköznapi, de annál szorongatóbb, helyenként igen kemény cselekménye. A 15 éves Carment anyja magával viszi Birminghambe, ahonnan egykor Briannel elköltözött. A férfi nem Carmen apja, de ő jobban ragaszkodik pótapjához, mint az anyjához, aki mániákusan fogyózik, s lányát is azzal riogatja, hogy kövér. Carmen élete, lelki egyensúlya teljesen felborul, lázadni kezd. A regény hitelesen, szókimondóan beszél arról, hogyan jön rá egy tinédzser régi titkokra, hogyan keresi önmagát. A történetnek van egy karácsonyi fejezete, ám ez is csak sűrít***en mutatja a beteg asszonyt, a zűrös családot, a lány magányosságát. (Fordította: Szűr-Szabó Katalin.)
És most a ráadás! A Jelenkornál megjelent Gáspár, Menyhért, Boldizsár c., igazi karácsonyi kötet, Bitó László író (fiziológus) és Szyksznian Wanda képzőművész (festő, illusztrátor, lemezborító- és plakáttervező) munkája nem gyerekkönyv. Legalábbis vitatható, hogy az-e. De feltűnően szép könyv, és különlegességét jelzi az alcíme: karácsonyi ős-ökuménia.
Bitó László, akinek regénytrilógiájáról (Ábrahám és Izsák, Izsák tanítása, A Názáreti Izsák) e lap hasábjain is volt szó, a közismert mesét – hogyan keresik föl Bet Lehemben egy jelet követve a Háromkirályok a Heródes uralkodásának 7. évében, Hanuka (az Életadó Fény) ünnepén, Merriem által szült Kisdedet. Sajátos, egyéni, nem hagyományos novellisztikus előadása ez a történetnek, amely azonban kicsiknek és nagyobbaknak is egy fogékony felnőtt értő magyarázatával alapvető dolgokat világít meg.
Cs. A.

https://www.konyv7.hu/download/198/file/konyvhet2007_01.pdf

ÁDÁM ÉS AZ Ő ÉVÁI A XX. SZÁZADBAN – ZÁVADA PÁLT KÉRDEZZÜK VERSES REGÉNYÉRŐLhttps://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&ac...
14/01/2026

ÁDÁM ÉS AZ Ő ÉVÁI A XX. SZÁZADBAN – ZÁVADA PÁLT KÉRDEZZÜK VERSES REGÉNYÉRŐL
https://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&action=article&articleId=14582
Madách „kottájából” játszik a szerző Apfelbaum című új regényében. Nála két nő toposz jelenik meg sok alakban, és az utolsó Éva felülemelkedik a szerencselovag Ádámon. Závada Pállal Mátraházi Zsuzsa beszélgetett, a fotót Debreczeni Fanni készít***e. Könyvhét, 2022/1. szám

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLTarján Tamás: Könyvbölcső. Mitomesék, grafikatúrákkalKönyvhét, 2007/1-2. szám, januárMagyarországo...
14/01/2026

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Tarján Tamás: Könyvbölcső. Mitomesék, grafikatúrákkal
Könyvhét, 2007/1-2. szám, január

Magyarországon az ír kultúra iránti erősödő érdeklődés főleg az ír zene kedvelésében és bizonyos magyar-ír érzelmi azonosulásban, részleges történelmi sorsazonosításban nyilvánul meg. Az

Ír mítoszok és legendák

gyűjteménye, Lady Augusta Gregory először 1904-ben kiadott, máig meghatározó fontosságú munkája a műalkotássá rendezett-stilizált ír múlt és tudat mélyebb megismerését szolgálhatja. Az Istenek és harcosok című szép kötet közreadása a General Presst, a publikálásért a legtöbbet fáradozó Pődör Dórát és az öt fordítót dicséri. Az íróként, színházszervezőként is jelentékeny szerző (aki irodalmi polgárjogot igyekezett kivívni az ír dialektusú angol nyelv, az ún. kiltartan számára) népköltési gyűjtőútjaival, a feldolgozott dal-, rege- és legendakinccsel hazája irodalmának utóéletében is maradandó szerepet játszik. A magyar olvasó, aki a szövegek fordulatosságától, költőiségétől és különös levegőjétől elragadva halad előre s befele a számos kis fejezet erdejében, shakespeare-i hangulatokat érzékel, az Arany-balladák egyikével-másikával sejt rokonságot, s akár a ma Európa-szerte közkedvelt modern ír dráma javát is társítja a csaták, menekülések, harci és szerelmi kalandok, titkok és csodák e könyvével.
A fentebbihez hasonlóan illusztrálatlan, tehát inkább felnőttekhez, mint gyerekekhez fordul az

Orosz varázsmesék

válogatása, A tűzmadár (Magvető). A 19. század közepi, Afanaszjev-féle alapvető gyűjtemény 1957-es, Vlagyimir Jakovlevics Propp nevével fémjelzett reanimálása szolgált a Hermann Zoltán szerkeszt***e kiadvány bázisául (így meseelméleti tanulságok is levonhatók). A címek, nevek az orosz kultúra több ágának géniuszait felidézik, hiszen sokakat ihlettek meg – Puskintól, Muszorgszkijtól Stravinskyn át a jelen nyersebb hangú íróiig, képzőművészeiig, színház- és mozivarázslóiig – az itt fénylő-sötétlő mesék. A mítosszal való összefüggésükről, a „mitológiai iskoláról”, a „meteorológiai módszerről”, a morfológiai közelítésről az Utószó tájékoztat. Morozko, Baba-jaga, Medvefia Iván, A csudaparipa, A kígyó-királykisasszony: jobbára ismerős alakok és történetek (többségük képek nélkül is lebilincselő esti mese). Függelékként néhány ponyvamese csatlakozik (a feltűnő sajtóhibát ritkán vétő Magvető a Tartalomban szép elírás-szót „alkotott”: ponyvmesék).
Kedvencem az a két oldal, melyben az eszes bolondok egyikét ki kellene végezni (a királylány ugyanis megfejti a találós kérdését – bár görbe úton), de nem teszik; a harmadik rejtvényt pedig „lusta elmondani” a mese, úgyis a harmonikus befejezés felé tartunk. Az Egyperces novellákat (Tardos Tibor francia Minimythes-fordításötletéből szerzett nevükkel: minimítoszokat) sorjáztató Örkény István szerette az ilyen (részint szabályszerűtlen) mintákat, a közismert szövegpreformációkat: a mesét, a találós kérdést, a viccet, az újsághír sablonját. Ezek mind közös gondolkodásra ösztönöznek, de a kollektív tudatot egy kis írói „antianyaggal” meg is lehet bolygatni. A „Hozott szalonnával…” könyvcím az

Apróhirdetések 1900-tól 2000-ig

tárgymeghatározású kötet élén Örkény nevezetes egypercesére, a Budapestre utal: az atompusztulás után nem telik el sok idő, s a teljes kihaltságban, az egerek tengerében máris megjelenik egy cédula: „Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné”. E hirdetés, valamint egy másik egyperces, az Apróhirdetés a „védjegye” Gáti István album alakú összeállításának (alcíme: A huszadik század apróban), melyet a könyvunikumokra fogékony Fekete Sas helyezett elénk. Csupa lefényképezett apróhirdetés-kivágat; összesen vagy hétezer! Korszakonként csoportosítva. Halálhír kerülhet jutányos vásárlási ajánlat mellé; láb nélküli, meglopott hadirokkant bánata a 20 éves érettségi találkozó örömének szomszédságába. Az „igazi”, nem montázsolt újságoldalon – máig – nem ekként van-e? A tanulságosan, nosztalgikusa, kritikusan, ezerféleképp egymásra olvasható mikroszövegek önmaguk illusztrációi is, akár tartalmaznak képi elemet, akár csak betűkből állnak. Remek ötlet, (az adatolásban is) gondos kivitel, 20. századi mítosz/antimítosz. „Egyperces” történelem. Minden olvasó „kiírja” belőle a maga sorsának egy-egy állomását, s „beleírja” a saját „hirdetését”.

Bolgár apró írások

követik egymást a válogató-szerkesztő-fordító-utószóíró Szondi György Magoncok és morzsák című – úgymond – „szódzsungelében”: „2671 bolgár műparány 168 szerzőtől. Szemelgetni köztük jó, nem időfaló, derűre, töprengésre való”. Az aforisztikusság uralkodik a versikékben, versekben, glosszákban, rövidtörténetekben. Ekkora merítés mellett Szondi nem biztosíthatta az egyenletesen magas színvonalat. Bizonyára nem is akarta. A körkép és a karakter izgathatta. Műfajilag homogenizáló, specifikus egyszemélyes bolgár irodalom-panorámát festett fel. Remekművekkel, vándor-szólásokkal, bökpoénokkal, „mondhattam-írhattam volna én is” gegekkel. Weöres Sándort eszünkbe juttató egyszavas vers (Szabadság: „Gyermekidő” – Ivan Teofilov) éppen úgy akad benne, mint Pentagram, képvers, lírai naptár, sms-költészet, jegyzet, mikronovella. Illusztrációként Ivan Gazdov erős fekete foltokból és kontúrokból fogalmazó grafikatúrái keltenek fanyar mosolyt. Grafikatúra! Kié a kifejezés? Gazdové? Szondié? Timár György a Karinthy-paródiákat keresztelte el karinthkatúráknak.
Grafikatúra. Egy-egy mitomese (ez mintha az én szavam lenne…), egy-egy minimítosz valamennyi.

Tarján Tamás

https://www.konyv7.hu/download/198/file/konyvhet2007_01.pdf

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLVilágok utazója: olvasó – John Twelve Hawks: Az UtazóKovács Antal - Pompor Zoltán – Könyvhét, 2007...
13/01/2026

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Világok utazója: olvasó – John Twelve Hawks: Az Utazó
Kovács Antal - Pompor Zoltán – Könyvhét, 2007/1-2. szám, január

Évszázadok óta folyik a harc a Harlekinek és a Tabula között. Az Utazók élete a tét: a Tabula elpusztítani akarja őket, a Harlekinek nemzedékek során keresztül a védelmezőik. Maya, a rettegett Harlekin, Thorn lánya nem vállalja ezt a családi örökséget, Judith Strand néven a Gépezet békés lakója, mindaddig, míg apját a Tabula zsoldosai megölik. Akkor bosszúvágya visszavezeti őt a Harlekinek közé, akiktől azt a feladatot kapja, hogy védje meg egy Utazó leszármazottait, akik maguk is lehetséges Utazók. Ezzel elindul a regény és a vérnek áradása, harc, küzdelem, üldözés, menekülés, fogságba esés, kiszabadítás... míg a halál el nem választ.
Mondjuk ki itt rögtön: Az Utazó kiváló olvasmány, sodró lendületű cselekménye érdekfeszítő epizódokon keresztül hajszolja a mohó olvasót előre, szuggesztív stílusa az apró logikai bukfencek, és az önálló jelentéstartalomra történő figyelemfelhívás érdekében nagy kezdőbetűvel írt közszavak enyhén zavaró hatásának nagyvonalú elnézésére késztet.
A szerzőről – John Twelve Hawks – gyakorlatilag semmit nem tudhatunk meg (ld. az összefoglalót, az írás végén), így aztán könnyen térhetünk ki a mára már korszerűtlennek ítélt hagyományos irodalomtörténeti-életrajzi műértelmezés csábítása elől, kizárólag a mű immanens valóságára hagyatkozhatunk az értelmező leírásban.
Az Utazó a populáris műfajok teljes spektrumából gyűjtögeti össze építkezésének elemeit, és ebbe nem csak az irodalom műfajai tartoznak bele, hanem a műfaj-filmek is. A sci-fi az egyik irodalmi műtípus, műfajta, amelynek elemeiből a szerző kölcsönzött. Onnan származik például a mű legfontosabb eleme, a „párhuzamos világok” létének tételezése. A cím is erre utal, az Utazó a párhuzamos világok között utazik. Felbukkannak persze a sci-fiből jól ismert technikai-tudományos eszközök, elemek is, mint a kvantumszámítógép, a hazugságvizsgáló kamera, a nyomfelderítő „szimatoló”, és huszonegyedik századi, hogy egyes technikai megoldásokról szinte nem is lehet eldönteni, hogy csak a szerző fantáziájának a szüleménye, vagy általunk még nem ismert napi újdonság. A mű cselekményvezetése a hagyományos, akciókkal teli kalandregényből származik, de ezt egyben akár filmes szerkesztésmódnak is mondhatnánk, emiatt nehéz eldönteni, hogy melyik művészeti ág volt nagyobb hatással a szerzőre az alkotás folyamatában. Az bizonyos, hogy a népszerű irodalomban is megfigyelhető, de jellemző elemekké a keleti harcművészeteken alapuló filmekben vált mozzanatok is gazdagítják a szerző tárházát: az archaikus kézifegyver, a kard szimbolikus szerepe, az Utazó kiképzésének folyamata azokból származik. A szerzőre nagy hatással lehetett az Űrgárdista írójának, Ian Watsonnak munkássága is, akinek sok egyéb műve mellett a Harlekin című regénye is olvasható magyar nyelven, és a harcos Harlekinek lelkivilágának leírásában felfedezhetünk némi hasonlatosságot.
Túl ezeken a tipológiai vonatkozásokon, Az Utazó merít a klasszikus sci-fi legjobb hagyományaiból is. A sci-fi műfajára kezdetektől jellemző, hogy a technika világának fejlődése ihlette a műveket, azonban a műfaj jelentős szerzői társadalmi, történeti vonatkozásokra alapozott műveikkel teremt***ek műfaji törvényeket. Mások mellett Bradburyt, Vonnegutot, Huxleyt, Asimovot lehet ide sorolni, műfajként megnevezni pedig az antiutópiát (disztópiát). Az Utazó – függetlenül attól, hogy szerzője mérhető-e a felsoroltakhoz – illeszkedik a sci-finek ebbe a vonulatába is. A Harlekinek és a Tabula harcának a tétje az emberiség szabadsága. A Tabula a totális, ellenőrzött rend híve, szemben az Utazók által terjesztett „anarchiával”, azaz valójában az antitotalitarizmussal. A szerző a Tabula eszmeiségének megalkotásában a korabeli kortársak között Magyarországon is jól ismert XIX. századi angol filozófus, Jeremy Bentham munkásságához nyúlt vissza, akinek Panopticon című művét Michel Foucault Felügyelet és büntetés című kötete hozta elő a feledés félhomályából, és t***e világszerte újra ismertté. Az Utazó Bentham-interpretációja: nem kell folyamatosan figyelni téged, ha azt hiszed, hogy a Nagy Testvér mindig figyel téged. A Tabula a XXI. század összes technikai lehetőségét bevetve akarja megvalósítani a korlátlan ellenőrzést, illetve annak hiedelmét.
Az Utazó a mi világunk és kultúránk elemeiből egy világot teremtett, amely olyan, mint a miénk, és mégsem azonos: önálló világ, párhuzamos univerzum. Mintha csak azért konstruálta volna a szerző, hogy átléphessünk egy virtuális valóságba, és ott élhessük azokat a szerepeket, amelyeket vonzónak találunk magunk számára, Harlekinek, a Tabula – a Testvériség – tagjai, vagy a Gépezet lakói lehessünk.
Számomra – s ez nyilván szubjektív választás – az Utazó szerepe a legvonzóbb. Utazó vagyok, párhuzamos világok univerzuma vesz körül a Gutenberg-galaxisban, naponta lépek át más világokba, Földön és az Űrben, eszméket, gondolatokat, híreket hozok-viszek: olvasok. Számomra így lett Az Utazó az olvasás metaforája.

Kovács Antal

JOHN TWELVE HAWKSról meglehetősen kevés hiteles adat áll birtokunkban. Az Utazó című könyv szerzője könyvének főszereplőihez hasonlóan a Hálón kívül érzi biztonságban magát, ahol sem a kormány, sem a nagyvállalatok nem akadnak a nyomára. A szerző személye körül képződött misztikus ködöt néhány angol nyelvű interjú próbálja eloszlatni, azonban Hawks igazi valójához ezek a beszélgetések sem visznek közelebb. Az Interneten megtalálható interjúkból annyi mindenesetre kiderül, hogy nem ez az író igazi neve. A könyvbeli Harlekinekhez hasonlóan – saját állítása szerint – ő is álnevet használ, hogy minél jobban elrejtőzhessen a rendszert mindent látó szeme elől. Évekig tanulta a harcművészetet (újabb kapcsolat a Harlekinekkel), fiatalabb korban megfordult Prágában, Londonban, nagy hatással voltak rá Orwell könyvei és Kurosawa filmje.
Persze az efféle anonimitás rendkívül megnehezíti a kapcsolattartást a kiadó és az író között. Hawks könyvének szerkesztője „lenyomozhatatlan” műholdas telefonon tartja a kapcsolatot az elektronika segítségével eltorzított hangon beszélő szerzővel, személyes találkozásra esély sem adódik, így aztán a lelkes olvasóknak is nélkülözniük kell a személyes találkozókat. Egy halovány reménysugár azonban mutatkozik, hiszen az egyik interjúban Hawks ígéretett tett egy „lenyomozhatatlan” honlap létrehozására, ahol az arctalanságba burkolózó író válaszolgat majd az olvasók kérdéseire.
A Negyedik Valóság-trilógia első kötetének előkészületei több évet vettek igénybe („Az egész életemet”). Hawks bejárta az egész világot, figyelte a társadalmi, politikai jelenségeket, azt, ahogyan a Háló szép lassan kiépül a mit sem sejtő emberek köré. Víziója szerint a könyvben létrehozott fiktív valóság a XXI. századi jelenünk hű mása: internetes levelezésünket, telefonhívásainkat folyamatosan figyelik, egy átlagemberről is naponta legalább 300 felvétel készül ebben a szép új világban.
Érdekes a könyv hatására az Interneten kialakult virtuális valóság, mely a könyv fikciójának kiterjesztése. Néhány, a könyvben szereplő fiktív személynek, intézménynek saját honlapja van, elbizonytalanítva ezzel az olvasót: képzelet és valóság határa elmosódik. (www.randomhouse.com/features/traveler/)
A trilógia második kötetében egy ír Harlekin, a Szűzanya kerül a középpontba. Az amúgy is komor, pesszimista világ pedig még sötétebb színekbe öltözik, az első részben megismert szereplők sorsa tovább bonyolódik, újabb veszélyek várnak a Tabula mindenhatósága ellen küzdő Mayára, a Harlekinre és Gabrielre, az Utazóra. A könyv The Dark River (A sötét folyó) címmel 2007 nyarán jelenik meg angol nyelven.

Pompor Zoltán

https://www.konyv7.hu/download/198/file/konyvhet2007_01.pdf

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLA drogosok – Senki sincs itt véletlenül (Szerk. Szűcs Teri)Nerada Mátyás – Könyvhét, 2007/1-2. szá...
12/01/2026

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
A drogosok – Senki sincs itt véletlenül (Szerk. Szűcs Teri)
Nerada Mátyás – Könyvhét, 2007/1-2. szám, január

Gondold végig kedves olvasó, hogy mit tudsz azokról az emberekről, akikre azt mondhatjuk, hogy kemény kábítószer-fogyasztók. Most ne elégedj meg azzal, amit feltételezel, amit hiszel, vagy ami a véleményed, mert majdnem mindenkinek van valamilyen véleménye a kábítószerekről, a drogosokról. Felnőttként, szülőként, szomszédként, média-zabálóként, rendőrként, tanárként, keresztyénként, szociológusként, és még vég nélkül sorolhatnánk szerepeinket, amiben pontosan tudjuk, hogy mással miért történik ilyesmi, tudjuk, hogy mit rontott el, és most mit kellene tennie.

Az interjúkötet egy drogterápiás otthon életébe enged bepillantani, korábbi és mostani kliensek, és a munkatársak összegyűjtött történetei, gondolatai segítségével. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki szerepel ebben a könyvben, és talán soha nem fogjuk tudni pontosan megmondani, hogy miért alakult így, vagy úgy az élete. Sokféle út vezet lefelé, és sokféle lehet a jó segítség is. Mi így élünk, így dolgozunk, igyekszünk segíteni, gyógyulni, ilyenek vagyunk, velünk ez történt…

Ajánlom a könyvet annak, aki még sohasem próbálta a cuccot, hogy eztán se tegye. Ajánlom a "csipegetőnek", aki "én sosem leszek függő", mert a könyvben többen így kezdték. Ajánlom az "aktív" anyagosnak, mert van terápia és van gyógyulás. Ajánlom a szülőnek, aki semmit nem ért, mert "én megt***em mindent", szülőnek, aki nem is érintett – mert figyelem(!) –, a kábítószer-fogyasztás többek között, az emberi kapcsolatok, és a család betegsége…

Búcsúzóul, ha majd végigolvastad az interjúkat, gondold végig kedves olvasó még egyszer, hogy mit tudsz azokról az emberekről, akikre azt mondhatjuk, hogy kemény kábítószer-fogyasztók…

Nerada Mátyás

Senki sincs itt véletlenül
Lakók és munkatársak történetei a KIMM Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonból, Szűcs Teri szerkesztésében
Kálvin Kiadó

https://www.konyv7.hu/download/198/file/konyvhet2007_01.pdf

AZ ÉS-BEN A KÖNYVHÉT – A KÖNYVES ÚJSÁG AZ INTERNETENhttps://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&action=article&articleId=...
10/01/2026

AZ ÉS-BEN A KÖNYVHÉT – A KÖNYVES ÚJSÁG AZ INTERNETEN
https://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&action=article&articleId=13636
„Élesebb fényben” – Nádasdy Ádám Londoni levelek című kötetéről

Az alliteráló és ravaszul egyszerű cím mögött igen komoly tartalom húzódik meg. Ezek az írások valójában nem levelek, hanem a rendkívül éles szemű megfigyelő és „kétlaki” életet élő szerző bölcs eszmefuttatásai. Deák András Miklós recenziója. Könyvhét online

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLKözös tér – Az etnikai kisebbség és a kulturális identitás kérdése a Kárpát-medence művészetébenHe...
09/01/2026

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Közös tér – Az etnikai kisebbség és a kulturális identitás kérdése a Kárpát-medence művészetében
Hegedűs Eszter – Könyvhét, 2007/1-2. szám, január

A témáról köteteket lehetne írni. Írtak is. A képekkel gazdagon illusztrált, két nyelvű (magyar/angol) Közös tér (Common Space) az Ernst Múzeum – hasonló című – egyik kiállításának katalógusa is. Ám sokkal több annál. Címe a Kárpát-medencére utal, az etnikai kisebbség és a kulturális identitás kérdését taglalja a térség művészetében. Történelmi hátteret is adva szól arról, hogy a Trianon-elszakította területek kisebbsége a 20. század viharain át miként őrizte ősi kultúráját, hogyan óvta meg jobb- és baloldali diktatúrákban, s miként alakul helyzetük napjainkban. A régió kisebbségi művészettörténetének feltárása nem szerepel a XX. századi magyar/magyarországi művészetet összefoglaló kézikönyvekben és nyilvános állandó kiállításokon sem, ezért is tekintették – Keserű Katalin, a kiadó Ernst Múzeum igazgatója szerint – mulaszthatatlan feladatuknak e hiány pótlását. A rendkívül érdekes és laikus számára sok-sok új ismeretet adó kötetből csak morzsákra futja eme írás keretében.
A kötetben – Benk András grafikus szemével láttatva – „ismerősként” köszön vissza a romániai Bánffyhunyad cigánypalota-sora, amit bizonyára idehaza is sokan láttak egy televíziós filmben. Ezek a sajátos, bajor, indiai, japán stíluskeveredést magukon viselő cifra paloták (a helybéliek szerint „ízléstelen cigány-Disneyland”) annak is tanúi, hogy a Ceausescu-rendszer lókupec viskólakói az európai határok megnyitását követő években külföldről sok pénzzel hazatérve hogyan állítottak „emlékműveket” felemelkedésüknek, megtartva társadalmi kívülállásukat és függetlenségüket.
A roma kultúrát hazánkban még ma is népi vagy „low” kultúraként tartja számon a többségi társadalmi környezet, a nem kellő tájékozottság, a roma művészet széles körű megismerésének infrastrukturális hiánya, az általános társadalmi kirekesztés és szegénység folytán. Aki egyet is látott – például – az ötgyermekes pécsi Kalányos Gyöngyi festményei közül, örökre „meg lett fogva”. De ugyanez elmondható Balázs Jánosról, Péli Tamásról, Szentandrássy Istvánról, Bada Mártáról, Orsós Terézről, Oláh Maráról és a többiekről. De például hozhatnám a más műfajban híressé lett, aranytorkú Oláh Ibolyát is.
Harminc évvel ezelőtt még könnyebb helyzetben voltak a sok szempontból liberális atmoszférában élő vajdasági kisebbségek. Ebbéli létükről történő gondolkodásának erőteljesebb megnyilatkozásai meglehetősen új eredetűek a szerbiai magyar képzőművészek körében. Ellentétben például az írókkal, akik közül többen próbálták megfogalmazni a nemzeti identitással összefüggő alapvető felismeréseket, a képzőművészeket kevésbé vonzották a szociális és nemzeti(ségi) témák. A gyökeres változás a titói Jugoszlávia megszűnésével, a nacionalista gyűlöletkeltéssel és a háborúval, a milosevici kurzus másodrendű polgárrá minősítésével következett be. A kilencvenes években nemzetiségi tudatra ébredt vajdasági magyar képzőművészek korábban nem tapasztalt érzékenységgel reagáltak a társadalmi-politikai valóság megrázkódtatásaira. Jól példázzák ezt a hetvenes években a hatalom ellen fordulása miatt Magyarországra menekült Benes József, Török István, továbbá Ózsvár Péter, Zsáki István, Novák Mihály, I. Farkas Zsuzsa és Szombathy Bálint kötetben látható alkotásai. Ide kívánkozik a szlovéniai Lendván élő, a modern szobrászat autonóm ágazatában kimagasló jelentőségű életművet épített Király Ferenc. Az Európától nem, de Magyarországtól évtizedekig elszigetelten, gyökerektől megfosztottan, egész életét kisebbségi létben leélő szobrász művészete a XX. század progresszív áramlatainak képviselőivel (Bráncusi, Moore, Arp, Borsos Miklós, Barta Lajos, Jakovits József) alkotásaival rokon. A kilencvenes évektől kezdődött integrálódása és beágyazódása a magyar művészetbe 2005-ben Munkácsy-díjat hozott számára.
Szlovákiából az ottani organikus építészetbe kapunk betekintést a kötetből. A hagyományokra támaszkodó, ősi általános emberi értékeket kifejező, „megálmodott” ház hosszú évtizedekig valóban csak álom volt. A kötelező társadalmi normák, az emberi lélek mélyebb értékeinek és szükségleteinek teljes mellőzése, a „másság” elvetése jegyében épített környezettől még hosszú ideig kell szenvedniük az ott élőknek. Ám „ A szlovákiai organikus építészet közel tízéves létezése óta fokozatosan teremti meg identitását. „Az élő építészet Kassa 1994” című kiállításon már bemutatkozhattak az organikus építészet szlovákiai képviselői, a lónyabányai és a kisidai templom pedig már valóság volt. „Vitathatatlan, hogy a Kárpát-medence az a térség, amelyet nemcsak természetes, valamint emberi kéz által kialakított úthálózatok szőnek át és kötnek össze, hanem a kulturális múlt és jelen is. A természeti összefonódásról napjainkban egyebeken kívül a környezetünket sújtó, elsősorban emberi felelőtlenség okozta csapások győznek meg bennünket, amelyek nem hagyják feledni az együttműködés szükségességét e földrajzi térségben” – idéz a kötet az Élő építészet 2000 – Oganikus építészet Szlovákiában (Pozsony 2000) című katalógusból.
A könyv külön fejezetet – „Fotoszintézis” – szentel a roma kisebbség élethelyzetét ábrázoló kortárs szocio-, illetve művészi fotóknak, a dunántúli aprófalvak beás cigány gyerekeinek szánt pécsi Gandhi Alapítványi Iskola építésére kiírt tervpályázatnak, valamint a Magyarországon élő és alkotó Duliskovich Bazil, El Kazovszkij, El-Hassan Róza és Leila Nura munkásságának, továbbá az erdélyi Kalotaszeg hatásának Makovecz Anna művészetében.
A többiektől eltérően élték meg kisebbségi létüket a kárpátaljai magyar festők, itt ugyanis nagy múltja van e művészeti ágnak. Sem földrajzilag, sem formanyelve szerint sem szigetült el környezetétől, az anyaországtól. Festőművészetét Munkácsy Mihály neve fémjelzi, Erdélyi Béla, Koczka András és Boksay József európai tanulmányaik után nem csupán szakmai tudásukat, művészi ízlésüket vitték haza. A hagyományőrzés és az újítás egyidejű készsége és képessége leginkább Szemán Öcsi Ferenc munkáiban érhető t***en. A szavai szerint „mikrogulágban”, intoleráns környezetben élő ukrajnai magyarban csak a festészet tartotta a lelket, nem óhajtván behódolni a szocreál diktátumoknak. „Én magyar voltam és vagyok. Így neveltek, ebből a kultúrából táplálkozom, viszont az hiba, ha valaki megreked, begubódzik. Nyitottnak kell lenni. Ismerni, elfogadni és értékelni a másságot is..” – vallja.
És ez utóbbival csak egyetérteni lehet.

Hegedűs Eszter

Közös tér (Common Space)
Az etnikai kisebbség és a kulturális identitás kérdése a Kárpát-medence művészetében
Ernst Múzeum 2006 (207 oldal)

https://www.konyv7.hu/download/198/file/konyvhet2007_01.pdf

Cím

Baranyai Utca 1
Budapest
1117

Telefonszám

+36209317903

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Könyvhét új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Könyvhét számára:

Megosztás

Kategória