Könyvhét

Könyvhét A Könyvhét könyves újság, 2023 januárja óta már csak az interneten. De ugyanolyan jó, mint nyomtatva A Könyvhét magazin hivatalos Facebook oldala

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLTarján Tamás – Könyvbölcső. Proust arcaKönyvhét, 2006/15-16. szám, augusztusPályakezdő bölcsész ko...
29/07/2025

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Proust arca
Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztus

Pályakezdő bölcsész koromban író nagybátyám, Bor Ambrus rendre arra intett: szakmailag olyan komolyság és sokoldalúság jellemezzen, mint amilyen

OSZTOVITS LEVENTE

sajátja. Bár ők ketten többé-kevésbé rivális kiadók főszerkesztői voltak – Osztovits az Európáé, a „rokon” pedig a Magvető világirodalmi szerkesztőségéé –, jól megértették egymást (igaz, műfordítói terrénumuk, az angol, illetve a német – nem háborította egymást). Nagybátyám a hazai literátus intellektualitás mintaemberének tekintette Osztovitsot, általában pedig a műfordításban, újságírásban, színházi munkákban mindig elsőrangút nyújtó Osztovits testvéreket. Leventével való barátságunk részint ennek a „hagyományozódásnak” a jegyében alakult. Amikor a Kemény Szalon elnevezésű beszélgetéssorozat indult, Spiró György mellett őt hívtuk vendégnek, tudván: nyugalma, humora, műveltsége, férfibája nem maradhat hatástalan a toborzódó közönségre.
Nemrég doktoráltatnunk kellett volna egyik munkahelyén, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Távollétét zavartan magyarázták, érezhetően kegyes csúsztatásokkal. Fizikai valója mára eltűnt az időben. A szellemi nem. Az sem, hogy

Bratka László

végül is tőle kapta a megbízásokat orosz regények magyar nyelvű tolmácsolására. Mára Bratka sincs. Osztovitsot a hosszan mardosó betegség, bratkalacit a halál villámcsapása ragadta el. Egykorúak voltunk Lacival, de tanítványomból lett a barátom. Sosem dúskált a pénzben, ám ifjan pénztől ezüstkezű költő volt. Délutánonként Esti Hírlapot árult, például a Deák téren (mindig ingyen adott egy példányt), és a sok tíz- és húszfilléres kifényezte a tenyerét, mielőtt a nyűtt nylonzacskóba került.
Az Európa Kiadó az újabb orosz irodalmat Bratka nélkül talán nem tudta volna a mára megszokott szinten prezentálni. Például a Viktor Pelevin-könyveket. A Generation ’P’ magyar szövege a számítógép-hatást mutató tipográfiai megoldásokkal is mesterien bánik. A Metamor Szent Könyve szakrálisat és profánt elegyít – új nyelvi kultúra és antikultúra nevében (a kiadó oly természetesnek vehette Bratka tollából az okos utószót, hogy ezt fel is tünteti a köteten, noha ennek épp nincs ilyen függeléke). A Palatinus számára készített harmadik Pelevin-magyarítás (A rettenet sisakja) szójátékainak tömegével tűnik ki az ezernyi „bekezdés” halmazában.
Bratkát búcsúztató szép nekrológjában Bodor Béla így írt: „Utálta az időt. Dedikációi mellé sem írt soha dátumot”. Újabban esetleg nem. De régebben sűrűn. Könyvcímlap helyett ezért lát itt egy dedikált oldalt az olvasó. S mert a költő, író, egykori posztbeat „fenegyerek”, az érett önmagát a keleti bölcseletből és az orosz életérzésből megfogalmazó Bratka versei, illanó kisprózái valamiképp mindig is „idegen tájban” maradtak. Csöndesen izzó rokonszenves egyéniségét már hiába várjuk könyvhéten, kötetbemutatón, líraműsoron; alkotói utóéletében azonban ez az „idegenség” eltűnhet szövegei körül.
Bratka sokat olvasott, rapszodikusan. Vajon még kézbe vette-e az Európa Hiltrud Häntzschel írta újdonságát, a

Bertolt Brecht

életrajzát a Brecht asszonyai témakörben kiegészítő munkát? Tapasztalta-e, hogy a mű alig több az író maga megfogalmazta „szerelmi” önzésének dokumentálásánál? Észlelte-e az évszám-elírásokat, bosszankodott-e, látva: Brecht komoly jövedelmet kényszerít ki egyik szeretője számára, s ennek értékét a szerző a 4 márka 90-be kerülő cipővel méri? Miért épp 4.90? Minden cipő annyiba került? Nem praktikusabb 5 márkával számolni? A német textus ihlettelensége Dedinszky Zsófia fordításán is átüt. Ennek ellenére Paula Banholzer, Marianne Zoff, Marieluise Fleiber, Elisabeth Hauptmann, Margarete Steffin, Ruth Berlau, s főleg a nagy színművésznő, Helene Weigel bemutatása, Brechthez való érzelmi és munka-kötődésük elemzése érdekes, tanulságos. De arról nem lehet egy szót sem kihúzni Häntzschelből, miféle „szenvedélyes barátság” költöztette Brechtet az írótárs Arnolt Bronnen lakásába, miközben házassági, szerelmi, gyermeknemzési és szakmai tervei (és hazugságai) egy regiment nővel övezték, s ő össze-vissza utazgatott asszonyai között.
John Updike
huszonnyolc kötetét adta közre eddig az Európa. Az Ugyanaz az ajtó a huszonkilencedik. Az életmű korai periódusaiból is elő lehetett ásni oly kiváló novellákat, mint az itteniek (az egyik fordító: Osztovits). Updike azon észak-amerikai nagyok egyike, akik szívesen élnek szövegeikben az európai kultúra jeleivel, vonatkozásaival, mintegy kontrasztív helyzetbe is hozva az amerikai olvasót, és az „ismerősség” érzetébe csalva az európait. „... végig ott volt a vásznon folytatódó film szomorúsága; a zene felszárnyalt, Proust arcát lehetett látni – nagyon fiatal arc volt –, szeme behunyva, s az egész csillogva, pörögve lassú rózsaszín örvénnyé vált, majd hatalmas, mozdulatlan rózsává állt össze, amely az egész vásznat betöltötte. És én arra gondoltam: Most már tudom, hogyan végződik a könyv” – követjük a Vérfertőzés sorait.
Osztovits, Bratka, Brecht... És Updike, az élő. Meg az olvasó. Meg az érzet: sosem lehet tudni, hogyan végződik... hogyan végződik egy könyv.
Tarján Tamás
https://www.konyv7.hu/download/193/file/konyvhet2006_08.pdf

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLKüzdelem a színpadért – Brestyánszky Boros Rozália: Decennium. A szabadkai Népszínház Magyar Társu...
28/07/2025

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Küzdelem a színpadért – Brestyánszky Boros Rozália: Decennium. A szabadkai Népszínház Magyar Társulata 1995/1996-2004/2005
Sz. Zs. – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztus

„Nyelvében él a nemzet” – és ez különösen igaz a határon túli színházakra, amelyek ténylegesen a nyelv védőbástyái és megtartó erejének letéteményesei, s amelyek nem csupán az elmúlt negyven évben, de a kilencvenes években szintúgy emberfeletti küzdelmet folytattak a megmaradásért. Szabadkán 1816-tól tartottak magyar nyelvű színházi előadásokat és 1854-től 1927-ig állandó kőépületben kapott helyet a magyar színház. 1945-től a Magyar Népszínház a horváttal közös épületben működött, majd a kettőt egybeolvasztották, mégis a következő évtizedek jelentik a szabadkai magyar színjátszás aranykorát. Az épület az évek során romossá vált, majd 1985-től Ljubisa Ristic „uralma” lénygében felszámolta a magyar társulatot. 1995-től adódott alkalom az újrakezdésre, amikor Erdudac Zsuzsanna kinevezésével és Jónás Gabriella színművésznő vezetésével mindössze két színésszel indult be ismét a magyar színház. Úgy maradhattak fent, hogy a ristici éra alatt alakult magyar Kosztolányi Dezső színházzal készítettek koprodukciókat, később a két társulat egybeolvadt. Boros Rozália könyve lényegében az újrakezdés küzdelmes évtizedét dolgozza fel, nyomon kíséri a társulat létszámának alakulását, a vezető koncepciókat (Jónás Gabrielláét, Kovács Frigyesét,és Erdudac Zsuzsannáét), évadonként elemzi az előadásokat és azok sikerét Deák Ferenc Határtalanul című drámájától a Sztárcsinálókon, a Zách Klárán, a Közellenségen, a Kés a tyúkban vagy a Gyilkosok éjszakája című darabon át az Antigonéig és a Murlin Murloig. Közzéteszi a társulat tagjainak arcképét, az előadások statisztikai elemzését és a repertóriumot. Mint Nánay István a könyv előszavában megjegyzi: ez a kötet jó alapvetés a szabadkai színházi élet másfél évszázados történetének feldolgozásához, de szükség lenne a kezdetektől a színházi élet 1985-ös szétveréséig tartó dekádok áttekintésére, illetve a ristici évtized eseményeinek összefoglalójára is.
Brestyánszky Boros Rozália: Decennium. A szabadkai Népszínház Magyar Társulata 1995/1996-2004/2005
Forum Könyvkiadó, Újvidék

Sz. Zs.

https://www.konyv7.hu/download/193/file/konyvhet2006_08.pdf

AZ ÉS-BEN A KÖNYVHÉT – A KÖNYVES ÚJSÁG AZ INTERNETENhttps://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&action=article&articleId=...
26/07/2025

AZ ÉS-BEN A KÖNYVHÉT – A KÖNYVES ÚJSÁG AZ INTERNETEN
https://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&action=article&articleId=13045
„Mi magunk vagyunk Szibéria” – Csabai László

Csabai László Szindbád-folyamának immár negyedik részét olvashatjuk: Inspektor Szindbád címmel. A sorozat korábbi köteteihez (Szindbád, a detektív, Szindbád Szibériában, Szindbád, a forradalmár) hasonlóan Schiffer Árpád most is távoli tájakon nyomoz. Csabai Lászlóval Jolsvai Júlia beszélgetett. Könyvhét, 2021/3. szám

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLJubilált a Budapesti Filharmóniai TársaságWéber Katalin – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztusMin...
25/07/2025

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Jubilált a Budapesti Filharmóniai Társaság
Wéber Katalin – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztus

Mindig nagy örömmel veszek a kezembe szép könyvet, aminek nem csak a tartalma, hanem a külseje is esztétikai élmény. A bordó kötéstáblájú könyv arany betűkkel a Budapesti Filharmóniai Társaság 150 éves történetének állít emléket. 1853-ban alapította a zenekart Erkel Ferenc. A szabadságharc leverése után szükségük volt az embereknek vigaszra, lelki támogatásra, és amikor magyar opera nem-igen szólalhatott meg, Erkel kitalálta, hogy szimfonikus zenével lehet szórakoztatni a közönséget.

Nagyon érdekes végig nézni a korabeli plakátokat, hogy hogyan szerkesztették meg 150 évvel ezelőtt egy hangverseny programját. Mások voltak az igények Abban az időben még az operarészletek keveredtek a szimfonikus művekkel, sokkal inkább vegyültek a különböző stílusú zeneszámok egy-egy programban, mint ahogy azt ma megszoktuk. Összehasonlíthatjuk a címek változásait is: amikor még a Varázssíp nyitányát adták elő a Varázsfuvola helyett, nem áriát énekelt Pauli asszony a Teremtésből, hanem dallamot.

Erkel Ferencet Hans Richter követte a zenekar élén. Magyar születésű volt, de mivel külföldön csinált karriert, a világ ezen a néven és nem Richter Jánosként ismerte meg. Nagy szuggesztivitással és szervezőkészséggel irányította a zenekart, sok nagyszerű hangverseny, számos bemutató fűződik a nevéhez. Az előadott szerzők és műveik közül ma már nagyon sokat nem is ismerünk, nem bizonyultak maradandónak. Richter után ismét Erkel került az elnök-karnagyi pozícióba, Erkel Sándor, a zeneszerző egyik fia. Egész más koncepcióval irányította a munkát, mint az apja. Ő nagyon sok nem magyar művet tűzött a zenekar műsorára. Erre az időre esik Mahler magyarországi operaigazgatósága. Természetesen többször állt a filharmonikusok élén is. Nem kis feszültség volt kettejük között, ezért Mahler viszonylag rövid idő után elhagyta Magyarországot.

A zenekar másik nagy korszakát Dohnányi Ernő idején érte el. 1919-től 1944-ig, magyarországi távozásáig irányította az együttest, de mivel nem mondott le az elnök-karnagyi tisztségről, így 1960-ban bekövetkezett haláláig ő volt a zenekar névleges vezetője. Számos Bartók- és Kodály-hangverseny, neves vendégművész föllépése jelzi Dohnányi odaadását, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a sikerek learatását nem szívesen engedte át másoknak. Magatartása elég ellentmondásos volt a háború idején. Nem írta alá azt a deklarációt, amelyben 62 magyar értelmiségi, köztük Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár, Bartók, Kodály, Bernáth Aurél tiltakozott a zsidótörvény ellen, viszont nem látszik nyoma annak, hogy a zenekarban származása miatt bárkit diszkriminált volna. Szemére vetik, hogy részt vett Szálasi Ferenc kulturális konferenciáján. Ez Bartókról vagy Kodályról nehezen lett volna elképzelhető.

Budapest ostroma szinte véget sem ért, amikor 1945. január 27. Sergio Failoni a mai Magyar Színházban hangversenyt adott. A következő nap szintén. Nem csak a fizikai, a szellemi éhség is követelte a magáét, Budapest lakossága élni akart. Elkezdődött újra a hangversenyélet, neves magyar és külföldi művészek álltak a karmesteri pulpitusra vagy működtek közre szólistaként. Erre az időszakra esett Otto Klemperer magyarországi tartózkodása is. Csak elnököt nem tudtak választani maguknak, hiszen Dohnányi távollétében sem mondott le elnök-karnagyi tisztéről. Ez a helyzet 1960-ban oldódott meg Dohnányi halálával. Ekkor követte őt a tisztségben Ferencsik János. 1967-ig vezette a zenekart. Sok sikert könyvelhettek el maguknak ez idő alatt, bár Ferencsik ereje megoszlott a Filharmonikusok, az Operaház és az Állami Hangverseny Zenekar között.

Kóródi András lépett Ferencsik helyére, a zenekar élére. Ő több energiát fektetett a munkába elődjénél, de nem volt olyan átütő erejű karmester. Így is sok sikeres hazai és külföldi föllépést tudhatott ebben az időben magáénak az együttes.

Kóródi András 1986 szeptemberében bekövetkezett váratlan halála újra nehéz körülményeket teremtett a zenekarban. A helyzetet Erich Bergel meghívása mentette meg. Ekkor már új szelek fújdogáltak a hangverseny-rendezés környékén is, az Országos Filharmónia egyeduralma megtörőben volt. Jó műsorpolitikával a filharmonikusok lehetőséget kaptak, hogy emeljék a művészi színvonalat. Bergel jó partnernak bizonyult ebben. Sajnos nem tartott sokáig ez az időszak, mert a kilencvenes évek elején Bergel hitele a zenekar néhány tagja előtt megingott, a hangulat a zenekaron belül megváltozott, és ezt Bergel nem tudta és nem is akarta áthidalni. Elég nagy dérrel-dúrral elhagyta az együttest. Ismét vezető nélkül maradt, ami olyan, mintha a család családfő nélkül marad, pedig valakinek meg kell határozni a művészi irányvonalat, irányítani kell a muzsikusokat. Néhány éves hányattatás után a választás Rico Saccanira esett, aki korábban dirigálta már őket. Az olasz származású amerikai újabb nemzetközi kapcsolatokat is jelentett a filharmonikusoknak. Ma is ő áll az élükön, így érkeztek el 2003-ban a 150 éves jubileumhoz. Sok neves szólista és karmester működött és működik közre a hangversenyeiken. Természetesen fölléptek és föllépnek a körükben az ifjú magyar tehetségek is.

Jó szívvel ajánlom ezt a könyvet a zene és a zenetörténet iránt érdeklődőknek. A CD-melléklet adatai a kutatók számára is hasznos forrást jelentenek.
Wéber Katalin
Bónis Ferenc: A Budapesti Filharmóniai Társaság százötven esztendeje 1853-2003. Balassi, 205 oldal + CD-ROM, 6000 Ft

https://www.konyv7.hu/download/193/file/konyvhet2006_08.pdf

GERGELY ÁGNES: TÉRKÉP NÉLKÜL – AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2025/30. SZÁMÁBÓLhttps://www.konyv7.hu/index.php?menuId=224&action=ar...
25/07/2025

GERGELY ÁGNES: TÉRKÉP NÉLKÜL – AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2025/30. SZÁMÁBÓL
https://www.konyv7.hu/index.php?menuId=224&action=article&articleId=13811
A költőtárs gyászjoga. Láng Gusztávval Hervay Gizelláról és Szilágyi Domokosról Beck Zoltán és Fűzfa Balázs beszélget. – Szummer Csaba A világ a pszichonauta szemével. Amikor az észlelés ajtói megtisztulnak címmel írt esszét. – Antal Nikolett Képpé formált villanások című kritikája Horváth Florencia Hiátus című verseskötetét elemzi. – Rachel Cusk Parádé című regényéről két kritika született. Hegedűs Claudia: Szilánkos tükörvilágok; Szokács Kinga: Szabad szellem – A szám versrovatában Benkő Attila, Bokros Judit, Gergely Ágnes és Tőzsér Árpád versei kaptak helyet. – Bankó-Erdősi Viktória, Farkas-Arnold Levente, Győri László és Végh Kata prózája. Tárcatár: Szil Ágnes. – Fáy Miklós a Duke Ellington Orchestra margitszigeti koncertjéről írt. – Károlyi Csaba a Litera Takarásban című podcastjéről írt. – Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

ALAKVÁLTÓK KINCSVADÁSZATA A FORRÓ SZÖKŐKUTAK ÁRNYÉKÁBAN – KATJA BRANDIS: WOODWALKERS 3. HOLLY TITKAhttps://www.konyv7.hu...
24/07/2025

ALAKVÁLTÓK KINCSVADÁSZATA A FORRÓ SZÖKŐKUTAK ÁRNYÉKÁBAN – KATJA BRANDIS: WOODWALKERS 3. HOLLY TITKA
https://www.konyv7.hu/index.php?menuId=1263&action=article&articleId=13734
A harmadik kötetben folytatódik az iskolai év, s a fiatalok egy sor hasznos dolgot tanulnak: teszem azt, hogyan lehet például állatalakban egy mobilon segítséget kérni. Ami emberkézzel egyszerű, állati formában irtó nehézkes. Szénási Zsófia recenziója. Könyvhét online

A KÉTÉVESEKÉ A VILÁG - NYÁRI VIZES MESÉK MÉSZÖLY ÁGNESTŐLhttps://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&action=article&artic...
24/07/2025

A KÉTÉVESEKÉ A VILÁG - NYÁRI VIZES MESÉK MÉSZÖLY ÁGNESTŐL
https://www.konyv7.hu/index.php?menuId=222&action=article&articleId=13754
Ha nyár, akkor vizezés. Van-e jobb dolog a nagy melegben, mint önfeledten pancsolni a tóban, vagy bőrig ázni egy hirtelen jött záporban? Mészöly Ágnes író ezúttal a még oviba sem járó kicsiknek alkotott kedves családi mesét, szerethető figurákkal, Fodor Anikó szívet melengető illusztrációival. Mészöly Ágnessel Szénási Zsófia beszélgetett. Könyvhét online.

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLRendszerváltás az ókorbanSz. Zs. – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztusEgy antik rendszerváltás t...
24/07/2025

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Rendszerváltás az ókorban
Sz. Zs. – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztus

Egy antik rendszerváltás története - az alcím az egyik legnagyobb ókori hódító császár, Traianus hatalomra jutásának tanulmányozását ígéri. Az ókortörténelmi tanulmányokat magában foglaló Kréné sorozat hetedik darabja a Biblia és az ókori Közel-Kelet világát elemző munkák után a klasszikus antikvitás korába kalauzolja az olvasót. Traianus hatalomra jutásának néhány esztendejét szinte napról-napra tanulmányozza a szerző a majd négyszáz oldalas, jegyzetekkel, szövegelemzéssel és függelékkel ellátott könyvben. Traianus császár uralkodásának történetét leginkább ifjabb Plinius Panegyricusából, a császárt magasztaló beszédéből ismerik a történészek, ám más uralkodók hivatalos életútjának leíróihoz hasonlóan, ezt a forrást kritikával is kezelik. Szlávik Gábor a rendelkezésre álló források újraértelmezésével Traianus hatalomra jutásának valós körülményeit igyekszik rekonstruálni. Sorra veszi az eseményeket: miként ölték meg Domitianus császárt, miért az idős Nerva lett az új császár, milyen ellenlábasai voltak Casperius Aelianus és Cornelius Nigrinus személyében, miért éppen Traianust választotta az öreg császár utódának, és milyen szerepe volt az adoptió előkészítésében L.Licinius Surának vagy Sosius Senecionak. Az alig másfél évet uralkodó Nervának legfőbb gondja olyan utód kijelölése volt, aki elveti a Domitianus hívei által képviselt visszarendeződés programját. Több jelentős ellenféllel is számolnia kellett: Cornelius Nigrinus syriai legatus a birodalom legfőbb katonai tekintélye volt akkoriban, akinek római támogatója Casperius Aelianus szintén komoly kihívást jelentett a császárnak. A történész nyomon követi, miként és milyen segítséggel válhatott Marcus Ulpius Traianus Germania Superior akkori legátusából császár úgy, hogy nem ő volt a legfőbb katonai és politikai tekintély a birodalomban, sőt már hosszú ideje nem tartózkodott a birodalom fővárosában. Milyen cselfogással jelentette be Nerva utódának személyét meglepetésszerűen a szenátus előtt, és milyen stratégiával kerülték el a riválisok bosszúját és a fenyegető polgárháborút. Hogyan távolította el Traianus riválisait a hatalomból, és miként szilárdította meg új principatusát oly módon, hogy közben hódításai révén a birodalom elérte legnagyobb kiterjedését.
Szlávik Gábor: Traianus útja a hatalomba
Új Mandátum Könyvkiadó, 2480 Ft

Sz.Zs.

https://www.konyv7.hu/download/193/file/konyvhet2006_08.pdf

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLSzületésnapi írások – Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletéreSz. Zs. – Könyvhét, 2006/...
23/07/2025

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Születésnapi írások – Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére
Sz. Zs. – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztus

Kafka Margit híres regénycímének megfordítása adja a címét a nőtörténet és a női irodalom jeles kutatója, Fábri Anna születésnapi kötetének, amely a kollégák és tanítványok írásaiból áll össze. Az évek a hat évtizedre utalnak, míg a színek irodalomtörténészi és művelődéstörténeti munkásságának széles skálájára. Literátorként Jókai, Krúdy és Mikszáth életművének tanulmányozása mellett olyan a hivatalos irodalmi kánonban nem szereplő, és nem köztudott témákkal is foglalkozik már hosszú évek óta, mint az életpálya- és szerepalakító eszmények és a szokások, a nők esélyei és teljesítményei, vagy a társas viselkedés illemszabályai. A 19. század magánélettörténeti, viselkedéstörténeti és nőtörténeti kutatásait számos vonatkozásban gazdagította, konferenciákat szervez, könyveket ír és szerkeszt. És – mint a könyv köszöntője megjegyzi – sokak számára legfőképp tanár. A kötetben szereplő tanulmányok tematikájukban illeszkednek Fábri Anna sokirányú kutatásaihoz. Foglalkoznak például a női sorsokkal és viselkedésmintákkal (pl. női gyógyszerészekkel, teológusnővel, Jászai Marival vagy Daniel Polixéniával), a társadalmi élettel (ruházkodással, sétával, lóversennyel, színházzal), humorral, a mindennapi élettel. A viták és ünnepek fejezetben Jókairól, Révai Miklósról, és különböző 19. századi intézményekről, emlékhelyekről és egyesületekről szóló írások kaptak helyet, míg az eszmetörténeti és társadalmi jelenségek köréből a nemzettudattal, a keresztyén liberalizmussal, a harmadik úttal, a magyar kispolgárosodással, vagy a vallásos nosztalgiával foglalkoznak részletesebben a cikkek. A kötet erénye még a végén található részletes bibliográfia. A kötet méltó tisztelgés az empatikus, segítő pedagógus, valamint az elmélyült, szenvedélyes kutató előtt.

Évek és színek
Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére
Kortárs Kiadó, 3500 Ft
Sz. Zs.
https://www.konyv7.hu/download/193/file/konyvhet2006_08.pdf

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL„Goethéhez, Tolsztojhoz és Vörösmartyhoz nem volt bátorságom” – Poszler György válogatott tanulmán...
22/07/2025

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
„Goethéhez, Tolsztojhoz és Vörösmartyhoz nem volt bátorságom” – Poszler György válogatott tanulmánykötetéről
Szénási Zsófia – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztus

Valahol és valahogy el kell varrni a szálakat – mondogatja a tanár úr. És sokkal több szálat lát, mint fiatalkorában. 75. születésnapja alkalmából az volt számára a legnagyobb ajándék, hogy elkészült negyven éves irodalomtörténeti és esszéista munkásságának legjavából egy majd ezer oldalas válogatott kötet. A kollegák, és a soha el nem fogyó tanítványok életművének esszenciáját vehetik a kezükbe.

- Nem kis vállalkozás egy ekkora kötet összeállítása, még ha az ember saját munkáiról van is szó.

- Az volt a vágyam, hogy erre az évfordulóra elkészítsek egy összefoglaló jellegű kötetet és megadatott. Ráadásul egybe esett a könyvnappal. Három ciklusba rendeztem a kiválasztott anyagot, ebből egy ciklus a mesterekről szól, Szerb Antal került ide, valami nagyon kevés Hegel-ügy, Lukács bőségesen és egy dolgozat Babitsról. Az 1980-90-es években számos, nagyobb terjedelmű esszét írtam, mondhatni felkérésre. Egy részük a Jelenkorban jelent meg Szederkényi Ervin szerkesztősége alatt, más részük az 1986-ban megindult Újhold antológiában, melybe Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs kért írásokat. Nagy megtiszteltetés volt ez a munka számomra. A második ciklusban majd minden írás ebből a korból való. A harmadik ciklusba nagy szűréssel végül néhány portré került be.

- A kiadó írja a fülszövegben, hogy ebben a kötetben néhány, mára hozzáférhetetlen írás is helyet kapott. Gondolom, azért nem ez volt a szerkesztő elv a ciklusok összeállításában. A mesterek ciklus szereplői az Ön igazi mesterei?

- A fő szempontom az volt, hogy azok az írások, amelyeket én szeretek és fontosnak tartok, benne legyenek. Szerb Antal, Lukács és Babits valóban mestereim, de nem ők az egyedüliek. Szerepelhetett volna éppenséggel itt Füst Milán, vagy Nemes Nagy Ágnes is, akik a harmadik ciklusba kerültek. Ha egy szerzőt kell mondani, aki a legfontosabb, akkor Babitsot mondanám. Babitsról nem sokszor mertem írni. Közülük talán ez a legérdekesebb. Babits életműve középpontjában a líra áll, és én talán a líraelemzésben vagyok a leggyengébb. Az esszéista Babitsot persze éppen olyan fontosnak tartom.

- Németh László Kisebbségben c. írásának elemzésekor is folyton előkerül Babits.

- Pontosan. A dolog pikantériájához tartozik, hogy én úgy 16 évesen Babits: Pajzzsal és dárdával című írását előbb olvastam, mint Németh művét, amihez nem volt könnyű hozzájutni. A magyar irodalomban egyébként nekem a Mihályok a legfontosabbak, tehát Vörösmarty és Babits. Vörösmartyról csak nagyon keveset mertem írni. Véleményem szerint ő a legnagyobb magyar költő, de sohasem éreztem bátorságot ahhoz, hogy legnagyobb lírai alkotásait elemezzem. A világirodalomból Goethe és Tolsztoj a nagy példakép. És bár sokat hivatkozom rájuk, átfogóan írni sosem mertem róluk. Megengedhetetlen nagyképűség lenne, ráadásul Tolsztojt csak fordításokból ismerem.

- Könyvében több helyen problematikus, a magyarság számára neurotikus témákat vet fel. Az arcképekben például Szabó Dezsőt és Németh: Kisebbségben c. írását elemzi, míg a Töprengések ciklus egy része olyan politikai és ideológiai áramlatokat boncol, mint a magyarországi baloldaliság, a náci rasszista ideológia vagy a sztálinizmus irodalomtörténete. Holott a ciklus pedig művészetelmélet írásokkal indul. Elég messzire keveredik a végén.

- Néhány művészetelméleti írásomat újraolvasva úgy találtam, hogy nem érdemes őket beletenni ebbe a kötetbe, nem találtam fel bennük a spanyolviaszt. Az ideológiai problémák viszont akkor és most is változatlanul izgatnak. ’89 után olyasmik jöttek elő, amikről sohasem hittem volna, hogy Magyarországon még beszélni kell róluk. Például a hosszúkoponyák internacionáléja. Nem hittem, hogy a XXI. század küszöbén a fajelméletről, illetve nevezzük nevén, az antiszemitizmusról még vitatkozni kelljen. Érdekes dolgokat találtam, mint Bartucz a magyar rasszokról írt dolgozatát, de Gobineau figurája is nagyon izgalmas volt. Szabó Dezsőt a XX. századi magyar szellemi élet egyik legeredetibb alakjának tarom, aki zsenialitásával együtt valami olyan tévedéshalmazt hozott össze, amit érdemesnek tartottam elemezni. A gimnáziumban tagja voltam a Szabó Dezső önképző körnek, volt ott egy tanárunk, aki Szabó Dezsőt ismerte és hallgatta is, de aberrált zseninek tartotta. A mesterek között sokat írtam Lukácsról, aki nagyrészt Németországban töltötte a fiatal éveit, jórészt németül írt, de a heidelbergi esztétikát Firenzében írta. Ugyanekkor Szabó Dezső Székelyudvarhelyen, Babits Fogarason volt tanár. A hármat nem lehet összekeverni. Igaz, Szabónak több ezer kötetes könyvtára volt ott és francia, angol, német, olasz és spanyol nyelvű lapokat járatott. Műveltségben bárkivel felvette a versenyt, ahogy Babits is. A magyar esszé belőlük alakult: a fiatal Lukácsból (A lélek és a formák), Fülep Lajosból, az induló Babitsból, aki művészetet csinált a műfajból, és akinek a köpenyéből kibújt az esszéista nemzedék, és Szabó Dezsőből.

- A könyv elején egy félszáz oldalas beszélgetés kapott helyet, amely ugyan a kutatói számvetés címkét viseli, de valójában életútinterjú, egyszerre szakmai és személyes. Szokatlan Öntől ez a fajta intimitás. Miért ezt a formát választották?

- A kilencvenes években Szirák Péter készítette velem ezt a fiktív beszélgetést az Alföld című folyóiratba. Sokat kérdezett benne Kolozsvárról és az irodalmi irányzatokról. Kicsit talán túl sok szó esik benne a szülővárosomról. Lényegesebb viszont, hogy a szakmai alapműveltségem a historicista irányzatokból, vagyis a pozitivizmusból, a szellemtörténetből, és Uram bocsáss meg, a marxizmusból származik. Ezeknek az elemeit ma is megtartom, és úgy gondolom, hogy történeti szemlélet nélkül csak nagyon különválasztott részkérdéseket lehet megírni, irodalomtörténetet meg egyáltalán nem. Valahogy el kellett kezdeni a kötetet, és ez alkalmas bevezetőnek tűnt.

- Önt egy tanítványa az utolsó szellemtörténésznek nevezte. Elfogadja ezt a jelzőt?

- Valóban sokat foglalkoztam a szellemtörténet képviselőivel itthon és a világban, amit műveltem, azt azonban ortodox értelemben nem nevezném szellemtörténetnek. Bár Thienemann Tivadar a Szerb-könyvem kapcsán azt írta, hogy ilyenfajta könyvekre gondoltak annak idején a szellemtörténetről beszélve. A jelzőt olyan értelemben elfogadom, hogy valamiféle jó értelemben vett korszerűtlenséget képviselek.

Szénási Zsófia

https://www.konyv7.hu/download/193/file/konyvhet2006_08.pdf

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐLKépek s dokumentumok a Corvinától – Hogyan éltünk Kádár idejében?M. Zs. – Könyvhét, 2006/15-16. sz...
21/07/2025

AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
Képek s dokumentumok a Corvinától – Hogyan éltünk Kádár idejében?
M. Zs. – Könyvhét, 2006/15-16. szám, augusztus

A színművész Mácsai Pál volt a vendége a történelmi képeskönyv könyvbemutatójának, amely program a minden tekintetben nagyformátumú párizsi Larousse sorozatának első magyar vonatkozású kötetét ismertette meg a szép számú jelenlévővel. A Corvina könyvkiadónál korábban már megjelent magyarul a Hétköznapi élet Napóleon, illet Hétköznapi élet a Napkirály korában című kötet. A mostani, hazai témájú rész pedig a közlemúltunkkal foglalkozik; a Kádár-korszakot felölelő több mint harminc év hétköznapi világát tekinti át az ötvenes évek második feléről a rendszerváltozásig. Történelmi értelemben a Kádár-korszak 1956-ban kezdődött és 1989-ig tartott. Amint azonban rámutatott a kötet szerkesztője, Valuch Tibor, aki az 1956-os Intézet munkatársaként hosszú éveket töltött vizsgálódással, anyaggyűjtéssel, a dokumentumok tanulmányozásával: "1956 forradalmának korszakos jelentőségét és hatásait nem vitatva rá kell mutatni arra, hogy az 1956 és 1963 közötti időszak a politika, a gazdaság és a társadalomirányítás terén egyaránt igen erős kontinuitást mutat az 1948 és 1956 közötti időszak gyakorlatával, amit a legújabb történeti kutatásokm, például Rainer M. János megállapításai is igazolnak". Ezért a könyv nem mereven számítja a korszakhatárt, hanem kitekint az azt megelőző,. 1945-56-ig terjedő esztendőkre is.
Mi köze a mindennapi életnek a politikához, kérdezheti bárki hitetlenkedő. A hétköznapi változásokat a politika nyilvánvalóan befolyásolta (és mindig is módosítja), ám e téren a fordulópontok nem mindig esnek teljesen egybe a történelmi fordulatokkal. Kicsit késlekedve vagy megelőzve követik azokat.
Mácsai Pál egy minapi rézcső vásárlás kafkai vonásokkal borzongató esetét mesélte el a könyvbemutatón. A külvárosi, hámló vakolatú környéken úgy jutott el raktárig, ha végighaladt egy kihalt udvaron, ahol a környező földszintes épületek sötét ablakaiból bárki figyelhette. A kékköpenyes munkás füle mögött ceruza billegett, colstokkal mérte a centiket, s indigós számlát állított ki a kiválasztott áruról. A vevő ezután ismét a kihaltnak látszó udvaron baktatott végig a számlázásáig, ahol számos pénztárgép mellett ültek a munkaruhás idősebb hölgyek, a helyiségben vásárlóként azonban csak a belépő árválkodott. Az egyik asszony manuális módszerrel kiszámította a folyóméternek megfelelő csőárat, a másik ellenőrizte a számítást, a harmadik lepecsételte a blokkot, a negyedik pedig elvette a pénzt. A hitelesített számlával vissza kellett baktatni a más ismert udvaron át az árukiadóig.
Mindezen események közben valami apró szorongás költözött Mácsai Pál lelkébe, de ugyanakkor olyan nyugalom is hatalmába kerítette, amelyet az utóbbi másfél évtizedben sohasem érzett, mesélte. A könyvkiadó munkatársaival és a szerkesztő történésszel, valamint a hallgatóság középkoron túl járó részével úgy magyaráztuk a más számára talál érthetetlen pszichés reagálást, hogy a Kádár-kori nemzedékek olyan környezetben szocializálódtak, amelyben a megfigyelésre, a bizalmatlanságra folyton számítani lehetett, már-már el kellett várni az ilyesfajta hozzáállást, éppen ezért meglepetésektől ilyen értelemben nem kellett tartani. Ki lehetett számítani, hány év múlva jön össze az alig változó fizetésből a szövetkezeti lakásra a pénz, mikor lehet átvenni a három évvel korábban befizetett szocialista gyártmányú személygépkocsi, hogy háromévente válthatjuk ki a csekély valutával járó útlevelünket, ha nincs vaj a fülünk mögött, s abban is biztosak lehetettünk, hogy mi számít "vajnak" ebben az értelemben. Tudtuk, hogy november 7. előtt érkezik meg az első őszi déligyümölcs-szállítmány az üzletekbe, és hogy ezt követően csak Mikulás előtt fog újra megnőni a sor a zöldséges boltok előtt. Ismertük azokat a vállalati büféket, ahonnan az ott dolgozók hozzájuthatnak a téliszalámihoz és senki sem csodálkozott el azon, hogy ezekben az intézményekben az országos mérték több tucatszorosát is meghaladja a Pick gyár forgalma…
Ezért volt nehéz, s talán még most is az a piacgazdasághoz való alkalmazkodás az akkori generációk képviselői számára. Napjainkban sokak emlékezete szerint a Kádár-korszakban már majdnem mindent lehetett kapni, már majdnem mindenki majdnem úgy élt, ahogy szeretett volna. Tehát a majdnem a kulcsszó azoknak az évtizedeknek a megértéséhez. Amint az előszó is idézi az akkoriban működött kiváló bűvész szállóigévé lett mondását: "Csak a kezemet figyeljék, mert csalok". Valóban a látszat csal, illúziók élnek arról az időszakról, amelynek a mindennapok történetében sokféle arca volt.
Ezeket az "arcokat" mutatja be a kötet. Az egyes fejezetekben szereplő rövid, olvasmányosságra törekvő leírások és a sok-sok hiteles archív fotó segítségével színes képet alkothat bármily korú, és tapasztalatú olvasó arról, hogy milyen épített és természeti környezetben éltek akkor az emberek, milyen volt a lakáskultúra, az élelmiszer-fogyasztás, a ruhaviselet, a divat, a vásárlási szokások, a közlekedés. Hogy miként alakult a munkahelyi és a családi élet, miféle szórakozási lehetőségek adódtak, milyen ünnepeket ültek, az akkori fiatalok mennyiben különböztek gondolkodásmódjukban az idősebb generációktól.
A kötet nagy sikerét ára ellenére is megjósolhatom. Miközben szobámban a dolgozóasztalon hevert a kötet, nem akadt olyan, harmincöt év fölötti vendégem, aki, környezetére ügyet sem vetve ne feledkezett volna bele hosszasan a könyvbe. Kit az 1956-os felvételek, kit a régi gázbojler látványa vagy a Duna Csokoládégyár Százszorszép névre hallgató bonbonja, mást a régi buszok, utcaképek látványa, esetleg a bölcsődei egyenruhában, egyen csikófrizurával bilin ülő apróságokról készült fénykép babonázott meg. De belemélyültek a szöveges rész tanulmányozásába is.
Várjuk hát a folytatást a Corvinától. A sorozat előkészületben levő kötete például a Buffalo Bill korabeli mindennapokat mutatja majd be. S két magyar vonatkozású darab is hamarosan megjelenik: Mindennapi élet Horthy Miklós, illetve Ferenc József korában.
M. Zs.
https://www.konyv7.hu/download/193/file/konyvhet2006_08.pdf

Cím

Kelenföld

Telefonszám

+36209317903

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Könyvhét új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Könyvhét számára:

Megosztás

Kategória