15/01/2026
AZ ARCHÍVUM KINCSEIBŐL
12 ajándék-könyv, meg 1 a ráadás – gyermek és ifjúsági könyvekről
Cs. A. – Könyvhét, 2007/1-2. szám, január
Előző számunkban írtam Bartos Erika Zénó a Zorix bolygón c. nagy alakú lapozójáról. Van az írónőnek egy másik csupa kemény táblás sorozata is, amely a Dotti kalandjai címet viseli. Ennek a borítóján halak, csigák, kagylók stb. láthatók, és persze Dotti, aki egy nyolckarú polip. Az ő kincseinek története bontakozik ki a szépen illusztrált, kevés szövegével a legkisebbeknek szóló mesében.
E korosztálynál (1-3 évesek) maradva, ajánlom a Tíz kicsi csillag c. lapozót is, mellyel a Generál Press örvendezteti meg „olvasóit” Ebben 10 kicsi birka kívánságáról szól (világosban felolvastatva) a mese, és a sötétben 10 kicsi világító csillagot láthatunk, ha kézbe vesszük a Treesha Runnels írta és tervezte, Sarah Dillard illusztrálta (Kanadában díjnyertes) kiadványt.
Olaszországban rendkívül népszerű Roberto Piumininek a Bambilla, a kismanó c. sorozata. A második kötet az ígéretes Fondor csapdája címet viseli. Ebből annyi már kiderül, hogy izgalmat mindenképp kínál a gyerekek csalafinta barátjáról és legjobb játszótársáról szóló öt mese. (Fondor a gonosz Borzapó, a varázsló inasa.) Hozzáteszem, írói és grafikusi humor, sok-sok ötlet, koboldos kedvesség és gyermeki játékosság is van bennük. A gyönyörű, színes képeket Cinzia Ghigliano alkotta, a fordítás Andó Gabriella munkája.
Ugyancsak a Könyvmolyképző adta ki az Ügyes vagy, Kismackó! c. mesekönyvet, amelynek szerzői Martin Waddell (író) és Barbara Firth (grafikus). „Egy nap Kismackó elhatározta, hogy felfedezőútra indul. Nyomban neki is vágott, Nagymackó pedig követte” – kezdődik a mese. Csak annyit árulok el a folytatás ismeretében, nagy szerencse, hogy így történt. Mármint hogy Kismackó sziklára mászott, faágon hintázott stb., mert ebből lett a mese – Nagymackó pedig ott volt, és – időnként – segített neki, vagy rajta (ettől nem esett nagyobb baj). Szintén Andó Gabriella fordítása.
Benedek Elek a legismertebb magyar meseíró és népmese-feldolgozó – áll a Jégország királya c. nagy alakú, szép kivitelű gyűjtemény borítóján. Huszonöt mesét élvezhetnek a könyvekkel már önállóan bánó kisgyerekek e kötetet olvasgatva. Benedek Elek meséi folyamatosan jelennek meg újra és újra, elévülhetetlenek, megunhatatlanok. Reklámra nem szorulnak! Mint a General Press Kiadó korábbi Benedek-köteteit (Az aranyalmafa, A kék liliom) ezt is Bányai Éva színes rajzai díszítik.
Klasszikus mesék, meseregények rövidített-átdolgozott változataiból indított színesen illusztrált, tetszetős sorozatot (Klasszikusok kisebbeknek) a Ciceró Könyvstúdió. Az Aladdin és a csodalámpa az Ezeregyéjszaka hatalmas gyűjteményének egyik legnépszerűbb darabja. A mihaszna fiúból a lámpa szellemének köszönhetően gazdag ember lesz, aki elnyeri a szultán szépséges lányának a kezét. (Az átdolgozó: Maria Seidemann, az illusztrátor: Sabine Kraushaar, a fordító: Kincses Edit.)
Az 1909-ben Nobel-díjjal kitüntetett Selma Lagerlöf meseregényét Ilse Binting dolgozta át. Az eredetileg több száz oldalas mű áttekintés Svédország földrajzáról, növény- és állatvilágáról, amelynek főhőse egy mihaszna parasztgyerek, Nils, akit egy manó picivé változtatott. Így tudta bejárni a világot egy Márton nevű gúnár hátán ülve. (Illusztrálta: Oliver Regener, fordította: Szabó Mária).
Volt már szó kedves és gonosz manóról, varázslóról, Aladdin szolgálatában szellem, Benedeknél tündér szerepel, jöjjenek most a ógörög mitológia szörnyei. A Móra Kiadó által gondozott kötetben szó van a hárpiákról, a kentaurokról, a szirénekről, a küklopszokról. Ezek nagyjából ismerősek már a 10 év körülieknek, akik olvasták a Görög regék és mondákat például. Tudjuk, mi a Pégazosz, ki a Minótaurosz, a Szphinx. De ezzel még messze nincs kimerítve a félelmetes, csodálatos, ritkán jóakaratú éít. mesebeli, azaz jól kitalált lények sora. Hogy az ógörög bestiáriumnak még milyen különleges szereplői vannak, azt izgalommal vegyes csodálkozással tudhatjuk meg Rajsli Emese szövegéből. És elgyönyörködhetünk Rajsli Zsuzsa alkotta képeken, amelyeket színes oldalakon láthatunk a különleges hatást kiváltó, a görög történelem és hitvilág iránti érdeklődést felkeltő kötetben.
E részben mesélő, részben „ismeretterjesztő” kötet után következzék a Móra kínálatából egy olyan kötet, amely ismereteket terjeszt, de még inkább kísérletezésre buzdít, és gondolkozásra serkent. Az MTV (h)őskorában, a 60-as években bizony egy tudós, egy fizikatanár is lehetett „sztár”. Öveges József professzor hosszú éveken át eredeti stílusban, közérthetően beszélt a fizika legfontosabb jelenségeiről, és kísérletek százait mutatta be egyszerű eszközökkel. Ugyanakkor írta lebilincselő könyveit, amelyekből ugyancsak játszva lehetett elsajátítani komoly ismereteket. Most felújítva, korszerűsítve jelennek újra – sokkal szebb „köntösben” – ezek a kiváló művek, sorozatban. Az első kötet a mechanikával foglalkozik.
Az egyik legnépszerűbb, legmegbízhatóbb ismeretterjesztő sorozatot a Tessloff és Babilon Kiadó jelenteti meg, ez a Mi micsoda. A 47. kötet szerzője, Manfred Wasold a keresztes háborúk történetét írta meg röviden, szakszerűen és olvasmányosan. A Közel-Kelet három világvallás, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szülőhelye. Mindhárom vallás szent helye Jeruzsálem (neve azt jelenti: „a béke városa”!). E könyv szereplői tehát keresztények, zsidók és arabok, királyok, hadvezérek, lovagok, katonák különböző országokból. Már jóval a keresztes háborúk előtt rengeteg ember zarándokolt el Jézus szülőföldjére. Aztán 1095-ben II. Orbán pápa fegyveres zarándokutat, azaz keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföldre. 1270-ig folytak a harcok. Mik voltak a legfontosabb események, hogyan éltek a keresztes államok lakói, miből telt pénz a hadjáratokra? Hasonlóan érdekes kérdések sora nyer választ a Hauke K**k és Frank Kliemt által nagyszerűen illusztrált kötetben. (Fordította: Varga Csaba.)
A 96. kötet a Papagájok valóban sokszínű és változatos rendjét mutatja be rengeteg színpompás fotóval. A 4-5. oldalon rögtön ott családjuk 29 megrajzolt képviselője. Ismert, nálunk is kalitkában tartott fajok, és kevésbé ismertek, mert Dél-Amerikában, Afrikában vagy épp Ausztráliában élnek. Ezek az intelligens madarak Európa kivételével minden földrészen élnek, vadon. Petra Deimer-Schütte biológus, aki bemutatja a papagájokat, de természetvédő is, aki nem hagyja szó nélkül a problémákat sem, e madarak élőhelyeinek tönkretételét és az állatkereskedelem brutalitását. (Illusztrátor: Karl-Heinz Wieland és Reiner Zieger. Fordította: Frenkel Éva.)
Könyvszemlém végére hagytam A. A. Milne Micimackóját, amely Karinthy Frigyes fordításában (ma már így írják: „és átdolgozásában”) jelent meg – éppen 25. kiadásban a Móránál. Nem gondolom, hogy be kellene mutatnom, netán hírverést kellene csapnom körülötte. De megemlítem, és megmutatom a Kiss Ilona tervezte borítóját, mert ez a Móra Kiadó Klasszikusai sorozatban megjelent pompás kötet (talán mondanom sem kellene: E. H. Shepard rajzaival) jubileumi díszkiadás, lévén, hogy a Winnie the Pooh 80 éve, pontosan 1926 októberében látott napvilágot az angol Metuen Kiadónál.
Belefogott egy 8 éves kortól ajánlott regénysorozat kiadásába is a Könyvmolyképző: az 1840-es években az Egyesült Államokban játszódó történet főhőse, az árva, tíz éves Katie megbarátkozik egy mustánggal, amelyről úgy tudni, vad, megszelídíthetetlen, ám a távoli rokonainál cselédként robotoló lányka fokozatosan elnyeri az állat bizalmát. A Lódobogás c. sorozat első két része (Szűr-Szabó Katalin fordításában) már megjelent. Kathleen Duey még két kötetben ábrázolja Katie igazi családja utáni vágyait, félelmeit, merészségét, kitartását, boldogságát.
Az USA-beli Iowaból ill. a prériről, a 19. századból térjünk át Közép-Angliába, itt játszódik ma Julia Bell Súlyos c., merészen realista regényének hétköznapi, de annál szorongatóbb, helyenként igen kemény cselekménye. A 15 éves Carment anyja magával viszi Birminghambe, ahonnan egykor Briannel elköltözött. A férfi nem Carmen apja, de ő jobban ragaszkodik pótapjához, mint az anyjához, aki mániákusan fogyózik, s lányát is azzal riogatja, hogy kövér. Carmen élete, lelki egyensúlya teljesen felborul, lázadni kezd. A regény hitelesen, szókimondóan beszél arról, hogyan jön rá egy tinédzser régi titkokra, hogyan keresi önmagát. A történetnek van egy karácsonyi fejezete, ám ez is csak sűrít***en mutatja a beteg asszonyt, a zűrös családot, a lány magányosságát. (Fordította: Szűr-Szabó Katalin.)
És most a ráadás! A Jelenkornál megjelent Gáspár, Menyhért, Boldizsár c., igazi karácsonyi kötet, Bitó László író (fiziológus) és Szyksznian Wanda képzőművész (festő, illusztrátor, lemezborító- és plakáttervező) munkája nem gyerekkönyv. Legalábbis vitatható, hogy az-e. De feltűnően szép könyv, és különlegességét jelzi az alcíme: karácsonyi ős-ökuménia.
Bitó László, akinek regénytrilógiájáról (Ábrahám és Izsák, Izsák tanítása, A Názáreti Izsák) e lap hasábjain is volt szó, a közismert mesét – hogyan keresik föl Bet Lehemben egy jelet követve a Háromkirályok a Heródes uralkodásának 7. évében, Hanuka (az Életadó Fény) ünnepén, Merriem által szült Kisdedet. Sajátos, egyéni, nem hagyományos novellisztikus előadása ez a történetnek, amely azonban kicsiknek és nagyobbaknak is egy fogékony felnőtt értő magyarázatával alapvető dolgokat világít meg.
Cs. A.
https://www.konyv7.hu/download/198/file/konyvhet2007_01.pdf
