30/05/2026
Kell-e nekünk 3 177 önkormányzat egy 9,6 milliós országban?
- Le az Adók 75%-ával Párt -
A mintegy 3200 önkormányzat élén továbbra is ott ül 3200 polgármester, több ezer alpolgármester, jegyző, és több tízezer képviselő. Ennek egyenes következménye, hogy az a bizonyos 4000 milliárd forint jelentős részben nem betonba, útfelújításba vagy munkahelyteremtésbe megy. A rendszer saját magát, az "intézményi szellemeket" tartja fenn: a hivatali épületek rezsijét fizetjük, a végtelen papírmunkát, a tiszteletdíjakat és a polgármesteri autók lízingjét.
A bürokratikus hatékonyság teljes csődje, hogy ma Magyarországon egy 300 fős falunak hajszálpontosan ugyanannyi adminisztratív kötelezettsége van a minisztériumok felé, mint egy húszezres városnak.
Ahogy a mondás tartja: a magyar közigazgatásban lassan több a tábornok, mint a hadrafogható katona. Minden bokorban gubbaszt egy polgármester, egy alpolgármester meg két bizottsági tag, miközben a faluban lassan egyetlen ember sincs, aki képes lenne egy kátyút normálisan betömni.
2007-ig a dánok is hasonló cipőben jártak, mint mi: rengeteg kis, életképtelen önkormányzatuk volt, amelyek folyamatosan
állami mentőövekért rángatták a kormány zakóját. A dán fordulat (2007-es strukturális reform):
A dánok megunták a gittelést. Egyetlen bátor tollvonással 271-ről mindössze 98-ra csökkentették az
önkormányzatok számát. Kimondták a szabályt: egy önkormányzatnak minimum 20-30 ezer lakost kell
kiszolgálnia ahhoz, hogy gazdaságilag racionális legyen. Mi lett az eredmény?
Valódi hatalom és pénz: Az összevont, immár óriási és tőkeerős önkormányzatok nem kéregetni járnak
Koppenhágába. Megkapták a helyi adók jelentős részét, és ők kezelik a teljes szociális ellátást, a
munkaerőpiaci programokat, a környezetvédelmet és az infrastruktúrát.
Profi menedzsment: Nem a helyi sarki fűszeres dönt százmilliós beruházásokról érzelmi alapon, hanem
profi, jól megfizetett szakértői apparátus vezeti a régiókat.
A vidék felvirágzása: A dán vidék nem halt meg attól, hogy nincs minden sarkon polgármesteri iroda.
Ellenkezőleg: a központosított forrásokból olyan kerékpárutak, kulturális központok és digitális ügyintézési
rendszerek épültek, amiről a magyar kistelepülések még csak nem is álmodhatnak.
forrás: Eri-gondolatai