17/03/2026
100 éve, 1926. március 17-én született Bökönyi Sándor állatorvos, a modern archaeozoológia egyik alapítója Vállajon
A debreceni Piarista Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Állatorvosnak készült, tanulmányait az akkori József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Osztályán, és az újonnan alapított Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Karán végezte. Diplomáját 1950-ben szerezte meg.
1951-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályára került, ahol megszervezte a régészeti állattani (archaeozoológiai) gyűjteményt. 1960-ban szerezte meg a biológiai tudomány kandidátusa fokozatot és az állatorvos-doktori címet, 1969-ben pedig a biológia tudomány doktora fokozatot, doktori értekezése 1974-ben jelent meg.
1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének Interdiszciplináris Osztályán dolgozott tudományos főmunkatársként, majd tudományos tanácsadóként, osztályvezetőként, 1981 júniusától pedig az Intézet igazgatójaként 1993 végéig.
Már fiatalon a tudományos kérdések foglalkoztatták, előbb a háziállatok vércsoportjai, majd a domesztikáció és háziállat-történet. A Magyar Nemzeti Múzeumban általa alapított régészeti állattan gyűjtemény és az ott folytatott munkássága új alapokra helyezte a háziállat-történeti kutatásokat: csonttani adatokkal egészítette ki a háziállatok eredetéről addig kialakított elméleteket. Szakmai életútjának utolsó három évtizedében elsősorban a háziasítás kezdetei és a háziállatok legkorábbi története foglalkoztatta, térben pedig Dél- és Délkelet-Európára és a Közel- Keletre is kiterjedt. Élete végéig az e térségekben folyó számos jelentős ásatáson vett részt, Franciaországtól Iránig.
Az 1966/67. akadémiai évben egyéves Ford-ösztöndíjjal amerikai, majd 1969-ben egy kulturális csereegyezmény keretében lebonyolított féléves iraki tanulmányúton vett részt. Ez utóbbi során gyakorlatilag a teljes közel-keleti állatcsont-anyagot áttekintette, és megvetette további tudományos munkájának alapját.
Az MTA Elnöksége 1978-ban Akadémiai Díjjal, a Régészeti Társulat pedig 1991-ben Rómer Flóris Emlékéremmel jutalmazta.
Tudományos kutatómunkája mellett Bökönyi professzor oktatói tevékenysége is kiemelkedő. 1951 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karán az Archaeozoologia előadója volt, 1984 óta c. professzorként. Részt vállalt - nagy örömünkre - az ELTE Embertani Tanszékén folyó antropológus/humánbiológus postgradualis szakképzésben is, ahol lebilincselő stílusú előadásaival az egyik legnépszerűbb előadóként tisztelték és szerették hallgatói. Részt vett a régész-hallgatók képzésében, és vezető szerepe volt az új hazai archaezoológus generáció kiképzésében. Hatalmas szakmai tudását azonban nemcsak itthon, hanem külföldön is kamatoztatta. Az 1970/71. tanévben egy évig, mint vendégprofesszor Los Angeles-ben a Kalifornia Egyetemen tanított. Egy-egy hónapos vendégprofesszori kurzusokat tartott 1980-ban a saarbrückeni, 1983-ban a római és 1992-ben újra a kaliforniai egyetemen.
1994. december 25-én hunyt el Budapesten. A Farkasréti Temetőben lévő sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította 2004-ben.
Főbb művei
• Az alsónémedi ásatások háziállatanyagának vizsgálata. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1951)
• Mors en bois de cerf sur le territoire du Bassin des Carpathes. (Acta Archaeologica, 1953)
• Eine Pleistozän-Eselsart im Neolitikum der ungarische Tiefebene. – Funde der Körös-Kultur von Hódmezővásárhely-Bodzáspart. (Acta Archaeologica, 1954)
• Le cimetière Hallstattien de Szentes- Vekerzug. 1–2. Párducz Mihállyal. (Acta Archaeologica, 1954–1955)
• A szkíták kocsija. (A Magyar Nemzeti Múzeum történelmi emlékei. Bp., 1956)
• A lebői 1956-os ásatás gerinces faunája. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957)
• A magyarországi korai alluvium gerinces faunája. A neolithikumtól a La Tène-korig. Kand. értek. (Bp., 1958)
• Honfoglaláskori lókoponyák a nyíregyházi múzeumban. (Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1958)
• Adatok a pulyka Kolumbusz előtti európai előfordulásához. Jánossy Dénessel. (Aquila, 1958)
• A Tiszalúc-dankadombi bronzkori telep gerinces faunája. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1958)
• A budai várpalota ásatásának állatcsontanyaga. 1–3. (Budapest Régiségei. 1958–1964)
• Die frühalluviale Wirbeltierfaune Ungarns vom Neolithikum bis zur La Tène-Zeit. (Acta Archaeologica, 1959)
• Egy hazai holocénkori rozsomák [Gulo gulo L.] előfordulásáról. (Vertebrata Hungarica, 1959)
• Neolitische Tiere Polens in Ungarns in Ausgrabungen. Kubasiewicz, Mariannal. (Bp.–Szczecin, 1961)
• Die Haustiere in Ungarn im Mittelalter auf Grund der Knochenfunde. (Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa, 1961)
• A lengyeli kultúra gerinces faunája. 1–3. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1960–1963. Pécs, 1961– 1964)
• Zur Naturgeschichte des Ures in Ungarn und das Problem der Domestikation des Hausrindes. (Acta Archaeologica, 1962)
• A bólyi avarkori temető állatmaradványai. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1963. Pécs, 1964)
• M. S. mester állatábrázolásai. (Művészet, 1964)
• Szubfosszilis vadmadárleletek Magyarországon. Jánossy Dénessel. (Vertebrata Hungarica, 1965)
• Horse Skeletons from the Cemetery at Hana. (Acta Archaeologica, 1967)
• Közép- és Kelet-Európa házi emlősállatainak fejlődéstörténete. I–II. köt. Doktori értek. (Bp., 1969)
• A háziasítás kérdései a legújabb kutatások fényében. (Ethnographia, 1969)
• The Przevalsky Horse. Monográfia. (London, 1974)
• History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. (Bp., 1974., hasonmás kiad. 1988)
• The Animal Remains from Four Sites in the Kermanshah Valley, Iran
Asiah, Sarab, Dehsavar and Siahbid. Monográfia. (Oxford, 1977)
• „Vadakat terelő juhász…“Az állattartás története. (Gyorsuló idő. Bp., 1978)
• Árpád-kori magyar szokás analógiája. Kiaggatott lókoponyák közel-keleti falvakban. (Archaeologiai Értesítő, 1978)
• Mende-Leányvár Árpád-kori – 13. századi – állatmaradványai. (Archaeologiai Értesítő, 1981)
• Szarmata állatcsontleletek Biharkeresztes Ártánd-Nagy- és Kisfarkasdombról. (Déri Múzeum Évkönyve, 1982)
• A soroksári botanikuskertben feltárt korabronzkori áldozati gödrök állatmaradványai. (Budapest régiségei, 1984)
Környezeti és kulturális hatások késő-neolitikus Kárpát-medencei és balkáni lelőhelyek csontanyagán. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. jan. 9.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1988)
• Neolithic of Southeastern Europe and Its Near Eastern Connections. International Conference. Szolnok–Szeged, 1987. Szerk. Raczky Pállal. (Bp., 1989)
• A honfoglaló magyarok állattartása. (Magyar Tudomány, 1990)
• A húsevési tilalmak kezdetei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. jan. 31.
megjelent: Magyar Állatorvosok Lapja, 1992)
• Pferdedomestikation, Haustierhaltung und Ernärung. Archäozoologische Beiträge zu historisch-ethnologischen Problemen. (Archeolingua. Bp., 1993)
• A Przewalski ló. B. S. angol nyelvű monográfiájának bővített magyar nyelvű kiadása. Bartosiewicz László, Jávorka Levente és Sándor István tanulmányaival. Szerk., sajtó alá rend. Bartosiewicz László. (Archeolingua. Bp., 2006, németül: 2008).
Irodalom:
Bartosiewicz László: Bökönyi Sándor; Megjelent művei In: Archaeologiai Értesítő, 1994–1995 [1997] 121-122. 192-199.
Karasszon Dénes: Állatorvos- tudomány és régészet. Beszélgetés Bökönyi Sándor archeozoológus professzorral. In: Magyar Állatorvosok Lapja, 1995. (50. évf.)
Bálint Csanád: Búcsú Bökönyi Sándortól. (Magyar Tudomány, 1995)
Eiben Ottó: Bökönyi Sándor (Antropológiai Közlemények, 1995)
Vörös István: Bökönyi Sándor. In: Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002) 125-127.
Az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet 2026-ban több alkalommal is megemlékezik egykori igazgatójáról, az évfordulóhoz kapcsolódóan magyar és angol nyelvű honlapon ismerhetik meg az érdeklődők Bökönyi Sándor gazdag életútjának egyes állomásait:
https://ri.abtk.hu/hu/cikkek/8-aktualis/1340-bokonyi-100-100-eve-szuletett-a-modern-archeozoologia-hazai-uttoroje
A Magyar Nemzeti Múzeum Állatcsont Gyűjteménye: https://mnm.hu/gyujtemenyek/regeszeti-tar/regeszeti-allatcsont-gyujtemeny
