A Futballkutató

25/06/2025

Egy fantasztikus gyűjtemény új, gondos gazdáját keresi!

25/05/2025

Vörös dresszünkön elmaradt nyarak
Vérlódító, nagy forrósága izzik. Gyerekek,
Félidő: 0:0. A vizek
Okos erővel elöntenek mindent.
Érzitek-e, hogy árad az idő? S a vér.
Szép, ifjú vérünk lüktető lovak
Módjára harmatos mezőn nyerit. Ma nincs,
Ki áhitattal meg ne irigyelné
Baráti jobbunkat, melyet
Odanyujtunk a roskadó világnak...

(József Attila: Félidő: 0:0 versrészlet)

Fotó 📸 A Futballkutató | 2025.05.25.

05/05/2025

Kerek évfordulóhoz érkezett a Hátsó füves felemelő története és szerencsénkre nagy lendülettel folytatódik tovább. A készítőknek köszönjük az eddigieket és minél több követőt, támogatót kívánunk az egyedülálló munkához!

Tíz éve kezdődött a Hátsó füves.

Az országjáró multimédiás sorozat legelső riportja 2015 tavaszán jelent meg Hercegszántóról a Nemzeti Sport felületein. Albert Flórián bácskai szülőfalujából azóta eljutottunk több mint 250 településre, hogy a futball szemüvegén keresztül mutassuk be az ismeretlen emberi történeteket, a társadalom változásait és a helyi közösségek hétköznapi valóságát.

Az összegyűjtött tapasztalatokból született azóta könyv, kiállítás, utazó fotótárlat, mezbemutató. Múzeumi beszélgetéseken kerestük a választ a futballhátország társadalmi kérdéseire, a megszűnt falusi csapatok elhagyott pályáin kísérleti programsorozatba kezdtünk Hátsó füves futballmentő túra néven, évek óta járja a vidéket a három vándorcsapat, a Zempléni Főnix, a Zalai Főnix, a Szatmári Főnix. A tízéves terepmunka hozadéka a pótolhatatlan futballszociológiai fénykép- és videógyűjtemény, amely éles látleletet kínál mindarról, ami a labdarúgás emberközeli dimenzióiban történik – vagy történt a mögöttünk hagyott években, évtizedekben.

A tízéves évforduló alkalmából csináltunk egy ünnepi csapatképet. Egy villanásnyi időre a fotó- és videóriportok készítőire esik a figyelem, azokra, akiknek munkájából született az immár sokezer képkockát és videót számláló Hátsó füves-gyűjtemény. Üzenetértékű, hogy bár az elmúlt tíz évben sokfelé sodort minket az élet, a magyar média különböző terepeiről is első hívásra összeverődött a sokszínű társaság, hogy falusi mezekbe bújva nézzen egy rendhagyó kép erejéig Szigeti Tamás fotóriporter kamerájába.

Amikor hónapokkal ezelőtt beszélgetni kezdtünk a lehetséges fotózási helyszínről, adta magát a Szabadság híd ötlete. Részben azért, hogy így emlékezzünk rejtett módon azokra, akik már nem lehetnek köztünk: Koncz Györgyre és az itt készült emblematikus sorozatával díjat nyerő Móricz-Sabján Simonra. Részben pedig azért, mert a szabadság mint az alkotói munka elengedhetetlen kelléke szervesen hozzátartozik a Hátsó füveshez, és amúgy is szívesebben fényképezkedünk híddal, mint árokkal.

A Hátsó füves országjáró riportsorozat fotó- és videógyűjteményének készítői:

Hátsó sor, balról: Szabó Miklós, Reviczky Zsolt, Csillag Péter, Kovács Péter, Veres Viktor (a magasban), Koncz Márton, Balogh László
Első, álló sor, balról: Török Attila, Varga Jennifer, Korponai Tamás, Tumbász Hédi, Mirkó István, Pusztai Viola, Földi Imre, Rédei Ferenc (fotószakmai mentor), Árvai Károly
Akik nem szerepelnek a képen: Dömötör Csaba, Nagy-Pál Tamás, Szabóky Zsolt, Szoboszlay Marcell
Akik már nincsenek köztünk: †Koncz György, †Móricz-Sabján Simon

Fotó: Szigeti Tamás/Hátsó füves

18/04/2025

Nagypéntek, Kisgyőr!

Húsvét alkalmából már pénteken elrajtolt a futballhétvége, és egy tévhitet is megcáfolhattunk; nem csak otthon lehet egy kereten keresztül nézni a meccset.

Kisgyőr KSE - Harsány SE 1-4
(B.-A.-Z. megyei másodosztály, Közép csoport)

Fotó 📸 A Futballkutató | 2025.04.18.

12/03/2025

Újra pattog a labda a színfalak mögött!

10/03/2025

Egy hétvégi meccs margójára.

„A mi időnkben még minden falunak volt csapata!”

Hangzott el a szentimentális megállapítás a garadnai fedett lelátó felső sorában helyet foglaló hatvanas urak párbeszédében. És hogy manapság ez mennyire nincs így - főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - arra talán a leghúsbavágóbb példa, ha megkeressük aktuális meccshelyszínünket a térképen és megvizsgáljuk a környező településeket. Nos, a 18 község közül már sehol nincs focicsapat, pedig egykor majd mindegyiknek volt.

Kicsit meglepő, hogy pont a 350 fős Garadnán van még sportélet (nem is akármilyen), miközben a nagyobb lélekszámú településeken már régen kihunyt a láng. Valószínűleg a földrajzi fekvés (az M30-as autópálya közvetlen közelsége), a sportot támogató közeg és a nagyszámú érdeklődő, akik ezúttal 150-en látogattak ki a sportpályára a legkisebbektől, a legidősebbekig.

Mindig nagy öröm ilyeneket megtapasztalni, főként a fentiek ismeretében.
Kitartást és sok sikert kívánunk a bájos falucska együttesének, és persze a vereséget szenvedő Erdőhorvátinak is!

Garadna Talentum Sport Club - 3-2
B.-A.-Z. megyei II. osztály, Keleti csoport, 17. forduló

Fotó 📸 A Futballkutató | 2025.03.09.

07/03/2025

A Somogy megyei II. osztályú Kéthely SE 63 esztendős csatára, Fekete László az elmúlt hétvégén a 14. bajnokiját játszotta a szezonban.
Még nagyon sok sérülésmentes meccset kívánunk neki!

🧓 GENERÁCIÓK TALÁLKOZÁSA 👨
Minden tiszteletünk Fekete Lászlóé (63 éves), aki a tegnapi napon végigjátszotta a Nágocs SE-Kéthely SE bajnoki mérkőzést (Somogy vármegye II. osztály). A nézők között többen megemlékeztek róla, hogy "még ők is játszottak ellene anno". 🙃
Ha így tudunk mozogni mi is majd 63 évesen, akkor boldogok leszünk! 😁😊

03/02/2025

„Ragyogó napsütésben haladunk az ózdi járás útjain. Az időjárás kegyeibe fogadott bennünket. Öröm ilyen időben a szabadban lenni! Valószínűleg ezen a véleményen vannak azok a csernelyi fiatalok is, akik — szám szerint heten — épp ádáz focimeccset vívnak a labdarúgópályán.”

Az Észak-Magyarország 1974 februári cikkének szerzője éppen azon kesereg a szöveg későbbi mondataiban, hogy elsősorban a fiatalok elvándorlása következtében csökkenő lakosságszám miatt már csak 1500-an élnek a településen. A bánya ugyan 1969-ben bezárt, de helyette egy textilipari szövetkezet majd 300 dolgozója készít férfiingeket export értékesítésre. A II. világháború óta működik a Csernelyi Bányász SK, mely labdarúgó, atlétika, sakk, teke és természetjáró szakosztályokkal is rendelkezik. A futballisták korábban megfordultak a megyei másodosztályban és hazai meccseiken nem volt ritka jelenség az 500 fős közönség sem, de a pártoló tagok száma 170-re csökkent, míg a sportolói létszám alig haladta meg a 40-et.

Ezzel szemben manapság fele annyian (700 fő) élnek a községben, a bányászatnak és a textiliparnak már híre-hamva sincs és nem hogy az egyéb szakosztályok tűntek el, hanem az utolsóként kitartó sportág, a futball is megszűnt majd 30 évvel ezelőtt.

A képen látható gyerekek önfeledet öröme a játéknak szól és annak a világnak, amit a foci okoz nekik. Visszazökkenve a hétköznapi valóságba körülveszi őket a nélkülözés és a hozzászólásban belinkelt program által felvázolt problémák Ózd térségének halmozottan hátrányos településeinek egyikén.

Kép: Felzárkózó Települések program weboldala, Csernely

01/02/2025

Egy 65 éves angol futballszurkoló épített egy saját lelátót a kertje végében, mert megunta, hogy a kilenc unokája a kerítésen lógva nézte a Barnoldswick Town F.C. hazai meccseit.

Képek: Paul O'Gorman / BBC

01/02/2025

Pár hete írtam Turi Géza Dávidról, aki közben megkapta a feröeri állampolgárságot és most pedig az alábbi videóval jelentette be leigazolását az angol negyedosztályú Grimsby Town Football Club.

26/01/2025

„Arab gyermekek eleven futball-labdája

Tengerihal, amelyik hólyaggá fújja fel magát — Az óceán fénylő-lángoló lakója — Mélységek röfögő állata

Sok mindent ád a természet ingyen, olykor még játékszert is. Ilyen az élő labda is, amelyikkel a barna egyiptomi gyermekek játszanak. Ez az eleven futball-labda olyan ámulatba ejtette a nagy francia természetbúvárt, a világhírű Geoffroy Saint-Hilaire-t, hogy nagyon fontosnak találta feljegyezni a különös dolgot.

Az eleven futball-labda furcsa életpályája a Földközi-tengerben kezdődik. Az a hazája és ott még közönséges hal. Nem is lenne belőle futball-labda, ha nem volna az a szokása, hogy a Nílus folyamba felúszik. A Nílusnak pedig az a szokása, hogy esőzés idején hatalmasan megárad, vizét elteríti az arabok öntöző csatornáiban, aztán ismét leapad és eltakarodik a földekről. Már most, ha a „fahak" — így hívják az arabok a Nílusba látogató halát — ismerné a folyam furcsa természetét, sietve menne el a visszahúzódó vízzel együtt. De a fahak tudatlan és így lesz belőle az egyiptomi gyerekek ingyen játékszere. ..
Mikor a Nílus csatornáiból lefut a víz, ezek a tüskés halak ottmaradnak a szárazon és veszélyt sejtve, szokott módszerükhöz folynak: levegőt nyelnek, míg gömbölyűre puffadnak. Ez az egyiptomi gyermekek öröme. Úgy játszanak a furcsa állattal, mint a mi gyermekeink a cserebogárral: a maradék pocsolyában ide-odaúsztatják a felfújt és felfordított golyókat, aztán még labdának is használják. Ha pedig a szárazra került hal kimúlott, maguk fújják fel a ráncos testet és ezzel készen van a kitűnő futball-labda, amit ingyen adott a természet.” - részlet a Tolnai Világlapja 1929.01.15-i számából.

A kép illusztráció; Gyerekek Whacolab faluban, Mikronézia / Getty Images

26/01/2025

Ugyan még csak január van, a honi futballpályák többsége még téli álmát alussza, viszont a Hátsó füvesen már javában zajlik az élet. A barangolás ezúttal a Balaton környéki rejtett tájakon történik, ahonnan Csillag Péter és kollégái szokásukhoz hűen izgalmas riportokkal jelentkeznek, mely új sorozat első fejezeteit már olvashatjuk is a felületeken. A varázslatos fotókkal gazdagított lenyűgöző sztorik követését ezúttal is jó szívvel ajánlom minden olvasó figyelmébe.

Fotó: Szabó Miklós/Nemzeti Sport