28/05/2026
A Kilépő, a Cosmopolit Kiadó geopolitikai podcastjának első adásában Walter Richárddal beszélget Jászberényi Sándor.
Arról beszélgetnek, hogy lehet-e tárgyszerűen beszélni a tizenkilenc éve lezárt Gázai övezetről, a Hamász uralmáról, az izraeli blokádról, a palesztin civilekről, a humanitárius hozzáférésről és arról a személyes döntésről, amikor valaki nem posztot ír Gázáról, hanem felszáll egy hajóra.
A tengeri blokád és a flottillák
A gázai tengeri blokád megtörésére 2010 óta indulnak nemzetközi flottillák. Ezek célja soha nem az volt, hogy néhány hajóval megoldják Gáza ellátását. Egy ilyen akció rakománya szükségképpen korlátozott: élelmiszer, gyógyszer, alapvető segély. A flottillák azt teszik láthatóvá, hogy Gáza tengeren sem érhető el szabadon, és hogy a humanitárius hozzáférés nem pusztán technikai kérdés, hanem hatalmi döntés. A hajók ezért egyszerre visznek segélyt és állítanak kérdést.
Akik beszélgetnek
Walter Richárd: magyar állampolgár, Barcelonában élő kutyatréner és palesztinaszolidaritási aktivista. Harmadik generációs holokauszttúlélő családból származik; saját elmondása szerint zsidó identitása későn, kamaszkorában vált tudatossá. Fiatalon részt vett izraeli diaszpóraprogramban is. A magyarországi antifasiszta és rendszerkritikus aktivista közegből, majd a barcelonai palesztin közösséggel való találkozásból jutott el az anticionista álláspontig.
Jászberényi Sándor: 2009 és 2018 között rendszeresen dolgozott a Gázai övezetben, több mint tízszer járt ott, a leghosszabb tartózkodása két hónap volt. Először az Öntött Ólom hadművelet után jutott be az övezetbe. Járt a rafahi alagutaknál, ahol a blokád által elvágott árukat csempészték be; dolgozott a határnál, halászok között, menekülttáborokban, civil családoknál és palesztin politikai szereplők közelében is. A podcastben nem szakértői távolságból beszél Gázáról, hanem arról a helyről, amelyet még a mostani pusztítás előtt ismert meg.
📍A podcast linkje a bioban