18/08/2023
Miért néz úgy ki Dunakeszi időnként, mint egy gigantikus hulladéklerakó? - Probléma és az én megoldásom - (hosszabb poszt következik Dunakeszi városképéről)
Képviselővé választásom óta rendszeresen vagyok kénytelen bejelenteni a város különböző pontjain keletkezett hulladékot és kérni az elszállítását, miközben Dunakeszin a lomtalanítás maga is úgy működik, hogy a hulladékgyűjtő mellé kirakott lomot a városi szolgáltató elszállítja, ami miatt gyakran a kukáknál nagyobb mennyiségű plusz lom jelenik meg a hulladéktárolók mellett szerte a városban, azt a látszatot keltve, hogy egy gogantikus hulladéklerakó tetején élünk.
Ezen bejelentéseimre már többször kaptam azt a választ - legutóbb a főkertész írásban tájékoztatott -, hogy ezek a lomtalanítási rendszer következményei, amiket a Kft. a rendes hulladékgyűjtő kiürítésekor ír össze és utólag szállít el, szinte az volt az ember érzése, hogy kioktatnak, hogy ne jelentsem már ezeket mindig be, ez a “normális” Dunakeszin.
Ma egy újabb ilyen probléma kapcsán felhívtam Glasza Gábort, a Közüzemi Kft. szállításvezetőjét, akivel folytatott beszélgetésből azt az információt szűrtem le, hogy a városi kommunikációban enyhén szólva elsikkad az az információ, hogy a lomot évente kétszer viszik el és legfeljebb egy köbmétert lehetne kirakni. Glasza úr elmondta, hogy a probléma sokszor abból adódik, hogy egy-egy költözés után az új tulajdonosok, vagy az építési vállalkozó a fél lakást kipakolja és vár az elszállítására, miközben csak egy köbmétert lehetne elvitetni ingyenesen, a többiért fizetni kellene.
Nyilván tisztában vagyok egyes építési vállalkozók saját érdekeit támogató kreativitásával, de ebben az esetben nyilvánvalóan nem erről van szó, hiszen a városi kommunikációban e szabályokról szó sincs. Megkérdeztem a Közüzemi Kft. munkatársát, hogy az egyszeri jogkövető állampolgárnak ezt mégis honnan kellene tudnia, ha még a havi milliókból fenntartott városi sajtó is csak annyit ír, hogy “a kihelyezett lomot elszállítják”, de sem mennyiségi, sem időbeli korlátról senki nem ír.
A beszélgetésünk után egyébként visszaellenőriztem ezt és valóban meggyőződtem róla - és le is ment***em -, hogy a rendszer 2013-as bevezetése óta egyetlen városi sajtótermék sem ír ezekről a részletszabályokról, mennyiségi és egyéb korlátokról, hanem következetesen csak azt kommunikálják, hogy a lomot ki lehet helyezni, és az elszállításra kerül. A Közüzemi Kft. weboldalára 2020 után - azaz a rendszer bevezetését követő hét évvel - ugyan felkerült az egy köbméteres mennyiségi korlát, de a valóban olvasott városi sajtóban ez sem került utólag kommunikálásra, míg a jóhiszemű lakos ha rá is keres ezen információkra, a városi sajtó korábbi cikkei sem kerültek ezzel kiegészítésre. Arról nem is beszélve, hogy az évi kétszeri korlát kommunikálása nélkül - ami már a Kft. honlapján sem érhető el a mai napig sem - a jogkövető lakos is joggal teszi ki hetente a lomot, hiszen ezzel ellentétes szabályról nincs semmiféle infó sehol. Mint ahogy az egy köbméteres korlát annak sem gátja, hogy valaki az ennél sokkal nagyobb mennyiségű hulladékát a szomszédokkal megbeszélve, több egymás melletti ingatlan előtt helyezze el külön-külön elosztva köbméterenként, bár ez már inkább tartozik a “kreatív” megoldások körébe.
Glasza Gáborral elbeszélgettünk azon korábbi gondolatomról, amit ezen infók tudta nélkül fogalmaztam meg, hogy ennél még az is jobb, amikor évente egyszer vagy kétszer volt lomtalanítás, mert ugyan akkor is nyílt hulladéklerakóként funkcionált a város, de legalább csak egy-két hétig, szemben a mostani folyamatos ilyen állapottal.
Végül ezen infók birtokában abban állapodtunk meg, hogy a legjobb megoldás az lenne, ami Fóton működik, ahol egyébként a hulladékszállítással kapcsolatban más téren igen vaskos kritikákat lehet megfogalmazni.
Fóton is elszállítja a más tekintetben egyébként sokszor igen megbízhatatlan szolgáltató a lomot bármely szerződéssel rendelkező ingatlantulajdonosnak évente egyszer emlékeim szerint talán három köbméter mennyiségig, azonban nem ad-hoc módon kipakolva, hanem előre egyeztetett időpontban, megállapodás szerint. Itt sem a fix lomtalanítási kéthetes időpont a megoldás, hanem az ingatlantulajdonos bármikor felhívja a szolgáltatót, egyeztet egy időpontot, amikor jön az autó és elviszi a kipakolt lomot. Itt már a többi ingatlanra való elosztás kreatív megoldása is nagyrészt kivédhető, hiszen a többi szomszéddal meg kell beszélni, nekik külön-külön fel kell hívni a szolgáltatót, de ha valaki ezt meg is oldja, akkor sincsen rendezetlenebb városkép, hiszen egy alkalommal egy járatban az összes ingatlan elől elviszik azt, legfeljebb a szomszéd abban az évben már nem élhet e lehetőséggel. (Több lom tehát semmiképp sincs.)
A mennyiségi korlátban és a gyakoriságban lehet természetesen vita, azonban azt a javaslatot fogom tenni - valamint ha egyszer rajtam múlik azt a gondolatot képviselném -, hogy erre a továbbiakban Dunakeszin is e formában kerüljön sor: ne lehessen korlátlanul, bármikor kipakolni a lomot a közterületre, valamint azt ne a kukásautó jegyezze a menetlevélre és később “valamikor” szedjék azt össze, hanem megadott mennyiségig ingyen, de térítés ellenében azon felül is szállítsa el a Kft. a lomot, azonban mindenképpen előre bejelentett és egyeztetett időpontban, heti “járatokat” képezve, így téve szebbé a városképet és felszámolva a folyamatos, nyílt hulladéktároló látszatát városunkban.
