Dodó

Dodó A Dodó-blog a Homo titubo ébredéséről szóló magazin. A Greenfon lévő test árnyéka, amely természet- és környezetpolitikával foglalkozik.

20/07/2025

Mellészólás – Both úr és a teratogenitás
A 66 éves Both Gyula Keszthelyen végzett növényvédő mérnök és egészségügyi gázmester. Rovartanosként dolgozott a Vas Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Jelenleg a Prenor Kft. (1,2 milliárd Ft árbevétel/2024), és Szombathely város növényvédelmét, és a fenyő ágazatot irányítja. Húsz éve foglalkozik a dísznövények károsítóival. 2013 óta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi kamara Vas megyei területi szervezetének elnöke – olvasom a versenyzőről (https://vmnk.hu/2017/04/11/both-gyula-nevjegykartya/).
Most az alábbiakat jegyezte be a cikkemhez (https://greenfo.hu/blog/kodszurkalo-deltamethrin/) a Greenfo Facebook lapjára:
„Megoldásról nem beszél senki.”
- Nos, az új megoldások kidolgozása a nyertes konzorcium (Szerocor) feladata lenne, ahogy említettem a cikkben. Fejlesztésre azonban sem a monitorozók, sem a kivitelezők, sem a megbízó nem költenek és nincs is náluk erre semmiféle garancia. Sőt, a meglévő szelektív (Bti) és új technológiák adaptálását sem végzik el (https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0601/6.01szam.pdf). Az irányításban a hazai tudománynak nincs része és ez a tűzoltóknak (akik irányítanak) nem tűnik fel.
„1. US EPA (Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség): Embereknél végzett kutatások nem jeleztek reprodukciós vagy magzatkárosító hatást. Állatoknál – még nagy dózisokon sem – nem tapasztaltak teratogén elváltozásokat, csak csökkent magzati súlyt.”
- A US EPA környezetvédelmi és nem humán-egészségügyi hivatal. Mit tetszik tőle várni? Nem elég, ha csökken a magzati súly? Az írásom nem említ meg szűkebb értelemben vett teratogén hatásokat, bár tágabb értelemben az IQ-csökkenés idetartozik. Robert F. Kennedy Jr. (Trump minisztere) komoly átalakításokat kezdeményezett a US EPA szervezetében és személyzetében (https://www.politico.com/story/2008/11/rfk-jr-too-controversial-for-epa-015403?utm_source=chatgpt.com; https://www.theguardian.com/us-news/2025/jul/20/trump-news-at-a-glance-how-robert-f-kennedy-jr-is-cancelling-medical-science). Megszüntette az ORD-t (US EPA Kutatási és Fejlesztési Hivatala), ami több ezer alkalmazott pozíciójának megszüntetésével járt együtt. Ez a szövetségi környezetvédelmi ügynökség végét jelenti. A tagállami EPA (pl. CalEPA) hivatalok továbbra is működnek, mert nem is álltak a US EPA irányítása alatt (https://darvasbela.atlatszo.hu/2018/09/09/roundup-saga-2-resz-ellenper-a-kaliforniai-lista/).
„2. IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség – WHO) Deltametrine (sic!) nem osztályozta teratogénként és nem sorolta be rákkeltő anyagnak sem – csoport 3 kategória. Bár nem vizsgálták terhesség-specifikusan (sic!), az általa idézett állatokon végzett vizsgálatok nem mutattak magzati rendellenességet.”
- Hetet-havat tetszik összehordani. Az IARC a rákkeltőkkel foglalkozó WHO-részleg (https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0601/6.01szam.pdf), nem osztályozza a reprotoxikus vegyületeket és a teratogének. Erről a cikkemben nincs is szó! El kellene olvasni először és megérteni azt, amihez ’hozzászól’. Így ez csak öncélú picsogás.
„3. FAO/WHO JMPR (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet/Valutaalap Egészségügyi Jelentéstevő Bizottság): Több fajon végzett vizsgálatokban nem találtak fejlődési rendellenességet. A „NOAEL” értékek (nem megfigyelt hatás szintje) alapján (sic!) – például egerek 12 mg/kg/tömeg/nap – nem észleltek teratogén hatást.”
- Közülük a WHO szakhivatal. Megint és kényszeresen teratogén hatásról tetszik beszélni, amiről nem szól a szóban forgó cikk. A teratogén hatás nagyon fajfüggő és ezt éppen a Contergán-botrány óta tudjuk.
„4. IPCS/INCHEM (WHO ipari vegyi anyagok központ): Patkányok, egerek, nyulak esetében napi 10 mg/kg-on sem figyeltek meg teratogenitást. Csupán egy-két esetben csökkent magzati súly vagy késleltetett csontosodás fordult elő.”
- Ez újfent célt tévesztő indoklás.
„5. NPIC (Amerikai Növényvédőszer-Információs Központ)”: Kiemeli, hogy nyulaknál, patkányoknál a szer nem okozott fejlődési rendellenességet magasabb dózisokon sem Szót kérek.”
- Meg tetszett kapni, de teljességgel értelmetlen és a szóban forgó tárgyhoz nem tartozó a tartalommal tetszett itt jelentkezni. A hormonmoduláns és neurológiai betegségek más természetűek, mint amiről szólni szeretne kedves Both úr. Azt készséggel elismerem, hogy a deltamethrin nem okoz többet között maláriát, sárgalázat, de még szamárköhögést sem, de itt arra kellene koncentrálni, hogy mit okoz. Both úr mellébeszélése nem segít ezt tisztázni. Írás előtt nem árt olvasni és azt megértve bejegyezni bármit is! Ez itt most nem sikerült.
Darvas Béla

19/07/2025

Darvas Béla: Ködszurkáló – Deltamethrin
Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. július 19. – https://greenfo.hu/blog/kodszurkalo-deltamethrin/
„Egy percig sem kétséges előttem, hogy a nemzetközileg ismert Kemenesi Gábor virológus állításai állnak a nemzetközi tudományok talaján. Fekete Gábor vállalkozó hosszú ideje mantrázza ugyanazt a keveset, ami tűzoltók meggyőzésére bizonyára bevált. Fekete úr egyébként Keszthelyen agrokémiai szakon végzett, mint agrármérnök, de semmilyen személyes tudása nincs a korai idegrendszer-fejlődés területén olyan egyoldalú és érdekvezérelt állásfoglalást közzétenni, ami komoly kutatólaboratóriumok munkájának hitelességét aláássa. Évekig ebédeltem vele a Vasasnál, úgyhogy tudnám, ha komolyan kellene őt ezen a tudományterületen venni. Számomra lehangoló az (hiszen tanításaim semmivé lettek), hogy magyarázatként a deltamethrin alacsony dózisával áll elő. A toxikológiai ábécéjéhez tartozik, hogy a mérgezőbb vegyületek kisebb dózisokban kifejtik az akut hatásukat. A növényvédelemben használt összes hatóanyag közül a deltamethrin élenjáróan rossz környezeti toxikológiával rendelkezik. Számomra a növényvédelemben a közeljövőben való tiltása sem lenne meglepetés. A krónikus hatás esetében azonban a kitettség is számít. Toxikológiában lényegtelen, hogy ugyanazt a biológiai hatást milyen mennyiségénél érjük el, a toxikológiai megítélésük ugyanaz, hiszen a hatásos dózist fogjuk használni. A deltamethrin hatóanyag az EU tagországaiban növényvédő hatóanyagként használható. Egészségügyi szúnyogirtásra viszont sok országban csak szükséges esetekben alkalmazzák és nem menetrendszerűen, mint a Szerocor konzorcium teszi. Úgy gondolom, hogy alkalmatlan az a konzorcium a feladatának végrehajtására, amelyhez tartozó monitorozók nem irányítják a hazai védekezést (a Sáringer-család hallgat, miközben az érvelés az ő feladatuk lenne). Fekete Gábor, mint kivitelező érintettként és elfogultan nyilatkozik Sáringer úr helyett olyan területen, amelynek nem elismert tudományos szakembere. Ezt nem helyettesíti, hogy vállalatvezető egy olyan cégben, ahol nincs fejlesztési elképzelés. Kemenesi Gábor csoportjának emberei rámutattak, hogy sokszor történt védekezés olyan helyzetben is, amikor semmi szükség nem volt erre. Mi a helyzet a monitorozók munkájával? Miért nem nyilvánosak a felvételezések? Mi is módszerük? Ne feledjük, hogy minden fölösleges deltamethrin kezeléssel súlyos ökoszisztéma-irtás történik. Nincs rendben a hazai monitorozók és kivitelezők munkájának minősége már hosszú ideje, mert az állami hivatal (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság), aki megbízza őket nem ért ehhez a területhez, így képtelen a szakmai irányításra és ellenőrzésre! Ki is a vezető szakértőjük, aki számukra szakmai tanáccsal szolgál? […]
A deltamethrin rendkívül mérgező a méhekre mind kontakt, mind orális úton. Ez azt jelenti, hogy még igen kis mennyiségű hatóanyag is képes megölni a méheket, ami súlyos probléma a beporzási ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából. A deltamethrin szántóföldi dózisának már egy tizede 100% halálozást okozott hangyakirálynőkben, sőt már az ezredrésze is kimutatható mortalitást eredményezett a hangyák között. Ez azt jelzi, hogy más ökoszisztéma-szempontból fontos ízeltlábúak is jelentős veszélynek vannak kitéve a deltamethrin-kezelés során. A deltamethrin extrém módon toxikus a vízi élőlényekre, különösen a halakra és vízi ízeltlábúakra. A kijuttatott aeroszol a levegőben sodródva a felszíni vizekbe is bekerülhet, hiszen a toxikus köd a levegővel szabályozhatatlan módon mozog. Már nagyon alacsony koncentrációban is halálos lehet a vízi szervezetekre: az EFSA szakvéleményei szerint a szer akut és krónikus toxicitása halakra és vízi gerinctelenekre egyaránt magas. A deltamethrin nem bomlik gyorsan vízi környezetben és perzisztens módon van jelen az üledékben, így tartós kitettséget okozhat a vízi élővilágban […]
A deltamethrin széleskörű alkalmazása nyomán világszerte számos szúnyogpopulációban alakult ki rezisztencia, ami komoly kihívást jelent a védekezési programok számára. Európában az utóbbi évtizedben intenzív kutatások indultak a rezisztencia felmérésére, különös tekintettel az inváziós ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) és az őshonos Culex pipiens populációkra, amelyek fontos vektorai lehetnek bizonyos kórokozóknak. Az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) egy 2022-es szakirodalmi áttekintése kimutatta, hogy Aedes albopictus és Culex pipiens fajoknál több EU-tagállamban dokumentáltak pirethroid-rezisztenciát. A rezisztencia lehet fenotípusos (azaz a rovarölő szerrel szembeni csökkent érzékenység lép fel), illetve genotípusos (azaz ismert rezisztencia gének, pl. kdr-mutációk jelenléte). Az olaszországi tigrisszúnyog népességek körében dokumentálták az egyik legaggasztóbb rezisztencia-helyzetet. Már 2016-2019 között is több olasz régióból jeleztek csökkent érzékenységet pirethroidokra, és újabb genetikai felmérések igazolták, hogy Olaszország egyes területein nagyon magas gyakorisággal fordulnak elő a kdr (knock-down rezisztencia) mutációk
Culex pipiens-nél – amelyek az EU-ban főként Nyugat-Nílusi láz terjesztésében játszanak szerepet – szintén kimutattak pirethroid-rezisztenciát. Az EU tagállamokban egyre több jel utal arra, hogy a deltamethrin-re rezisztens csípőszúnyogok jelennek meg. Különösen az inváziós Aedes albopictus esetében a rezisztencia lokálisan (pl. Olaszország, Portugália egyes területei) már gyakorlati probléma […]
A deltamethrin az állatvilágra általános jellemtő neurotoxikus (idegmérgező) hatású. Emlősökben is hasonló fiziológiai úton okozhat tüneteket (pl. ingerlékenység, koordinációs zavar, görcsök nagy dózis esetén). Csecsemők fejlődő idegrendszerére és neutopátiában szenvedők esetében a toxikus hatás fokozott.
A deltamethrin hormonmoduláns potenciállal is rendelkezik. Normál körülmények között a szúnyogirtás során alkalmazott alacsony koncentráció és a kijuttatás módja miatt az ember közvetlen akut (!) mérgezésének kockázata kicsi, mégis fontos kiemelni a hosszú távú, alacsony dózisú kitettség lehetséges krónikus hatásait. Új tudományos eredmények ugyanis arra utalnak, hogy a fejlődő idegrendszer különösen érzékeny lehet a pirethroidokra. Egy 2025-ben publikált vizsgálat szerint vemhes egerek alacsony dózisú deltamethrin-expozíciója az utódoknál agykárosodást okozott, különösen a tanulási és memóriafunkciókat érintve, ami az autizmus spektrumzavarral összefüggő elváltozásokra emlékeztet. Ráadásul ezek a negatív hatások jóval a jelenleg biztonságosnak tekintett dózis alatt jelentkeztek: az említett kísérletben a károsodást az EU-s határérték tizenketted részének megfelelő dózisnál figyelték meg, és a kutatók nem tudtak olyan alacsony dózist meghatározni, amelynél ne mutatkozott volna negatív hatás. A gyermekkori idegfejlődési zavarok és a hormonmoduláns és reprotoxikus kockázata miatt több szakértő sürgeti a szer újraértékelését és sokkal szigorúbb szabályozását. Nem fedi a valóságot tehát, hogy az államilag megbízott Szerocor konzorcium – saját vizsgálatok nélkül – a deltamethrin hatóanyagot emberre hatástalannak állítja be. Ez az elővigyázatosság lehetőségét veszi el a lakosságtól! […]
Összefoglalásként az állíthatom, hogy a deltamethrin-t a Szerocor konzorcium saját gazdasági érdekből a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen hatóanyagnak igyekszik beállítani a nemzetközi szakirodalom állításaival szemben. Kemenesi doktor állításai igazak! Korábban Zöldi Viktort ennek a konzorciumnak az érdekében írt névtelen levéllel sikerült félreállítani. Ma Finnországban dolgozik. Szerintem nem a szakmailag elégtelen eszközökkel dolgozó monitorozók (Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. 12 fő, míg a Pannónia Központ Szakértői és Tanácsadói Koordinációs Kft. 1 fő bejelentett alkalmazottal dolgozik) irányítanak. Ki végzi el, akkor a területen a felvételezési munkát? Csupa ideiglenes foglalkoztatott csípésszámláló? Mi hitelesíti ezt a munkát, mert zoológiai és virológiai garanciákat nem látok? A monitorozók meg sem szólalnak vitás kérdésekben. A Sáringer-család helyett a kivitelezők gazdaságilag érdekelt vezetője felkészületlenül nyilatkozik. Ezen személyesen nem csodálkozom, mert Fekete úr angolul nem tud szakirodalmat olvasni. Ekkor viszont jó kérdés, hogy a tudálékoskodóan felszínes és magabiztos állításai mire támaszkodnak? Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság személyi állománya nem képes szakmailag irányítani és ellenőrizni az országos szúnyogállomány-gyérítést. Ki teszi meg ezt a számára? Megnevezhető a Szerocor konzorcium gazdasági ügyeitől függetlenül irányító személy? Tartok tőle, hogy nem.”
(db)

18/07/2025

Darvas Béla: Kiscsoportos agrárzendülés – Trágyakézbesítés
Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. július 18. – https://greenfo.hu/blog/kiscsoportos-agrarzendules-tragyakezbesites/
„A magyar gazdák (értsd Jakab István és politikus társai) szerint a 2024-2025-ös ukrán importáradat hatása is ma a legerőteljesebb. 2023-ban az EU meghosszabbította az ukrán termékek vámmentességét és így 2024-2025-re elárasztotta a piacot olcsó (ennek a magyar vásárlók örülnek) gabonával és hússal. A magyar földesurak (Mészáros, Csányi, Nyerges (korábban Simicskával), Claessen (belga), Zászlós (→ Helmut Gsuk német), Bódi stb.) nem akarnak versenyezni árban, inkább ribilliót rendelnek. A 2010-ben irányt tévesztett Jakab István, mikor a gazdákról beszél, akkor a földesurakra gondol, akiket kiszolgál. Nem mellesleg Zászlós úr (aki története is ritka légköri jelenség) a közvetlen munkatársa a NAK-ban. Jakab úgy gondolja, hogy a magyar földbirtokosoknak szigorúbb szabályokat kell betartaniuk (nem így van), mint az ukrán termelőknek. Mostanra a földesurak raktárai állítólag tele vannak, a felvásárlási árak a mélyponton (a fogyasztói árak a magyar vásárlók szerint az égben), és sokan közülük (együttérzésem) veszteséggel kénytelenek értékesíteni. A mezőgazdasági termékek piaca egy idő óta már a spekulánsoké, akikben a fogyasztók felé a belátás minimális. Szerintem az is marad addig, amíg az orbáni adminisztráció irányít […]
Az Európai Unió a földesuraktól szándékozik a juttatásaikat elvonni és az a családi gazdaságoknak és a fiatal gazdáknak adni. Az EU az új költségvetési és agrárpolitikai reformja során a legnagyobb támogatásban részesülő farmereknél kívánja korlátozni vagy újrarendezni a támogatásokat. Ennek célja a források tisztább célzása és az igazságosabb elosztás a kisebb gazdaságok javára. A jelenlegi szabály szerint a támogatások 80%-a mindössze a kedvezményezettek 20%-ához jut. Az EU célja tehát, hogy a források ne a leggazdagabb szereplőket segítsék, hanem a kevésbé tőkeerős családi gazdaságokat. Minél többet kap egy gazda, annál nagyobb százalékban csökken a támogatása 100000 euró felett. Nyernének a kistermelők, családi farmerek és fiatal gazdák, mert több forráshoz jutnának. Veszítenek a legnagyobb agrárvállalkozások és nagybirtokosok, amelyek eddig évente akár több százezer eurós támogatásban részesültek. Vajon miért nem tetszik ez Jakab Istvánnak (2005-ben még nem ezt hirdette?) aki elviekben fiatal gazdákat és családi gazdaságokat képviselő szaktechnikusnak? Orbán miért buzdít lázadásra a facebook-on, miért nem telefonál oda a barátainak? Miért nem Mészáros gázszerelő (vagyon: 1422 milliárd forint/2025) és Csányi bankár (vagyon: 820 milliárd forint/2025) borogatja a fölösleges tehéntrágyáját Budapesten? Miért teszi meg nekik ezt a szívességet a súlyos orientációs zavarral küzdő Jakab úr? […]
Nem először hasonlítom össze Ukrajna és Magyarország élelmiszereinek minőségét a RASFF méréseinek tükrében. 2024 teljes évre vonatkoztatva 114 mintából 24 volt veszélyes kockázati minősítésű. Ez 21%. Ugyanez a magyar élelmiszerek esetében 33 vizsgált mintából 12 volt veszélyes. Ez magasabb kockázati érték: 36%. A RASFF nem adja meg a teljes importforgalomi minták számát, ezért a pontos összevetés nem lehetséges. A forgalom értékben M 9 : U 13. Tény, hogy a magyar élelmiszereket illetően a baromfihúsok Salmonella-fertőzöttsége a kifogásolt (a baromfi-vágóhidak állapotán kellene változtatni), míg Ukrajna esetében a chlorpyrifos-szermaradék megjelenése. Ez utóbbi az EU-hoz való csatlakozásnál megszűnik, mert ott 2020-tól tilos a használata […]
Ha hinnék, ha nem mindennek az oka a Green Deal, amit a zöldek (Uram irgalmazz!) kitaláltak, hogy az üvegházi hatású gázkibocsátást csökkentsék. Az EU költségvetésének 40%-át környezetvédelmi célkitűzésre kívánja fordítani, ami nem támogatja a gazdasági fejlődést panaszolta Petri Bernadett jogász, az uniós forrásokért felelős miniszteri biztos az Egyenes Beszédben. Nálunk Nagy István miniszter sem érzi feladatának a környezetvédelem ügyét, amihez kb. annyit ért, mint a bukolikus széplelkek általában. Kitől várhatnánk mást? Ma büszkén lehet felvállalni a bolygónk pusztítását, illetve egy napszemüveg talán nem árt hozzá. Szóval, merre is a kijárat véreim? […]
»A beszédek végeztével a rendezvényt kísérő egyik – néhány köbméternyi trágyával megrakott – mezőgazdasági járműről jelképesen egy doboznyi trágyát tettek le az Európai Bizottság magyarországi képviseletének székháza elé« – olvasom az MTI-től. Igazán diszkrét, intelligens és európai megoldás. És milyen ünnepélyesen politikusokhoz méltó. Ki helyett tetszett hozni ezt sok illatozó mikroorganizmust? Szerintem azért a trágyának mégis inkább a szántóföldön lenne a helye, míg Jakab Istvánnak az istállóban (ahová szaktechnikusi képesítése szól! – ne tessék kiakadni ezen, hiszen állattenyésztő és az istálló nem rossz hely egy vérbeli mezőgazdász számára), aki a csúnya nézésével, de mindenféle képzettség nélkül 2006 óta a parlamentben ül nem is kevéssé önhitten, egy képzett ember helyén…”
(db)

12/07/2025

Darvas Béla: Növényi génbank-búsuló – Az elherdált fajtakincs
Átlátszó (KFI No89), 2025. július 12. – https://darvasbela.atlatszo.hu/2025/07/12/novenyi-genbank-busulo-az-elherdalt-fajtakincs/
„A hazai mezőgazdasági K+F központosítása régóta tart. A szakmai vezetők (eredeti tudást felmutató agrármérnökök) helyett kinevezett politikai vezetők ma úgy gondolják, megspórolhatók a tárca alá tartozó fejlesztő intézetek, pedig az innováció felé vezető úton ezen a kutatás felől induló kötélhídon életveszélyes az átjárás, és a próbálkozó versenyzők álmainak 99%-a a mélybe zuhan. A kutatási eredményből nem lesz termék, mert nincs fejlesztő és nincs vállalkozó. A kereskedés a hazai fajtákkal a patrióta attitűd nyomait sem mutatja. Játsszuk, csak egyféle Európa előtti magamutogatásból, hogy milyen önállóak és nagyszerűek vagyunk. Bárkinek is adhatnánk tanácsot.
Az akadémiai alapkutatásoknak nem célja és feladata a közvetlen gyakorlat napi problémáinak megoldása. Ez a feladat a fejlesztésre vár. Hazánk rövidlátó politikusai viszont ezt számolják fel. Az ipari kutatóintézeteket még a rendszerváltás táján, míg a mezőgazdasági kutatóintézetekre Nagy István idején került sor. Szinte hihetetlen, hogy a miniszter (a közszolga) a NAIK-ot elajándékozta egy kekvának, amely szétszórt telephelyeinek irányításával kínlódik azóta is. Mennyi pénz és energia jut ilyen forgalmas helyen a génbanki feladatokra? A NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ), az agrártárca kutatóintézet-hálózata utolsó és MATE első percének Gyuricza Csaba volt a minisztériumi hajjakendje. Megkapta ezt a csalamádét, és teszi, amit mond neki a nagyra becsült kuratórium […]
A tárca alá tartozó kutatóintézetekre az volt legjellemzőbb, hogy a minisztériumnak nem volt pénze a működtetésükre, cserében viszont nem háborgatta elképzelésekkel ezeket, hacsak valami statisztikához nem gyűjtött tőlük adatokat. Ezek az önállóan leépülő, párszor tíz kutatót foglalkoztató miniintézetek igyekeztek gazdaságilag kitalálni magukat. Amatőr vállalkozásokkal és nem kutatómunkával. A hazai nagyüzemi gazdálkodás koncepciótlanságával kinek volt igénye a rendszerváltás után bármiféle mezőgazdasági K+F tevékenységre? A szaktechnikus Jakab Istvánnak (Magosz), a gázszerelő Mészáros Lőrincnek vagy a bankár Csányi Sándornak? Ugye ezt senki sem gondolja? 2010-ben azonban a tárca Ángyán József vezetésével úgy döntött, hogy életet lehel az ágazati intézetekbe, és egyidejűleg megmenti a táj- és történelmi fajtákat őrző génbanki hátteret. Mindez nagyszerű ötlet volt, aktivitás (átvilágítás) akadt is ehhez, csak pénz nem az egyéni intézeti sorsok jobbra fordításához. Sőt, a NAIK megszervezése után a pénzhiány még látványosabb volt, vagyis a tárca részéről a folyamatos számonkérés, a leépítés, illetve annak az igénye, hogy az intézetek a rezsikeretből valósítsanak meg kutatási célkitűzéseket (természettudományágakban ez abszurditás, hiszen súlyos anyag- és műszerköltség társul hozzá) volt a meghatározó, vagyis a nyomorgás most már a tárca kutatásban dilettáns vezetőinek (Feldman, Szépe, Császár stb.) okoskodása mellett folyt. Egyikük sem élt meg kutatóintézetet belülről és tudományos minősítésük sem volt. A minisztériumi adminisztrációnak alulnézetből kellett volna irányítani […]
Jenest 2017-ben rúgták ki (a körülmények máig ismeretlenek, ő sem volt hajlandó erről bármit is mondani), és helyét Gyuricza Csaba (Csányi Sándor vadásztársa) foglalta el, akit Lázár János 2015-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal éléről menesztett. Gyuricza sohasem volt főállású kutató, csak ambiciózus, a politikát ügyesen használó, a hatalmát kifejezetten élvező ember.
2021-ben Nagy István és Gyuricza Csaba közösen (a nekik szólókról nem ejtettek egy hangot sem) szüntették meg a NAIK önállóságát és olvasztották be a kekva rendszerű MATE-ba. Ezzel együtt csatoltak a MATE-hoz növényi génbankként funkcionáló területeket is. Az ERTI vált ki (az állomásaival együtt), és került a Soproni Egyetemhez, bár annak kuratóriumi elnöke is a mindenható Csányi Sándor volt. Mindenki tudta a kutatóhálózatban, hogy a MATE-ban az MBK kivételével a kutatóintézetek kutatási tevékenysége elhal majd, hiszen ez volt érthetetlen módon a Fidesz-KDNP titkos politikai célja. Az, hogy a fajtafenntartó telepek lassú felszámolására is sor kerül, azt azonban még én sem gondoltam, hiszen ez állami vagyon (fajtakincs – Karcagra kerültek pl. Balla László búzafajtái és tenyészanyagai is) eltékozlásával egyenértékű tett, ami Nagy István és Gyuricza Csaba (a folyosói híradó szerint Pintér úr is rokoni kapcsolatok révén segíti) törzslapjára lesz felírva a keresztények elszámoltatáskor […]
A NAIK megszüntetése épületeinek és területeinek felszabadulásával is járt, pl. a Herman Ottó úti kutatótelep (2016-tól épületei védett státuszúak) így a Rózsadombon kiürült. A MATE 2021-ben ingyenesen [!] birtokba vette a sokszor tízmilliárd értékű pasaréti telket. 2023-ban a MATE rektora ultimátumot adott az ELKH (korábbi MTA ATK, ma HUN-REN) intézeteinek: vagy megemelt bérleti díjat fizetnek, vagy kiköltöznek, vagy az egyetemhez integrálódnak. Ennek eredményeként az ELKH intézetek (TAKI, NKI) elhagyták a telephelyet. A telep kiürülése után a MATE tervezi a mezőgazdasági kutatás szempontjából történelmi hírű ingatlan eladását […]
Ezzel a területtel már az SzDSz-nek (Kóka) is voltak tervei, és most a Fidesz-KDNP-nek is lehetnek, hiszen korábban már tüzetesen felmérette ezt a területet. Többen érdeklődve várjuk, hogy mi is lesz az, amire alkalmasnak találják.
Mindezek előtt azonban a fajtafenntartó telepek elhanyagolása a jogrendszerünkbe ütköző cselekmény, amiért megvalósulásakor valakivel majd a jog mégis elszámol, bár a történelmi tájfajtákat ez nem fogja visszahozni, igaz kedves Nagy István? Milyen gazdája is volt ön az állami vagyon tárcához került részének? Mik is azok a jogilag igazolható közösségi érdekek, amelyekért simán lemondott a tárca K+F vagyonáról és éppen a MATE számára, ahol Csányi Sándor kuratóriuma az új gazda, amelynek ön is átmenetileg a tagja volt? Ezekre a kérdésekre válaszolnia kell majd az ország nyilvánosságának! Ebben bizonyos lehet.
(db)

09/07/2025

Darvas Béla: GMO-cirkusz – No2 A manézs 2025-ben
Greenfo ’Dodó (revisited), 2025. július 9. – https://greenfo.hu/blog/gmo-cirkusz-no2-a-manezs-2025-ben/
„Az 1999-ben bejegyzett (Dudits Dénes) nem közhasznú Barabás Zoltán Biotechnológia Egyesület (BZBE) 2015-ben megszűnt és PR-füzetecskéi (BZBE Zöld Hírlevél) elektronikusan elérhetetlenné váltak, ahogy a multik által támogatott adakozó értelmetlennek látta a reklámkiadvány működtetését. Dudits Dénes akadémikus főszerkesztőként (mindenese Györgyey János), mint az MTA alelnöke adta a nevét. 2016-ban a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület és a Pannon Növény-biotechnológiai Egyesület fúziójával alakult meg az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület (IMBE). Mai elnöke Dudits Dénes, majd Popp József után Rádi Feríz (Dudits Dénes ex-PhD-hallgatója, a Pannon Genetic Kft. tulajdonosa). A székhely továbbra is a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (Szeged, Temesvári körút 62.), bár ahhoz hivatalos köze nincs, ahová Dudits úr bejegyeztette. Az elnökségi tagok között ott találjuk Dudits Dénest és Balázs Ervint is. Györgyey János kandidátus, aki korábban a BZBE titkára volt, az IMBE elnökségébe már nem került be. Politikai ficergése miatt talán kínossá vált. Az elnökség tagja lett viszont a Syngenta munkatársa (Bíró János).
Az újraszervezett egyesületben Rádi Feríz elnök az alábbit nyilatkozta az újra indult, immár IMBE Hírlevél-ben: „A GMO a biotechnológusok számára tudományos, szakmai kérdés, a közgazdászoknak és kereskedőknek gazdasági kérdés, mi több, a teológusok számára akár hitbéli kérdés is lehet. Nagyon sok szakterület eltérő módon áll hozzá a GMO-témához, és a legtöbb tartalmaz igazságokat, féligazságokat és tévedéseket is. Végül a társadalmi rétegek együttes figyelembevételével válik a politikusok számára politikai kérdéssé. Ezzel a gondolatmenettel arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a GMO-kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint azt elsőre gondolnánk. Magyarországnak jelenleg szilárd álláspontja van, ezt tiszteletben kell tartani.” Ezzel maradéktalanul egyet tudok érteni és csak remélni tudom, hogy az elnökség régi motorosai is osztják ezt a megfontolt álláspontot (4. melléklet), hiszen az egymilliárd forint éves árbevétel fölötti család új nemzedékének egyik tagja mondja ezt nekik is igen szerényen […]
2018-as Európai Bírósági döntés (Case C-528/16) kimondta, hogy minden génszerkesztett növény és állat (beleértve a Crispr/Cas9 technológiával előállított is) GMO-nak minősülő terméket hoz létre. Ez azt jelentette, hogy a génszerkesztett szervezetekre ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznak, mint a transzgenikus növényekre (fajidegen gént tartalmaznak). Az ítéletet a géntechnológiai ipar az új növénynemesítési technikákra mért csapásnak tekintették, és sok érdekelt fél elégedetlen volt az eredménnyel. A vita legsúlyosabb elvi zavara, hogy nem az előállításhoz használt technológiától függ a termék jogi besorolása. A lényeg, hogy az új organizmus tartalmaz-e fajidegen gént, illetve a saját allél a genom kitüntetett helyén jelenik meg vagy sem, illetve, hogy eltávolítása milyen fitokémiai változásokkal jár együtt.
Az Európai Bizottság 2023. július 5.-én azzal hozakodott elő, hogy új kategóriát vezetne be az ún. új genomikus technikákkal (NGT) készült növényekre. Az NGT-növényeket két csoportba osztanák: (a) NGT 1 – hagyományos nemesítéssel is elérhető változatok. Kis módosítások (pl. 1-2 gén kikapcsolása). Nem minősülnének GMO-nak, így kikerülnének a GMO-szabályozás alól. Egyszerűsített engedélyezési eljárás, nincs címkézési kötelezettség; (b) NGT 2 – komplexebb génszerkesztésekre a GMO-szabályozás vonatkozik.
A jogalkotási folyamat jelenlegi állása (2025. július) szerint az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága 2024 februárjában elfogadta az NGT-javaslatot. 2024 első félévében a Parlament megszavazta, de a Tanácsban (tagállamok) még nincs végleges megállapodás. Néhány tagállam támogatja (pl. Hollandia, Svédország), mások – főként Franciaország és Ausztria – aggályokat fogalmaztak meg (környezeti és piaci hatások miatt). Magyarország és páran a növényi GMO-mentesség státuszához ragaszkodnak. Ebben az abszurditás az, hogy csak vetni tilos, de fogyasztani – dacára az alaptörvényi elmarasztalás ellenére – jelölés terhe mellett nem! Állattenyésztésünk takarmányozása a dél-amerikai GM-szója nélkül ma simán összeomlana, hiszen közel 400-700 ezer tonnát importálunk és keverünk a takarmányainkba […]
A legsúlyosabb baj azonban, hogy a magyar növényi géntechnológiának nincs GM-fajtája (felmutatható terméke). A Mv 500 Bt (MON810-es klón) módosítatlan vonala volt csak magyar (Mv 500), míg a módosítást a Dél-Afrikai Unióban (Pannar Seed) végezték. Magyaroknak köze nem volt hozzá. A kukoricabogár ellenálló fajtát (MON88017) a Monsanto-Mortonvásár közötti titkos megállapodás (főigazgató Bedő Zoltán, később Balázs Ervin) keretében Chile és Pöstény között ingáztatták, és még mielőtt elismert hibrid lett volna a kísérleti vetőmagot égetéssel megsemmisítették. Ezt a géntechnológiai hatóságnak a munkát befejező martonvásáriak hivatalosan is bejelentették. A Monsanto nem nyilatkozott […]
Amerikában egy GM-fajta teljes kifejlesztési és jóváhagyási költsége 100-150 millió US$ között mozog. A kifejlesztési időtartam általában 12-13 év. A regisztrációs költség: kb. 30-35%-a a teljes költségnek a szabályozási engedélyeztetés miatt.
Az Európai Unióban ez még drágább és hosszabb az engedélyeztetési eljárás (150-200 millió US$ közötti a teljes költség). Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) követelményei miatt a szabályozási költségek akár 50-60 milliót US$-t is elérhetnek. Az engedélyezési idő itt 15 év körül is lehet.
Mindebből az következik, hogy Európában nincs olyan ország, amely egy GM-növény kifejlesztését fedezni tudná. Multikhoz kell fordulni, vagyis a fejlesztés korai stádiumában eladni (mint ahogyan Dudits Dénes és társai tették). Ez viszont azt jelentené, hogy az ország mezőgazdasági kutatásra szánt pályázati K+F+I pénze a multik zsebébe vándorolna át, hiszen az eladás során a kifejlesztési rizikó csak a nemzetállamé, míg a gazdasági siker a nemzetközi cégé. Kétségtelen, hogy a kifejlesztés költségeinek fedezetére csak neki van pénze, amit kockáztat, ha mégsem lesz üzlet. Ez ma még nagyon gyakori. Az engedélyeztetett GM-fajták jelentős számát hamar visszavonják érdeklődés (piac) hiányában. Magyarország, tehát adottságainak megfelelően ezen a területen merhet kicsinek (esélytelennek) mutatkozni, merthogy az is! Kutatás és nemzetközi együttműködés területe viszont támogatandó, ha azt akarjuk, hogy az ország a mezőgazdaság fejlesztés trendjeinek követésére alkalmas maradjon. Célszerű lenne, ha a növényi géntechnológusok megértenék végre, hogy a környezetanalitika, az ökotoxikológia és a környezetegészségügy a növényi géntechnológiának is szerves részei, amely nélkül nincs hiteles fejlesztés és értelmes kutatási munka sem.
Hazánk mezőgazdasági hatóságai egyébként negyedszázad alatt sem készültek fel a GM-fajták fogadására. Sem a mezőgazdászképzés, sem az állami hivatalok, sem a jogrendszer nem vált alkalmassá egy esetleges találat fogadására. Állami vezetőt sem látok, aki tudása szerint alkalmas lenne ennek a gyakorlati levezénylésére.
Darvas Béla
Ps. Első rész –
https://greenfo.hu/blog/gmo-cirkusz-no1-nem-kell-a-csucstechnologia/

Cím

Erzsébetváros

Telefonszám

+3617891922

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Dodó új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Dodó számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória