Dodó

Dodó A Dodó-blog a Homo titubo ébredéséről szóló magazin. A Greenfon lévő test árnyéka, amely természet- és környezetpolitikával foglalkozik.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1409900361357305&set=a.390197216660963
08/10/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1409900361357305&set=a.390197216660963

MEGHÍVÓ
XVI. Ökotoxikológiai Konferencia
A Magyar Ökotoxikológiai Társaság
2026. november 27-én (pénteken), 9:00-18:00 órakor a MATE Budai Campus
(volt Kertészeti Egyetem, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.) „K” épület K4-es előadótermében rendezi meg éves tudományos konferenciáját.
A XVI. Ökotoxikológiai Konferencia és az azt követő Magyar Ökotoxikológiai Társaság ###IV. Közgyűlésének látogatása ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Az Ökotoxikológiai Konferenciát a „Magyar Tudomány Ünnepe” hazai tudománynapi rendezvények sorában bonyolítjuk le. A Magyar Ökotoxikológiai Társaság XVI. Ökotoxikológiai Konferenciájának házigazdája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A programszervező-bizottság és egyidejűleg az összefoglalók bírálói: Csenki-Bakos Zsolt, Darvas Béla, Izsák Bálint, Klátyik Szandra és Székács András. Az összefoglalók tudományos közlemény és összefoglaló alakjában jelennek meg az Ökotoxikológia szaklap 2026 évi 3-4. számában, amelynek főszerkesztője Darvas Béla.
A konferenciára előadás- és posztertervekkel az alábbi tématerületeken lehet jelentkezni: környezetanalitika, ökotoxikológia, valamint környezet-, egészség- és élelmiszerbiztonság. A konferencia programjába szerzőként 2026. október 13-ig lehet jelentkezni. A jelentkezéshez a szerző(k) teljes nevét, munkahelyét és az előadás vagy poszter címét tartalmazó jelentkezési lapot (lásd alább) kell megküldeni az [email protected] e-mail-címre.
A címek alapján befogadott előadások és poszterek egyoldalas összefoglalóit 2026. október 26-ig kell megküldeni, az [email protected] e-mail-címre. Az előadások és poszterek elfogadásáról, valamint a konferencia végleges programjáról 2026. november 6-ig a MÖTT Elnöksége által felkért szakmai bizottság dönt.
A konferencián bemutatott előadások és poszterek anyagai rövid vagy teljes terjedelmű tudományos közlemény formájában jelennek meg az Ökotoxikológia című elektronikus tudományos folyóiratban, amennyiben a szerzők teljesítik a szerkesztőség által meghatározott formai és szakmai követelményeket.
***
KONFERENCIAKIADVÁNY
2019 óta a konferencia összefoglalókötete az Ökotoxikológia folyóiratban jelenik meg. A referált, nyílt hozzáférésű (open access) szaklap (ISSN 2732-2556) éves különszáma (4.) még a konferencia hetében megjelenik. A tudományos összefoglalók a folyóirat szokásos bírálati eljárásán esnek át és csak a szerkesztőség szigorú követelményeinek teljesítése esetén fogadhatók el. Az előadások időtartama 15 perc, míg a teljes terjedelmű tudományos közleményt benyújtó előadóknak 20 perc áll rendelkezésükre. Minden szekciót 30 perces közös megvitatás követ.
POSZTEREK
A poszterek a konferencia hetétől megtekinthetők a Magyar Ökotoxikológiai Társaság honlapján (www.ecotox.hu). míg összefoglalóik az Ökotoxikológia folyóirat említett számában olvashatók.
***
REGISZTRÁCIÓ
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az előadóknak, a poszterek szerzőinek és a MÖTT tagjainak is regisztrálniuk kell. Szeret***el várjuk a MATE Természettudományok Doktori Iskola jelenlegi PhD-hallgatóit, a korábban végzett ökotoxikológusokat, valamint a terület iránt érdeklődőket is. Részvételi szándékát 2026. november 25. 12:00 óráig jelezheti a szervezők felé az [email protected] címre küldött e-mailben. Jelentkezéskor kérjük, adja meg teljes nevét és munkahelyét. Örömmel vesszük, ha a rendezvény anyagait megosztja ismerőseivel (pl. a Facebookon vagy más honlapokon). A legfrissebb hírekért kövesse a Magyar Ökotoxikológiai Társaság Facebook-oldalát. A poszterek és az előadások anyagai honlapunkon érhetők el, összefoglalóik pedig az Ökotoxikológia szaklapban jelennek meg.
***
A MÖTT ###IV. Közgyűlés előtti vezetőségi ülése 16:20-16:40 MÖTT vezetőségi ülés
- a ###IV. Közgyűlés programpontjainak áttekintése
A MAGYAR ÖKOTOXIKOLÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGI ES ###IV. NYILVÁNOS KÖZGYŰLÉSE
Elnöki köszöntő, programelfogadás, jegyzőkönyvvezető-választás; Székács András, Csenki-Bakos Zsolt és Klátyik Szandra (MÖTT elnökség): Előzetes beszámoló a 2026-os évről Klátyik Szandra: Új tagok felvétele – ismertetés, szavazás; Székács András, Csenki-Bakos Zsolt és Klátyik Szandra (MÖTT elnökség): Az alapszabály módosításához és a konferenciaszervezéshez kapcsolódó új lehetőségek ismertetése; Fórum
Eves tudományos rendezvényeink látogatása ingyenes (köszönet az eddigi jelentős mértékű társadalmi munkáért), hogy ezt fenn tudjuk tartani, kérjük, hogy adója társadalmi célra jutó 1%-át ajánlja fel a Magyar Ökotoxikológiai Társaság közhasznú egyesületnek. A kedvezményezett adószáma: 18220069-1-41. A befolyt összeget konferenciaszervezésre és az Ökotoxikológia szaklap szerkesztőségi munkáira (honlap, szerkesztői program stb.), vagyis közérdekű tevékenység finanszírozására fordítjuk. A MÖTT vezetősége szeret***el várja tagjai közé az ökotoxikológia, a környezetanalitika és a kapcsolódó szakterületek iránt érdeklődő kollégákat és jelentkezőket. A csatlakozással kapcsolatban kérjük, keressék Klátyik Szandrát.
***
Felhívjuk a konferencia résztvevőinek figyelmét, hogy a Budai Campus területén a parkolás igen korlátozott és engedélyhez kötött. Parkolási engedélyt a szervezők nem tudnak biztosítani a résztvevők számára, ezért javasoljuk a helyszín tömegközlekedéssel történő megközelítését.
Budapest, 2026. október 4.
Üdvözlettel Székács András DSc a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke
***
Jelentkezési lap a szerzők számára
A Magyar Ökotoxikológiai Társaság ezúton várja az előadók és a poszterek szerzőinek jelentkezését a XVI. Ökotoxikológiai Konferenciára.
A konferencia helyszíne: 1118 Budapest, Villányi út 29-43. MATE Budai Campus, „K” épület K4-es előadótermében
A konferencia időpontja: 2026. november 27. (péntek) 9:00-18:00
A jelentkezési lap szabadon terjeszthető és honlapokon is közzétehető.
A rendezvényen előadóként vagy poszter szerzőként részt kívánok venni (aláhúzandó).
Szerzői névsor:
Szerzői munkahelyek:
Az előadás/poszter pontos címe:
Az első szerző telefonszáma:
Az első szerző e-mail:
A jelentkezés dátuma:
Kérjük, hogy az első szerző a kitöltött előadói regisztrációs lapot 2026. október 13-ig küldje el a XVI. Ökotoxikológiai Konferencia programszervező bizottságának az [email protected] e-mail-címre.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1748880317242342&set=a.489230666540653
07/10/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1748880317242342&set=a.489230666540653

Darvas Béla és Forrai-Nagy Áron: Omnibus X – Ipari érdekérvényesítés?
Átlátszó, FAK No67 (2026. október 7.) – https://darvasbela.atlatszo.hu/2026/10/07/omnibus-x-ipari-erdekervenyesites/
„Az Európai Unió növényvédőszer-szabályozásának egyik alapelve eddig viszonylag könnyen érthető volt: egy hatóanyag jóváhagyása nem szól örökre. Időről időre újra meg kell vizsgálni, hogy az időközben felhalmozódott tudományos ismeretek alapján továbbra is elfogadható-e az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázata. Ennek legfontosabb oka, hogy a környezet-egészségügyi kutatások követő jellegűek […]
2025. december 16. – Megszületik az Omnibus X. [értsd 10] Az Európai Bizottság bemutatta a Food and Feed Safety Simplification Package csomagot. A módosítások számos területet érintenek a takarmány-adalékanyagoktól és a hatósági ellenőrzésektől a biocidokon át a növényvédő szerekig. A növényvédő szereknél következik be az egyik legfontosabb változás. A javaslat szerint bizonyos hatóanyagok jóváhagyása időbeli korlátozás nélkülivé válhatna, miközben lehetőség maradna célzott újraértékelésükre. A Bizottság emellett 18 hónapról legfeljebb 36 hónapra növelné a kivont hatóanyagokat tartalmazó készítmények lehetséges türelmi idejét, meghatározott feltételek mellett.
2026 – A vita átköltözik az Európai Parlamentbe. Az Omnibus X rendes jogalkotási eljárásban került a Parlament és a Tanács elé. Az EP-ben benyújtott módosító indítványok egy része tovább menne a Bizottság eredeti javaslatánál, miközben a Corporate Europe Observatory 2026 októberében dokumentumok alapján azt állította: több módosítás feltűnően közel áll a Bayer, a BASF, a CropLife Europe és a Copa-Cogeca korábban megfogalmazott követeléseihez […]
Az Omnibus X hatásvizsgálata szerint a legtöbb hatóanyag jóváhagyása időbeli korlátozás nélkülivé válna. Nem lenne tehát automatikus, naptárhoz kötött újraértékelés. Ehelyett a hatóságok kiválaszthatnák azokat a hatóanyagokat, amelyeknél teljes vagy célzott újraértékelés szükséges. A Bizottság érvelése szerint ezzel nem csökkenne az egészség és a környezet védelmének szintje. Éppen ellenkezőleg: a hatóságoknak nem kellene erőforrásokat fordítaniuk olyan anyagok rutinszerű ismételt értékelésére, amelyeknél nem merült fel új probléma, és kapacitásukat a tényleges kockázatokra összpontosíthatnák […]
Az Omnibus X másik lényeges pontja a türelmi idő. Ha egy hatóanyag jóváhagyását nem újítják meg, az azt tartalmazó készítmények engedélyeit vissza kell vonni. A rendszer ugyanakkor türelmi időt engedhet a meglévő készletek forgalmazására és felhasználására. A Bizottság most azt javasolja, hogy ha valamely tagállamban nem áll rendelkezésre megfelelő alternatív növényvédő szer, a türelmi idő teljes hossza akár három év is lehessen […]
Az európai növényvédőszer-szabályozás egyik fontos sajátossága az úgynevezett cut-off, vagyis kizárási kritériumok rendszere. Ennek lényege, hogy bizonyos különösen veszélyes tulajdonságok esetén nem elegendő pusztán azt kiszámítani, mekkora az expozíció és az abból eredő kockázat. Egyes rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító vagy hormonrendszert károsító tulajdonságok önmagukban olyan súlyúak lehetnek, amelyek – a jogszabályban meghatározott feltételek mellett – az engedélyezés akadályát jelentik. A teratogén, ideg- (neuropátiák stb.), kiválasztó (vese, máj) és immunrendszert károsító tulajdonságok megjelenését én hiányolom. A CEO szerint az Európai Parlamentben benyújtott több módosító indítvány ezeket a kritériumokat is lazítaná […]
A CEO vizsgálata viszont egy másik problémát tesz hozzá ehhez: kik és milyen mértékben vesznek részt maguknak a szabályoknak a kialakításában? Ha valóban kimutatható, hogy a Bayer, a BASF, a CropLife Europe és a Copa-Cogeca konkrét szabályozási kívánságai egymás után jelennek meg a Bizottság és az Európai Parlament szövegeiben, akkor ezt az uniós döntéshozatal átláthatósága szempontjából akkor is érdemes vizsgálni, ha az egyes javaslatokra külön-külön szakmai érvek is felsorakoztathatók.
A tét végül nem az, hogy legyen-e növényvédelem. Hanem az, hogy egy engedélyezett növényvédő szer biztonságosságát kinek kell újra és újra bizonyítania. A gyártónak meghatározott időközönként? Vagy a hatóságnak kell majd felismernie és bizonyítania, hogy elérkezett az idő az egyszer már jóváhagyott hatóanyag újbóli vizsgálatára? Az Omnibus X egyik legfontosabb változása éppen e két megközelítés közötti hangsúlyeltolódás lehet.
(db)

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1396239769157394&set=a.383568883757826
04/10/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1396239769157394&set=a.383568883757826

Darvas Béla: Közmeghallgatás egy dél-koreai katódgyárért – Együttes környezeti terhelés?
Átlátszó, K+F+I No97 (2026. október 4.) – https://darvasbela.atlatszo.hu/2026/10/04/kozmeghallgatas-egy-del-koreai-katodgyarert-egyuttes-kornyezeti-terheles/
„Már az elején vita támadt a dokumentálásról is. A jelenlévőket arra kérték, mellőzzék a kép- és hangfelvétel készítését, miközben a hatóság maga hangfelvételt készített, amelynek közzétételét 15 napon belül ígérte. A sajtó tudósítási jogát ugyanakkor elismerték. Több stáb is forgatott és fotósok is voltak. A hozzászólásokra két percet [!] engedélyeztek, az EcoPro, illetve a hatóság válaszára legfeljebb ötöt. A moderátor előre jelezte, hogy aki túllépi az időt, annál lekeverhetik a mikrofont, rendzavarás esetén pedig akár kivezetés és eljárási bírság is következhet. Mindez még azelőtt hangzott el, hogy bárki kérdezett volna. A kiegyensúlyozatlan feltételek és a fenyegető bánásmód nem nyerték el a megjelent lakosság bizalmát […]
Az egyik első komoly konfliktus akkor alakult ki, amikor egy felszólaló egy májusi üzemzavarról kérdezett. Tudni akarta, milyen anyag és milyen mennyiségben jutott ki, mi okozta a tömítés meghibásodását, megállapították-e a felelősséget, és milyen intézkedés történt az ismétlődés megakadályozására. Az EcoPro képviselője azzal válaszolt, hogy a közmeghallgatás a környezethasználati engedély módosításáról szól; az ilyen kérdéseket a cég e-mail-címére várják, és írásban válaszolnak. A kérdező ezt nem fogadta el. „Májusban történt. Akkor ezt most önöknek tudni kell. […] Tudniuk kell, hogy mi került a levegőbe.” Ez lett az este egyik visszatérő konfliktusa. A lakosság a gyár működésének egészéről kérdezett, a cég és a hatóság pedig újra és újra az engedélymódosítás eljárási kereteire hivatkozott. Néhány perccel később egy másik felszólaló már így fogalmazott: »Az a baj, hogy ez a közmeghallgatás önmaga paródiájává vált.« […]
A közel négyórás közmeghallgatás talán legfontosabb része a kumulatív – vagyis összeadódó – környezeti hatások körül alakult ki. Mikepércs polgármestere (Tímár Zoltán) is azt kérdezte, készült-e olyan vizsgálat, amely Debrecen valamennyi működő, épülő és tervezett ipari üzemének együttes vízigényét, energiaigényét, levegőterhelését, zaját és más környezeti hatását egyetlen rendszerben vizsgálja. A hatóság válasza ebben a kérdésben egyértelmű volt: »Nincs ilyen jogszabályi kötelezettség, hogy mindenkinek együttesen meg kell nézni a hatását.« A hatóság magyarázata szerint a szabályozás azt követeli meg [megköveteli, csak hiányos tartalommal, lásd 314/2005], hogy egy adott beruházásnál megvizsgálják: annak hatása hozzáadódhat-e más létesítmények hatásához […]
A kérdés később ismét előkerült. »Készült-e a Déli Gazdasági Övezet egészére teljes kumulatív hatásvizsgálat?« – kérdezte egy felszólaló, majd részletezte: levegő, víz, talaj, zaj, közlekedés, vízfelhasználás, szennyvíz, veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok, haváriahelyzetek és a dolgozók, illetve a környező lakosság egészségügyi kockázatai együtt. A válasz lényegében ugyanaz maradt: a hatóság álláspontja szerint ilyen teljes körű tanulmány elkészítése nem hatósági feladat, és a jelenlegi jogszabály nem követeli meg [az adott beruházás összeadódó hatásainak értékelését ugyanakkor előírja a 314/2005. rendelet]. A hatóság ugyanakkor fontos dolgot is elárult: az EcoPro benyújtott dokumentációját nem fogadták el automatikusan. A kormányhivatal közlése szerint 31 pontos hiánypótlást küldtek a cégnek, és az eljárás idején még tartott a tényállás tisztázása. »Az, hogy mennyire hittük el, az majd az eljárás végén fog kiderülni« – fogalmazott a hatóság képviselője (Pozsonyi Attila László) […]
A közmeghallgatás talán legfontosabb tanulsága így nem az volt, hogy az EcoPro teljesíti-e majd az NCM-gyártáshoz szükséges módosított engedély feltételeit. Erről az eljárás lezárásakor a hatóságnak kell döntenie. A közel négyórás vita inkább azt mutatta meg, milyen messze került egymástól a hatósági engedélyezés logikája és a környéken élők kérdésfeltevése, amely az eredeti gyári engedély jogosultságát is vitatja, ami tisztázása előtt a módosítása abszurd folyamat. A hatóság azt vizsgálja, megfelel-e az adott üzem az adott eljárásban az adott jogszabályi követelményeknek. A lakosság viszont azt kérdezi: mi történik velünk, ha mindez összeadódik? Erre szeptember 7-én valamennyi érintett üzemre és hatásfolyamatra kiterjedő, átfogó értékelés kérdésére nem kaptak megnyugtató választ. Sőt, az ipartelep nemzetközi volta még inkább felhívta a figyelmet a magyar hatóságok meghatározó súlyú egyeztetési és ellenőrzési feladataira, ami a kapcsolatos rendszabályok módosítási szükségességét is hangsúlyozták […]
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal előzetesen azt vállalta, hogy az EcoPro szeptember 7-i közmeghallgatásának teljes hanganyagát »15 napon belül közzéteszi a honlapján«. Ez szeptember 22-ig vállalt megjelenést jelentett a kormányhivatal hivatalos internetes felületén; konkrét aloldalt nem neveztek meg. 2026. október 3-án a hivatal saját hanganyagának közvetlen elérhetőségét nem sikerült megtalálnunk. A közmeghallgatás felvétele ugyanakkor most éppen elérhető a Debreceni Nap YouTube-csatornáján [a megtalálás nehézségeit mutatja, hogy a forró hangulatú közmeghallgatás ellenére gyér látogatottság mellett, csak 4 hozzászólás (3 látható), 12 like akadt], és a lap szeptember 8-i tudósításába is beágyazták. Ez sajtóközzététel, amely önmagában nem igazolja a hivatal saját honlapjára vállalt közzététel teljesítését.”
(db)

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1396095892505115&set=a.383568883757826
04/10/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1396095892505115&set=a.383568883757826

A hivatalos felvétel (közmeghallgatás) – Hol van?
Egy teljes videófelvétel már van. A hivatalos közzététel helye és ideje azért még tisztázatlan. Ez lenne az?
*
Darvas Béla: Közbizalom
Élet és Irodalom, 70 (40): 10. (2026. október 2.) – https://www.es.hu/cikk/2026-10-02/darvas-bela/kozbizalom.html
„Az akkumulátoripari közmeghallgatások valódi tétje szerintem nagyobb annál, hogy egy adott kibocsátási érték megfelel-e a jogszabályi határértéknek. Ezeken a fórumokon az is eldől, hogy a lakosság elhiszi-e a méréseket, megfelelőnek tartja-e a tájékoztatást, választ kap-e az üzemzavarokra és az összeadódó terhelésekre vonatkozó kérdéseire. A közbizalom nem számszerűsíthető. Ha egy közmeghallgatás után a résztvevők úgy távoznak, hogy a legfontosabb kérdéseikre nem kaptak választ, akkor az eljárás lehet formailag szabályos, társadalmi funkcióját mégsem teljesít***e. Az akkumulátoripar körüli konfliktusok egyik kulcskérdése ezért már nem csupán az, hogy mit bocsátanak ki a gyárak, hanem az is: hogyan beszél egymással a beruházó, a hatóság és az a lakosság, amelynek ezekkel az üzemekkel együtt kell élnie.”
*
A debreceni EcoPro-közmeghallgatás felvételét keresve különös helyzetbe kerültünk: megtaláltuk az esemény hosszú sajtóvideóját, de ettől még nem kaptunk választ arra, hol és mikor t***e hozzáférhetővé a hatóság a saját hangfelvételét. Ez elsőre technikai részletnek látszhat, pedig a közmeghallgatás nyilvánosságának lényeges kérdése. A sajtó videója megmutathatja, mi történt a teremben, önmagában azonban nem igazolja a hatóság közzétételi vállalásának teljesítését.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2026. szeptember 7-én 16 órára hirdette meg az EcoPro egységes környezethasználati engedélyének módosításához kapcsolódó személyes közmeghallgatást a debreceni Kölcsey Központba. A szeptember 6-án megjelent hivatalos tájékoztatás egyértelmű vállalást tartalmazott: a hatóság a közmeghallgatás teljes hanganyagát 15 napon belül közzéteszi a honlapján”. A helyszínen a lakossági kép- és hangfelvétel készítését korlátozták, miközben a sajtó felvételkészítési lehetőségét elismerték, és a hatóság maga is hangfelvételt készített.
A közmeghallgatást követő tizenötödik nap szeptember 22. volt. A hivatalos hangfelvételt szeptember 27-ig, az ÉS-kézirat leadásáig nem találtuk meg; a Közbizalom című, október 2-án megjelent írás részben ezt a hiányt kifogásolta. Október 2-án aztán keresés közben rátaláltunk a Debreceni Nap hosszú videójára. Ez meglepetést jelentett számunkra, mert korábbi kereséseinkben nem került elő. A videó alapján készült az Átlátszóban október 4-én megjelent részletes tudósítás (https://darvasbela.atlatszo.hu/2026/10/04/kozmeghallgatas-egy-del-koreai-katodgyarert-egyuttes-kornyezeti-terheles/).
Ekkor már két külön kérdést kellett tisztázni: mikor jelent meg a sajtóvideó, és hol érhető el a hatóság által vállalt hivatalos hanganyag? A rendezvényen többféle felvétel készült. A hosszú videó mellett a sajtóban közeli képeket tartalmazó rövid összeállítások is megjelentek. Ezek azonban nem feltétlenül ugyanannak a felvételnek a részletei, és a kamerák [!] helyszíni jelenléte önmagában nem azonosítja az egyes anyagok készítőjét vagy közzétevőjét.
A Debreceni Nap kapcsolódó tudósítása (https://www.youtube.com/watch?v=xDLhNWtYm6U&t=9995s) szeptember 8-i dátummal szerepel, és elérhető benne a hosszú YouTube-videó. A felvételen a rendezvény végén elhangzott tizenöt napos hanganyag-közzétételi ígéret is hallható. A videó jelenlegi adatai tehát korai sajtóközzétételt jeleznek, nem októberi megjelenést.
A YouTube-oldal október 4-én ellenőrzött gépi metaadataiban a közzététel és a feltöltés időpontjaként egyaránt a következő érték szerepelt: 2026-09-07T18:24:40-07:00. Magyarországi időre átszámítva ez 2026. szeptember 8., hajnali 3 óra 24 perc 40 másodperc. A szeptember 7-i és szeptember 8-i dátum közötti eltérést ebben az esetben az időzónák különbsége magyarázza. Ebből nem következik visszadátumozás vagy utólagos manipuláció.
A jelenleg kiolvasható metaadat ugyanakkor nem teljes változástörténet: nem dokumentálja a videó valamennyi korábbi láthatósági beállítását vagy későbbi módosítását. Ezért a jelzett közzétételi időből nem tudjuk rekonstruálni, hogy a felvétel minden időpontban milyen módon volt elérhető és megtalálható.
A Debreceni Nap cikkének gépi adatai további két időpontot tartalmaztak. A megjelenésként megadott idő magyarországi idő szerint szeptember 8., 0 óra 52 perc 16 másodperc, az utolsó módosításként jelzett idő pedig szeptember 8., 20 óra 57 perc 59 másodperc. A cikk megjelenési adata így korábbi a hosszú videó jelenlegi közzétételi adatánál. Ez önmagában nem ellentmondás: egy beszámolót később is ki lehet egészíteni videóval. A módosítás időbélyege azonban nem mutatja meg, pontosan mikor került bele a videóhivatkozás. Ehhez korabeli oldalmentésre vagy a kiadó szerkesztési előzményeire volna szükség.
A dátumok jelentését tehát tisztázni lehet, de többet nem szabad állítani róluk, mint amennyit bizonyítanak. Az, hogy mi korábban nem találtuk meg a videót, nem bizonyítja, hogy addig nem volt hozzáférhető. A keresésünk története nem azonos a felvétel közzétételének történetével.
A hatóság vállalásának teljesítése ettől még külön kérdés marad. A kormányhivatal a közmeghallgatás teljes hanganyagának saját honlapján történő közzétételét ígérte. Az október 4-i ellenőrzéskor a rendezvényt meghirdető hivatalos hírben nem találtunk közvetlen hanganyag-hivatkozást, és a célzott keresések sem azonosították egyértelműen a szeptember 7-i esemény hivatalos felvételének oldalát.
Ez a keresés eredménye, nem bizonyíték arra, hogy a hanganyag a kormányhivatal valamely másik oldalán vagy dokumentumtári bejegyzésében biztosan nem jelent meg. Azt azonban az ellenőrzésünk nem tisztázta, milyen közvetlen címen és mikortól volt hozzáférhető a hatóság által közzétett dokumentáció. Ezt a bizonytalanságot egy egyértelmű hivatalos hivatkozás megszüntethetné.
A jogszabály és a hivatal vállalása között is különbséget kell tenni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. § (9) bekezdése szerint, ha a környezetvédelmi hatóság hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja a közmeghallgatást, azt elektronikusan hozzáférhetővé teszi; írásos jegyzőkönyv készítése esetén a dokumentumot elektronikusan közzéteszi. Ez a rendelkezés önmagában nem ír elő tizenöt napos határidőt. A tizenöt nap és a saját honlap ebben az ügyben a kormányhivatal konkrét, nyilvánosan közölt vállalása volt.
A hivatalos honlapról elérhető külső lejátszó technikai megoldásként elképzelhető. Ebben az esetben azonban egyértelművé kellene tenni, mely felvételt teszi hozzáférhetővé a hatóság a közmeghallgatás dokumentációjaként. Egy sajtócsatornán önállóan megjelenő videó nem válik automatikusan hatósági dokumentummá.
A hosszú felvétel jelentősége jóval nagyobb annál, hogy visszanézhetővé tesz néhány indulatos jelenetet. Lehetővé teszi a kérdések és válaszok összekapcsolását, a megszólalások szövegkörnyezetének ellenőrzését, valamint annak megítélését, mikor hangzott el érdemi válasz, és mikor halasztották azt későbbi írásos tájékoztatásra.
A rövid hírvideó szükségképpen válogat, a tudósítás pedig összefoglal. A hosszú felvétel ezek mellett önálló ellenőrzési lehetőséget kínál az olvasóknak és az újságíróknak. Nem tesz minden elhangzott állítást igazzá, de megmutatja, ki mit mondott, milyen kérdésre válaszolt, és milyen körülmények között hangzott el a kijelentése. Ez különösen fontos ott, ahol környezeti terhelésről, hatósági ellenőrzésről és lakossági bizalomról folyik vita.
A megtalálhatóság gyakorlati kérdés is. A hivatalos hanganyagot kereső ember elsősorban a hatóság honlapján és dokumentumtárában kereshet, más megnevezésekkel, mint aki egy helyi lap YouTube-csatornáját böngészi. Egy közvetlen hivatalos link ezért nem pusztán kényelmi szolgáltatás: összekapcsolná a nyilvános vállalást az ellenőrizhető dokumentációval.
A kedvelések és hozzászólások száma viszont nem tisztázza a felvétel sorsát. Tizenkét kedvelésből nem következik, hogy csak tizenkét embert érdekelt a közmeghallgatás. A kijelzett hozzászólásszám és a ténylegesen látható hozzászólások eltérése önmagában nem bizonyít cenzúrát. Az eltérés okát pusztán a számlálóból nem tudjuk megállapítani. A megalapozott kritika ezért a közzététel helyére, idejére és dokumentálhatóságára épül.
A szükséges tisztázás egyszerű volna: a hatóság adja meg a teljes saját hangfelvétel közvetlen elérhetőségét és első nyilvános közzétételének időpontját, továbbá jelezze, ha a hozzáférés helye később megváltozott. Ezzel ellenőrizhetővé tenné a nyilvánosan bejelentett vállalás teljesítését.
Október 4-én tehát ezt tudjuk pontosan leírni: a közmeghallgatás hosszú sajtóvideója elérhető, jelenlegi metaadata szeptember 8-i közzétételt jelez, a hatóság által ígért teljes hanganyag hivatalos megjelenésének helyét és idejét azonban az ellenőrzésünk nem tisztázta. Bizonyíték nélkül nem állíthatjuk, hogy a felvételt eltüntették vagy szándékosan elrejtették. Azt viszont joggal várhatjuk el, hogy egy környezetvédelmi közmeghallgatás dokumentációját ne találgatással kelljen összekapcsolni a hatóság ígéretével. A közbizalomhoz itt egy működő link, egy világos megnevezés és egy ellenőrizhető közzétételi dátum is hozzátartozik.
Darvas Béla és Forrai-Nagy Áron

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1742247444572296&set=a.489230666540653
01/10/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1742247444572296&set=a.489230666540653

Darvas Béla: A növényi géntechnológia gyakorlata – No2a Import GM-szója
Átlátszó, Géntechnológikaland No84 (2026. október 1.) – https://darvasbela.atlatszo.hu/2026/10/01/a-novenyi-gentechnologia-gyakorlata-no2a-import-gm-szoja/
„A szója a növényi géntechnológia legkorábbi kereskedelmi sikere, de az engedélyezett event-ek számából ezt önmagában nem lehet teljesen megérteni. Az általunk feldolgozott adatállományban 35 önálló szója-alapeseményt (genetikai) különítettünk el a keresztezéssel előállított stack-ektől. Ez fontos módszertani különbség: egy több event-et hordozó fajta nem új transzformációs esemény, és ugyanazt az alapeseményt sem szabad újra megszámolni azért, mert több stack-ben is megjelenik. Az ISAAA adatbázisa az alapeseményeket és a stack-ket együtt kezeli, de a mi ábráink a vizsgálathoz rögzített, megtisztított event-állományt mutatják […]
A 35 alapesemény közül 28, vagyis 80% egyetlen funkcionális célt szolgál, öt event többcélú, kettőnek pedig a besorolását nem tekintettük kellően bizonyítottnak. Az egycélú genetikai események között feltűnően nagy a herbicidtolerancia túlsúlya: 19 ilyen event-et találtunk, ami az egycélú csoport 68%-a. Rovarrezisztenciára négy, beltartalmi módosításra három, szárazságtűrésre és növekedési/termésjelleg módosítására egy-egy event jut. Már ez az arány is jelzi, hogy a szója géntechnológiai történetét nem elsősorban a termőképesség közvetlen növelése vagy az abiotikus stressztűrés határozta meg, hanem a gyomirtási technológia átalakítása. A hazai GMO-lobbisták megszólalásai általában a termés mennyiségi és minőségi megváltoztatásáról nyilatkoznak és a globális felmelegedés miatt (ami a Kárpát-medence szárazulását vonja maga után) a szárazságtűrő növényekre mutogatnak. Ezt azonban egyáltalán nem jellemző a szója növényre, hiszen ilyen sikeres fajta nincs is látható módon a piacon, míg a nyilvántartásban is csak kisebbségben. A növényi géntechnológiában bekövetkezett közbizalomvesztés ilyen meg nem valósított ígéretekből és félre interpretálásokból származnak […]
A 35 engedélyezett alapeseményt azonban messze nem jelent 35 kereskedelmi sikert. Saját, előre rögzített kritériumaink szerint akkor soroltunk egy event-et az A piackategóriába, ha termesztése legalább egy évben elérte a 100 ezer hektárt vagy az adott növény vetésterületének 10%-át. Mindössze hét event teljesít***e ezt a feltételt; nyolcnál kereskedelmi termesztést tudtunk igazolni a küszöb bizonyítása nélkül, húsznál pedig az engedélyezés ellenére nem találtunk dokumentálható érdemi kereskedelmi termesztést. Vagyis az általunk vizsgált 35 alapeseménynek csupán 20%-a vált bizonyíthatóan nagy területen termesztett technológiává.
Még beszédesebb a hét sikeres event összetétele. Öt herbicidtoleráns: GTS 40-3-2, MON89788, MON87708, A5547-127 és DAS44406-6. Egyetlen rovarrezisztens event, a Cry1Ac-toxint termelő MON87701, valamint egy módosított olajösszetételű event, a DP305423 került ebbe a körbe. A hétből tehát öt – 71% – közvetlenül herbicidhasználathoz kötött technológia. Az Egyesült Államok hosszú idősora ugyanezt a technológiai irányt mutatja: a herbicidtoleráns szója részaránya 1997-ben 17% volt, 2001-re 68%-ra, 2014-re 94%-ra emelkedett, 2024-2025-ben pedig 96% körül alakult. Az ilyen fejlesztéseknél a fajtatulajdonos a saját vezető termékét a módosításhoz köti és így a lejárt szabadalmi előnyeit meghosszabbítja […]
Az európai helyzet különösen szemléletes. Az általunk vizsgált event-ek között jelenleg nincs EU-ban termesztésre engedélyezett szója-fajtacsoport, miközben számos event élelmiszerként, takarmányként, illetve import és feldolgozás céljára engedélyezett. Az európai GM-szója jelentőségét tehát nem az uniós vetésterület, hanem az importált termény és mindenekelőtt a takarmányozás adja. Az EU fehérjeellátása erősen támaszkodik a behozott szójára és szójadarára, elsősorban dél- és észak-amerikai forrásokból. Emiatt a GM-szója európai környezeti és élelmiszerlánc-kérdése nem szűkíthető arra, hogy termesztünk-e ilyen növényt. A termelés környezeti terhei részben a termesztő országokban jelentkeznek, miközben a termék – elsősorban szójadara formájában – bekerül az európai állattenyésztés tápjaiba [..]
A nagyságrendet egy 2016. április 11-i washingtoni tárgyalás hivatalos magyar jelentése világította meg. Michael T. Scuse amerikai mezőgazdasági miniszterhelyettes azzal érvelt, hogy »a Magyarországra bekerülő szója 90%-a GMO« [!], és ezt etetik a magyar haszonállatokkal. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter erre azt válaszolta, hogy »Magyarországra évente mintegy 700 ezer tonna import szója érkezik [!], ezt feletetjük«, miközben a GM-növények termesztése tilos. A két közlésből számítható mintegy 630 ezer tonna GM-eredetű szója; ez azonban számított érték, nem a jelentésben önállóan közölt adat […]
A hatósági monitorozás később is folytatódott. Vajda összefoglalása szerint 2008-ban a vizsgált minták 55%-ában, 2011-ben 27%-ában, 2012-ben 22%-ában volt kimutatható GM-szója. Ugyanakkor 2008 után a vizsgálatokban már nem találtak 0,9% fölötti GM-szójatartalmú élelmiszermintát; a pozitív minták túlnyomó többsége 0,1% alatt maradt […]
Az EFSA glyphosate-toleráns szója importtoleranciájának értékelésében a glyphosate + AMPA + N-acetyl-glufosinate együttesére számított feldolgozási faktor (PF) a szójahéjban 3,8, a szójadarában megközelítőleg 1,0, a nyers és finomított olajban pedig 0,1 alatti volt. A PF 3,8 azt jelenti, hogy a kiindulási szójababhoz képest a vizsgált maradékanyag-együttes a héjban közel négyszeres koncentrációban jelenhet meg; a szójadarában lényegében nem csökken, míg az olajba csak kis hányada kerül át.
(folytatása következik)
Előzmény: A növényi géntechnológia negyedszázada – No1 Az amerikai gyapot és szója (2026. szeptember 27.) – https://darvasbela.atlatszo.hu/2026/09/27/a-novenyi-gentechnologia-negyedszazada-no1-az-amerikai-gyapot-es-szoja/
(db)

Cím

Rakpart
Erzsébetváros
H-1075

Telefonszám

+3617891922

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Dodó új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Dodó számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória