Dodó A Dodó-blog a Homo titubo ébredéséről szóló magazin. A Greenfon lévő test árnyéka, amely természet- és környezetpolitikával foglalkozik.

10/12/2025

Darvas Béla: Glyphosate, avagy a Monsanto szellemírók kései bukása
Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. december 10. – https://greenfo.hu/blog/glyphosate-avagy-a-monsanto-szellemirok-kesei-bukasa/
„Visszavonták a Monsanto megnevezetlen munkatársai által befolyásolt 2000-ben megjelent alapcikket, amely a glyphosate és Roundup rákkeltési hatását saját nem publikált céges vizsgálatok alapján tagadta. Mindezt az International Agency for Research on Cancer (IARC) 2015-ben kiadott monográfiájában az onkológusok közössége nem támogatta (állatokon rákkeltő, emberen 2A jelű valószínű rákkeltő, amit oszt a Californian EPA is) de ez nem befolyásolta az Environmental Protection Agency (US EPA) és a European Food Safety Authority (EFSA) engedélykiadói adminisztrátorait, hogy mégis a szellemírókkal (és ez bizony csak az egyik a 10-ből, amit a Monsanto finanszírozott) spékelt 2000-es tanulmány adatai alapján alkossanak véleményt. Ennek az álláspontnak is voltak hazai hitvallói hatósági (Jordán László, Szalkai Gábor, Tőkés Gábor) szerepkörben. Hiába, a glyphosate totális gyomirtó (amit állományszárításra is használnak) a növényvédőszer-ipar egyik aranyat tojó tyúkja. Illetve – szerintem – ez csak aranynak látszik. Világos lesz mindjárt, ha bele tetszik lépni.
Ez az ügy konkrét példával szolgál a Szabó Csaba (nemzetközileg jól ismert orvoskutató) által is szorgalmazott tudományos tisztánlátás igényéről. A közlemények használata különös eseteket eredményezhet. Szinte mindenre találunk megerősítést és cáfolatot is, ami minimum elgondolkodtató filozófiai értelemben is. A glyphosate esetében az engedélytulajdonos, a gyártó vegyigyár (Monsanto, most Bayer tulajdon) nem publikált, nem hozzáférhető archívumában lévő meghaladott tartalom – ahogy láttuk – felülbírálhatta a szakértő onkológus közösség mai álláspontjait és nyilvános eredményeit. „…a Nyár meg sem hőkölt belé”, ahogy Adytól olvastam […]
Én [van den Berg], a Regulatory Toxicology and Pharmacology főszerkesztője hivatalosan felvettem a kapcsolatot az egyetlen élő szerzővel, Gary M. Williams-szal, és magyarázatot kértem az alábbiakban felsorolt aggályokra. Williams professzortól nem kaptunk választ. Ezért ezt a cikket hivatalosan visszavontam a folyóiratból. Ezt a döntést a COPE irányelveinek alapos megfontolása és a cikk szerzőségének és tartalmának körülményeinek alapos szerkesztőségi vizsgálata után hoztam meg, tekintettel arra, hogy nem érkezett válasz a probléma kezelésére. A visszavonás több kritikus észrevételen alapul, amelyeket a cikk és következtetéseinek tudományos integritását megkérdőjelezik.
1./ Rákkeltő és genotoxikus hatások értékelése
A visszavont cikk következtetései a glyphosate rákkeltő hatásáról kizárólag a Monsanto által kiadott, nem publikált tanulmányokon alapulnak, amelyek nem mutatták ki a daganatképző potenciált. A főszerkesztőnek az is tudomására jutott, hogy a cikk megírásának idején a szerzők nem dolgoztak fel több más hosszú távú, krónikus toxicitási és rákkeltő hatást vizsgáló tanulmányt, amelyeket 1999-ig, a felülvizsgálatuk írása idején végeztek. Cikkükben a szerzők azt állítják, hogy tudnak más, nem publikált és nem elérhető tanulmányokról […]
2./ A szerzői függetlenség hiánya
A Monsanto levelezése feltárta, hogy a cikk szerzői nem kizárólagosak a cikk tartalmának megírásáért. Ebből a levelezésből úgy tűnik, hogy a Monsanto alkalmazottjai hozzájárulhattak a cikk megírásához anélkül, hogy elismerték volna ezt társszerzőséggel. Ez az átláthatóság hiánya komoly etikai aggályokat vet fel a cikk szerzői függetlenségével és elszámoltathatóságával, valamint a bemutatott karcinogenitási vizsgálatok akadémiai integritásával kapcsolatban.
3./ Érdemi személyes hozzájárulások elhallgatása
A Monsanto alkalmazottak közreműködését a cikkben nem említették. Ez a hiányosság arra utal, hogy a szerzők félreértelmezhették egyedi szerepeiket és a bemutatott mű együttműködési jellegét. Az, hogy nem közölték a Monsanto munkatársainak részvételét az írási folyamatban, veszélyezteti a cikkben bemutatott eredmények és következtetések akadémiai függetlenségét.
4./ Pénzügyi kártérítési kérdések
A peres eljárás során feltárt további Monsanto-val folytatott levelezés arra utal, hogy a szerzők anyagi kártérítést kaphattak a Monsanto-tól a cikkben végzett munkájukért, amelyet ebben a kiadványban nem közöltek. A lehetséges pénzügyi kártérítés jelentős etikai aggályokat vet fel, és megkérdőjelezi a szerzők látszólagos tudományos objektivitását ebben a kiadványban, amelyekre nem találtunk választ.
5. Kétértelműség a kutatási eredményekben
A most visszavont cikket széles körben a glyphosate és a Roundup rákkeltő hatásáról szóló diskurzus egyik sarokkövének tartják. Azonban az, hogy nem tisztázott, hogy a cikk mely részeit írták a Monsanto alkalmazottai, bizonytalanságot teremt a levont következtetések integritásával kapcsolatban. A visszavont cikk azt állítja, hogy nincs rákkeltő hatás, amely a glyphosate-hoz vagy annak készítményéhez, a Roundup-hoz fűzhető. Nem világos, hogy a szerzők következtetéseit mennyire befolyásolták a Monsanto külső hozzájárulásai.
6./ Valószínűség szerinti súlyozott megközelítés
A szerzők valószínűség szenti súlyozott megközelítést alkalmaztak a glyphosate rákkeltő és genotoxicitásának értékelésekor. Bár ez a módszertan elvileg elfogadott, a Monsanto alkalmazottainak nem nyilvános hozzájárulásai általi torzítások és más meglévő hosszú távú rákkeltő vizsgálatok kizárása változtathatott az adatok értelmezhetőségén. Ezért a szerzők kritikai elemzését mind a publikálatlan, mind a publikált tanulmányokról óvatosan kell a továbbiakban kezelni.
7./ Történelmi kontextus és hatás
A tanulmány évtizedeken át jelentős hatással volt a glyphosate és a Roundup engedélyezési döntéshozatalára. Tekintettel arra, hogy a visszavont cikk a glyphosate biztonsági értékelésének egyik alapköve, elengedhetetlen, hogy az ebből levezetett következtetések integritását semmi ne veszélyeztesse. Az itt említett aggályok szükségessé teszik ezt a visszavonást a folyóirat tudományos integritásának megőrzése érdekében.
8./ Következtetés
A fent említett kérdések fényében a főszerkesztő elvesztette a bizalmát a cikk eredményeiben és következtetéseiben, és úgy véli, hogy a cikk visszavonása szükséges a folyóirat integritásának megőrzése érdekében.’ […]
Vajon egy fecske csinál-e nyarat?
Aligha. Csak a Monsanto legalább tíz glyphosate-tanulmányt szaktanácsolt, finanszírozott. Ez a hatóanyag ugyanakkor generikus hatóanyag, vagyis sokan gyártják és forgalmazzák. Nálunk például a Csányi-család igazgatása alatt működő Agro-Chemie Kft. Az érte megmozduló gyártói és felhasználói érdekek nagyon erősek. Korábban Séralini és munkatársainak (2012) cikkét vonták vissza 2013-ban, akik patkánykísérletek alapján növekedett tumor-előfordulásról számoltak be. Az említett tanulmány nem pusztán glyphosate-ra, hanem glyphosate-tűrő GM-kukoricára is vonatkozott. Ez utóbbi területen nem volt hihető a kapott eredmény. 2014-ben azonban ezek a szerzők újra publikálták a szóban forgó eredményeiket.
(db)

09/12/2025

Darvas Béla: A Montrose DDT-je és a Dél-kaliforniai öböl – No3 Perek és kiegyezések
Greenfo ’Dodó (revisited), 2025. december 9. – https://greenfo.hu/blog/a-montrose-ddt-je-es-a-del-kaliforniai-obol-no3-perek-es-kiegyezesek/
„A Montrose területét az Atkemix Thirty-Seven, Inc. vette meg, és ma is a bejegyzett telektulajdonosa. Nem vagyok benne biztos, hogy felfogta azt, hogy katasztrófa sújtotta telket vesz (bár ingatlankezelő volt, és vajon egy ilyen elszennyezett gyárterület vajon mikor és mire is használható?), amiért egyszer még kérhetnek tőle kártérítést is. Az Egyesült Államok jogi rendje szerint ugyanis az elszennyezett terület új tulajdonosa kártérítési felelősséggel rendelkezik. Az ingatlanüzlet során szennyezést is vesz (azt költségként levonják a vételárból) a vevő és így azért további jogi felelőséggel tartozik. Nem mutogathat az eladóra. Nálunk vajon miért nem így van? Miért árválkodik sokszor az állam, mint adófizető polgár széttárt karokkal a lepukkant gyártelep kapujában? […]
Az első perrel (öbölszennyezés) kapcsolatban 5 millió US dolláros adminisztrációs, vizsgálati (talaj és üledék) és perköltséget is emlegetnek (nyilván fizetni kellett érte), de mára már nem világos, hogy ez a 140 millió dolláron belül van, vagy pluszköltség. A bírósági ügy peren kívüli megegyezéssel ért véget, így a cégek közötti kifizetésmegoszlás sem ismert, mint a későbbi esetekben sem […]
A Montrose Chemical Corporation és a társvállalatok (műszaki beszállítók, kezelő vállalatok) végül peren kívüli megegyezést kötöttek ki a második perben (talajvíz-szennyezés) is, amelynek keretében összesen: 73 millió US dollárt fizettek a szennyezés felszámolására és az ökoszisztéma helyreállítására. A pénz az alábbi célokra fordítható: üledékre koncentrált kármentesítési program (US EPA), élővilág-helyreállítási program (NOAA), halfogyasztási tanácsadás a lakosságnak, halászati korlátozások fenntartása, rekreációs és élőhely-rehabilitáció. Az első megegyezés utáni kutatások kimutatták, hogy a DDT-szennyezés jóval nagyobb kiterjedésű, mint azt a 2001-es becslések mutatták. Ezért 2009 után újabb, a US EPA által vezetett remediációs program indult, amely megalapozta a 2021-ben végződő második pert, majd peren kívüli megállapodásokat […]
A Montrose ügyében a környezeti monitorozás az, ami kifejezett nyereség a környezetanalitika számára, hiszen rendszeres mérések és kockázatbecslések történnek ugyanazon a területen, amelyeknek adatai nyilvánosságra kerülnek. Főbb szennyezők mennyiségi sorrendben (lásd a kapcsolatos ábrát): para-klór-benzol-szulfonsav (a Montrose alatt) a legtekintélyesebb mennyiségben és 2010-ig nagyon lassan csökkent (a BVM mérései között nem látom); benzol (a Del Amo területe a főforrás, de a Montrose alatt is jelen van), ami 15 év alatt jelentős csökkenést mutatott (a BVM területén 2009-ben harmada volt jelen); klór-benzol (Montrose alatt) hasonló tendenciát mutat (a BVM területén ez a talajvízben lassabban csökken); triklór-etilén (Montrose alatt) 15 év alatt gyorsan csökkent (a BVM területén 2009-ben ötször kisebb mennyiségben mérték). A Budapesti Vegyiművek talajvíz-szennyezői közül a klórbenzol-szennyezés hasonló nagyságrendű, mint a Montrose területén, ami az sugallja, hogy az adatok részletes egybevetése nagyon is időszerű lenne. A klór-benzolt a US EPA nem minősítette emberen rákkeltőnek, de krónikus expozíció esetén máj- és vesedaganatok fordultak elő állatkísérletekben, ezért több ország óvatos megközelítést alkalmaz. Az US EPA MCL-je (Maximum Contaminant Level): 70 µg/l (az Európai Unióban ivóvízre 10 µg/l, az összes szennyezőre). A Montrose DSG-09 mintavételi helye (2020): 1.200 µg klór-benzol/l, ami 17-szeres túllépés jelent. Hazánkban a Környezettechnológiai Kft. 2025-ben a Balassa51A_1605 mérőkútban 1.783 µg klór-benzol/l értéket mért, és további két Balassa51A mérőkút értéke volt >1.400 µg klór-benzol/l. A Montrose kapcsán elvégzett kockázatelemzésnek a BVM szennyezése által érintett mintegy százezer budapesti lakosra érvényesnek kell lennie, ha hihetek a Vámosi Oszkár (Adept Enviro Kft.) 2024-es KEHOP előadásának […]
A klór-benzolok máj- és vesekárosodás okozhatnak (zsírmáj, enzimindukció, májmegnagyobbodás, vesekárosodás, tubuláris elváltozások, vesefunkció-romlás). Ezeket a tüneteket hosszan tartó, alacsony koncentrációjú ivóvíz-expozíció esetén is megfigyelték. Központi idegrendszeri hatásai (koordinációs zavarok, reakcióidő-csökkenés stb.) ismertek. Állatkísérletek szerint: nagy dózisban embriotoxikus hatású. A Montrose monitorozási eredményei a BVM (plusz Hidas és Garé) DDT-gyártása során elszennyezett területek viszonyainak értelmezésére minden bizonnyal jól hasznosíthatók.”
Előzmények: Darvas B. (2025): DDT. Élet és Irodalom, 69 (40), 6. – https://www.es.hu/cikk/2025-10-03/darvas-bela/ddt.html; Darvas B. (2025): DDT-használat és környezet-egészségügyi kérdőjelei – ’Róka fogta csuka’. Ökotoxikológia, 7 (3-4), 21-40. – https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0734/7.34szam.pdf; Darvas B. (2025): A Montrose DDT-je és a Dél-kaliforniai öböl – No1 A szennyvíz-csatorna és a vashordók. Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. november 25. – https://greenfo.hu/blog/a-montrose-ddt-je-es-a-del-kaliforniai-obol-no1-a-szennyviz-csatorna-es-a-vashordok/, No2 Durbincsok és pelikánok. 2025. november 29. – https://greenfo.hu/blog/a-montrose-ddt-je-es-a-del-kaliforniai-obol-no2-durbincsok-es-pelikanok/
(folytatása következik)
(db)

04/12/2025

Megjelent az Ökotoxikológia szaklap 2025 évi 3-4 száma.
Link a lapszámhoz:https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0734/7.34szam.pdf
Tartalomjegyzék
Szakcikk
Gyurcsó és mtsai – A MON810 kukoricapollen kockázatbecslése Cry1Ab-toxin érzékeny és toleráns Inachis io fiatal lárvákra 5-20
Krónika
Darvas – DDT-használat és környezet-egészségügyi kérdőjelei – ’Róka fogta csuka’ 21-40
Konferencia
Abriha-Molnár és mtsai – A közlekedés hatásainak indikációja városi buszmegállók... 42-43
Bárány és mtsai – Talaj fizikai, kémiai és biológiai paramétereinek vizsgálata Debrecen... 43-44
Darvas – A természet- és környezetvédelem hazai és globális dilemmái 44-45
Fodor és mtsai – Krónikus tributyltin-kezelés által kiváltott metabolizmuszavar... 46-47
Gyurcsó és mtsai – A géntechnológiai úton módosított MON810 kukorica Cry1Ab... 47-48
Gyurcsó és mtsai – A tejsavbaktériumok potenciális szerepe a mikotoxinok... 49-50
Izsák és mtsai – Növényvédőszer-monitorozás a biztonságos ivóvízellátásért 50-51
Klátyik és mtsai – Fluoreszcenciaalapú immunobioszenzor alkalmazhatósága a… 51-52
Kurucz és Kemenesi – Piretroidrezisztencia Magyarországon: a túlhasználat... 52-53
Mörtl és mtsai – Növényvédőszer-hatóanyagok felszívódásának vizsgálata növényi guttációs cseppekben 54-55
Németh és mtsai – Szerves UV-szűrő vegyületek egyidejű kimutatására... 55-56
Oláh és mtsai – A p53 tumorszupresszor fehérje szerepe a genotoxicitási... 57-58
Paseutsakoun és mtsai – Műanyagok lebontása mikroorganizmusokkal 58-59
Sipos és mtsai – Lágy- és fásszárú fajok fitoremediációs potenciáljának... 59-60
Svigruha és mtsai – Mikroműanyagok és UV-szűrő vegyületek hosszú távú... 61-62
Szántó és mtsai – Kémiai UV-szűrők krónikus expozíciójának komplex hatásvizsgálata 62-63
Székács A. – Környezet- és élelmiszerbiztonsági kérdések az átalakuló növényvédő... 63-64
Székács L. és mtsai – Vizsgálati módszer optimalizálása xenoösztrogén anyagok... 65-66
Takács és mtsai – Az isoxaflutole gyomirtószer-hatóanyag önálló és... 66-67
Takács és mtsai – Fluoreszcenciás immunanalitikai eljárás fejlesztése a carbamazepine... 67-68
Tóth Ga. és mtsai – A kadmium szöveti és szubcelluláris lokalizációja az Eisenia ... 69-70
Tóth Ge. és mtsai – A polifluorozott flufenacet herbicid hormonmoduláns 70-71
Szerzői és tárgymutató 72-74
Köszönetnyilvánítás a szaklap bírálóinak 75
A lap publikációs műfajai 76-77
Útmutató szerzőknek 78-80

29/11/2025

Darvas Béla: A Montrose DDT-je és a Dél-kaliforniai öböl – No2 Durbincsok és pelikánok
Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. november 29. – https://greenfo.hu/blog/a-montrose-ddt-je-es-a-del-kaliforniai-obol-no2-durbincsok-es-pelikanok/
„A Montrose környezetszennyezése a szennyvízcsatornán át és a gyártási hulladék vashordókban a tengerbe süllyesztése 1947-1971 között tartott. Rachel Carson ’Néma tavasz’ című könyvében (1962-ben jelent meg) nem szerepelt sem a Montrose Chemical Company neve, sem a Szent Katalin-sziget (Santa Catalina Island) környéki DDT-szennyezés. Az akció titkosítása eredményes volt, és a szennyezés valódi mértékére csak 1980-1990-es évek között derült fény. A tengerbiológus Carson (mennyire érdekelhette volna őt ez a döbbenetes ügy) általánosságban tárgyalja a DDT és más klórozott szénhidrogének hatását a tengeri ökoszisztémákra, de konkrét esettanulmányként nem említi ezt az esetet, bár ott lett volna a helye. Rachel Carson az Egyesült Államok keleti partján élt (úgy 4.000 km-re), míg ez az ügy a nyugati partot érintette […]
A DDT/DDE/DDD (közösen DDX) zsírban oldódó vegyületek, amelyek a táplálékhálóban feldúsulnak. A Dél-kaliforniai öböl (Southern California Bight, Palos Verdes Shelf) területén honos ökoszisztéma különösképpen megszenvedte a Montrose DDT-gyártását. Sőt, máig magán viseli a DDX maradványaival ennek az elképesztő környezetszennyezésnek az ügyét. Az öböl évszázadokra szennyezett marad […]
A halakat fogyasztó csúcsragadozó tengeri madarak és emlősök szervezetében egymillió-szoros biomagnifikációs faktor kalkulálható a tengervízhez viszonyítva. A Dél-kaliforniai öbölben (Southern California Bight) a bomlás igen lassú, hiszen a DDT oxigénszegény viszonyok között egyenetlenül oszlott el a térségi mélyüledékében. Legtöbb a White Point Outfall System tengerben végződő csatornaszájak pár kilométeres környezetében találtak (akár 200 ppm) és annak tizedét a vashordók lerakási körzetében. Az üledékből a tengervízbe oldódó DDX-hányad csekély, de folyamatos. A DDT-körforgását sokkal inkább a helyi táplálékháló biztosítja, amely haldögök fogyasztására képes (rákfélék, mindenevő halak) fajokban gazdag […]
A csúcsragadozók közül a fehérfejű rétisas 0,5, a barna pelikán napi halfogyasztása 1-1,5 kilogramm (US Fish & Wildlife Service). A kaliforniai oroszlánfóka és a palackorrú delfin naponta 5-10 kiló halat zsákmányol (NOAA Fisheries). Biomagnifikációs okok után nyomozva a táplálékösszetétel képezi vizsgálat tárgyát, de az adatbázisok szerint a négy csúcsragadozó többnyire alacsony DDT-tartalmú halakat fogyaszt, kivéve a palackorrú delfint, ami előszerettek zsákmányolja a Genyonemus lineatus durbincs-félét, amely kiemelkedően magas DDX mennyiséget gyűjt a dögevő életmódjával és amely faj a Dél-kalifornia öböl térségben emberi fogyasztása, élelmiszeripari felhasználásra (crab stick) tiltott. A Sebastes fajok (sziklahal-félék) gyűjtenek még közepes mennyiségű DDX-tartalmat, de a csúcsragadozók kiemelkedő felhalmozásai inkább az elfogyasztott nagyon magas napi halmennyiség következményei és a saját testzsír-felhalmozásuk […]
A hazánkba hírként el sem jutott utólag feltárt környezeti bűntény adatait keresve a mai vizsgálati részletesség lephet meg minket elsősorban, hiszen most az Egyesült Államokban mindent megtesznek a részletes tényfeltárásért. Ehhez képet Garé és a Budapesti Vegyiművel, továbbá a többi hazai DDT-gyártó környezetszennyezéséről alig tudunk valamit. A DDT betiltásának magyar dokumentumai, megalapozó vizsgálatai és körülményei máig rejtve maradtak. Nem láttak napvilágot az ügy részletei a Kádár rendszerben, de később a rendszerváltás után sem. Vajon miért történt így?
*
Előzmény: Darvas B. (2025): DDT. Élet és Irodalom, 69 (40), 6 – https://www.es.hu/cikk/2025-10-03/darvas-bela/ddt.html; Darvas B. (2025): DDT-használat és környezet-egészségügyi kérdőjelei – ’Róka fogta csuka’. Ökotoxikológia, 7 (3-4), 21-40 (poszter – https://ecotox.hu/ecotox3/download/konf/2025/eposter/MOTT25_P02_DarvasB.pdf); Darvas B. (2025): A Montrose DDT-je és a Dél-kaliforniai öböl – No1 A szennyvíz-csatorna és a vashordók. Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. november 25. – https://greenfo.hu/blog/a-montrose-ddt-je-es-a-del-kaliforniai-obol-no1-a-szennyviz-csatorna-es-a-vashordok/
(folytatása következik)
(db)

27/11/2025

Darvas Béla: A Montrose DDT-je és a Dél-kaliforniai öböl – No1 A szennyvíz-csatorna és a vashordók
Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. november 25. – https://greenfo.hu/blog/a-montrose-ddt-je-es-a-del-kaliforniai-obol-no1-a-szennyviz-csatorna-es-a-vashordok/
„Nincs ötletem, hogy ez az elképesztő környezetszennyezési ügy a maga szerteágazó tanulságaival miként kerülhette el a magyar sajtó teljes figyelmét. Sőt, a magyar szakemberekét is […]
A Montrose Chemical Corporation of California 1947-ben alakult Los Angeles déli részén (Torrance/Palos Verdes térsége). A cég elsődleges profilja a diklór-difenil-triklóretán (DDT) nagyüzemi gyártása volt, amelyet rovarirtóként fejlesztettek az 1930-as években, és a II. világháborúban rendkívül sikeresen alkalmaztak malária és tífusz terjesztő csípőszúnyogok és tetvek ellen. A háború után a DDT az USA egyik legelterjedtebb mezőgazdasági és közegészségügyi rovarirtójává vált, ennek következtében a Montrose az USA legjelentősebb DDT-gyártó cégévé. Ismert elnökei Pincus Rothberg az 1960-as évekig, majd Samuel Rotrosen 1968-tól. Az 1972-es US EPA DDT-tiltása után az Egyesült Államokban tilos volt a felhasználás. A gyártás azonban még egy évtizedig folyt és a gyártott terméket importálták. A Montrose a DDT-t főként olyan országoknak szállította, amelyek maláriaellenes programjaikban továbbra is engedélyezték az indoor residual spraying (IRS) alkalmazását (pl. Banglades, Etiópia, India, Indonézia, Nigéria, Pakisztán, Sri Lanka, Tanzánia, Thaiföld). A hetvenes évek második felében több ország fokozatosan korlátozta a DDT mezőgazdasági felhasználását, de néhány régió továbbra is importálta (pl. Latin-Amerika: Mexikó, Peru, Venezuela; Közel-Kelet egyes államai; Afrika déli és keleti részei) növényvédelmi célra.
A Montrose-per bírósági iratai és más források szerint a DDT nagy részét központi kormányzati egészségügyi ügynökségek, nem pedig magáncégek vásárolták. A közvélekedés szerint legfontosabbak: WHO-maláriaprogramokhoz beszállító nagykereskedők, ázsiai és afrikai egészségügyi minisztériumok, vegyipari forgalmazók (például Európán keresztül továbbítva), de erre vonatkozóan a bizonyítékok hiányoznak, csak az eredmény ismert. A Montrose-per (United States vs. Montrose Chemical Corp., Case No CV 90-3122) több ezer oldalnyi iratot tartalmaz, de jelentős része nincs digitalizálva, vagy csak a peres felek számára hozzáférhető, vagy nem tartalmaz részletes kereskedelmi mellékleteket, vagy a bíróság ki sem kényszerítette az exportpartnerek teljes listájának nyilvánosságra hozását. A nyilvánosan hozzáférhető bírósági iratok nem tartalmaznak vevőlistát. A Montrose által 35 év alatt gyártott és értékesített DDT-mennyiségét 800 ezer tonnára becsülik (~22-25.000 tonna/év gyártás). Ezt azonban más források nem erősítik meg, vagyis bizonytalan adat […]
A vállalat kezdetben kétféle módon szabadult meg ezektől a hulladékoktól: (i) A Los Angeles-i csatornarendszeren keresztül. A Montrose évtizedeken át szennyvízcsatornákon át vezetett ki nagy mennyiségű, tisztítatlan DDT-szennyvizet, amely a Los Angeles County Sanitation Districts rendszerén át az White Point Outfall pontján keresztül került az óceánba. A US EPA becslése szerint több mint 1.700 tonna tiszta DDT került a vízbe a csővezetéken keresztül; (ii) Tengerfenékre süllyesztett hordókban. Az 1950-től az 1960-as évekig a Montrose vegyi hulladékát hajókkal szállították ki, és a Saint Catalina-sziget és a Los Angeles-i partvidék közötti mély vízbe juttatták. A dokumentumok szerint több tízezer hordót süllyesztettek el, sok esetben szándékosan megrongálva a hordókat, hogy elsüllyedjenek. A legújabb kutatások (UC Santa Barbara, 2020-2023) alapján a tengerfenéken: kiterjedt DDT-szennyezés található, közel 3.000 km² területen, sok helyen koncentrált, ipari tisztaságú DDT-maradványokkal […]
1950-1971 között folyó öbölszennyezés máig ható nyomokat eredményezett a tengeri ökoszisztémában (erről a következő részben lesz szó), sőt a Genyonemus lineatus (white croaker – üledéki gerincteleneken táplálkozó durbincs-féle) kifejezetten nem ajánlották a térségben fogyasztásra. Erre a sorsra jutott további nyolc üledéki közösségen táplálkozó halfaj is. Ezekből olcsó büfékben készülhet fish and chips, de főként helyi horgászok zsákmányai.”
(folytatása következik)
(db)
Lásd még Darvas B. (2025): DDT. Élet és Irodalom, 69 (40), 6. (https://www.es.hu/cikk/2025-10-03/darvas-bela/ddt.html); Darvas B. (2025): DDT-használat és környezet-egészségügyi kérdőjelei – ’Róka fogta csuka’. Ökotoxikológia, 7 (3-4), 21-40. (cikk megjelenés alatt – poszter: https://ecotox.hu/ecotox3/download/konf/2025/eposter/MOTT25_P02_DarvasB.pdf)

Darvas Béla: KönyvzúzdaGreenfo, Dodó (revisited), 2025. november 20. – https://greenfo.hu/blog/konyvzuzda/Ma felhívott v...
20/11/2025

Darvas Béla: Könyvzúzda
Greenfo, Dodó (revisited), 2025. november 20. – https://greenfo.hu/blog/konyvzuzda/
Ma felhívott valaki a MATE-ról, aki az Ökotoxikógia című 2023-as Bakonyi Gábor könyvben talált forrást egy 2009-es társszerzőségben elkövetett könyvemhez, amit a Pars Kiadó (Kft.) állítólag kiadott, hiszen ma is hirdeti. Én azonban erről, mint állítólagosan első szerzője ennek a cuccnak nem tudok. Terv, illetve gyönge ötletelés valóban volt ilyenről. Ma is sajnálom, hogy engedtem a csábításnak, hogy tovább ragozzam egy már megírt könyvem. Semmi értelme effélének.
Peregovits László azzal keresett meg annak idején, hogy a 2000-ben kiadott Virágot Oikosnak (l’Harmattan) el kellene készíteni egy közérthetőbb változatát, amelyet a tanítónénik és bácsik is felkarolhatnának az iskolákban. Erre ajánlotta ismerősét Szerényi Gábor urat, aki ezt majd, mint középiskolai tanár kitűnően megteszi és grafikust is szerez hozzá, aki emeli az érthetőséget. Ez volt a terv, amire mint kiadó pályázatot írt és nyert is valami nevetségesen alacsony összeget. Részemről nem a pénzről volt szó, hiszen a Virágot Oikosnak címűt ingyen írtam, a köznek ajánlott szorgalmamból.
Hamar kiderült, hogy Szerényi úr – akivel sohasem találkoztam – mást képzelt el egy ilyen könyvről és készített is valamiféle bevezetőt, ami a könyv 10%-a, ha lehetett, és aminek sok része egyáltalán nem tetszett nekem. Vállalhatatlanul egyszerűsítő és forráshiányos volt. Gondolom ő is azért nyúlt az én részeimhez értetlenül, mert az meg neki bonyolultnak tűnt. Nem találkoztunk gondolatban sem. Van ilyen. Rendesen meghúztam az ő adalékát, visszajavítottam, amit javított és múlt az egykedvű idő. A kiadó vezetőjének a sok közül ez csak az egyik gondja lehetett, és talán nem is a legfontosabb. Aztán hosszú hónapok után, már közel a könyv leadásának határidejéhez kaptam egy kefelenyomatot, aminek hibamintázata javításkor nagyon ismerősnek tűnt. Déjà vu. Nem véletlenül, hiszen az előző javításaim nem kerültek hasznosításra (Matt!), így közel kétszáz oldalon hiába rágtam magam át már egyszer. Kattant valami és feladtam. Írtam a kiadónak, hogy ez a könyv meg sem közelíti a Virágot Oikosnak színvonalát. 90%-a annak lebutított változata. Ez, mint szerzőt nem inspirálhat a további munkára. Ez a könyv velem így nem fog megjelenni. Kijelentkeztem a készülő best seller-ből. Nem érzékeltem a társszerző munkáját és sehol sem volt az ígért profi grafikus. Sőt, a szerkesztő munkája is slendriánnak tűnt, ami fölösleges munkára kényszerített. Mondtam ezt úgy, hogy 2009. november 8-án a nyolcadik nálam lévő kézirati verzió (amiből hiányzott még a grafika) 208 oldalnyi szöveget tartalmazott. Ekkor számomra véget ért a történet, töröltem a feladatmemóriámból. Az, hogy a Pars Kiadó mit tett ezt követően a kézirattal azt nem tudom. Bár többször találkoztunk Peregovits úrral ezt követően, erről sohasem beszéltünk.
Szóval olyan könyv, hogy Enni, vagy nem lenni? tőlem és az engedélyemmel sohasem jelent meg, sem a Parsnál, sem máshol. Létezik nálam egy file, egy 208 oldalas szövegfolyam, ami tanúsítja, hogy dolgoztam rajta, de méltatlan körülmények között és eredménnyel. Ma is úgy gondolom, hogy helyes volt, hogy kezdeményezésemre nem adták ki. (Mit keres persze 16 évvel a döntésem után a Pars Kiadó ajánlott könyvlistáján 2023-ban, amit a ChatGPT5 könnyedén megtalál?) Az ötlet sem volt jó. Ismeretterjesztő könyvet nem szakembereknek kell írni. Persze ettől olyanok a létezők amilyenek. Mintha meg sem történtek volna ezek a talajmentiek.
(db)

13/11/2025

Darvas Béla: Bolhacirkusz
Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2025. november 12. – https://greenfo.hu/blog/bolhacirkusz/
„Két egyszemélyes párt (a szárazuló Fidesz-KDNP és az áradó Tisza) körül forog a 2026-os választás kapcsán a honi média. Az egyik párt leépítette 2010-ben a környezetvédelmi minisztériumot és minden funkcióját átadta az áderi operettkommandónak […] A Tisza-párt viszont természet- és környezetvédelmi értelemben meg sem történt […]
Hazánkban úgy 10% szavazó létezik, akik szavaznának zöld pártra, ha életképes lenne. Az LMP Ungár úrral éppen a főpolgármester-választás kapcsán bizonyította, hogyan lehet megsemmisíteni egy pártot számítgató politikai picsi-pacsikkal. Ma csend van a kiürült pártszékházban […] Szerintem ennek a formációnak béke poraira, esélyt sem látok a feltámasztására. Lehet csomagolni és új munkahely után nézni […]
A 2025-ös Pride sikere kétségtelenül Karácsony Gergely kiállásának következménye a szabadságjogok mellett, de a jelentős súlyúra dagadt esemény már erről szólt és a Fidesz-KDNP ezt korlátozó politikája ellen. Ebben a mássági jogok (nagyon kínos lenne, ha ezt a zöld politikával keverné a Párbeszéd) megfértek, de nem voltak mérvadók. Zöld politikának elégtelen, ha a Párbeszéd csak kiáll a másság mellett és elnöke kóborló cicáknak keres új gazdát. A zöld politika bolygószintű súlyos problémákról szól és annak helyi képviseletéről. Az üvegházi gázok kibocsátásának csökkentéséről, az energiafelhasználás szabályozásáról, a közlekedés alapvető megújításáról, az életközösségek védelméről, a hulladékgazdálkodás reformjáról és igen, a jog szerinti esélyegyenlőségről is […]
Az MSzP révén nincs további hordozórakétája, és Barabás különutas, most a jobboldali Tisza elsődlegességét is elismeri és egyéni elképzelése támadt a politizálásról, amit még ezután oszt meg a néppel. A hazai zöld pártoknak szerintem nem lett volna szabad bal vagy jobb oldal felé bár valaha is elköteleződni. Maradni kellett volna középen és a természet- és környezetvédelem szakmai érvei szerint politizálni. Schiffer András kivételével ez egyik pártelnöknek sem sikerült. Most nem kerülheti el a választói leváltást a zöld politikai vonal sem. Új, az eddigieknél sokkal felkészültebb politikusoknak kell jönni, akik gyakorlatában is értik azt, amiről szónokolnak […]
A hazai zöld politikát eddig totálisan átitatta a dilettantizmus. Álmodozó vezetőiknek alig van köze a természet- és környezetvédelemhez és alig értik a biológiának, toxikológiának, környezetkémiának és meteorológiának azt a keverékét, amiről a zöld politika lényegében szól. Vezetőinek nem bukolikos figurák kellenek (eddig jobbára ilyenek voltak), hanem realisták, akik tisztában vannak az ipari termelés hulladékgazdálkodásával, a környezet-egészségüggyel és a környezetvédelmi joggal. Enélkül életképes zöld párt Magyarországon nem épülhet, mint olyan szakmai hátország nélkül sem, amely a realitás talaján áll. Meg kellene végre érteni! Azt sem árt látni, hogy ideológiákra épülő pártokban a zöld politika nem fog kellő eréllyel integrálódni, mert a gazdasági érdek a természet- és környezetvédelem érdekeit hazánkban az utolsó helyre fogja sorolni, mint a Fidesz-KDNP-ben ez látványosan meg is történt és olyasféle bolhacirkusz lesz belőle, amit Áder úr is van szíves folyamatosan bemutatni.”
(db)

Cím

Rakpart
Erzsébetváros
H-1075

Telefonszám

+3617891922

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Dodó új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Dodó számára:

Megosztás

Kategória