Esztergom Anno

Esztergom régi arcának visszavarázslója, időkerekének visszaforgatója, kalauz egy veszélytelen, izgalmas és tartalmas időutazáshoz.

Köszönöm, ha támogatja az oldalt:
https://www.donably.com/esztergom-anno
Sárosi Attila, a "kalauz"
®Minden jog fenntartva Gyerekként talán sokszor hallottuk és azóta talán mi is többször idézzük, hogy azok a boldog békeidők...

Amikor még minden szép volt és minden rendben ment…. Előtte voltunk még mindkét világháborúnak és még rend (és elfogadott rendszer) uralkodott, a szavak pedig azt jelentet

ték, amit a közmegegyezés elfogadottnak tekintett. A rend őre Esztergomban is őrizte a rendet, a bíró bírta az igazságot, a paraszt szántott, a költő verset írt és a tanár tanított, mindenki t***e azt, mit tennie volt hivatott. A városi üzletekben valódi kereskedelem folyt és annak eredménye az adott család megélhetését biztosította. Akkor még fontos volt az emberi szó…és a becsületnek is más mélységeit ismerték. Abban az időben nem folyt vita arról, hogy hová tartozunk. Mindenki tudta, hogy Magyarország Európa része. Ismertük történelmünket, nagyjainkat, tudtuk azt, hogy honnan indultunk és tudtuk azt is, hogy hová szeretnénk eljutni…

Az ezredvégi esztergomi ünnepségek kavalkádja, az utcák, terek, épületek egykori hangulata, a hagyomány és modernség paradoxonja ebben a szabadidő, televízió, rádió és bulvár nélküli világban irigylésre méltó és mind a mai napig nosztalgiánk tárgya. Ebben a felfokozott napi politikától mesterségesen folyamatosan harcban tartott, rohanó (turbulens) világban titokban vágyunk az egykori polgárság tudás - hit - család "szentháromsága" mögött megbújó biztonságára és értékrendjére, amikor még az anyagi javak birtoklása együtt járt a műveltséggel és ezáltal közmegbecsüléssel is. Az oldal ezt az "elveszett világot" próbálja esztergomi valóságában megmutatni. A félreérthető szavak helyett mindezt félreértelmezhetetlen képekben, megfagyasztott, kővé dermesztett pillanatokban idézi fel. Fontos, hogy csak innen, a jelenből nézve és csak utólag láthatjuk azt az időszakot boldognak, hiszen akik akkor Esztergomban éltek, ugyanúgy éltek, kínlódtak, szerettek és szerett***ek mint most mi. Talán csak az állandóság volt nagyobb, talán csak az életnek és az emberi értékeknek volt - látszólag nagyobb - hitele. Oldalunk – a teljesség igénye nélkül - kísérletet tesz arra, hogy felvillantson egy-egy – a szerző által kedvelt - korszakot Esztergom boldog(abb) múltjából és a metszetek, festmények, képeslapok, fényképek, térképek és tényképek segítségével idézze fel a boldog(abb) éveket. Amennyiben a sublótból, ládafiából vagy a padlásról az oldalhoz kapcsolódó anyag kerülne elő, kérem jelezze, hogy megoszthassuk az utókorral ! Sárosi Attila
https://www.facebook.com/sarosi.attila.3
https://www.facebook.com/esztergomanno
https://bit.ly/Esztergom-Anno-KEMMA-2023-04-03

Esztergom Anno
[email protected]

13/12/2025

717 éve, azaz 1308. december 13-án V. Kelemen pápa jóváhagyta a Boldog Özséb, esztergomi kanonok által 1250-ben alapított Pálos rendet.

A közelmúltban -esztergomi - Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából a Magyar Pálos Rend kiállításokkal és programokkal mutatta be az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend örökségét.

Esztergomi Boldog Özséb (kb. 1200–1270) az ország akkori fővárosában született, előkelő családból.
Kanonokként buzgó liturgikus élete, a szegények támogatása és a betegápolás miatt nagy tisztelet övezte.
A tatárjárás után részt vett a város lelki és fizikai újjáépítésében, majd 1246-ban lemondott kanonoki tisztségéről, vagyonát szétosztotta, és a Pilis erdeibe vonult vissza remeteként.

A pilisi forrás mellett állított keresztje köré hamarosan tanácsot kérők és követők gyűltek.
Özséb látomása – az erdőben egymás felé tartó kis lángok, amelyek a kereszt előtt fényoszloppá egyesülnek – arra indította, hogy a szétszórt remetéket közösségbe szervezze.
1250-ben monostort és templomot épít***ek a Szent Kereszt tiszteletére Pilisszántó és Kesztölc közelében.

1262-ben Özséb Rómába utazott a rend pápai megerősítéséért, amelyet IV. Orbán először a szegénység miatt halasztott, majd 1308-ban hagytak jóvá véglegesen.

Boldog Özséb 1270. január 20-án hunyt el a Szent Kereszt monostorban.
Halálos ágyán a szabályok megtartására, a testvéri szeretetre, a magány és az elmélkedés szeretetére, valamint Krisztus hű követésére int***e társait. Rendtársai a monostor templomában temették el, s úgy tartották: földi atyjuk helyett égi pártfogót nyertek.

Működő hazai pálos helyek:

Sziklatemplom (Budapest)
Magyarok Nagyasszonya-bazilika (Márianosztra Börzsöny)
Pécs, templom
Petőfiszállás-Szentkút (Kiskunfélegyháza mellett)
Erdőkürt - Esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei

Volt pálos templomok:

Egyetemi templom (Budapest)
Sajólád, plébánia-templom
Porva, plébánia-templom
Csatka, plébánia-templom
Pápa, pálos templom
Sopronbánfalva, Hegyi templom
Sátoraljaújhely, Piarista templom
Máriavölgy (Pozsonyi kerület)

Volt pálos kolostorok:

Cirkvenica, Horvátország

Csak romjaikban létező kolostorok vagy templomok:

Szent Kereszt monostor Klastrompuszta (Pilis)
Szent Kereszt kolostor Pilisszentlélek (Pilis)
Szent Lőrinc kolostor Budaszentlőrinc (Budai hegyek)
Bakonyszentjakabi pálos kolostor Sáska közelében (Balaton-felvidék)
Szent Mihály kolostor Nagyvázsony (Balaton-felvidék)
Szent Mária Magdolna kolostor (kőkúti pálos kolostor) Salföld (Balaton-felvidék)
Szent Erzsébet kolostor Tálod (Balaton-felvidék)[6]
Szent Péter kolostor Pogányszentpéter (Zalaapáti-hát)
Iharosi pálos templom Iharos (Zalaapáti-hát)
Szent Fülöp és Jakab kolostor Regéc (Abaúji-Hegyalja)
Gönci pálos kolostor Gönc (Abaúji-Hegyalja)
Bükkszentléleki pálos kolostor Bükkszentlélek (Bükk)
Diósgyőri pálos kolostor Diósgyőr (Miskolci-Bükkalja)
Szent János kolostor Kurityán, Kazincbarcika közelében (Sajó-völgy)
Martonyi (háromhegyi) pálos kolostor Martonyi (Bódva-völgy)
Toronyalja pálos kolostor Kóspallag (Börzsönyi-kismedencék)
Keresztelő Szent János Premontrei kolostor Zsámbék (Zsámbéki-medence)
Jakab-hegyi pálos kolostor Jakab-hegy (Mecsek)
Kápolnai pálos rendház Kápolna, Nagyvárad közelében (Erdély - Bihar megye)
Szűz Mária kolostor Máriacsalád-puszta (Nyitra)

A képen Boldog Özséb kanonok szobra látható, mely a Bazilika feljáró útjának jobb alsó felén található.
A szobrot valószínűleg a luganói származású késő-barokk szobrász, Carlo Adami készít***e 1780 körül.
A homokkőből készült, életnagyságnál valamivel nagyobb alkotás vörös-márvány hasábon áll.
Eredetileg a mai Fürdő Szálló helyén lévő meleg források mellett Görgey Márton kanonok által 1780 körül állíttatott, azóta elpusztult Nepomuki Szent János-szobor mellett állt.
1844-ben, a szálló építésekor eltávolították onnan, majd 1856-ban, a Bazilika előtti tér rendezésekor került a jelenlegi helyére, közben a káptalan központi raktárában volt.

Fotó: Boldog Özséb szobra a Bazilika rámpájának alján, bal oldalon - a fotó készítésekor.
Jelenleg áthelyezve a jobb oldalara.

13/12/2025

December 13. – a lovak világnapja.

A mai jeles napon gondoljunk tisztelettel e nemes állatokra, amelyek egykor szabadon járták a füves pusztákat, majd az ember társaként évszázadokon át osztoztak mindennapjaink terhein és ünnepein.
A ló, aki békében és háborúban egyaránt hűséges segítőtárs volt; aki elviselte a napsütés melegét, a tél fagyos hidegét, a szél és az ember ostorát, a munka súlyát; mezőkön, utcákon, csatatéren és munkaerőként is „bennünket szolgált”, s közben megőrizte méltóságát és szelíd erejét.

A robbanómotor megjelenésével szerepük háttérbe szorult, mégis kultúránk, történelmünk és emlékezetünk megkerülhetetlen részei maradtak.
Ezen a napon különösen is érdemes felidézni őket — például André Kertész néhány, Esztergomhoz kötődő felvételén keresztül, ahol a fényképész egyszerre mutatja meg a ló szépségét, munkabírását és a város múltjának atmoszféráját.

13/12/2025

84 éve, azaz 1941-ben e napon, Széchenyi emlékestet rendeztek a "legnagyobb magyarról" elnevezett esztergomi Kaszinóban.

"Folyó hó 13-án este a Széchenyi Kaszinó kedves előadás keretében áldozott a legnagyobb magyar emlékének.
Vencel János MFTR hajóskapitány, a „MFTR hajóstísztek gróf Széchenyi Körének" elnöke tartott igen érdekes és magas szárnyalású előadást
„A magyar hajósok gróf Széchenyi Istvánnal" címmel.
Az előadás előtt dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, a Kaszinó elnöke meleg szavakkal üdvözölte Vencel János kapitányt és a vele érkezett kiküldötteket, Schóber Alajost, a MFTR hajóstisztek körének alelnökét, valamint Skereíz István titkárt.
Azután felkérte az előadót előadásának megtartására.
Vencel János előadásának bevezető részében köszönetét fejezte ki, amiért az itteni Széchenyi Kaszinó vezetősége alkalmat adott neki előadásának megtartására. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legnagyobb magyarról, majd Széchenyi életét és munkásságát ismert***e, kis bárkájától, a ,,Desdemonától", a legnagyobb termesgőzösíg, az „Erzsébet Királyné,, és ,,Szent Istvánig", vala mint az akkor még csónaknak is akadályt képező sziklás Dunaszakaszról, amely ma már a ,,Duna tengerjáró hajókkal" is járható,
A hatalmas előadási anyagból, mely közel egy órát vett igénybe, helyszűke miatt csak egyes részeket van módunkban közölni :

A Széchenyi előtti korok dunai és tiszai hajózásának ismertetése;
A gőzhajózás kezdete ;
Széchenyi szerepe ;
A ,,Hitel", „Világ" és a „Stádium" ismertetése ;
Folyószabályozások ;
A Desdemonával megtett hajóút ismertetése;
A gőzhajózás fejlődése;
Széchenyi mint királyi biztos a szabályozásoknál ;
A Széchenyi-út építésének kezdete ;
Az első gőzhajó a Tiszán ;
Vásárhelyi Pál működése ;
Széchenyi németországi útja;
A Duna—Majna-csatorna eszmélye ;
Szénbányák és szenelők szervezése a hajózásnak ;
A Társalkodóban megjelent cikksorozat ismertetése ;
Az ,1. Ferenc" gőzhajón tett hajóút ismertetése ;
A balatoni hajózás ;
Az 1848-i első felelős magyar kormányban, közlekedésügyi miniszteri szereplése ;
A dunai hajózás szépsége ;
A nagyközönség meghívása a Dunára.
Az élvezetes előadást szűnni nem akaró tapsvihar követte, majd dr. Késmárki Frey Vilmos, főispán, elnök mondott kedves szavakkal köszönetet az előadónak, s ezzel az előadás véget ért."

(Esztergom és Vidéke 1941. december 24.)

A kaszinóról így ír Borovszky Samu:
Magyarország vármegyéi és városai
ESZTERGOM VÁRMEGYE

"Esztergomi Kaszinó.
Esztergomnak e legrégibb egyesülete 1844-ben alakult meg, és így az országban is az elsők közé tartozik.
1844–46-ban, még inkább a mozgalmas 1848–49. években válságos hullámzásokon ment keresztül; az elnyomatás éveiben pedig a legszűkebb körre szorulva tengette életét.
Az alkotmányos korszak fölvirradtával azonban új életre ébredvén, fokozott virágzásnak indult és vezérszerepet játszott a város társadalmi életében.
Társas összejöveteleket, műkedvelői előadásokat rendezett és minden eszközt felhasznált a hazafias érzés ápolására.
1863-ban nagy hazánkfia, gróf Széchenyi István emlékének megörökítésére, a lelkes polgárok körében összegyűjtött összegből gróf Széchenyi István pályadíjat létesített, a melynek kamataiból öt darab aranynyal jutalmazta a magyar irodalom és történelem tanúlmányában leginkább kiváló főgimnáziumi tanulót.
1887-től a főgimnáziumi ifjúság részére a tanári kartól kijelölt pályatételt tűz ki, melynek megbírálását a főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt, egy kaszinótag és egy tanár végzi.
A kaszinónak a takarékpénztár bérházában levő kényelmes helyisége gazdag könyvtárral, szórakoztató eszközeivel, műkedvelői előadásaival sok kellemes élvezetet nyújt nagyszámú tagjainak. Az elnöki állás jelenleg üresedésben van."

Érdekesség, hogy Borovszky egy évvel későbbre teszi a megalakulást, mint a lenti linkben olvasható száz éves összefoglalás, de tudjuk, hogy a reformkori esztergomi tűzvész során sok minden porladt el...

Az esztergomi Széchenyi Kaszinó első száz esztendejéről (1938) itt lehet olvasni:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_030/?pg=0&layout=s

13/12/2025

93 éve, azaz 1932 -ben e napon az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat felavatta Katona István történetíró emléktábláját a róla elnevezett utcában.

"Katona István nagy történetíró esztergomi házát emléktáblával jelölik meg
Katona István (1732—1811) a nógrádmegyei Bolyk községben született s mint jezsuita tanár a nagyszombati egyetemen működött.
A jezsuita-rend eltörlése után is megtartotta tanszékét, az esztergomi egyházmegye papja lett s az egyetemmel előbb Budára, utóbb Pestre költözött.
II. József alatt nyugalomba vonult, mivel németül tanítani nem akart.
Nyugalomba vonulása után Esztergomban telepedett meg, majd kalocsai kanonokká nevezték ki s mint ilyen halt meg.
A kalocsai székesegyházban temették el.
Negyvenhárom kötetes História critikájában a legújabb időktől a XVIII. századig vezette le a magyar nemzet történetét.
Köteteiben rengeteg adatot, forrásidézést és irodalmi hivatkozást halmozott össze. Fölhasznált minden munkát, amit az ő koráig Magyarországon és a külföldön írtak a magyarok történetére vonatkozólag.
A szétszórt kútfőkből és földolgozásokból megalkotta a legnagyobb magyar történetet.
Katona István történetíró születésének 200-ik évfordulóját f. hó 13-án üli meg a magyar nemzet.
Kalocsán, ahol Katona István hamvai nyugszanak, f. hó 11 én, Esztergomban pedig, ahol a nagy magyar történettudós háztulajdonos volt s munkáinak nagy részét megírta, december 18-án áldoznak emlékének
Az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat már régebben óhajtotta emléktáblával megjelölni Katona egykori lakóházát, azonban sokáig vitás volt, hogy melyik ház tekintendő Katona egykori házának.
Dr. Lepold Antal prelátus újabban gondos kutatások után kétségtelen bizonyítékokat talált arra, hogy a kérdéses épület a Szent János utca 6. sz. prímási tulajdonban levő ház, amelyen f. hó 18-ra az emléktáblát el is helyezik.
Az emléktábla elhelyezésével kapcsolatosan a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság 18-án Katona István emlékezetére az érs. nőnevelő intézet nagytermében ünnepélyt rendez, mely után a közvetlen közelben levő Katonaféle házban az emléktáblát leleplezik és megkoszorúzzák.
A részletes programmot lapunk legközelebbi számában közöljük."

(Esztergom és Vidéke 1932. december 8.)

"Vasárnap délelőtt leplezik le Katona Istvánnak a nagy történetírónak emléktábláját
Már jeleztük, hogy a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság és az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat az érs. nőnevelő-intézet nagytermében Katona István emlékünnepélyt rendez a nagy magyar történetírónak, Esztergom város egykori polgárának 200 éves születési évfordulója alkalmából.
Az emlékünnepély f. hó 18-án, vasárnap délelőtt pontosan 11 órakor lesz megtartva az alábbi műsorral :
1. Arany—Révffy : Rendületlenül. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda Hajnali Kálmánnak, a Balassa Bálint Társaság r. tagjának vezényletével.
2. Elnöki megnyitó. Mondja dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, a Balassa Bálint Társaság és az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnöke.
3. Katona István Esztergomban. Irta és felolvassa Sinka Ferenc Pál, az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat igazgatója, a Balassa Bálint Társaság 1. tagja.
4. Himnusz.
Az emlékünnepély után Katona István egykori lakóházán, a Szent János-utca 6. számú házon elhelyezett emléktáblát fogják leleplezni és megkoszorúzni."

(Esztergom és Vidéke 1932. december 15.)

A Katona István utca és az emléktábla helye: https://maps.app.goo.gl/Ew9rdvFV4ZFD3Kfm8

12/12/2025

99 éve, azaz 1926. december 12-én az alig fél éves esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság nagyszabású programmal zárta első évét.

Az immár Főreáliskola rangra emelt egykori Községi Reáliskola nagytermében tartották meg azt a díszközgyűlést, amelynek központi gondolata Balassa Bálint emlékezete volt.
A rendezvény hangulatát az Esztergomi Zenekedvelők Köre előadása alapozta meg, majd Császár Elemér nyugalmazott egyetemi tanár tartotta meg székfoglaló előadását „Költészetünk új irányai” címmel.

A közönség ezt követően Bányai Kornél Balassi Bálintról szóló tanulmányát hallgathatta meg; a mű jelentőségét jelzi, hogy később a Párizsi Magyar Akadémia egyik esszékötetében nyomtatásban is napvilágot látott.
A díszközgyűlés akadémikus hangulatát Gerevich Tibor vetített-képes előadása, a „Zarándokolás Assisibe” zárta.

A hivatalos részt tagválasztás követte, majd Homor Imre – Bánáti Büchner Antal: „Balassa szerelme” című melodrámájának bemutatója adott művészi keretet az eseménynek.
A kulturális nap azonban ezzel nem ért véget: a Katolikus Legényegylet dísztermében ekkor nyitotta meg kapuit a Művészeti Szakosztály kiállítása, ami az egyesült első — és tudomásom szerint egyetlen — kollektív kiállítása volt.
Ez, az ország történelmének azon korszakában megható, tiszteletre méltó kísérlet is volt egyben, egy kisváros alkotóerejének összefogására.
Ekkor nem sok települése lehetett hazánknak, ahol efféle kísérleteknek akár a gondolata is felvetődött volna.

A tárlat az esztergomi és országos művészeti élet jeles alkotóit vonultatta fel.
A látogatók megcsodálhatták többek között
– Jaschik Álmos „Noé bárkája” című munkáját és Habsburg Ottó számára készített képeskönyvét,
– Einczinger Ferenc tíz expresszionista művét,
– Bajor Ágost Csernoch János-portréját és velencei akvarelljét,
– Hidegh Béla naturalisztikus esztergomi tájképeit,
– Keplingerné Bach Gizella rusztikus csendéleteit,
– Maksay Nelly rézkarcait,
– Hessky Iván akvarelljeit,
– Nyergesi János portréit és tájképeit,
– a fiatal, modern művésznemzedék jellegzetes képviselőinek – Magyarász Imre, Pirchala Imre, ifj. Vitai István – alkotásait,
– valamint Holló Kornél festményeit és szobrait és Hellebrand Béla ötvösműveit.

A kiállítás keretében került sor az alapszabály által előírt műtárgysorsolásra is.
A szerencse ezúttal
– Bauer Imrének kedvezett, aki Bajor Ágoston „Róma” című rézkarcát nyerte el;
– v. Szívós Waldvogel Józsefnek, aki Einczinger Ferenc „Naplemente” című pasztelljét kapta;
– Olajos Jánosnak, aki Einczinger „Hegytetőn” című festményét vihette haza;
– valamint özv. Földvári Istvánnénak, aki Hidegh Béla „Esztergom” című tájképét nyerte meg.

A díszközgyűlés és az azt kísérő kiállítás egyaránt jól mutatja, milyen pezsgő és sokszínű volt Esztergom kulturális élete ebben az időszakban – s hogy a város mindig is büszkén őrizte Balassa Bálint örökségét.

12/12/2025

181 éve, azaz 1844-ben e napon 163 részvényessel megalakult az Esztergomi Takarékpénztár.

Esztergom polgárai 300 db 50 ft-os részvényt jegyeztek az első napon.

"Esztergomi Takarékpénztár r. t.
A vidék takarékpénztárai között egyike a legrégebbieknek és legderekabbaknak.
1844-ben alakult, a gazdasági élet terén akkor feltűnt erősebb lendület hatása alatt.
Alapítása körül Frey Vilmos, Nitter Ferencz és Deiniger Ferencz kereskedők, Károly érsekuradalmi főpénztárnok, Meszéna János akkori Esztergom városi kapitány és Manily György érsek-uradalmi mérnök fáradoztak legtöbbet.
Az első alakuló közgyűlést 1844 decz. 12-én tartották Héya Imre kir. tanácsos vezetésével.
Ekkor 300 db. 50 pengőforintos részvényt bocsátottak ki, a melyeket 163 részvényes rögtön le is foglalt.
Első igazgatói Nitter Ferencz és Deininger Ferencz lettek.
A takarékpénztár az üzleti életet már 1845 jan. 1-én meg is kezdette és már a legelső évben a kereskedelmi hitelre alapított üzletek fejlesztésére, a váltóüzletre fektették a fősúlyt.
Az első váltó-vizsgáló választmány tagjai voltak Bleszl Albert, Gantner Ferencz, Krakovitzer József és Thausz József, az igazgatók elnöklete alatt.
Súlyos válságon ment át az intézet 1849-ben, a magyar papírpénz elértéktelenedése miatt, s hogy ez végzetessé nem lett az akkori igazgatóság érdeme.
A megszilárdulás és a fellendülés korszaka 1855-ben kezdődött, a mely különösen a nemzeti élet szabadabbá tételével nőtt s a 60-as években lett igazán jelentékennyé.
1866-ban az alaptőkét 60,000 forintra emelték. 1860-ban épít***ek szép, kétemeletes házat, Hild József tervei szerint.
Az intézet eddigi működése alatt hazafias nemzeti, művelődési, vallásos és tanügyi, stb. czélokra, továbbá jótékonyságra 180,000 koronánál többet adott ki, ezenfelül az esztergomi közkórház sebészeti pavillonját, ajándékkép, 50 éves jubileuma alkalmából, 40 ezer korona költséggel felépítt***e.
1844 óta elnöke voltak: Uzovics János, Andrássy József, Héya Imre, Nitter Ferencz, Koperniczky István, Rédly Gyula, Feichtinger Sándor dr., lovag Mattyasovszky Lajos.
Jelenlegi vezetői: Bleszl Ferencz igazgató, id. Brenner József, Földváry István dr., Késmári Frey Ferencz és Rudolf Mihály igazgató tanácsi tagok, Mattyasóvszky Kálmán ügyész, Rudolf István titkár és 30 igazgatósági tag; felügyelő bizottság: lovag Mattyasovszky Lajos, Brutsy Gyula, Marosi Ferencz.
Alaptőke 600,000 korona, kimutatott tartaléktőkéi 656,335 korona, az értékpapir állományban levő és ki nem mutatott tartalékja 800,000 korona, nyugdíjalapja 293,465 korona, összes vagyona tehát ez idő szerint 2.349,800 korona, mely utánfizetés nélkül, az eredetileg befizetett 15,050 forint alaptőkének az évi eredményekből megtakaritott gyarapodásából keletkezett.
Az eredeti 50 pfrt névértékű részvények helyett jelenleg 2 db. 1,000 koronás részvény van, ujabb befizetés nélkül, a részvényesek kezében.
Az 1907. évi üzleti eredmény 149,649 korona, melyből részvényenként 190 korona osztalék adatott ki."

A képen még a mainál "keskenyebb", azaz a Mária Valéria híd és Lőrinc híd elkészülte előtti (1895) Lőrinc utca látható, amit később e hidak városba bevezetése miatt szélesít***ek ki a mai formájára.
A képen látható házat később Buzárovits Gusztáv vásárolta meg és itt volt könyvkereskedése és nyomdája.

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
ESZTERGOM VÁRMEGYE
ESZTERGOM. Irta O’sváth Andor, Esztergom város közjegyzője
Esztergomi Takarékpénztár r. t

12/12/2025

200 éve, azaz 1825. december 12.

Esztergom vármegye 19 pontos rendszabásokat alkotott a koldusok, csavargók és gonosztevők megfékezésére.

Szerkesztői megjegyzésként fontos, hogy mindez az adventi időszakban és a magyar Rómában érdekes "kommunikációs fogás" volt már akkor is, ugyanis a három kategóriát megpróbálták egy kalap alá rendezni, holott az "ártatlan koldus" merőben különbözik az utóbbi (csavargók és gonosztevők) kettőtől, de főképp a "gonosztevők" kategóriától.

A 19. század első felében súlyos gondot okozott a koldusok és csavargók helyzete, akik főleg a templomok környékén, s olyan központi helyen kéregettek, mint a Széchenyi tér.
Az 1820-as évekre számuk nagy mértékben megnőtt.
Ezért 1825. december 12-én összeült a vármegyei tisztikar, és igen szigorú rendszabásokat hozott a koldusok, csavarók és gonosztevők megfékezésére.
Ezek a rendszabások voltak érvényben a 19. század első felében.
1841. december 2-án Galántai Fekete Mihály kanonok vezetésével létrejött egy választmány, amely anyagi megoldást kínált a házankénti koldulás megszüntetésére.
A házankénti koldulás megszüntetését csak úgy látták megvalósíthatónak, ha pénzbeli adományokkal segítik a koldusokat, szegényeket, s azok nem lesznek rászorulva a kéregetésre.

Esztergom város arculatát a 19. század első felében a módosabb iparos és értelmiségi rétegek betelepülése határozta meg.
Elsősorban Magyarország felső vármegyéiből kerestek itt megélhetést.
Nemcsak a munkaalkalom lehetősége, de az elszegényedés is ide hajtotta a munkanélküli iparoslegényeket, s a társadalom alsóbb rétegeit, csavargókat, akik koldulásból és kéregetésből próbálták eltartani magukat.
Az 1820-as évekre számuk oly mértékben megnőtt, hogy már terhére voltak a tisztes városi polgároknak.
Ezért 1825. december 12-én összeült a vármegyei tisztikar, és igen szigorú rendszabásokat hozott a koldusok, csavarók és gonosztevők megfékezésére.
Ezek a rendszabások voltak érvényben a 19. század első felében.
Mivel ilyen rendszabások országosan is rendkívül ritkák ebből az időkből, így fontos néhány pontját kiemelni már csak azért is, mert e pontok kapcsán képet kaphatunk, arról, hogy miként viszonyult az akkori hivatal a társadalom szélére szorult szerencsétlen emberekhez és mit tapasztalhatunk ma.

1. Megtiltották, hogy a koldusok lakhelyeikről elcsavarogjanak, s a főszolgabírótól kellett engedélyt kérni, ha el akarták hagyni azt.
2. Ha munkára alkalmasak voltak, a koldulástól eltiltották őket.
Ha mégis csavarogtak, egy hónapig vasban raboskodtak.
3. Házanként koldulni csak hétfő, szerda és pénteki napokon lehetett.
4. A főszolgabíró egy koldus bírót nevezett ki, aki koldus társaikra naponként
felügyelt.
5. A kéméndi és karvai révész menedéklevél nélkül idegen csavargókat nem
hozhatott át a Dunán.
6. A kolduló mesterlegényeket csak akkor lehetett tovább engedni idegen
tartományokba, ha meg volt rá a pénzük, különben a céhet büntették meg 12 forintra.
7. Nyáron 10, télen 9 óra után a kóborlókat be kellett fogni és megbüntetni.
8. Házas gazda vagy zsellér gyanús idegeneknek szállást nem adhatott anélkül, hogy nem jelent***e a bírónak. Ha ezt megszegték, a nemeseket 12 forintra, nemteleneket 24 pálcaütésre büntették
9. Éjjeli vigyázókat a középkorú izmos, erős, bátor lakosokból kellett kiválasztani.
Esztergom szabad királyi városban és a szomszédos 3 mezővárosban, amelyek az érsek és a káptalan birtokai voltak, a lélekszám lassan, de biztosan emelkedett.
Ezzel együtt emelkedett a szegények és koldusok száma is.
A helyzet az 1840-es évektől különösen súlyossá vált, mivel a felső-magyarországi éhínség következtében sok ezer nincstelen éhező költözött le Pest - Budára és annak környékére.
Esztergom vármegye úgy reagált erre, hogy felújította és megerősít***e az 1825-ben hozott rendszabásokat.
Úgy tűnik, az egyház felismerte, hogy ezek a rendszabások túl szigorúak, s hogy nem a bebörtönzés, a vasraverés, vagy a pálcaütések lesznek azok, amelyek megoldják a szegények és koldusok sorsát.

Galántai beadványában (amelyet forrásként közlünk) utal rá, hogy: "Úgy látná célját valódilag elérni, ha ezen tőszomszédozó testületek, úgy mint szabad kir. Esztergom Városa, a Főkáptalan és érsekség, kiknek hatóságaik alatt a mondott mezővárosok lenni esmértetnek, kezet fogván e terv kivitelén egyértelműleg munkálkodnak."

S a kézfogás még ebben a hónapban létrejött a helységek között, s megalakult "Esztergom, Érseki Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező városokban az utcai koldulás megszüntetésére az egyesület."
Célja az volt, hogy a "csavargók, s t***etett koldusok a koldulás tilalma által a henyéléstől elvonatván munkára kényszeríttessenek, a kebelbéli valódi szegények pedig illőképp ápoltatván senkinek terhére ne legyenek."

A házankénti koldulás megszüntetését csak úgy látták megvalósíthatónak, ha pénzbeli adományokkal segítik a koldusokat, szegényeket, s azok nem lesznek rászorulva a kéregetésre.
E cél érdekében a pénzbeli adományok nagy részét az érseki uradalomtól, egyházi főrendektől, püspököktől, kanonokoktól gyűjtötték össze.
Önzetlen adakozókra találtak Esztergom és a környező községek iparosainál, gazdáinál és azok feleségeinél.
A gyűjtés lelke, motorja Galántai Fekete Mihály volt egészen 1866-ban bekövetkezett haláláig.
Őt a jótékonyság másik helyi apostola, Majer István kanonok váltotta fel, aki létrehozta a Jótékony Egyletet.
Az évek során több mint ötezer forint gyűlt össze, amelyet a szegények és koldusok közt osztottak ki.
Így jelentősen sikerült számukat csökkenteni, s a város társadalmi élete is kiegyensúlyozottabbá vált.

Forrás: Pifkó Péter

12/12/2025

160 éve, azaz 1865. december 12.

160 éve Bécs és Pest között csak a Duna bal partján lehetett vasúton eljutni.
A mai győri útirány a trianoni békeszerződés után értékelődött fel a Szob-Pozsony vonal elvesztésével. A vasútvonal ekkor Magyarország első számú kapcsolatává vált Bécs felé.

Az országgyűlés megnyitására Ferenc József Pestre utazott.
Az esztergom-nánai állomáson város és a vármegye vezetői köszöntötték.
Egy ilyen uralkodóval találkozhattak azok az esztergomiak, akik átkeltek a hajóhídon és 160 éve integettek a mai párkányi vasútállomáson.

1849 után Ferenc József bejárta birodalmát, Magyarországra azonban csak 1852-ben látogatott először, közvetlenül a szilveszteri pátens és az abszolutizmus bevezetése után.
A körutat követő hónapban újabb két hetet töltött itt, főként egy Pest melletti hadgyakorlat miatt.
Ezután négy évig nem tért vissza, mígnem 1856 augusztusában Esztergomba érkezett a bazilika ünnepélyes felszentelésére, Othmar Rauscher bécsi érsek kíséretében. Ez volt látogatásainak egyik fontos, és Esztergom történetében is kiemelkedő állomása.

1857-ben a császár immár családos emberként jött Magyarországra: május 4-én érkezett Pest-Budára feleségével és gyermekeivel.
Fogadására diadalívek, tömegek és gondosan megtervezett gesztusok készültek, amelyek célja a magyarok bizalmának elnyerése volt. A látogatás után hét évig ismét nem járt Magyarországon.

1864 őszén Komárom térségét kereste fel, ahol csapatszemlén vett részt, megtekint***e az erődítéseket és a hídépítést.
1865-ben azonban – először 1847 óta – ismét többször is ellátogatott: kétszer Budára, egyszer Pozsonyba.
Ezek a látogatások már azt jelezték, hogy újraindult a politikai párbeszéd Bécs és a magyar vezetők között.

A kiegyezési folyamat ekkor kezdett kibontakozni: osztrák részről Richard Belcredi, magyar részről Deák Ferenc lett a központi tárgyaló.
Deák 1865 húsvétján megjelent híres cikke után világossá vált mindkét fél számára, hogy elérkezett az egyeztetés ideje.
Néhány hét múlva Ferenc József váratlanul megjelent a pozsonyi lóversenyen – egy szokatlanul spontán gesztussal, amely tovább erősít***e a közeledést.

A császárt ezután a Gazdasági Egyesület meghívta a nyári mezőgazdasági kiállításra; június eleji pest-budai látogatásán már egyre lelkesebb fogadtatásban részesült, részben a politikai enyhülés miatt.
A két fél közti párbeszéd, amely 1861-ben félbeszakadt, most ismét kézzelfoghatóan folytatódott.

Végül Ferenc József 1865. december 10-ére Pestre hívta össze a magyar országgyűlést, és jelezte: azt személyesen kívánja megnyitni.
A császár december 12-én érkezett Pest-Budára, a megnyitási ünnepségre pedig december 14-én került sor — ezzel új szakaszba lépett a magyar–osztrák viszony, amely a kiegyezéshez vezetett.

Fotók:
Egy korábbi 1865.06.06.-i hasonló "integetés" Nánán.
"Ő Császári s Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb Urunk
s Királyunk néhány perczes köszöntése az Esztergom-nánai pálya-udvarban..."

A magyar országgyűlés megnyitása Ő felsége [ I. Ferenc József ] által 1865. december 14.-én.

Emperor Franz Joseph I of Austria-Hungary at age 35, 1865.(Josef Albert 1825–1886)

12/12/2025

124 éve, azaz 1901. december 12-én fejezték be a kórház építését, amely 8 részből állt.

"Kórház megnyitás.
Az uj kórház megnyitása a nagy bizottság közbejöttével január hó 6-án fog minden ünnepély nélkül megejtetni.
A kápolna megáldására Boltizár püspök, érseki helynököt szándékoznak fölkérni."

(Esztergom és Vidéke 1901. december 20.)

11/12/2025

133 éve, azaz 1892. december 11- én alakult meg a Szentgyörgymezői Polgári Olvasókör.

A 19. század utolsó évtizedei Magyarországon az egyesületi élet virágkorát hozták el.
A társadalom legkülönbözőbb rétegeiben egymás után szerveződtek az olvasó-, kulturális és szakmai körök, amelyek a helyi közösségek szellemi és társas életének új színtereit teremtették meg.
Ez a lendület Esztergom városára is jellemző volt: a század végére már oly sok egylettel bírt, hogy 1892-ben a városi sajtó kétkedve fogadta egy újabb irodalmi társaság ötletét.
Az Esztergom és Vidéke című lap december 1-jei számában így fogalmaztak:

„...Esztergomban úgyis annyi kör és egylet alakult, hogy a nagy számnak eggyel szaporítása fölöslegesnek látszik… Van-e szükségünk új kezdeményezésre, mikor a már megalakult társulatok kebelében könnyebben czélhoz juthatunk?...”

Ebben a szkeptikus légkörben kezdte meg munkáját az a lelkes helyi közösségi csoport, amelynek Perger Lajos plébános állt az élén.
Házról házra járva győzte meg a szentgyörgymezői polgárokat az olvasókör szükségességéről és a közösségi művelődés erejéről.
Társai Oltósy Ferenc meggyfagyáros, Hagara Antal kántortanító, Bedő József jegyző, Karácsonyi R. Béla tanító, valamint Haller Ferenc és ifj. Hegedűs József gazdálkodók voltak – Szentgyörgymező akkori társadalmi életének meghatározó alakjai.

A szervezőmunka eredményeképp 1892. december 11-én – ma 133 éve – megtartották az alakuló ülést, amelyen 43 fő vett részt.
Az elnöki tisztségre Perger Lajost választották, díszelnöknek Frey Ferencet, alelnöknek Oltósy Ferencet és Hallert.

Az olvasókör első, bérelt otthona a Szent György utcában, az Erős Márton-féle ház volt, majd 1893-tól a Hajabács-ház adott helyet a fiatal egyesületnek.
A kezdeti években a kör felszereltsége még szerény volt: néhány újság, közös olvasmányok és beszélgetések képezték a társas élet gerincét, melyeken a község kulturális és gazdasági ügyeit vitatták meg.
A taglétszám ugyanakkor hamar növekedésnek indult, és a választmányi ülések egyre szervezettebb közösségi életet tükröztek.

A korai évek hangulatából színes adalék, hogy a harmadik ülés egyik határozata értelmében a nem tagok számára megtiltották a dohányzást az épületben, továbbá döntés született arról is, hogy az olvasókör képviselői részt vesznek Kossuth Lajos temetésén.
A millennium évében, 1896-ban az ország fennállásának ezredik évét ünneplő országos eseményeken is megjelent a szentgyörgymezői küldöttség, 1898-tól pedig színjátszó társulat is működött a kör keretei között.

A tagok kezdeményezésére 1900-ban az egyesület nevét Esztergom–Szentgyörgymezői Katolikus Olvasókörre változtatták, hangsúlyozva a közösség vallási és kulturális identitását.

A szerveződés fejlődésének fontos mérföldköve volt 1910. október 16-a, amikor felszentelték a kör saját épületét Szentgyörgymezőn.
Ez az impozáns közösségi tér – amely a közelmúltban teljes körű felújításon esett át – napjainkban is a helyi kulturális élet egyik központja, méltó folytatója több mint egy évszázados hagyományainak.

A fennállás tizedik évében, 1902-ben a kör nagyszabású zászlószentelési ünnepséget rendezett.
A jeles nap hajnali öt órakor a templom harangjának zúgásával és három díszágyúlövéssel vette kezdetét.
A tagok az olvasókör épületéből vonultak át a templomba, ahol Csernoch János – a későbbi esztergomi érsek – végezte a zászló felszentelését.
A templom zsúfolásig megtelt, az ünnepség este társas vacsorával és hajnali táncmulatsággal zárult.

A 20. század elejére az olvasókör valódi kulturális centrummá vált: működött benne dalárda, színjátszó kör, szerveztek társas vacsorákat, történeti felolvasásokat és közösségi ünnepségeket.
A kör nem pusztán könyveket és újságokat kínált: közösséget, művelődést, helyi identitást és társadalmi kapcsolatokat formált.

Cím

Keresztelő Szent J. Utca 1
Esztergom
2500

Telefonszám

+36 30 9422 713

Weboldal

https://www.facebook.com/esztergomanno, https://bit.ly/Esztergom-Anno-KEMMA-2023-04-03

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Esztergom Anno új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Esztergom Anno számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) vállalkozásod elsőként szerepeljen az Média Cég tematikájú vállalkozások között Esztergom városában?

Megosztás

Kategória

Digitális tartalomkészítő