Esztergom Anno

Esztergom régi arcának visszavarázslója, időkerekének visszaforgatója, kalauz egy veszélytelen, izgalmas és tartalmas időutazáshoz.

Bővebben:
https://bit.ly/Esztergom-Anno-KEMMA-2023-04-03

- Sárosi Attila, a "kalauz".
®Minden jog fenntartva Gyerekként talán sokszor hallottuk és azóta talán mi is többször idézzük, hogy azok a boldog békeidők...

Amikor még minden szép volt és minden rendben ment…. Előtte voltunk még mindkét világháborúnak és még rend (és elfogadott rendszer) uralkodott, a szavak pedig azt jelentették, amit a

közmegegyezés elfogadottnak tekintett. A rend őre Esztergomban is őrizte a rendet, a bíró bírta az igazságot, a paraszt szántott, a költő verset írt és a tanár tanított, mindenki t***e azt, mit tennie volt hivatott. A városi üzletekben valódi kereskedelem folyt és annak eredménye az adott család megélhetését biztosította. Akkor még fontos volt az emberi szó…és a becsületnek is más mélységeit ismerték. Abban az időben nem folyt vita arról, hogy hová tartozunk. Mindenki tudta, hogy Magyarország Európa része. Ismertük történelmünket, nagyjainkat, tudtuk azt, hogy honnan indultunk és tudtuk azt is, hogy hová szeretnénk eljutni…

Az ezredvégi esztergomi ünnepségek kavalkádja, az utcák, terek, épületek egykori hangulata, a hagyomány és modernség paradoxonja ebben a szabadidő, televízió, rádió és bulvár nélküli világban irigylésre méltó és mind a mai napig nosztalgiánk tárgya. Ebben a felfokozott napi politikától mesterségesen folyamatosan harcban tartott, rohanó (turbulens) világban titokban vágyunk az egykori polgárság tudás - hit - család "szentháromsága" mögött megbújó biztonságára és értékrendjére, amikor még az anyagi javak birtoklása együtt járt a műveltséggel és ezáltal közmegbecsüléssel is. Az oldal ezt az "elveszett világot" próbálja esztergomi valóságában megmutatni. A félreérthető szavak helyett mindezt félreértelmezhetetlen képekben, megfagyasztott, kővé dermesztett pillanatokban idézi fel. Fontos, hogy csak innen, a jelenből nézve és csak utólag láthatjuk azt az időszakot boldognak, hiszen akik akkor Esztergomban éltek, ugyanúgy éltek, kínlódtak, szerettek és szerett***ek mint most mi. Talán csak az állandóság volt nagyobb, talán csak az életnek és az emberi értékeknek volt - látszólag nagyobb - hitele. Oldalunk – a teljesség igénye nélkül - kísérletet tesz arra, hogy felvillantson egy-egy – a szerző által kedvelt - korszakot Esztergom boldog(abb) múltjából és a metszetek, festmények, képeslapok, fényképek, térképek és tényképek segítségével idézze fel a boldog(abb) éveket. Amennyiben a sublótból, ládafiából vagy a padlásról az oldalhoz kapcsolódó anyag kerülne elő, kérem jelezze, hogy megoszthassuk az utókorral ! Sárosi Attila
https://www.facebook.com/sarosi.attila.3
Esztergom Anno
www.esztergom-anno.hu
[email protected]

02/08/2025

80 évvel ezelőtt fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat és németeket, ami Esztergom közvetlen közelében is érezt***e hatását.

A Benes-dekrétumok leginkább jogfosztó rendelete 1945. augusztus 2-án lépett hatályba.

A kassai kormányprogram már áprilisban előrevetít***e a dekrétumokat, amikor kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a magyar és német lakosságot.
Bár a májusi rendeletek főként a németek ellen irányultak, a magyarokat is felelőssé tették a háborús eseményekért és az ország széteséséért.

A csehszlovák vezetés célja a nem szláv kisebbségek kiszorítása volt: megfosztották őket jogaiktól, vagyonuktól, és asszimilációval vagy kitelepítéssel próbálták felszámolni jelenlétüket.
A május és október között kiadott 143 rendelet közül több tucat közvetlenül vagy közvetve a magyarok és németek ellen irányult.

Már májusban elkezdődött a magyar és német vagyon felmérése, júniusban földjeik elkobzása, majd a magyar területek cseh és szlovák betelepítése.
Elbocsátották a magyar tisztviselőket, bezárták iskoláikat, és perek ezreit indították kollektív bűnösség alapján.

Az augusztus 2-i 33. dekrétum a magyarokat és németeket megfosztotta állampolgárságuktól, gyakorlatilag kizárva őket a társadalomból.
A potsdami konferencia után a csehszlovák kormány lakosságcserével, zsarolással és deportálással próbálta „megoldani” a kisebbségi kérdést.
A folyamat 1947-ben gyakorlattá is vált, a dekrétumok pedig 1946-tól törvényerőre emelkedtek.

1945 és 1948 között a magyar kisebbséget vagyonuktól megfosztották, kitelepítették, reszlovakizációra kényszerítették.
Az 1948-as enyhülés csak feltételes állampolgárságot adott, miközben a magyarságot továbbra is gyanús kisebbségként kezelték.

A Benes-dekrétumok nemzetiségi alapon diszkrimináltak, alapvető emberi jogokat sért***ek, és bár több pontjuk jogsértő volt, a rendszerváltás után is megmaradtak a cseh és szlovák jogrendben.
2007-ben az EU-n belül is sikerült fenntartaniuk hatályukat, ami máig feszültséget kelt a közép-európai nemzetek között.

Tények számokban:
A lakosságcsere keretében szülőföldjét elhagyni kényszerülő 76 616 szlovákiai magyar kitelepített után összesen 160 ezer hold és 15 700 lakóház maradt, a 60 257 szlovák áttelepülő után Magyarországon viszont mindössze 15 ezer hold és 4 400 lakóház.
Az 1945 nyarán elüldözött anyaországi magyarokkal, a csehországi deportálások elől átmenekültekkel, a Pozsonyból, Kassáról kiutasítottakkal együtt összesen 110-120 ezer felvidéki magyar volt kénytelen elhagyni lakóhelyét.

Fotó: Képes Figyelő 1947

Felvidék.ma Párkány és Vidéke - Štúrovo a okolie

01/08/2025

57 éve indult a kompjárat, ahogy azt az "Új Szó" korabeli száma megírta.

Kinek vannak élményei az első, 1968-as kompozásról?

Milyen élményeink vannak a kompozásról?

"KOMPJÁRAT INDUL mától kezdve kezdve Párkány és Esztergom között a Dunán. Egyszerre nyolc autót szállít és közlekedését nem kötötték menetrendhez, hanem azonnal indul, amikor az utasok igénybe veszik.
Filakovszky Gábor párkányi városi főmérnök szerint a két országot összekötő vízi jármű jelentős forgalmat bonyolít majd le, sőt az is lehetséges, hogy ki sem tudja elégíteni a növekvő igényeket.
Ebben az esetben gondolni kell a háború alatt felrobbantott Párkány— Esztergom közti Duna-híd újjáépítésére. (B. I.)"

(Új Szó 1968-08-01 / 211. szám, csütörtök)

Fotó: BADACSONY az Esztergom– Párkány)közötti kompátkelés hajójaként, 1970 körül , Forrás: -VasP-

01/08/2025

99 éve, azaz 1926-ban e napon szentelték fel ünnepélyesen a Katholikus Legényegylet új székházát a Petőfi utcában.
A bejegyzés végén, az erről készült korabeli film linkjére történő kattintással lehet az eseményt mozgókép útján is megtekinteni.

"A Kath. Legényegyesület házfelszentelése.
A Kath. Legényegyesület vasárnapi házfelszentelési ünnepélyének műsora a következői
Július 31-én (szombaton):
délután és este érkező testvéregyletek fogadása a pályaudvaron és hajóállomáson.
— Este ismerkedési estély az új palotában.
Augusztus 1-én (vasárnap):
Reggel az előkelőségek és vendégek fogadása a pályaudvaron. — Reggel 8 órakor gyülekezés a Legényegylet házának udvarán, ahová a meghívott helybeli és a már megérkezett testvéregyletek zászlóik alatt érkeznek.
— Háromnegyed 9 .órakor zeneszó mellett, zászlók alatt felvonulnak az egyletek a ^belvárosi plébánia-templomba. — 9 órakor ünnepélyes szentmise, mely alatt az Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdája énekel. — 11 órakor a hercegprimás ünnepélyes fogadtatása, utána díszközgyűlés.
A díszközgyűlés programmja:
1. Veszély— Ammer : Jelige: Énekli az egylet dalárdája.
2. Megnyitó beszéd. Tartja: Mátéffy Viktor prépostplébános, az egylet elnöke.
3. Veszély— Ammer: A mi házunk Énekli a dalárda.
4 Veszély Géza: Házavatásra. Szavalja: Pézsa Mihály e. II. dékán.
5. A biboros-hercegprimás őeminenciája megszenteli
6. Beethowen : Isten dicsősége. Énekli a dalárda.
7. Az ifjúság nevében köszönetet mond: Csányi Ferenc I. dékán.
8. Legényegyleti induló. Énekli a dalárda.
Utána munkakiállítás megnyitása és megtekintése.
Déli 1 órakor díszebéd az. egylet nagytermében.
Ebédjegyek júl. 29-ig 30, 40 és 50 ezer K-ért a Kath. Legényegyletben válthatók.
Délután az idegen testvéregyletek kiküldöttei megtekintik a város nevezetességeit.
Délután 4 órakor díjtekézéssel egybekötött tekepálya megnyitás.
Több értékes tárgy kerül kiosztásra.
Este pont 8 órakor a színpad felavatása és Csepreghy Ferencről, a legényegylet legelső dékánjáról való elnevezése.
Ennek programmja a következő:
1. Kolping dal. Énekli a dalárda.
2. Cseprehgyről nevezett színpadot átadja -A Merényi Gyula egyleti titkár. 3. Színre kerül Csepreghy Ferencnek: „Magyar fiúk Bécsben" c.
3 felvonásos .vígjátéka, melyet a szerző az egyletnek írt, s
— a Nemzeti Színházat megelőzve — 1865-ben adott elő az Esztergomi Kath. Legényegylet. — Színielőadás után tánc reggelig.
Belépődíj az esti színdarabra és táncra (a vigalmi adóval együtt) személyenkint 15 ezer K, családjegy (1 úr és 2 hölgy) 30 ezer K. — Szépségverseny és világposta kizárólag az új egyleti székházról készült képes levelezőlapokkal.
A legtöbb levelezőlapot felmutató hölgy szép emléktárgyat kap."

Filmhíradók online:
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8522

01/08/2025

Egy ma 169 éves, azaz 1856. augusztus elsejével életbe lépő "árszabály" a marhahús áráról, ami már csak azért is érdekes, mert pont egykét éve szűnt meg az "ársapka", bár az a kétlábú és csirkealkatúakat érint***e jobban...

01/08/2025

79 éve - azaz 1946. augusztus elsején - vezették be a forintot, ezért érdemes kicsit elmerengenünk és bővíteni ismereteinket a tárgykörben, nem csupán az első magyar pénzverés esztergomi helyszíne, hanem a számunkra legkedvesebb tízezer forintos bankjegy kapcsán is és persze a két éve átadott közeli, Ipolydamásd-Helemba (Károly Róbert) híd is a témába vág.

🪙 79 éve velünk – A magyar forint

1946 augusztus 1-jén vezették be a forintot, amely nemcsak a világtörténelem egyik legnagyobb inflációját zárta le, hanem új korszakot is nyitott a magyar pénztörténetben.

🔥 Hiperinfláció és a pengő bukása

1945 nyarán elszabadult az infláció, amely egy év alatt példátlan méreteket öltött.

1946. július: 1 amerikai dollár = 4 600 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (azaz 4,6×10²⁷ pengő)

Átmeneti megoldásként bevezették az adópengőt, de egy pár cipő ára így is 120 milliárd adópengő volt.

Az infláció fő oka: a háborúban megsemmisült gazdaság és az állami pénznyomda kontrolljának hiánya volt.

💰 Az új kezdet: a forint bevezetése (1946) - 79 éve.

A forint fedezete: az MNB által nyugatra menekített 28 tonna arany volt, amit az amerikai hadsereg visszaszolgáltatott.

A bevezetett forint árfolyama a háború előtti árszintekhez igazodott:
Pl. 1 mázsa búza = 40 forintot ért

A reform egyben elindította a magyar pénzügyi rendszer szovjet mintára történő átalakítását is.

de menjünk kicsit vissza az időban!

🏛️ Történelmi előzmények – Aranyforinttól az adópengőig

Ne feledjük el, hogy a magyarországi pénzverés első helyszíne esztergom volt, de itt "csak" ezüst-érméket vertek.

💎 Aranyforint – Károly Róbert (1325)

Az első magyar aranypénzt Károly Róbert verette Firenze mintájára („Fiorino d’Oro”).
Nevét is innen kapta: „forint” = „florentinus” (firenzei)

Minősége világszinten elismert volt, nem devalválták még válságok idején sem.

Később Szent László képe váltotta Keresztelő Szent Jánost, a pénz érméjén.

🗺️ Történelmi érdekesség:
Az aranyforint születésének helye: Körmöcbánya (ma Kremnica, Szlovákia) – Esztergomtól kb. 1,5 órányira.
Ma is áll ott emlékmű, amin persze nincs magyar nyelvű felirat.

🥈 Ezüstalapú forint (1750–1892)

Bevezetője: Mária Terézia, 1750-ben

Neve: Gulden / Florin / Forint

A „konvenciós forint” = 60 krajcár
Később: „osztrák értékű forint” = 100 krajcár

Fontos reformok:

Mária Terézia és II. József – az első forintos bankjegyek

Napóleoni háborúk idején – többféle bankócédula volt egyszerre forgalomban

1811-ben: teljes leértékelés (1 váltóforint = 5 régi papírforint)

A forint és a szabadságharc (1848–49)

Kossuth-bankók: az első önálló magyar papírpénzek
(1, 2, 5, 10, 100 forintos címletek)

A szabadságharc leverése után emigrációs forintokat is nyomtattak az USA-ban és Londonban.

🤝 Osztrák–magyar forint (1867–1892)

A kiegyezés után újra közös pénznem – kétnyelvű bankjegyek (magyar-német)

Létrejött az Osztrák–Magyar Bank

Az aranyvalutára való áttérés előkészítéseként forint-frank érmeket is vertek:
8 forint = 20 frank
4 forint = 10 frank

📉 A modern forint értékvesztése

1970-es évek: ismét elindul az infláció

Rendszerváltás után: a forint fokozatosan veszített vásárlóerejéből

Mindezek ellenére működőképes maradt, ellentétben több környező ország valutájával

🌍 A forint nemzetközi öröksége

A forint több országban is ismert volt, florin, gulden, vagy forint néven.

Eredete: Firenze, 1252-től

Magyarországon ma is hivatalos fizetőeszköz: HUF

📸 Zárszó:

A forint nem csupán fizetőeszköz – történelmi identitás is.
Egy olyan pénz, amely az aranytól az adópengőn át, a szabadságharc bankjegyein és az Osztrák–Magyar Monarchia kétnyelvű céduláin keresztül ível át a történelem szövetén.

Kollázs:
A hiperinflációs bankjegy.
A forint bevezetése után söprik össze az utcán az értéktelen "régi bakjegyeket".
A 10.000 Ft -os bakjegyen található eredeti festmény (Prímási Palota Esztergom)
Károly Róbert szobra Körmöcbányán.

31/07/2025

Kicsit ugorjunk vissza az időben az "Új Szó" 1987.07.31-i, tehát épp ma 38 éves cikke kapcsán, amikor még a komp és vámvizsgálat teljesen természetes része volt az átkeléses hétköznapoknak.

"KOMPPAL A TÚLOLDALRA
Dunai határátkelőhely

A „főnök" belép a szolgálati helyiségbe, majd közli:

- Jön a komphajó... Ma hétvége van, nehéz napunk tesz.
Három munkatársa eloltja a cigarettáját.
A helyükre sietnek, noha tudják, hogy percekbe telik, amíg a Zalka komphajó a part mentén manőverez, kiköt.
Aztán már minden gyorsan játszódik le.
Először a gyalogosok, majd a gépkocsik hagyják el a kompot. A partra érve következik az útlevél-ellenőrzés, a vámvizsgálat.

Hazánkban ez az egyetlen dunai határátkelőhely - tájékoztat Július Szander, a stúrovói vámkirendeltség vezetője.
- A hatvanas évek elején személyhajó közlekedett Stúrovo és Esztergom között, később a nagy érdeklődésre való tekint***el a Mahart komphajót állított üzembe.

Igaz, csak a két szomszédos ország állampolgárai kelhetnek itt át, de bármelyik országba tartva igénybe vehetik.
Ma már olyan népszerű a határátkelőhely, hogy évente közel félmillió ember kel át rajta.
Van olyan nap, hogy négy-ötezer a ki- és belépő, máskor kevesebb.
A helybeli termálfürdő vendégei, ha hűvösebbre fordul az időjárás, bármikor átugranak Esztergomba.

Közben a parton egyre fogy a kilépők száma, aztán megkezdődik a kompra várakozók útlevél- és vámvizsgálata.
Imrich Ocovsky főtörzsőrmester, útlevélellenőr gyorsan és pontosan dolgozik.
Van már tapasztalata, a korábbi munkahelyén két hamis útlevéllel utazót tartóztatott fel.
Miroslav Letrich vámtiszt is fürgén, de nem felületesen végzi a munkáját.
Figyelmét semmi sem kerüli el.
Munkatársa, Karol Bendík, ezt mondja róla:
A közelmúltban az egyik kilépő hazai turistánál tízezer koronát talált, ez pedig már bűncselekménynek számit...

Volt ettől cifrább esetem is mondja ő maga, miután elindult a komphajó.
- Igelitzacskókban a hátsó ülés alatt és mögött több száz díszhalat találtam.
Értéküket több mint húszezer koronára becsültük...

Hogyan is volt az a papagájokkal? - veti közbe a kirendeltség vezetője.
Nem állják meg nevetés nélkül.
Mindnyájan emlékeznek, hogyan akarta egy Zsiguli vezetője őket átverni.

-Szinte hihetetlen, de 150 papagájt szedtünk elő. Harisnyába voltak bekötve, mindegyik papagáj utánegy hurok. Amikor előhúztuk, úgy nézett ki, mint egy nagy hurka. De a meglepetés még csak ezután következett. A kocsiból hat kiskutya is előkerült és néhány marhapacal. Hát ilyenek is megtörténnek...

Azt mondják, a legtöbb nehézséget az okozza, hogy az utazók, noha fél órát is várakoznak, nem töltik ki rendesen a vám- és devizanyilatkozatot, az autókat nem látják el nemzetközi jelzéssel.
Főleg a fürdővendégek közül többet vissza kell küldeni azért, mert ötszáz koronánál többet akarnak magukkal vinni. Szerencsére reggel nyolctól este hétig óránként indul a komp - ha sok az utas, gyakrabban is - így aki lemarad, a következő járattal indulhat a túlsó partra.

Prágai rendszámú gépkocsira figyelek fel.
Érdeklődöm, mit csinálnak itt, hová tartanak.
Néhány napot a termálfürdőben töltöttünk, most Jugoszláviába tartunk, de előbb megnézzük az esztergomi bazilikát, olyan sokat hallottunk róla - válaszol készséggel a családfő.
Van, aki ezt a határátkelőhelyet veszi igénybe, amikor Bulgáriába, Görögországba, Törökországba vagy Jugoszláviába tart.
A magyar állampolgárok között szép számmal vannak olyanok, akiknek úti célja az NDK vagy Lengyelország - tájékoztat a kirendeltség vezetője.
- Ősz- szel, amikor a városban a Simon-Júda vásárt tartják, a határátkelő-hely napi forgalma meghaladja a húszezer főt.
Közben újra a parton a komphajó.
Ahogy elnéptelenedik, megkeresem kapitányát, Bindics Istvánt, aki tizenhét éve naponta viszi-hozza az utasokat.

-Egyszerre 15-18 személygépkocsi, két autóbusz és több mint 300 utas fér el a komphajón - ad felvilágosítást.
-A személyzet velem együtt négytagú. Ha kell, menetidőn kívül is teszünk egy-egy fordulót.
Mindkét parton van pénztárunk, amely koronáért és forintért árulja a jegyeket.
Három evezővel a kezében áll a sorban, felszállásra és vámvizsgálatra várva egy magyar állampolgár.

Kiviteli engedélye nincs. Karol Bendík gyorsan kiírja a szükséges nyomtatványt és inkasszálja a száz százalékos vámot.
Az érintett nyugodt, nem tiltakozik, gyorsan leszámolja a pénzt, csak annyit jegyez
meg: szerencse, hogy retúrjegyet váltottam.
Amíg a komphajó az esztergomi kikötőben tartózkodik, szétnézünk a határátkelőhelyen és környékén.
A vámosok szolgálati helyisége mindössze egy szobából áll.
Azt mondják, hogy a Gabőíkovo-Nagymarosi víztározó megépítése után új határátkelőhely, vámkirendeltség épül majd, addig pedig a jelenlegi is megfelel.
Közelében büfé, autóparkolóhely, amely két évvel ezelőtt készült el.
Komárom (Komárno) felől kilenc csónak érkezik. Nem is kell evezniük, viszi őket a víz sodrása.
Nem minden- napos látvány ez a dunai határátkelőhelyen sem. Partra húzzák a csónakokat, s kiderül, hogy a Dunaharaszti Alapiskola vízi úttörőcsapata tér viszsza a kamocsai (Komoőa) kirándulásukról.
Negyvenhármán vannak.
Gyorsan lezajlik az útlevélellenörzés, a vámvizsgálat, aztán integetve tovább mennek.
Minden téren jó az együttműködésünk a magyar kollégákkal, közösen végezzük a vámvizsgálatot, nincs különösebb probléma, mindenben segítjük egymást - összegezi véleményét a kirendeltség vezetője.
- Gyorsan dolgozunk, minimális a várakozási idő, de mindenre odafigyelünk.

Udvariasak vagyunk. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy egyre több turista választja a határátkelésnek ezt a formáját.

Ki tudja hányadszor köt ki már ezen a napon a komphajó és a parton, a hőségben minden kezdődik elölről. Pecsét kerül az útlevélbe, a vámosok szemügyre veszik
az autók belsejét, a kézitáskákat, aztán újra indul a komp a Duna másik oldalára, hogy partra tegye az utasokat, a turistákat.

NÉMETH
JÁNOS"

31/07/2025

Esztergom eleste

482 éve, azaz 1543. július 31-én megkezdődik a vár ágyúzása (réslövés).
Ezt ismert török szokás szerint 17 ágyúval végezték reggeltől estig, szünet nélkül.
Összesen több mint 5000 ágyúgolyót lőttek ki, és igen nagy réseket nyitottak a falakon, sőt két várbéli ágyút el is némítottak.

Szent Tamás-hegyi sikertelen török ágyúzás: a törökök felhúzták az ágyúikat a Szent Tamás hegyre, amely a vár mellett van, és olyan magas mint maga a várhegy.
Elhelyezték ágyúikat, sáncokat emeltek, s földdel megtöltött kosarakat állítottak fel.

Istvánffy Miklós szerint: „Azalatt, míg a követek tárgyaltak, s a táborba visszatértek, a törökök a nagy ágyúkat nagy gyorsasággal a Szent Tamás-hegyre húzták fel, mely szemben fekszik a várral.

A mieink a várban csendben maradtak, s Liscan (Lascano) is titkolta aggodalmát, bár katonáit titokban figyelmezt***e a bekövetkezendőkre.

Miután a törökök azon a helyen, anélkül, hogy őket ebben bárki is akadályozta volna, elhelyezték ágyúikat és sáncokat emeltek, s földdel megtöltött kosarakat állítottak fel, a mieink csaknem valamennyi ágyújukat nagy munkával a falnak arra a részére vontatták, s gyorsan az ellenség erődítményeire irányították. S miután azokat kisütötték, nagy kárt okoztak a törököknek.

Ágyúmestereiket és nagyszámú janicsárt megöltek; s így azokat használhatatlanokká tették, úgyhogy arról a részről addig a néhány napig, míg másokat oda nem vontattak, hallgattak az ágyúk.”

Szinán csaus a várbeliek sikereiről hallgat, csak a török tüzérség eredményeit emlegeti, s azt, hogy kiszökött egy „gyaur” tüzér a várból, aki a szultánt tájékoztatta az őrség létszámáról, s arról, hogy 60 ágyú van a várban.
Utóbbi adat lehet valóságos, bár valószínű, hogy a 60-ból nagyobb űrméretű csak egy-két tucatnyi volt, a többi inkább szakállas puska.
Az, hogy Szinán nem tesz külön említést a Szt. Tamás-hegyről, arra utal, hogy az onnan folytatott tüzelés nem lehetett túlságosan eredményes.

Sajnos Istvánffy Miklós és Szinán egyes helymegjelölései pontatlanok, nehéz őket egyeztetni. Szinán általában napról napra írja le az eseményeket, Istvánffy Miklós viszont nem említ napi dátumokat.

Az ostrom időrendjének meghatározása így nehéz. Félreérthető Istvánffy Miklósnak az a megjegyzése, hogy a Szt. Tamás-hegyi török ütegállások kiépítésekor Lascano és Salamanca (a vár másik kapitánya Lascano mellett) – nem bízva a külváros és a város erődítményeiben – visszahúzódtak a várba.
A várost nem adták fel a későbbiekben sem, sőt elszántan védték, így ebben a formában ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak. Elképzelhető, hogy a parancsnokok mentek fel a városból a várba, míg addig a városban tartózkodtak.

ESZTERGOM: az északi torony szétlövetése.
E torony az anatóliai hadtest állásaival szemben állt, és jó megfigyelőhely volt.
A toronyban tábori zene szokott szólni.
Ez zavarta Mohamed pasát (budai beglerbég) és 1000 akcse különdíjat ajánlott fel a torony lerombolójának.
A tornyot azonnal ágyúzni kezdték és egy perc alatt lerombolták a tüzérek.
Ahmed pasa elhamarkodott kísérlete a víziváros elfoglalására: Ahmed pasa a „Buda felé néző nagy kerek torony” ledöntését kezdte el. Ez a főkapu és környéke, valamint a nagy rondella volt. Itt lövetett legerősebben, de a várfal egyéb gyenge részeit is lövette, és ezzel óriási veszteségeket okozott az ostromlottaknak.
Ugyanis a janicsárok és az aszábok sáncokat emeltek, és árkokat ástak, majd puskáikkal a várfalakról lelőtték a védőket, ezzel megakadályozták, hogy a falakról ellentüzet kezdeményezzenek. Így még a legvastagabb falak is egy idő múlva összeomlottak az állandó koncentrált tűz miatt, és sok védőt is elesett.
Ezért belső sáncot kezdtek építeni, mert ez biztosabb volt.
Ekkor a törökök három résen megpróbáltak betörni a vízivárosba, de a katonák „sündisznószerűen sűrűn kitartott dárdákkal és puskagolyókkal megvédték magukat és kiszorították a betolakodókat mind a három alkalommal.”

Istvánffy Miklós szerint: „Ahmed, Szolimán parancsára, a városnak azon a részén, ahol a külvárosi kertek vannak, ostromot határozott. Uleman pedig adavonszolt ágyúkkal hozzáfogott annak a Buda felé néző nagy kerek toronynak ledöntéséhez.
Ez olyannyira sikerült neki, hogy amikor a várfalak gyenge részeit számos hatalmas golyóval lőtte, nagyon nagy veszteséget okozott az ostromlottaknak.
A janicsárok a munkások segítségére siettek, akik sáncot emeltek és árkot ástak, s puskáikkal oly csodálatosan lőttek, hogy megakadályozták a mieinket abban, hogy a falon álljanak. Így még a legvastagabb fal sem tudta sokáig az állandóan becsapódó golyókat elviselni, hanem nagy robajjal ledőlt, s a mieink, megsebesülve a törmelékektől, nagy veszteségeket szenvedtek.
Ezek a károk arra bírták őket, hogy elhagyva a fal külső koronáját, hozzáfogjanak a belső sánc és erődítmény emeléséhez, hogy így kisebb veszélynek legyenek kitéve.
Amint ezt a barbárok észrevették, felbátorodva három helyen is megpróbáltak a városba betörni, s háromszor kerültek szembe vakmerően a mieinkkel.
Ezek azonban sündisznószerűen sűrűn kitartott dárdákkal és puskagolyókkal bátran védték magukat, s a barbárokat visszavetve, őket kiszorították.
Ebben az összecsapásban esett el Ali bég – mellékneve Baltaogli –, aki Selymbria parancsnoka volt; sisakforgójával, bíbor ruhájával, aranytól és ezüsttől fénylő fegyvereivel tűnt ki.”

Illusztráció: Pasukan Elit Turki Usmani [Ottoman], Janissary, saat pengepungan, Esztergom 1543.

31/07/2025

Július 31, azaz a mai nap az Esztergom-Vízivárosi Loyolai Szent Ignác plébániatemplom búcsújának napja.

Ma, ilyen: https://maps.app.goo.gl/GfKzQfZ5XqWi1Jgt9

De sajnos a plébánia, mint önálló plébánia "bezárt", ugyanis Dr. Erdő Péter 2022 júniusában úgy határozott, hogy a vízivárosi plébániát megszünteti, így Magyarország egykori első temploma (1820-1856 között) a közelmúltban plébánia-templomból, "misézőhellyé" alakult át.

Fussuk át történetét:

A törökök kiűzése (1683) után megjelent jezsuiták Széchenyi György érsek segítségével és támogatásával gimnáziumot, rendházat és - Loyolai Szent Ignác tiszteletére - templomot épít***ek, ami egyes források szerint a Szent Péter titulusú középkori templom helyén, a vízi kapu közelében épül fel.
A jezsuita közösséget Loyolai Szent Ignác alapította 1534. augusztus 15-én, Párizsban.
A baszk nemes, miután a francia-spanyol háborúban megsebesült, hosszas lelki tusa és fejlődés következtében jutott el odáig, hogy életét Istennek szenteli.

Az új templomot Althann Mihály váci püspök szentelte fel 1738-ban.
1773-ban XIV. Kelemen pápa francia nyomásra feloszlatta a jezsuita társaságot.
Ugyanabban az évben szeptember 21-én Magyarországon is megszűnt a rend, miután Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő kihirdette az erről szóló pápai bullát.
A jezsuita rend eltörlése után (1773) e templom lett az akkori önálló település, Víziváros plébánia-temploma.

A Víziváros lelkipásztorai 1685-től Nagyszombatból jött kanonokok, akik nemcsak e plébániát látták el, hanem a jezsuiták és ferencesek segítségével hosszú időn keresztül a Várat, egy ideig a Királyi várost és Párkányt is.

A jezsuita rendet 1814. augusztus 7-én VII. Piusz pápa állította vissza.

1820-tól, ahogy Rudnay Sándor hercegprímás (és az esztergomi káptalan) visszaköltözött Esztergomba - a Bazilika felszenteléséig (1856) - a vízivárosi plébániatemplom töltötte be az érseki székesegyház szerepét, azaz e templom volt az ország első temploma ebben az időszakban.

A második világháborúban - a stratégiailag fontos Duna híd közelsége nyomán - több bombatalálat éri a templomot, minek következtében a templom mennyezete beomlott, berendezése teljesen tönkrement.
A templom a Nemzetközi Katolikus Karitász segítségével épült újjá 1957–1958 között. Az 1980-as években új tetőfedést kapott, majd belső festését helyreállították, megtartva a megmaradt eredeti műmárvány feszületeket.
A hívek adományából készült márványoltárt Grósz József kalocsai érsek szentelte fel 1958. november 30-án.
A plébániaház egyházi tulajdon, külső helyreállítása során bemutatásra került az elbontott régi szentély szerkezete. Épült 1713–17 között, átalakítva 1790-ben.

A templom bejáratával szemben álló, "Pestis-Madonna"-szobor 1740-ben készült, az 1739. évi pestis emlékére és 2016-ban került jelenlegi helyére.
Megújítva: 1786, 1855, 1889, 1934, 1999, 2016

Gyönyörködjünk az egykori önálló vízivárosi plébánia - és Magyarország egykori első - templomának képeiben!

Sic Transit Gloria Mundi

31/07/2025

139 éve, azaz 1886. július 31-én távozott az élők sorából az egyik legnagyobb magyar zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc, aki városunkhoz legerősebben a Bazilika felszentelésére írt miséjével kötődik; MISSA SOLENNIS (Esztergomi Mise).
1986-ban felállított, Marosits István által megálmodott szobra a Víziváros bejáratánál, a Pázmány Péter utcában található.

Szülőfaluja (Doborján), a trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, így Magyarország egy darabját képezte, ami ma Ausztria része.

Liszt Ferenc utolsó útja és halálának története

Köztudott, hogy Liszt halálát tüdőgyulladás okozta, melyet egy vonatúton szerzett megfázás idézett elő.
Kevésbé ismert azonban, hogy ez egy több hónapos, fárasztó körút lezárása volt. 1886 márciusában budapesti kurzusa után Liszt – hetvenöt évesen, romló egészségügyi állapotát figyelmen kívül hagyva – újabb vándorútra indult.

Elsőként Nagy-Britanniába látogatott, ahol utoljára fél évszázaddal korábban járt. Ünneplések sora várta, majd Párizsba utazott, ahol egy hűvös estén megfázott. Innen Weimaron át Bayreuthba ment lánya, Cosima kérésére, hogy részt vegyen unokája esküvőjén, majd Luxemburgba látogatott a Munkácsy családhoz.
Július 19-én még fellépett egy koncerten, de visszatérve Bayreuthba újra megfázott, és szervezete nem bírta tovább.

Mivel Cosima a Trisztán premierjével és a Bayreuthi Ünnepi Játékokkal volt elfoglalva, Lisztet tanítványai ápolták.
Lina Ramann életrajzírója szerint Liszt maga is kínosan érezte magát, hogy épp ott, ebben az időben gyengült le végzetesen.

Liszt utolsó napjairól Lina Schmalhausen tanítványa készített részletes naplót, melyet csak 2002-ben hoztak nyilvánosságra.
Írása erőteljesen eltér a hivatalos narratívától, élesen bírálva Cosimát és a Liszt körüli személyeket.
A dokumentum csak 1927-től lett kutatható.

Az utolsó órák megrendítő képe tárul elénk Schmalhausen leírásában: a magatehetetlen Mestert az utolsó pillanatban hívták orvoshoz, szeszekkel és morfiuminjekcióval próbálták kezelni.
A jelen lévők viselkedése – különösen Cosimáé és gyermekeié – ridegségről tanúskodott.
Alan Walker szerint a halál beálltát akár az orvosi kezelés is előidézhette, és méltatlannak tartja, hogy Liszt, aki abbé volt, nem kapta meg a szentségeket sem.

Liszt temetésének körülményei sem voltak méltóak: ellentmondásos végrendeletei miatt Bayreuthban helyezték végső nyugalomra.
Bayreuth vezetéséről tudható volt, hogy egy magyar kérés esetén nem ragaszkodtak volna a zeneszerző sírjához.
Ilyesmi azonban nem érkezett, sőt Liszt augusztus 3-ai temetésén a hivatalos Magyarország képviseletében mindössze Mihalovich Ödön, a Színitanoda igazgatója és Végh János, a Zeneakadémia alelnöke jelent meg” – olvashatjuk a HVG összeállításában.

Mivel Bayreuthban Liszt emlékére óhatatlanul is Wagner hatalmas alakja vet árnyékot, a Liszt halála óta eltelt 139 évben a hamvak Magyarországra hozatalának kérdése többször felmerült (legutóbb az 1986-os centenárium alkalmával).
Mára azonban úgy tűnik, végleg lekerült a napirendről, hiszen Lisztet egyre inkább jelentőségéhez méltóan kezelik halálának helyszínén – még ha ezzel nem is minden Liszt-Wagner ükunoka ért is egyet.

Tisztelegjünk a Mester előtt:
https://www.youtube.com/watch?v=w-LXpl2wyLg&list=PL3D35F207ACC521B4

30/07/2025

Ha már a napindító bejegyzés a barátságról szól, a zárást is ennek szellemében teszem.
1958 júliusában - Paraguayban- egy baráti társaság találta ki, hogy legyen a barátságnak nemzetközi napja.
Negyven évvel később, 1998-ban az ENSZ főtitkára, Kofi Annan Micimackót nevezte ki a barátság hivatalos nagykövetévé.
Végül 2011-ben az Egyesült Nemzetek Közgyűlése hivatalosan is a barátság világnapjává nyilvánította július 30-át.
Kertész André idevágó - esztergomi - képével zárom barátiasan e napot!

Fotó: Barátok / Friends, Esztergom 1917. szeptember 3./1967. / September 3, 1917/1967 © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

30/07/2025

42 éve, azaz 1983. július 30-án a Dolgozók Lapjában jelent meg a cikk és e hozzá kapcsolt fotó, mely a Tatai Dixieland Fesztiválról tudósított, és melyben a Benkó Dixieland Band előzenekaraként adtuk egyik utolsó koncertünket.
E sorok írója a Dobó Dixieland Band - Esztergom azóta is egyetlen, hivatalosan dixieland-et játszó zenekara - bendzsósaként volt részese a csapatnak, mely csak azért nem volt hosszú életű, mert abban az évben érettségiztünk, így a továbbtanulás okán a zenekar "szétszéledt", viszont erős 1983-as évet tudhattunk magunk mögött.
Soproni Diáknapok, plusz utána még egy soproni koncertkörút közvetlenül érettségi után, Tata, Balatongyörök...mindez tavasztól nyár végéig.
Mi kell több egy 17-18 éves tinédzsernek!
És bár akkor még csak tanulófázisban voltunk, de sokan tettük le voksunkat akkor a zene mellett.
A doboknál Pataki László azóta sem hagyta abba, csak a hajkoronája lett szerényebb, talán ezért nehéz felismerni.
A "pikulát" fújó Szegő Csaba "hivatásos-diplomás" zenész lett, ma is tanít, játszik.
A bőgőnél Vereckei Attila mára ének-zene tanár, sok formáció tagja, sőt kántor is.
A fúvós szekció két tagjáról (Pálos Péter, Kiss Barna) nem tudjuk, hogy ma miként viszonyulnak a hangszerhez.
A képen nem látszik Oroszlán Zsolt, de zongorához való viszonya töretlen.
Én is takarásban vagyok, és én sem szakadtam el az aktív zenétől, a Sic Transit Folk Műhelyben basszusgitározom.
Jó kis kiindulási pont volt sokunk számára a gimnázium dixieland zenekara...

És jöjjön a cikk:
.."Sokaknak meglepetést keltett a 9 hónapja alakult Dobó dixieland zenekar.
Pálos Péter, Kiss Barna, Szegő Csaba, Oroszlán Zsolt, Pataki László, Vereczkei Attila és Sárosi Attila az esztergomi Dobó Gimnázium tanulói.
A Soproni Diáknapokon első díjat nyertek, megkapták a közönség díját is.
Reményi Károly. a zeneiskola igazgatója patronálja őket, de szakmai segítőjük nincs.
Úgy érzik, hogy a dixieland reneszánszát éli.
Gondolkodtatja őket ez az improvizációra épülő zene.
Egy átlagos rock zenekar hangszeres tudásánál messze többet értenek a muzsikához.
Klasszikus zenei alapképzettségük van.
Több olyan számot is eljátszottak, melyhez kottájuk sem volt.
Sikert aratott a Dobó Dixieland, sokat fejlődtek kilenc hónap alatt.
De rögtön hozzá kell tennünk:, még sok a hamis hang, a félresiklott kísérlet.
Ez természetes.
Lényegesebb ennél, hogy a zenekar maradjon együtt, gyakoroljon, kapjon szakmai segítséget.
Csodák maguktól nem történnek. "...

1983. július 30.. szombat (Dolgozók Lapja)

Cím

Keresztelő Szent J. Utca 1
Esztergom
2500

Telefonszám

+36 30 9422 713

Weboldal

https://www.facebook.com/esztergomanno

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Esztergom Anno új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Esztergom Anno számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Digitális tartalomkészítő