10/07/2025
Elég volt két napnyi extrém időjárás, hogy újfent bebizonyosodjon, amit amúgy is tudunk: ez az ország nincs felkészülve semmire! Fúj a szél, szakad az eső, és máris megáll az élet. Leáll a vasút, megszűnik az áramszolgáltatás, a mentés túlterheltté válik, az állam meg csak csendben sunnyog.
Értem én, hogy egy természeti katasztrófára nem lehet igazán felkészülni, mert nem lehet tudni, mit hoz egy-egy ilyen extrém vihar, de szomorú azt látni, hogy a kormány igazából meg sem próbált bármit is tenni akár a lakosság tájékoztatása, akár a keletkezett károk elhárítása, akár a katasztrófa sújtotta területek gyors támogatása érdekében.
Az is teljesen egyértelmű, hogy a MÁV közlekedése azonnal összeomlott. Igazából ezen nincs is semmi meglepő. Mert hát mit is várnánk egy olyan cégtől, ahol akkor is minden napra jut legalább egy-két műszaki hiba, amikor ideálisak az időjárási viszonyok.
És sajnos azon sem kell meglepődni, hogy az áramszolgáltatók nem törték kezüket-lábukat, hogy visszaadják azt, és megteremtsék annak a használati feltételeit, amiért a fogyasztók nem keveset fizetnek.
A katasztrófavédelem emberei előtt le a kalappal. Éjjel-nappal mennek, talpon vannak, és ott segítenek, ahol tudnak, de lássuk be: ők kevesen vannak ehhez.
Ilyenkor mutatkozik meg, hogy milyen nagy szükség van ezekre a szakemberekre, s hogy milyen kevés van belőlük. A gép forog, de az alkotó fárad. És nem azért, mert ne tennék a dolgukat, hanem mert nincs mögöttük rendszer, nincs mögöttük valódi támogatás, csak a megszokott "oldjátok meg".
És mi van a károsultakkal? Ők oldják meg, ahogy tudják. Segítség az államtól? Ugyan már! Legfeljebb a biztosító fizet, ha fizet, s ha a szerződés fedezi a károkat. Állami segítség? Krízisalap? Gyors támogatás? Az nincs. Csak egy-két semmitmondó poszt a közösségi médiában, hogy "Vigyázzanak magukra és értékeikre!" S ezt pont azok írják, akiknek a dolga az lenne, hogy ránk vigyázzanak.
Ez a magyar valóság. Ahol akkor derül ki, mennyire gyenge lábakon áll minden, amikor egy kicsit megmozdul az ég. Ahol az állam legfeljebb annyit tud hozzátenni a dolgokhoz, hogy nem szól bele. Mert nincsenek tartalékok, nincsenek emberek, nincsenek tervek, csak kampányszlogenek meg nemzeti konzultációk.
Amíg süt a nap, addig nagy a mellény és a száj. Amint elered az eső, azonnal kiderül, nincs semmi, ami megvédjen minket. Sem a természettől, sem az emberi hibáktól, sem a politikai közönytől.
De nyugi, a rendszer nem omlott össze, egyszerűen csak újra megmutatta az igazi arcát!
