25/11/2025
A ROSSZ VEZETÉS 3 OKA:
az alkalmatlanság, a jellemtelenség és e kettő együtt
Kellerman kutatási eredményeit frappánsan úgy összegzi, hogy a rossz vezetésnek 3 oka lehetséges: (1) az alkalmatlanság, (2) a jellemtelenség, és (3) a kettő együtt. Mind az alkalmatlanság, mind a jellemtelenség olyan vezetői deficitek, amikről bőséges forrásokat találunk a Bibliában. Kellerman felállított egy tipológiát[21] a rossz vezetésről, amiben 7 alaptípust különböztetett meg egymástól:
Alkalmatlan vezetés: Hiányzik a vezetőből az akarat vagy a képesség (vagy mindkettő) ahhoz, hogy tartósan hatékony befolyást gyakoroljon a szervezetére/közösségére annak érdekében, hogy a hozzáállás, a környezet vagy a folyamatok jó irányba változzanak. Ilyenkor van az, hogy tartósan fennmaradhatnak diszfunkcionális folyamatok, toxikus kultúrák vagy korrupt döntési folyamatok. Például ilyen helyzetben látjuk Áront[22], aki Mózes távollétében képtelen volt megfékezni a népet, inkább aranyborjút készített nekik engedve a csoportnyomásnak.
Merev (rigid) vezetés: A vezető merev és hajthatatlan. Bár kompetens lehet, nem képes vagy nem hajlandó alkalmazkodni a változó körülményekhez, új ötletekhez, új információkhoz, új generációk megjelenéséhez. Nem hajlandó felülvizsgálni saját döntéseit, gyakran autoriter hajlamú, képtelen alkalmazkodni és nem hallgat a tanácsra. Ilyen vezető volt Roboám[23], Salamon király fia, aki az ölébe hullotthatalomtól megrészegedve nem hallgatott az idősebbek tanácsára, hanem keményebb igát akart rakni a népre. Ez az önfejűség Izráel kettészakadásához vezetett.
Gátlástalan (intemperate) vezetés: A vezetőből hiányzik az önuralom és olyan követők segítik és/vagy buzdítják, akik nem akarnak hatékonyan beavatkozni. Többnyire akkor lehetséges ez, ha hiányoznak az intézményesített, rendszerszintű fékek és ellensúlyok, amik megakadályozhatnák, hogy túl nagy hatalom összpontosuljon egy vezető kézében. Ilyen példa a vezetői gátlástalanságra Akháb[24] király és felesége Jézabel, akik visszaélve a hatalommal a családi birtokot növelték törvénytelenül kifosztva a nekik kiszolgáltatott alattvalóikat.
Érzéketlen (callous) vezetés: A vezető közömbös a követői problémái, küzdelmei, szenvedése iránt, vagyis érzéketlen és önző. Figyelmen kívül hagyja vagy leértékeli az általa vezetett szervezet vagy közösség legtöbb tagjának szükségleteit, problémáit, igényeit, akaratát vagy kívánságait. Nemtörődöm és kíméletlen az általa vezetett csoport tagjaival szemben, ezért olyan döntéseket hoz, amelyek egy kiváltságos kisebbség számára előnyösek, de a többség számára hátrányosak és nem mutat együttérzést a helyzetük iránt. Ezt a vezetői érzéketlenséget kérte számon Jézus[25] is saját korának vezetőin, akik egyszerre voltak politikai és spirituális vezetők is egyben. Így jellemezte őket: „Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani. Mindent csak azért tesznek, hogy feltűnjenek az embereknek… a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni; szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket.”
Korrupt vezetés: A vezető saját és maximum egy hozzá közel álló kisebb érdekcsoport hasznát akarja maximalizálni, és ha az előnyösebb ebből a szempontból, akkor visszaél a hatalmával. Az érvényes normákat meghaladó mértékben az önérdekeket a közjó elé helyezi, ha szükségesnek látja a normatív rendszert is úgy alakítja át, hogy a visszaéléseit legitimálni tudja az általa hozott etikátlan szabályokkal. A Biblia nem csak ismeri korrupciót, de nagyon határozottan küzd ellene. Amikor Izráel megkapja Istentől a szövetség dokumentumát a Tórát, abban nagyon sok rendelkezés az egészséges társadalmi együttélés szabályairól szól. Például a 2.Móz 23:8-ban ezt olvassuk: „Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert az ilyen ajándék vakká teszi a világosan látókat, és az igaz beszédet is elcsavarja.” A próféták nagyon erőteljesen léptek fel a korrupt vezetés ellen, pl.: „Halljátok meg ezt, Jákób házának elöljárói, Izráel házának vezetői, akik utáljátok a törvényt, és minden igaz ügyet kiforgattok… Elöljárói megvesztegetve bíráskodnak, papjai megkérik az árát a tanításnak, prófétái pénzért jósolnak….” [26]
Elszigetelő (insular) vezetés: A vezető minimalizálja vagy figyelmen kívül hagyja az általa vezetett csoporton vagy szervezeten kívüli tágabb kontextushoz tartozók érdekeit vagy jólétét. Az általa vezetett közösség tagjait igyekszik elszigetelni a külvilágtól, és arra bátorítja őket, hogy ne törődjenek mások igényeivel, érdekeivel, szükségleteivel stb. Keresztyén közösségek vezetői nagyon hajlamosak belecsúszni ebbe a szemléletbe, rosszul értelmezve azt, hogy védeni kell az általuk vezetett közösséget az elvilágiasodással szemben, amire az egyik kézenfekvő eszköz az elkülönülés. Valóban van feszültség abban, hogy a Biblia azt kéri, hogy „ne szeressük a világot”[27], miközben Istenről azt állítja, hogy Ő „szereti a világot”[28], és Jézus úgy könyörög értünk, hogy Isten ne vegyen ki minket a világból, hanem őrizzen meg a gonosztól[29]. Talán érezzük, hogy a „világ” kifejezés jelentésének több rétege van. A felszínes teológiai megértés vezethet egy elszigetelő vezetői magatartáshoz, ami azonban nincs összhangban a Bibliával. Például Jeremiás[30] prófétán keresztül Isten arra bátorítja a babiloni fogságba hurcolt izraelitákat, hogy ne lázadjanak, ne zárkózzanak el, hanem aktívan vállaljanak szerepet annak a városnak a jóllétéért, ahol éppen élnek. Isten népe nem csak saját javát kell, hogy keresse, hanem felelősséggel tartozik azok jólétéért is, akikkel egy társadalmi valóságban él. Ez nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem a misszió része is: az evangélium hiteles képviselete megkívánja, hogy a hívők aktívan munkálják környezetük javát, igazságát és békességét.
Gonosz (evil) vezetés: A vezető tudatosan és szándékosan árt másoknak – kegyetlen és erkölcstelen módszerektől sem riad vissza, hogy a hatalmat megszerezze vagy megőrizze. Képes a brutalitásra, hazugságra, manipulációra és megfélemlítésre is, hogy hatalmon maradhasson. A fájdalmat és a szenvedést tudatosan eszközként használja a vezet***ekkel szemben. A követőkben okozott károk súlyosak és hosszútávon hatással lesznek, ezek lehetnek fizikai, pszichológiai, erkölcsi vagy gazdasági természetű károk és traumák. Az egyik példa a Bibliában az ilyen vezetőre Heródes[31], aki annak érdekében, hogy megtartsa hatalmát, parancsot adott a betlehemi gyermekek megölésére.
Kellerman tipológiája segít meglátni, hogy a rossz vezetés nem mindig cégéres bűnökben nyilvánul meg, hanem vannak finomabb, mégis nagyon toxikus formái. A Biblia reális képet fest a vezetés veszélyeiről, és sokféle negatív példán keresztül figyelmeztet: a vezetői felelősség mindig erkölcsi felelősség is. A jó vezetés tehát nemcsak a hatékonyság, hanem jellem kérdése is, mind a kettő egyaránt fontos. Amikor ezek hiányoznak, azzal foglalkozni kell, mert ellenkező esetben komoly károkhoz vezetnek.
Amikre érdemes lenne odafigyelni
Etikai problémák kezelésekor nem elegendő a jó szándék, szükség van biblikus rendre, átgondolt és átlátható eljárásra, lelki érettségre és közösségi felelősségvállalásra is. A szekuláris társadalmi környezetben működő szervezetek éppen ezért törekednek arra, hogy tanuljanak a múlt hibáiból. Ugyanez a tanulási folyamat az egyház és a gyülekezetek számára is elengedhetetlen, különösen a vezetőkkel kapcsolatos etikai ügyek esetében. Fontos tehát végiggondolni, hogyan kerülhetők el a tipikus hibák, és miként valósulhat meg a biblikus, hiteles és felelős eljárás(rend) egyensúlya.
Törekednünk kell arra, hogy megőriznünk az egyensúlyt az igazságosság és az irgalom, másképp az elszámoltathatóság és a helyreállításra való törekvés között.
Fontos a gyógyulás lelki támogatása az elbukott vezető, és az összes érintett számára, beleértve az érint***ek családtagjait és a tágabb közösséget is.
Ha egy közösségnek még nincs, akkor szüksége van átlátható, tisztességes eljárási szabályok bevezetésére és betartására. Fontosak az írásban rögzített és mindenki számára megismerhető protokollok, eljárások.
Fontos a jogi és lelki szempontokat összehangolni. Egy ilyen eljárás nagyon szenzitív és jogilag is kényes terület, amelyeknek nem megfelelő kezelése további komoly erkölcsi és anyagi károkhoz vezethet.
Nyitott, őszinte kommunikációra van szükség minden érintett felé. A kommunikáció során megfontoltan kell használni a nyilvánosságot, érvényesítve a „szükséges és elégséges” elvet. A személyiségi jogok és emberi méltóság tiszteletben tartása kiemelten fontosak a kommunikáció során, mert az ilyen ügyek során sok negatív érzelem szabadul fel, amik további túlkapásokhoz vezethetnek.
Amikor egy konkrét ügyet ki kell vizsgálni, milyen biblikus elveket kell követnünk?
Komoly közösségi normasértéssel kapcsolatos eljárásrendet nem találunk a Bibliában, azonban sok olyan alapelv megjelenik, amiket komolyan kell vennünk, ha szükség van arra, hogy egy etikai jellegű ügyben eljárjunk. Például az igazságosság, méltányosság, ártatlanság vélelme, felelősségre vonás és fellebbezés lehetősége – a Bibliában is megjelennek, mint amik az Isten igazságosságából következnek és ezért az Ő népének közösségi életét is védik. Bár a Biblia nem ír le egy kötelező eljárásrendet, ezek az elvek világosan felismerhetők, a Tórában, a prófétáknál, a bölcsességi irodalomban, a jézusi és az apostoli tanításban.
Forrás: Barnabás Csoport. Kép: Budai Evódia
