04/09/2026
18 ÉV.
És még mindig ugyanaz a srác áll a pult mögött. Csak már több emlékkel. 🎧❤️
2027-ben lesz 18 éve, hogy elkezdtem taposni az éjszakai életet DJ-ként.
Kimondani is furcsa.
18 év.
Több száz este. Több ezer lejátszott dal. Rengeteg kilométer, hajnalig tartó bulik, lagzik, klubok, fesztiválok, céges rendezvények, középiskolai és egyetemi bulik.
És egy csomó olyan történet, amit talán egyszer majd tényleg meg kellene írni egy könyvben. 😅
Ha visszagondolok, különösen jó érzés, hogy Nagykanizsán a középiskolai bulik egyik fő szervezőjeként is ott lehettem egy olyan időszakban, amikor ezek az esték még egészen mást jelentettek. Akkor még sokan csak egy jó bulit akartak… aztán közben barátságok, szerelmek, szakítások és életre szóló emlékek születtek.
És ugyanez történt a pécsi egyetemi években is.
Rengeteg alkalommal álltam ott házigazdaként a pult mögött, és néztem, ahogy emberek együtt élik meg azt a pár órát, amit aztán talán évek múlva is emlegetnek.
Tini szerelmek. Első nagy bulik. Első nagy másnapok. 😅
Nagy találkozások. Nagy szakítások. Barátságok. Hülyeségek. Hajnalok.
És ami talán a legdurvább:
azok a srácok és lányok, akik annak idején még középiskolásként vagy egyetemistaként buliztak velem, ma már sokszor férjek, feleségek, anyukák és apukák.
Néha pedig egyszer csak ott áll előttem egy pár, és azt mondják:
„Márk, te játszottál azon a bulin is, ahol megismerkedtünk.”
Na, ilyenkor azért megáll egy pillanatra az ember. ❤️
Mert rájössz, hogy valójában nem csak zenét játszottál.
Emlékeknek adtál hangot.
Az elmúlt 18 év alatt persze nem csak szép dolgok történtek.
Volt itt öröm, siker, csalódás, barátság, csalódás barátságokban, újrakezdés, rengeteg munka, kudarc, újabb siker, és olyan élethelyzetek is, amikből egy egész Netflix-sorozat kijönne. 😂
És igen… volt keresztbe tevés, irigység, hátbatámadás, a zsarolásig bezárólag tényleg minden.
Azoknak is köszönöm.
Komolyan.
Mert ha valamire megtanítottak, az az, hogy nem kell mindenkinek szeretnie ahhoz, hogy menj tovább.
Sőt.
Néha pont azok löknek a legmesszebbre, akikről azt hitted, hogy vissza akarnak tartani.
És természetesen köszönöm azoknak is, akik az elmúlt 18 évben közelről vagy távolról mellettem voltak.
A Feleségemnek, családomnak. ❤️
A barátaimnak.
A kollégáknak, zenészeknek, DJ-knek, ceremóniamestereknek, rendezvényszervezőknek.
A helyszíneknek.
A pároknak, akik rám bízták életük egyik legfontosabb napját.
És legfőképpen nektek, akik valaha ott álltatok a táncparketten.
Akár egy pécsi egyetemi bulin.
Akár egy nagykanizsai középiskolai rendezvényen.
Akár egy lagzin hajnali háromkor.
Akár egy Kanizsa Arénás nagyrendezvényen.
Vagy éppen Balatonmáriafürdőn, a Delta Retro Discóban.
A Kanizsa Arénában, Delta Retro DIscoban pedig szeretnék továbbra is ott lenni, és amikor csak lehet, oszlopos tagként pörgetni a lemezeket. 🎧
Ráadásul idén lesz ott egy olyan rendezvény is, amilyen még soha nem volt a Kanizsa Arénában. 👀
Erről most nem mondok többet.
Majd később. 😉
És akkor el is érkeztünk 2027-hez.
18 év után azt érzem, hogy egy kicsit behúzom a féket.
Nem azért, mert meguntam.
Épp ellenkezőleg.
Azért, mert szeretném, hogy amikor ott vagyok, akkor tényleg ott legyek.
Nem szeretném többé minden hétvégémet teleírni csak azért, hogy tele legyen a naptár.
Ezért 2027-től korlátozott számban vállalok rendezvényeket, és sokkal tudatosabban, alaposabban fogom megválogatni, melyik eseményre mondok igent.
Aki pedig már 2027-re tervez velem, annak jó hír: a májusom és a júniusom már most elég rendesen rottyon van. 😅
Szóval ha szeretnétek, hogy a ti bulitokon is én álljak a pult mögött, érdemes időben gondolkodni.
18 év alatt rengeteg minden megváltozott.
A zene.
A technika.
A helyszínek.
A közönség.
Én is.
De egy dolog valahogy még mindig ugyanaz:
amikor felcsendül egy jó dal, felkapcsolódnak a fények, és azt látom, hogy megtelik a táncparkett… még mindig ugyanazt érzem.
Azt a bizonyos érzést, ami miatt 18 évvel ezelőtt elkezdtem.
És amíg ez megvan, addig nincs vége.
Nem szívódok fel. 😉
Csak egy kicsit ritkábban találkozhatunk.
De amikor találkozunk…
akkor csapassuk úgy, mintha megint 18 évesek lennénk. ❤️🎧
Köszönöm, hogy az elmúlt 18 évben részesei voltatok ennek a történetnek.
A történetnek még nincs vége.
Csak egy új fejezet kezdődik.❤️
