18/11/2025
Kazincbarcika és a 3 milliárdos befizetés: helyzetkép és összefüggések
Kazincbarcika önkormányzata novemberben közel 3 milliárd forintot fizet be a Versenyképes Járások Programba. A befizetés alapja a helyi iparűzési adó bevételeinek többlete, és az ország több településéhez hasonlóan a város is jelentős terhet visel ebben a rendszerben.
A VJP-modell működése sok vitát vált ki: a befizetési kötelezettségek kiszámíthatatlanok, nehezítik a hosszú távú tervezést, és számos önkormányzat esetében valóban komoly feszültséget okoznak a működésben. Ezt a kritika gyakran megfogalmazódik szakmai oldalról, és Kazincbarcika esetében is felmerültek hasonló aggályok.
A helyi sajtóban megjelent nyilatkozatok és beszámolók – például a Borsod24 októberi cikke, amely a bérek kifizetésének potenciális nehézségeiről írt – azt mutatják, hogy a városvezetés a befizetések miatt jelentős kockázatot lát a működés folytonosságában. A Kolorline felületein is több olyan anyag jelent meg, amely a „működési veszélyhelyzetet” vagy a „kifizetési problémák lehetőségét” említette.
A hivatalos dokumentumok ugyanakkor árnyaltabb képet adnak.
A város pénzügyi helyzetéről készült Állami Számvevőszéki jelentés több milliárd forintos pozitív pénzügyi pozíciót rögzít. A legutóbbi zárszámadásban szintén jelentős összeg szerepel a „Pénzeszközök” soron, amely magában foglalja a város tartalékait és pénzügyi eszközeit. A konkrét összegek könnyen visszakereshetők, és ezek alapján Kazincbarcika érdemi pénzügyi tartalékokkal rendelkezik.
Fontos kiemelni: ez nem azt jelenti, hogy a város számára a VJP-befizetés ne lenne jelentős teher. Egy többmilliárdos kötelezettség minden esetben átgondolt gazdálkodást követel meg, és rövid távon valóban feszültséget okozhat.
Ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzügyi háttér alapján Kazincbarcika helyzete nem azonos azokkal a településekkel, amelyek tartalék híján valóban működési kockázattal néznek szembe.
Miközben a város több nagyberuházást is végrehajt – köztük egy többmilliárd forintos vízi komplexumot –, a pénzügyi dokumentumok alapján továbbra is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek biztosítják a gazdálkodás stabilitását. Ez a kettősség magyarázza, hogy a helyi kommunikációban megjelenő aggodalmak és a hivatalos adatok között különbség érzékelhető.
Kommunikációs hatás és helyi következmények
A helyi propagandagépezet, a Kolorline – tehát maga a városi kommunikáció – korábban azt közölte, hogy a befizetések miatt akár a bérek kifizetése is veszélybe kerülhet. Ez az állítás érthető módon bizonytalanságot keltettek, és a városban valóban voltak olyan dolgozók, akik aggódtak, hogy a fizetésük időben megérkezik-e.
Ez a helyzet azért vet fel kérdéseket, mert a város – hivatalos pénzügyi dokumentumok alapján – továbbra is rendelkezik olyan tartalékokkal, amelyek szükség esetén fedezetet nyújthattak volna a működésre. A gyakorlatban pedig a fennakadások nem következtek be, a bérek kifizetése nem maradt el, ami azt jelzi, hogy a „fizetésképtelenség” lehetősége inkább kommunikációs elemként jelent meg.
Mindez különösen azért ellentmondásos, mert a város eközben nem csökkentette a nagyléptékű kiadásait: folytatódik a strandfejlesztési koncepció, a 9 milliárdos vízi komplexum átadása már a kertek alatt van, és továbbra is sor került olyan, a lakosság által is vitatott kiadásokra, mint például a magasabb kategóriájú gépjárművek használata.
Ezek a körülmények együtt hozzák létre azt a kettősséget, amelyben:
– a kormányzati elvonás valódi pénzügyi teher,
– ugyanakkor a városvezetés által sugallt „azonnali fizetésképtelenség” veszélye nem igazolható a nyilvános pénzügyi adatokból.
gyp
