26/03/2026
Folytatjuk a Keszthelyi Hírlap legutóbbi számában megjelent cikkek bemutatását:
"Nagy Bálint: Kilencmilliárdos állami fejlesztési csomag áll Keszthely rendelkezésére a következő években
Választási nagyinterjú a Fidesz–KDNP képviselőjelöltjével
A kampányidőszakban interjúlehetőséget biztosítunk a Zala vármegyei 2-es, Keszthely-központú választókerületben induló főbb jelölteknek – amelyhez a méltányosság érdekében az országos közvélemény-kutatási adatok átlagában legalább 3 százalékot elérő, parlamenti bejutásra esélyes pártokat vesszük számításba –, hogy bemutatkozhassanak a lakosságnak, ismertethessék elképzeléseiket, programjukat. A Keszthelyi Hírlap az információáramlást a helyi lakosságot intenzíven foglalkoztató kérdésekkel kívánja biztosítani.
Nagy Bálint jelenleg az első ciklusát tölti a Keszthely-központú Zala vármegyei 2-es választókerület országgyűlési képviselőjeként. Ezt megelőzően látványos pályaívet járt be, amíg a mostani pozíciójába került. 2008-ban banki lakossági ügyintézőként kezdte a karrierjét, majd érdeklődése rövid idő után a politika felé fordult. A 2010-es évek elején Manninger Jenő akkori országgyűlési képviselő személyi titkáraként tevékenykedett, 2014-ben már zámori egyéni önkormányzati képviselő volt; ugyanabban az évben Keszthely alpolgármesterévé választotta az akkori grémium. Öt évvel később polgármester lett, majd alig két és fél évvel később a térség országgyűlési képviselőjének választotta meg a lakosság. A jelenlegi parlamenti ciklusban rövid ideig beruházási államtitkár volt, majd 2022 őszétől közlekedési államtitkárként tevékenykedik. Pártja bizalmából újra lehetőséget kapott, hogy megméresse magát a jelenlegi, két évtizede nem látott mértékben szoros választáson. A Fidesz–KNDP parlamenti képviselőjelöltjével beszélgettünk.
– Keszthelyi Hírlap: Ugyan a Fidesz–KDNP-szövetség 2026 januárjára ígérte, hogy hivatalosan is bejelenti a jelöltjeit, a karácsonyi üdvözlőlapjain már képviselőjelöltként ajánlotta magát a 2026-os országgyűlési választásra. A négy évvel ezelőtti voksoláson közel hatvanszázalékos győzelmet aratott a Keszthely-központú választókerületben, így logikusnak tűnik az újraindulása. Mivel nyerte el az országos pártvezetés bizalmát, amely alapján áprilisban újra önt indítják Zala vármegye 2-es körzetében?
– Nagy Bálint: Bevált menetrend szerint zajlik a jelöltállítás. Azt nem az én tisztem megítélni, miért én nyertem el a bizalmat, de fontos tényező, hogy a 2022-es országgyűlési választáson rendkívül magas részvétel mellett valóban kiemelkedően sikeresen szerepeltem. Az elmúlt négy évben ugyanazzal az aktivitással és hozzáállással tevékenykedtem, mint korábban, a keszthelyi polgármesterségem idején is. Számomra a legfontosabb szempont, hogy közvetlen kapcsolatban álljak a helyi emberekkel. Ennek révén az is kiderül, melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyek a választópolgárokat érdeklik: nem csupán egyéni, sokkal inkább közösségi ügyekről beszélünk. Szívesen képviselem azokat a témákat, amelyeknek magas a társadalmi támogatottságuk, illetve a megvalósításukkal jobbá válik a térségbeli települések élete.
– Keszthelyi Hírlap: Az elmúlt másfél évtizedben látványos pályaívet járt be, amelyet a folyamatos előrelépés jellemzett. Mik a tervei a sikeres újraválasztása esetén? Folytatná a jelenlegi államtitkári munkáját, vagy másra koncentrálna a 2030-ig tartó országgyűlési időszakban?
– Nagy Bálint: Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel. Ennek egyszerű oka van: a kormányzat mandátuma minden esetben az aktuális ciklusra vonatkozik. Az államtitkári felkérés is a 2022 és 2026 közötti időszakra szólt. A mi esetünkben érdekesség, hogy a ciklus elején valóban hozzánk – az akkori Építési és Beruházási Minisztériumhoz – tartoztak a beruházások, amely összetett tárcastruktúrát jelentett.
Viszonylag váratlanul, Palkovics (László, aki az előző ciklusban innovációs és technológiai, míg a jelenlegi parlament struktúra első fél évében a technológiai és ipari szaktárca vezetője volt – a szerk.) miniszter úr lemondását követően kormányátalakításra volt szükség, és ennek révén a közlekedési terület átkerült a mi minisztériumunkhoz. 2022. december 1-je óta tartozik hozzám a közlekedésfejlesztés, és ebbéli minőségemben a munkám a következő kormány megalakulásáig szól.
Az általunk az elmúlt években elvégzett feladatoknak komoly eredményei vannak, amelyek mind Keszthely, mind a térség, sőt: az egész ország életét meghatározzák. A legkiemelkedőbb fejlemények közé tartozik az ország- és vármegyebérletek létrehozása, továbbá az új személyszállítási törvény megalkotása, amelyek a mi térségünkben nagy jelentőséggel bírnak. Jelenleg már a legkisebb településekre is meghatározott alkalommal kell közlekedniük buszoknak vagy vonatoknak a hét minden napján – attól függően, milyen szolgáltatást tesznek lehetővé a jelenlegi infrastrukturális körülmények. Kijelenthető tehát, hogy a legfontosabb munkákat elvégeztük.
Azzal még nem foglalkozom, mi lesz a következő ciklusban. Minden esetben azt kell mérlegelni, a térség országgyűlési képviselőjeként hogyan tudom a leghasznosabb munkát végezni. Szerintem a parlament egyéni körzetben megválasztott képviselőjeként minden érintettnek az a feladata, hogy az aktuális körülményekből hogyan lehet a legtöbb lehetőséget megteremteni.
– Keszthelyi Hírlap: Említ***e, melyek azok az intézkedések, amelyekben ön szerint jelentős előrelépést sikerült elérni. Ezúttal arra vagyok kíváncsi, melyek azok az ügyek, amelyekben kevésbé elégedett az államtitkári teljesítményével, és nagyobb előrelépést szeretne látni a következő ciklusban!
– Nagy Bálint: A saját munkámmal kapcsolatban mindig magasra teszem a mércét. Én inkább a pozitívumokat emelném ki, amelyek nemcsak az elmúlt években, de évtizedekre visszamenőleg is előrelépést jelentenek. Keszthely és térsége szempontjából az ország- és vármegyebérletek bevezetése az egyik legjobb vidéktámogatásnak tekinthető. Ezt visszaigazolja az a tény, hogy jelentősen nőtt a közösségi közlekedést igénybe vevők száma.
Nézzünk egy példát: egy zalai kistelepülésen élő, Budapesten tanuló fiatal ezernyolcszázkilencven forintért vehet országbérletet, amellyel a teljes MÁV–Volán-flottát (és a HÉV-eket is – a szerk.) korlátlanul tudja használni. Megállapodtunk a fővárossal is: a tarifareformnak köszönhető, hogy egy zalaköveskúti fiatal kevesebb mint kétezer forintért a szülői háztól egészen a fővárosi kollégiumáig vagy albérletéig el tud úgy jutni, hogy korlátlanul használhatja az összes, számára szükséges tömegközlekedési eszközt. Ez ráadásul nem csak az iskolai időszakra és egyetlen útvonalra vonatkozik: bárhol az országban, akár a nyári szezonban is ugyanilyen feltételek mellett tud közlekedni. Folytatjuk a megállapodás kiszélesítését: legutóbb Debrecennel egyeztünk meg, így a DKV közlekedési eszközeit is korlátlanul lehet használni az érintett bérletekkel.
Az ország- és vármegyebérletek bevezetése jelentős változásokat hozott. A helyi települések esetében megnőtt a közösségi közlekedés fejlesztésének lobbiereje. Ez segíti az új autóbuszok beszerzését: ezer új Credo-járművet vásárolunk, amelyből négyszázat tavaly már leszállítottak, míg háromszáz idén, és ugyanennyi jövőre érkezik. Mindemellett jelentős vasúti fejlesztések indultak el mind az infrastruktúra, mind a járműállomány esetében.
Több helyen megújultak az állomások és az egyéb kiszolgálóinfrastruktúrák is, illetve a digitális kényelmi szolgáltatások – amelyek közé tartozik az új, MÁV+ nevű applikáció is – szintén sokat fejlődtek. Azt gondolom, a jelenlegi ciklusban nagy fejlesztések valósultak meg, amelyek új perspektívákat nyitnak meg a közlekedésfejlesztésben. A következő egy-két kormányzati ciklusban is érezhető lesz a most záruló négy év hatása.
– Keszthelyi Hírlap: Mindezzel élesen szemben áll az a tény, hogy Lázár János a jelenlegi kormányzati ciklus kezdetén számos közlekedésfejlesztési projektet lezártnak minősített vagy leállított. Mi az álláspontja ezekről az ügyekről?
– Nagy Bálint: Látnunk kell, mi állt a döntések hátterében. Elsőként meg kell említenünk, hogy rendkívül magas energiaárak érték el Európát a ciklus első felében. Ennek az elsődleges oka az orosz–ukrán háború, amelyre válaszul számos elhibázott szankciós döntést hozott az Európai Unió. Ez azt is magával hozta, hogy több önkormányzatnak az előzetes tervét újra kellett értékelnie, hiszen meg kellett vizsgálni, hogy az Európa életét akkoriban már jelentősen meghatározó gazdasági helyzetben megvalósíthatóak-e a korábban kívánt beruházások. Az összes folyamatban lévő beruházást át kellett tekinteni, különösen a még el nem indult fejlesztéseket. Fontos tényező volt, hogy a már elkezdődött beruházásokat be kell fejezni, mert torzó nem maradhat az országban. Azokat a beruházások, amelyek esetében még nem készült építési napló, illetve nem volt érvényes kivitelezési közbeszerzés, meg kellett vizsgálni, fennáll-e még a korábban vázolt igény. Több önkormányzat jelezte, hogy jelen körülmények között átértékelődött a fontossági sorrend, és másra van igény.
Arról kevesebb szó esik, hogy mennyi fejlesztés indult el a ciklus kezdete óta a közlekedés, illetve a magas- és mélyépítés területén Lázár János minisztersége alatt. Ezekkel együtt lenne teljes a kép.
– Keszthelyi Hírlap: A Keszthely-központú választókerület pontosan száz települést foglal magában, így szükségszerűen sokarcú. Más kihívások érik a térség nyugati részében élőket, mint a keleti, Balaton menti lakosságot. Milyen megoldandó feladatokkal szembesül a választókerület különböző pontjain? Hogyan kívánja biztosítani a fejlődés és az egyenlő elbánás esélyét a térség egészében?
– Nagy Bálint: A Keszthely-központú választókerület földrajzi kiterjedtségét és településszámait tekintve az egyik legnagyobb az országban. Egyrészt gyönyörű földrajzi adottságokkal rendelkezik: a keleti csücskében Zala Balaton-parti része található. A körzethatár végighalad Veszprém vármegye határáig, majd Zalaegerszeg fölött Vas megyénél található az északkeleti csücske, ezután délen – a zalai megyeszékhelyt megkerülve – a Kis-Balaton mentén eléri Zalakarost, majd körbeérve visszatér a Balaton-parthoz.
Többfókuszú választókerületről beszélünk, hiszen Hévíz és Zalakaros térsége elsősorban a turizmus és a vendéglátás területén számít fontos központnak, míg Zalaszentgrót és Pacsa térsége a mezőgazdaságban tölt be fontos szerepet, a Zalaegerszeghez közeli kisebb településeket pedig a szomszédos választókerületben és egyben a vármegye központjában zajló fejlesztések határozzák meg.
A legfontosabb kérdés minden esetben az, hogyan lehet együttműködni az érintett települések vezetésével. A leghatékonyabban akkor lehet a fejlesztésekért harcolni, ha a községekben és városokban dolgozó képviselő-testületek és polgármesterek rendszeres és aktív kapcsolatban állnak a választópolgárokkal – nem csupán a kampányidőszakban, hanem azon túl is zajlik párbeszéd az érint***ek között. Az önkormányzati vezetések a munkájuk során meg tudják határozni, milyen fejlesztéseket szeretnének az aktuális helyhatósági, vagy éppen a következő országgyűlési ciklusra. Amennyiben világos tervek állnak rendelkezésre, fontos, hogy párbeszédet folytassanak a hivatalban lévő országgyűlési képviselővel, aki a parlamentben tud kardoskodni a kívánt fejlesztések megvalósulásáért.
Nekem országgyűlési képviselőként térségi perspektívából is szemlélnem kell az érintett fejlesztéseket, hogy a legkisebbtől a legnagyobb településig mindegyik gyarapodni és erősödni tudjon. A legfontosabb a vidékfejlesztés, amelyre a következő ciklusban is jelentős hangsúlyt szükséges fektetni. A Versenyképes járások, a Magyar falu program, a különböző uniós fejlesztési források felhasználása, illetve az egyedileg elbírált projektek mind-mind lehetőséget adnak az előrelépésre. Utóbbiak azért fontosak, mert számos olyan projekt van, amelyet nem lehet egyetlen kategóriába besorolni, és a jelentőségük túlterjeszkedik a térségen is. Ilyen például a Hévízi-tó vagy a Keszthelyi Kórház fejlesztése, amelyek a következő ciklusban meghatározó jelentőséggel bírnak. Az út- és infrastruktúra-fejlesztések folyamatosak a választókerületben, hiszen a folyamatos használat miatt elhasználódás jelentkezik.
A települési fejlesztési igényeket össze kell hangolni a térségi szempontokkal, hogy ezek alapján közös sikereket érhessünk el.
Fontos megjegyeznem, hogy végeredményben mindannyian zalaiak vagyunk, így teljesen mindegy, ki melyik településen lakik, mit gondol a politikáról. Az azonban nem mellékes, milyen lehetőségekkel rendelkezik egy helybéli polgár munka, oktatás, szabadidő és a családi élet szempontjából, így fontos, hogy perspektívát nyújtsunk a lakosságnak. Azt javaslom, ne parlamenti ciklusokban gondolkodjunk! Természetesen bizonyos időközönként minden politikusnak el kell számolnia az ígéreteivel: erre szolgálnak a választások.
– Keszthelyi Hírlap: Térjünk rá a választókerület központjában, Keszthelyen zajló eseményekre! Az egyik legmeghatározóbb téma az elmúlt két évben a kórház ügye volt. Ugyan fejlesztések is zajlottak az elmúlt másfél évtizedben az egészségügyi intézményben, a szakorvos- és ápolóhiány jelentős méreteket öltött, és a főépület állapota is intenzíven tematizálta a közéletet. A téma jelentőségét jól jelzi, hogy elődje, a térség korábbi országgyűlési képviselője – egyúttal utódja a polgármesteri székben –, Manninger Jenő a 2024-es keszthelyi önkormányzati választás után a Fidesz–KDNP vereségének legfőbb okát a kórházzal kapcsolatos elhibázott válaszokban látta. Mit gondol az utóbbi felvetésről?
– Nagy Bálint: Senkinek a véleményét nem kívánom minősíteni. Én inkább azzal szeretnék foglalkozni, hogy mit tudunk tenni Keszthely érdekében.
2022-ben, amikor országgyűlési képviselő lettem a választók bizalmából, számos térségi polgármesterhez elmentem, és több keszthelyi és térségbeli intézményt is meglátogattam annak érdekében, hogy megkezdődjön a közös gondolkodás. A helyszínek között szerepelt a Keszthelyi Kórház is, amelynek akkori vezetésétől megkérdeztem, miben tudok segíteni.
Az intézmény vezetése jelezte: a legfontosabb ügy, amelyben segítségre szorulnak, a kórház C épületének homlokzati felújítása. Akkor azt is elmondták, hogy az eszközpark elfogadható állapotban van, de néhány év múlva aktuálissá válik egy új CT-készülék beszerzése – azóta már eltelt négy év, így rövidesen ezt a kérdést is napirendre kell tűzni. A jelzett kérés alapján utánajártam, miként tudok segédkezni a felújítás megvalósításában, és sikerült elérni a kormánynál, hogy több mint egymilliárd forintos forrást biztosítson a rekonstrukcióra. Ráadásul nem csupán az eredeti, jóval szerényebb kérését tudtuk teljesíteni a kórház akkori menedzsmentjének, hiszen szigetelés is készülhetett, illetve a nyílászárócserék és belső festések is meg tudtak valósulni, emellett kiépülhetett az árnyékolástechnika, valamint a külső és a belső udvar rendezésére is sor került.
Az aktualitásokra kitérve érdemes megemlítenem a legutóbbi parlamenti felszólalásomat, amelynek során megkérdeztem a Belügyminisztériumot – amelyhez többek között az egészségügy irányítása is tartozik –, hogy mire számíthatunk a következő időszakban hiszen további előrelépések is szükségeltetnek. A kérdésemre miniszterhelyettes úr (Rétvári Bence – a szerk.) válaszolt, aki elmondta: hatmilliárdos fejlesztési csomag megvalósítására lesz lehetőség a Keszthelyi Kórház esetében. Ez nagyon jelentős előrelépést jelent, hiszen ha csak azt nézzük, hogy a C épület fejlesztése eddig nagyságrendileg egymilliárd forintot jelentett, még hatszor ennyi forrás fog hasznosulni a kórház esetében. Ebből a pénzből minden olyan fejlesztés meg tud valósulni, amelyet a szakmai irányítás kért.
Vannak olyan témák, amelyekhez nem lehet pártpolitikai alapon hozzáállni, és ezáltal kampányügyekként sem szabadna ezeket használni. Szerintem mind az egyetem (a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa – a szerk.), mind a Keszthelyi Kórház ügye ilyen. Szerintem rendkívül káros volt, hogy az ellenzék, főleg a „Tisza-vonal” zászlajára akarta tűzni az egészségügyi intézmény helyzetét, épp úgy, mint ahogyan a Georgikonnal is t***e négy éve (a Tisza 2022-ben még nem volt jelen az országos pártpolitikában – a szerk.). Méltatlan volt a keszthelyiekkel és az egyetemmel szemben az, ami az előző választások előtt történt, hiszen jelentős kárt okoztak az érintett szereplők, és sok munkánkba került, hogy vissza tudtuk állítani azt a nimbuszt, amelyet pártpolitikai okokból lerombolt az ellenzék. Most ugyanezt látjuk a Keszthelyi Kórház esetében is. Aki ezt teszi, az vagy teljesen felelőtlen, vagy nem méri fel megfelelően, mekkora kárt okoz az érintett intézményeknek.
Sikerült a kórház ügyét fejlesztésfókuszúvá hangolnunk. Fontos tény, hogy az intézménybe hosszas kiválasztási folyamatot követően kineveztek egy új vezetőt (dr. Sahin-Tóth Gábort – a szerk.). Főigazgató úrral abban maradtunk, időt kap arra, hogy vezetőként átlássa a feladatokat. Úgy döntöttem, hogy a kampányban nem kívánok a kórház ügyére fókuszálni, mert a pártpolitikai kampány nem biztos, hogy jót tesz az intézménynek. Ez idő alatt azonban zajlik a háttérmunka: arra kértük az új főigazgatót, hogy készüljön egy új stratégia, így ahogyan 2022 után, úgy az idei választásokat követően is konkrét elképzelések mentén lehet majd fejleszteni a kórházat.
Amennyiben a választók bizalmat szavaznak nekem, az utam elsők között a Keszthelyi Kórház menedzsmentjéhez fog vezetni. Amire négy évvel ezelőtt kértek, azt megtettük – sőt, még annál többet is –, ezúttal pedig azt fogom kérdezni, a soron következő négy évben miben tudok segíteni.
– Keszthelyi Hírlap: A keszthelyi városvezetés tagjai az elmúlt időszakban több alkalommal is arról kommunikáltak, hogy nem érik el a kórház új vezetését. Egy év eleji képviselő-testületi ülésen Tóth Gergely polgármester azt mondta, még az egyik keszthelyi fideszes városházi politikustól, Raffai-Réz Ildikótól is segítséget kértek, de továbbra sem kaptak időpontot Sahin-Tóth Gáborhoz…
– Nagy Bálint: Sajnos, egy tragédia, amit a keszthelyi városvezetés művel. Nem tudok finomabban fogalmazni.
– Keszthelyi Hírlap: Ezt hogy érti?
– Nagy Bálint: Úgy, hogy teljesen alkalmatlanok. Pártpolitikai szempontok alapján vezetik a várost a szakmaiság érvényesítése helyett. Már másfél éve hivatalban vannak az új testületi tagok, ám továbbra is csak agresszív, arrogáns pártpolitika zajlik „városvezetés” címén. Ez a folyamat tönkre fogja tenni a várost, amennyiben a vezetők nem változtatnak.
Én értem, hogy jelenleg mindenki kampánytevékenységet folytat, hiszen ez minden demokráciában így van. Ahogy azonban véget ér egy választás, az önkormányzati választás nyertesének mindig az adott települést kell szolgálnia, az országgyűlési képviselőnek pedig a teljes térséget. Szerintem a választást követően nem szabad, hogy jelentősége legyen annak, ki kire szavazott.
Száz település van a választókerületünkben. Soha nem kérdezem meg egyik polgármestert sem, hogy kire szavaznak, hiszen az mindenkinek a magánügye. Keszthelyt sajnálom, de a maradék kilencvenkilenc település esetében mindenhol le tudtunk ülni, hogy közösen gondolkodjunk. Sok esetben éppen olyan polgármesterekkel és testületekkel, amelyek politikai értelemben teljesen más világnézetet képviselnek, így nem titok, hogy vannak pozitív tapasztalataim. Keszthely esetében jó lenne, ha felismerné a városvezetés, hogy fontos az együttműködés. Bár másfél év távlatában egyre kevésbé hiszem, hogy képes rá, nem adom fel a reményt.
– Keszthelyi Hírlap: Amennyiben ön nyeri a térségben a 2026-os parlamenti választást, kényszerűen együtt kell működniük a következő években.
– Nagy Bálint: Rajtam eddig sem múlt! Továbbmegyek: 2024 októberében, miután beiktatták a júniusban nyertes polgármestereket és képviselőket, minden településen felkerestem a nyerteseket. Ugyanez volt a helyzet itt is: én voltam az, aki bejelentkezett a keszthelyi polgármesterhez. Az év novemberében elmentem a városházára, gratuláltam a győzelemhez, és megkérdeztem, miben tudok segíteni. Nem véletlenül mondtam, hogy a helyzet tragikus, ugyanis úgy látom, a jelenlegi többség alkalmatlan arra, hogy a várost vezesse.
– Keszthelyi Hírlap: De miért?
– Nagy Bálint: Azért, mert pusztán pártpolitikai célokat tűzött ki maga elé, és úgy viselkedik, mintha folyamatosan kampányidőszak lenne: nem a teljes lakosságot képviseli, és nem azon dolgozik, miként lehet integrálni az embereket, hogyan lehet közös pontokat találni, amely minden jó polgármester és országgyűlési képviselő dolga, hiszen azok alapján lehet hatékonyan küzdeni az emberekért. Amikor én leültem olyan polgármesterekkel, akikkel teljesen mást gondolunk a pártpolitikai ügyekben, nem azt kerestük, miben nem értünk egyet, hiszen nem azért megyek hozzájuk, hogy arról beszélgessünk. Azért kapjuk a fizetésünket, hogy minden ember érdekét képviseljük a közös pontok mentén. A száz településből kilencvennyolc-kilencvenkilenc esetében el tudom mondani, hogy eredményes az együttműködés.
– Keszthelyi Hírlap: Pártpolitizálás alatt mit ért? Keszthelyen nyolc főt választottak meg a Vártak Egyesület színeiben, közülük öten egyetlen pártnak sem tagjai, és csak három olyan személy van, aki pártpolitikai szervezet tagja – közülük kettő DK-s, további egy fő momentumos. Ha ezt megvizsgáljuk, kijelenthető, hogy a városvezetést elnyerő szövetségben kisebbségben vannak a konkrét politikai háttérrel rendelkező személyek.
– Nagy Bálint: Én ezt nem innen közelíteném meg. Nem tudom és nem is érdekel, ki melyik pártnak a tagja. Én csupán azt látom, hogy pártpolitikai munkát végeznek az érint***ek. Nem integrálás, nem összefogás a cél. Azt nézik, hogy mi választja el egymástól a városban élőket. Ennek számos esete van, de ez az ügy igazán majd a 2029-es önkormányzati választás szempontjából lesz izgalmas.
A magam részéről annyit mondhatok, hogy amennyiben a következő négy évre is bizalmat kapok, rajtam nem fog múlni, hogy Keszthelyért közösen tevékenykedhessünk. Ezt annak ellenére is tartom, hogy sok nemtelen támadást kapok a helyi tiszásoktól, legyen szó akár a szervezőjükről, akár a jelöltjükről. Én ennek ellenére is együttműködésre törekszem az önkormányzattal. Ne felejtsük el, hogy Keszthelynek közel kilencmilliárdos fejlesztés áll rendelkezésre a Terület- és településfejlesztési operatív program keretében a kormányzat jóvoltából, és ennek lehívása kizárólag a városvezetésen múlik. Az idő vészesen fogy, de a lehetőség megvan. Ezt az előző önkormányzati ciklusban tudtuk kiharcolni, és nem látom, hogy a következő években mikor lenne hasonló lehetősége a városnak a fejlesztések megvalósítására. Felhívtam polgármester úr figyelmét: ha úgy állnak hozzá a támogatásokhoz, ahogyan a Helikon park fejlesztéséhez, akkor egy vissza nem térő lehetőséget veszíthet el Keszthely, amely nagyon jelentős problémát okozna.
Egy másik fontos tény, hogy a Keszthelyen jelenleg zajló legjelentősebb infrastrukturális fejlesztéshez semmi köze a város jelenlegi vezetésének. Örvendetes, hogy az önkormányzat részéről néhányan velünk közösen örülnek, de az útfejlesztés teljes egészében állami forrásból, a Magyar Közút kezelésében zajlik. Egy közel öt kilométer hosszú szakasz rekonstrukciójáról van szó, amely Fenékpuszta bevezető szakaszától egészen a keszthelyi Lovassy utcai kereszteződésig valósul meg, és járdafejlesztést is magában foglal. A Mártírok útján, a Balatoni Múzeumtól kezdődően újítjuk fel a járdát egészen a Helikon park előtti részig.
Korábban már említettük a kórházfejlesztés ügyét. Ugyanúgy fontos fejlesztések zajlanak az egyetem épületénél, amelynek felújítása rövidesen elkészül. Ne felejtsük el: négy évvel ezelőtt az akkori baloldal az egyetemet ugyanolyan alattomos módon támadta (a Georgikon Campus esetleges megszüntetése ellen szólaltak fel az érint***ek – a szerk.), mint ahogy a jelenlegi a kórházat. Négy évvel ezelőtt a Georgikon nehéz helyzetbe került, mert valótlan állításokkal alattomosan támadták. Ehhez képest az egyetem lerombolt renoméját helyre tudtuk állítani, sőt, új szakot is tudtunk indítani, továbbá infrastrukturális és technikai fejlesztéseket is végre tudtunk hajtani. Az intézmény végre újra jó irányban van, de ennek érdekében rengeteg munkát kellett végeznünk az elmúlt négy évben. Az olyan fejlesztéseket, mint a kórház felújítása, vagy éppen a régi kiskastély romos épületének felújítása – amely Kiskastély Óvodaként szerintem a város egyik büszkesége lett – szintén sokan támadták korábban. Utóbbi esetében jelentős eredmény, hogy állami pénzből, egyházi együttműködéssel meg tudtuk valósítani a fejlesztést. Mindezek mellett számos elképzelés van még napirenden.
Én annak örülnék, ha a keszthelyi városvezetés végre félretenné a pitiáner pártpolitikát, és a hátralévő három évben próbálnának olyan munkát végezni, hogy végül ne záruljon teljes kudarccal a jelenlegi városvezetői ciklus. Én eddig is partner voltam, ezután is az leszek ez ügyben. Beszélni bárki tud, de én rengeteget dolgoztam azért, hogy a korábban említett fejlesztések megvalósuljanak.
– Keszthelyi Hírlap: Mi a helyzet a Reischl-sörház projektjével?
– Nagy Bálint: Én frissen megválasztott polgármesterként, 2019-ben nagyon nehéz helyzetet örököltem. Korábban jelentős háromoldalú együttműködést kötöttünk állami, önkormányzati és egyházi szerepvállalással. A római katolikus egyház meg tudta vásárolni a területet az önkormányzattól, miközben a várost egyetlen forint kár sem érte.
Az utóbbi időszakban egymilliárd forint értékű előkészítő munka zajlik, amelyet az egyház irányít. Ha a tervezés befejeződik, elkezdődhet a társadalmasítás (a helyi közösség döntéshozatalba való bevonása – a szerk.). Szerintem ilyen jelentőségű projekteket sehol nem lehet megvalósítani abban az esetben, ha nincs mögöttük megfelelő társadalmi támogatottság. Ha ez megvan, a következő lépésben már az állami forrásokért kell lobbizni. Nagyon sok múlik a keszthelyi városvezetésen. Bár nem önkormányzati tulajdonú a helyszín, a projekt megvalósítása Keszthelyen felérne egy harmadik városrehabilitációval, így mindenki profitálhatna belőle.
Keszthely előtt jelentős lehetőségek állnak, ezek azonban akkor tudnak formát ölteni, ha nem csupán én dolgozom a fejlesztésekért, hanem az önkormányzat vezetése is. Én az utolsó pillanatig reménykedem benne, hogy megváltozik az a hozzáállás, amely a városvezetést az elmúlt másfél évben jellemezte. Mint már mondtam, rajtam nem fog múlni az együttműködés.
– Keszthelyi Hírlap: A másik jelentős figyelmet generáló keszthelyi téma a Helikon park ügye. A közpark fejlesztését célzó beruházás több önkormányzati ciklust is érintett, köztük az ön polgármesteri időszakát is. Az előző, Manninger-féle városvezetés utolsó teljes évében leállt a projekt, amely így komoly kampánytémául szolgált az akkor még ellenzékben lévő Vártak Egyesület számára. Tavaly komoly vita alakult ki a keszthelyi kormánypárti politikusok és az új képviselő-testületi többség között a projekt második üteméről, illetve a megvalósítás mikéntjéről, különösen azt követően, hogy a Magyar Államkincstár a beruházásra juttatott négyszázhúszmillió forintos támogatás visszafizetését követelte. Időközben elindult a fejlesztés második üteme, amelyet az eredeti kivitelező Fitotron Kft. hajt végre – ezzel a cég a felhalmozódott tartozásának javát törleszti. Mi a véleménye a beruházással kapcsolatos friss fejleményekről?
– Nagy Bálint: Ez egy teljes mértékben önkormányzati finanszírozásban megvalósuló fejlesztés, amelynek leginkább a 2029-es választások esetében lesz jelentősége. Én ebben az ügyben jelenleg csak úgy tudok közreműködni, hogy megkérdezem, miben tudok segíteni.
2024 novemberében mentem el először polgármester úrhoz, és már akkor elmondtam, szerintem mit és hogyan érdemes cselekedni a parkkal kapcsolatban. Ezt követően még két alkalommal beszélgettünk ez ügyben, és mindegyik esetben elmondtam az álláspontomat. Sajnos, ezeket követően az önkormányzat egyszer sem fogadta meg a javaslataimat – mindegy, hogy mit kommunikálnak, valóban nem történtek érdemi lépések az általam tett észrevételek nyomán. Nehéz helyzetet eredményez, hogy az elszámolást nem tudta megvalósítani a városvezetés.
Az, hogy vannak jó szándékú civil emberek, annak politikusként és magánemberként is örülök, sőt: büszke vagyok rájuk! A Helikon parkban is vannak olyanok, akik önzetlenül áldoznak időt és energiát arra, hogy segítsenek. De ezt érdemes külön kezelni attól, hogy az önkormányzat nem végezte el a munkáját. A városvezetés nem teheti át a saját felelősséget jó szándékú civil emberek nyakába, hiszen nekik nincsenek olyan jogosítványaik, amelyek bármely helyhatóság esetében rendelkezésre állnak.
Összességében tehát megállapítható, hogy a jelenlegi grémium nem tud kezelni egy nagyságrendileg négy-ötszázmillió forint értékű projektet. Amennyiben egy ilyen, kisebb összegű fejlesztést nem tudnak befejezni, akkor hogyan tudnának szabályosan felhasználni egy közel kilencmilliárdos TOP pluszos forrást úgy, hogy az elszámolás is megfelelően megvalósuljon? Ez szerintem minden Keszthelyért aggódó ember számára okot ad az aggodalomra.
Mindennek ellenére a városvezetés számíthat rám, ha munkára szeretne szövetkezni. Látom, most sokan kampánylázban égnek, ráadásul jobban, mint amennyire az önkormányzati politikusok esetében szükség lenne rá egy országgyűlési választás alkalmával. Abban bízom, hogy amennyiben lezajlik a voksolás, belátják az érint***ek, hogy nincs ok a mellébeszélésre, és eljön a cselekvés ideje.
– Keszthelyi Hírlap: Valóban közeleg a parlamenti választás, amelyet az államfő április 12-ére tűzött ki. A kormánypártok háború elkerülésére vonatkozó általános üzenete ismert, és minden bizonnyal a teljes kampányt uralni fogja. Arra kérem, maradjunk azon ügyeknél, amelyek kifejezetten a választókerületben élők mindennapjait határozzák meg! Milyen helyi fejlesztésekért kíván lobbizni áprilisi győzelme esetén a térségben?
– Nagy Bálint: Keszthely esetében két fontos feladata van egy országgyűlési képviselőnek: az egyik a kórház rekonstrukciója, amelyben mindenképpen előrelépésre van szükség, ennek azonban a szakmai vezetéssel történő együttműködés szolgál alapul. A második a városfejlesztés, amelyhez azonban feltétlenül szükséges lenne a település vezetésével való kooperáció
Ha a térség egészét nézzük, fontosak a Hévízi-tóval kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések, amelyek országos szempontból is jelentősnek tekinthetők. A most záruló ciklusban, épp az elmúlt hetekben adtuk át a Hévíz–Balaton Airport (ismertebb nevén a sármelléki repülőtér – a szerk.) hárommilliárdos fejlesztését, amely komoly előrelépést hozott. A beruházásokat a repülőtéren a következő ciklusban is fontos lesz folytatni, különösen azért, mert mind Keszthely, mind Hévíz profitál belőle. Általánosságban megemlítendő az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása.
Ugyan nem a választókerületben, de ahhoz közel található, és közlekedési államtitkárként kifejezetten fontosnak tartom a 84-es főút fejlesztését (amely Balatonedericstől Sümegen, Sárváron és Sopronon át az országhatárig tart – a szerk.). Ebben nagyot tudtunk előrelépni, hiszen az idei év elejére elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Ezen útnak a választókerület Balaton-parti része szempontjából kiemelt jelentősége van, hiszen turisztikai ütőérnek tekinthető. Mindenképpen megemlítendő, hogy tavaly az előkészítésre forrást tudtunk biztosítani, de a beruházás megvalósítása már a következő ciklus feladata lesz. Végül a vidéktámogatásokat is érdemes lesz folytatni: a Magyar falu és a Versenyképes járások program forrásainak biztosítása lehetőséget nyújt majd a kiemelt fejlesztések megvalósítására, de az egyedi projektekben is sok feladat vár majd a tavasszal megválasztandó képviselőre.
– Keszthelyi Hírlap: Ha kizárólag Keszthelyt vizsgáljuk, milyen fejlesztésekért lobbizna a városban a kórház felújítását leszámítva?
– Nagy Bálint: Az önkormányzatok mondják meg, milyen stratégia alapján szeretnének fejlesztéseket megvalósítani, és ezekhez én úgy tudok csatlakozni, hogy a megvalósításban segédkezem. Megjegyzendő, hogy én Keszthelyt nem kizárólag önkormányzati fókuszból nézem, hiszen számos állami kezelésű intézmény vagy infrastrukturális elem van a városban, lásd például a kórházat és az egyetemet. Emellett az olyan városon kívüli létesítmények fejlesztéséből Keszthely is profitál, mint például a reptér és a gyógyfürdő. Az önkormányzati témákban elsőként a települések vezetéseinek kell lépniük: kezdetben mérjék fel az igényeket, készítsék elő az ezzel kapcsolatos dokumentációt, és ezt követően közösen döntési és priorizálási sorrendet tudunk felállítani. Utána én is hatékonyan tudom végezni a feladatomat: országgyűlési képviselőként a parlamentben lobbizhatok a források megszerzéséért.
– Keszthelyi Hírlap: Mi a véleménye legnagyobb választási ellenfeléről, a Tisza Párt jelöltjéről, Varga Balázsról? Mi az a három legfontosabb különbség, amelyben megkülönbözteti magát tőle, és mi az az egy, amiben elismeri az ő teljesítményét?
– Nagy Bálint: Nem ismerem Varga Balázst. Láttam plakátot róla, illetve néhány Facebook-videójával is találkoztam, de ezeken kívül semmit nem tudok róla. A pártjától láttunk néhány programpontot, de Varga úrtól még egyetlen mondatot sem hallottam arról, mit szeretne a választókerületben tenni. Úgy tapasztalom, a lakosság sem igazán ismeri az ellenfelelmet. Bevallom: én nem vele és a pártjával szeretnék foglalkozni.
Én azt látom, hogy – amióta a baloldal Tisza néven fut – országosan és a választókerületben is nagyon nagy az átfedés azokkal a szimpatizánsokkal, akik a korábbi ellenzéki performanszok és a Tisza Párt mögött megjelentek. Esetükben jelentős valóságtagadást és hergelést tapasztalok. Az a hozzáállás, amelyet az új ellenzéki szervezet a választókerületbe behozott, jó irányba biztosan nem vezet. Pontosabban lehetséges, hogy néhány globális tőkét képviselő embernek, vagy az ő oldalukon egyéni politikai ambícióval rendelkező személynek hasznos a tevékenységük, de a térségünknek és az itt lakók döntő többségének biztosan nem.
– Keszthelyi Hírlap: Február 21-én indult a kampányidőszak. Hol és milyen formában találkozhatnak önnel a választópolgárok a voksolás előtti utolsó hetekben? Milyen akciókkal készül a kampányhajrában?
– Nagy Bálint: Folytatjuk azt a munkát, amelyet nem csupán a kampányban, hanem azon kívül, a napi normál működésünk során is elvégzünk. Folyamatosan jelen vagyunk a helyiek között. A standolást is folytatjuk: az előző hétvégén (február 28-án és március 1-jén – a szerk.) három helyszínen voltunk jelen aláírást gyűjteni. Kisebb-nagyobb fórumokat is tartunk. Mindez így fog folytatódni a hátralévő hetekben is. Ahogy eddig, úgy ezután is igyekszem minél gyorsabban beszámolni a várható eseményekről a Facebook-oldalamon. A kérdéseit, kritikáit bárki eljuttathatja hozzám, és nyitott vagyok az állampolgári javaslatokra is."
